Hozzaszolas Kalman es M. Gy. vitajahoz:

Kalman kicsit pongyola volt, de lenyegeben igaza van.

A dimenziok szamat az hatarozza, hogy hany *egymasra meroleges* iranyban
indulhatok el.

Ferenc

Hozzaszolas Isvara es Gabor vitajahoz:

A kerdes nem olyan egyszeru, mint azt Gabor allitja.

A (termeszet)tudomany ugyanis ellenorizheto, megismetelheto, barki altal
megfigyelheto jelensegekkel foglalkozik. Ezert peldaul a bolygok mozgasa
vagy az emesztes folyamata tudomanyosan vizsgalhato. Az evolucio - es
altalaban minden olyan megallapitas, amely a vilag multjara vonatkozik - nem
sorolhato ebbe a kategoriaba. Ezek a kerdesek legfeljebb a tortenettudomany
modszereivel vizsgalhatok. A vita lenyege a kovetkezo: Bizonyos filozofiai
alapfeltevesek mellett (pl. a termeszettorvenyek az idoben nem valtoznak),
kozvetett bizonyitekok felhasznalasaval levont spekulativ kovetkeztetesek
allnak szemben torteneti dokumentumok allitasaival. Igy eltero
magyarazatokhoz jutunk; ezek kozott azonban *tudomanyos*(ideologiamentes,
vilagnezetileg semleges) modszerekkel nem lehet donteni.
(Termeszettudomanyos modszerekkel nem lehet torteneti kerdeseket eldonteni.)
Minden olyan igyekezet hattereben, amely a termeszettudomanyra hivatkozik,
rejtett filozofiai, vallasi elofeltevesek huzodnak meg. Ezert inkorrekt
peldaul az evoluciot (a fajok kialakulasarol kialakitott spekulaciot) vagy a
fold ostortenetere vonatkozo elkepzeleseket "tudomanyosan igazoltnak"
nevezni.

Ferenc

> M.Gy. :
> A négy vagy több térdimenzió egyszerűen ostobaság.

Igy szarazon kijelenteni, ez egy kicsit meredek nekem.
Egyebkent egy egyetemi fizika tankonyvemben talaltam egy
elkondolkodtato megjegyzest, miszerint az *egydimenzios ido*
letezese csak *tapasztalati* teny. Semmi elvi akadalya nincs
annak, hogy ket- vagy tobbdemenzios legyen az ido.

Udv.,
	Attila

Pasztor Tibor irta a feladatot es eddig meg
meglepo modon nem lattam toletek teljes jo megoldast,
pedig ugy tudtam ez a feladat kozismert muszaki korokben
(bar lehet, hogy a megoldas elkerulte a figyelmemet)

>Egy nagyon kedves feladat, es nehany variaciok.
>
>Egy ismerosod folhiv telefonon, es hosszu egesz szamokat diktal be neked.
>Az egyetlen eszkoz, amivel foljegyezheted, egy irogep, de minden billentyu
>elromlott rajta, kiveve a szamjegyeket (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9). Nem
>mukodik sem a szokoz, sem az ujsor, de meg a tizedesvesszo (-pont) sem.
>1. feladat: foljegyezni a bediktalt sorozatot.
>2. feladat: a szamok csoportban jonnek, a csoportokban kulonozo
>darabszamu (akar nulla) egymasutan hallott szam tartozik. Az irogepen
>tovabbra is a fenti gombok mukodnek.
>3. feladat: elromlott a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9! Es a szamok csak jonnek!
>4. feladat: mar az 1 is bedoglott!!!

1. eset  Pl a szajegyeket mindig duplan irod, az elvalaszto
jelsor pedig a 01 a lezaro jelsor lehet a 02

Tehat a  343  122  2  5  szamsor  kodolva:
334433011122220122015502
(De persze lehetne megoldas az is, ha a szamokat
atalakitjuk 9-es szamrendszerbe es a fennmarado
szamjeggyel jeloljuk, hogy uj szam jon)

Az utolso esettel foglalkoznek meg kulon, mert az a
legerdekesebb:
Mivel nyilvan csak 1 db. billentyut hasznalhatunk, a 0-ast,
tehat az osszes informacio az, hogy a 0-ast hanyszor
nyomtuk le, tehat hany 0-ast irtunk le.
Ez egy szamot jelent, tehat egy szamba kell kodolni
az osszes atkuldott akarmilyen nagy szamot, ezt viszont mar az
elso feladatban is megtettunk, tehat kesz vagyunk! 
Tehat, ha 334433011122220122015502-szer utjuk le
a 0-as billentyut, akkor egyertelmuen sikerult
kodolni a
 343  122  2  5  
szamsorozatot.
Persze ez nem az egyetlen megoldas, de a kodolas,
dekodolas egyertelmu es akarhany darab es akarmilyen
hosszu egesz szamokat lehet kodolni igy.
Mas megoldas lehet meg peldaul, hogy a kodolas
dekodolas a szam primtenyezos felbontasan alapul,
tehat pl.
343 122 2 5 szamsorozatot kodolva

(2^343) * (3^122) * (5^2) * (7^5) szorzat eredmenye
lesz, amit le kell irnunk
Tehat az egymas utani primszamokat az leirni
kivant szamok-adik hatvanyra emelunk es osszeszorzunk.

Ennek kodolasa es dekodolasa is egyertelmu,
bar nemileg! nagyobb lesz a szam. :-)
Lathatjatok, hogy milyen sokfele es szerteagazo
lehetosegunk van, aminek csak a fantazia szab hatart.

Akos

kedves Sandor!

>> itt ugye csupan a szokoz kodolasa a kerdes. ha mondjuk a 0 kodolja a
>> szokozt, akkor a valahany darab nullat mindig egyel tobb nulla kodolja
>> 0=00
>> 00=000

>E kodolas szerint nem egyertelmu peldaul ez: 10001. Ugyanigy kene irni a
>10,1 szamsort es a 1001 szamot... Nem?

elnezest de vesszokrol szo sem volt. tehat en ugy ertelmeztem, hogy a 10,1
szamsort igy adjuk meg: "10 1", vesszo helyett szokozzel. vegulis mindegy,
hogy mi az elvalaszto elem, az a lenyeg, hogy van egy elvalaszto jel, ennek
kodja 0 lesz. a valahany 0 kodja pedig egyel tobb 0.

tehat 10,1=1001
10001=100001

most latom egyebkent, hogy a dologban megis hiba van, mert
101=1001

na ennek ujra neki kellene futni, erre most nincs idom.

Mindenesetre sokat lehet tanulni a kulonbozo programozasi nyelvek
kiiratofuggvenyeiben szereplo formatumkarakterek kodolasabol.
az en megoldasom is valami hasonlo, mint a c-ben a / jel.
math

Kedves Sandor!
fix mult:
> Az okoskodas a kovetkezo: elottem van ket doboz. Elveszea jobb oldalit.
> Ebben a pillanatban a jos szerint van benne 1M$. Ott a masodik doboz.
> Van benne 10000$. Hat elveszem azt is. Hiszen ae elso doboz mar a
> kezemben van, annak a tartalman nem valtoztat semmilyen joslat. Akkor
> pedig miert hagyjak ott egy dobozt amiben van valami?

a feladat azon ertelmezese az igazan erdekes, amikor a dobozokrol szolo
dontesed es cselekvesed egyetlen mozzanat, amelynek vegeredmenyet a jos
egyben josolja meg. szoval nem lehet elobb elvinni az egyiket, aztan a
masikat. mert akkor elvitted mindkettot, es a jobb oldaliban nincs semmi.:)

a dinamikus mult:
kerdes, hogy milyen szabalyok szerint mukodne egy ilyen dnamikus mult.

math

egy ket megjegyzes Gabor irasahoz:

>>>>>>>>>>>>>>>>
A/ Adva van a kinyilatkozatatas (biblia, vedikus irasok stb). Ezek leirjak
vilagunkat, viselkedeset, okat/celjat. Minden megfigyeles, amely a vilag
megtapasztalasaban ellentmond a kinyilatkoztatasnak artefact (mutermek):
hibas megfigyeles, vagy ertelmezes.

B/ Adva van a vilagunk es egy attol tobbe-kevesbe fuggetlen megfigyelo. A
megfigyelo celja egy olyan elmeletrendszer kialakitasa, amely a leheto leg-
kevesebb feltetelezessel leirja a vilag mukodeset. Feltetelezi, hogy a vilag
szerkezete olyan, hogy legalabb bizonyos melysegig leirhato, valamint, hogy
e leiras fuggetlenitheto a vilag celja/oka kerdeskortol.
>>>>>>>>>>

en is igy latom. viszont egyszeruen emberileg nem ertem az A gondolkodasmod
ertelmesseget. kulonosen a tekintetben, hgy melyik inyilatkoztatast venne az
ember alapul? a tapasztalat interszubjektiv, a kinyilatkoztatas pedig millio
van. a tudomany ezert egyseg fele megy, a vallasok pedig a ketseg fele.:)

>B/ A tudomanyos modszertan a "miert?"-re annyit mondhat, hogy "csak!".
>A vilag *celtalansaga* nem olyan riaszto a *megerthetoseg* fenyeben, de
>sokan megis igenylik a cel/ok kerdes megvalaszolasat is.
sot. a celtalansag egyaltalan nem szukseges a megerteshez. a megertesnek
semmi koze a celhoz. legalabbis ahhoz a celhoz, amit az emberek
pszichikailag igenyelnek. van ugyanis egy integralis, celsag elvu fizika is,
tehat cel alapu magyarazat letezik, de nem hinnem, ohgy ez ugyanaz a dolog,
amit a hivok igenyelnek. a hivok egyaltalan nem a megerteshez szorosan
kotodo celt igenylik, hanem valamilyen antropomorf, erzelmu plusszt, aminek
semmi koze a megerteshez, es nem kerheto szamon a megertestol.
en szemely szerint ezert ezt a plusszt nem a megertesben, es nem a
valosagrol alkotott tudasunkban latom biztositottnak, hanem a valosag
szemleleteben. igy a szemlelet es amegismere skulonvalik, es nem eredmenyez
olyan zagyvasagot, mint a vallasok.

> Galileit sem uldoztek annyira, mint tartjak, csak azt ajanlottak neki,
> hogy ne
> tekintse a foldkozpontusag elmeletet tobbnek, mint konnyitesnek a bolygo-
> palyak szamitasaban. Ne tekintse *igazsagnak*, csak *modellnek*.
en pont forditva tudom. es Galillei a Dialogoban tudtommal pontosan igy
mutatja be a Kopernikuszi vilagkepet, mint egy szamitasi modell.

egyebkent a tobbivel egyetertek, es nagyon eleselmeju iras volt.

math

Keresunk Forditasi Munkara Jelentkezoket !

Vallalkozasunk, tavmunka alapon keres bedolgozokat. Forditasi munkara.
Ezen profilu tevekenysegunket a kozeljovoben, kivanjuk beinditani.

Jelentkezeseket az alabbi cimen, "forditas" subj-beli megjegyzessel varunk.

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
>  wrote:
> > > az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
> > > Szoval en nem tennek ilyen ex catedra kijelenteseket, mert pl. a
> >
> > Ha alaposan atgondolod, ertelmetlennek fogod talalni a haromnal tobb
> > terdimenziot.
>
> Ez a legjobb vicc amit ma hallottam. Komoly, pedig a MOKA-t is jaratom.
>
> Ezen nincs mit alaposan atgondolni. En __nem__allitom hogy van tobb
> dimenzio, de nem zarom ki a lehetoseget. Te pedig tagadsz egy olyasmit,
> amirol se pro se kontra nem tudsz bizonyitast adni.
> Istvan
>
> PS: Nem haragszom es szemelyes indulatok sem futenek, csak ugrottam magara
> a hozzaallasra.

Ez igazan rendes toled.
Azt hiszem, a fogalmak tisztazasaig nincs ertelme vitatkozni, ezert (ismet)
elmondom en hogyan gondolom.
1. A Vilagot olyannak tapasztaljuk, hogy barmely anyagi testnek minden
   lehetseges iranyba van kiterjedese.
2. A Vilagot olyannak tapasztaljuk, hogy barmely anyagi test barmilyen
   iranyba elindithato.

Elmeleti megfontolasbol eszrevettuk, hogy egy test barmely pontjanak
meghatarozasahoz harom terkoordinatara van szukseg.
Logikaval belathato, hogy tobb terkoordinatat bevonni a helymeghatarozasba
szuksegtelen, kevesebb pedig nem elegendo.
Emiatt a szukseges es elegseges harom terkoordinata miatt nevezzuk a Vilagot
harom dimenziosnak.

Erdeklodessel varom, hogy ramutass a terben egy olyan pontra amelyet csak
egy negyedik terkoordinata bevonasaval tudsz egyertelmuen meghatarozni, ill.
hogy a vegtelenszamu iranyhoz egy ujabbat mutass es akkor az en arcomrol is
lefagy majd a mosoly.

            M.Gy.

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...

> > Hawking mar oda is eljutott, hogy a multba is lehetseges visszajutni.
> > Bizonyosan nagy tekintely, de csak ezert elfogadni egy ilyen allitast
> > balgasag.
>
> A "gond" csak az, hogy ezt olyasvalaki mondja, akinek (SzVSz) tobb
> hozzalovese van a fizika egyes reszeihez mint az egesz listanak
> egyuttveve. Ezt Hawking mar be is bizonyitotta, o nem a muszkiljaival
> szerezte a tekintelyet.
>
> Alapallas: Ha egy befutott tudos valamirol kijelenti hogy lehetseges,
> akkor valoszinuleg igaza van. Ha valamirol kijelenti hogy nem lehetseges,
> akkor valoszinuleg teved.
>
> Istvan

Na ettol kene megszabadulni, a tekintelytisztelet miatti elfogadastol.
Nagy tudosok is mondanak olykor balgasagokat.

            M.Gy.

Hi!

:

>Persze a kerdes
>volt es marad,hogyan lett volna kepes az atmeneti leny letezni a ketto
>kozott.

Ez, es az ehhez hasonlo "nem tudom elkepzelni, hogyan ment vegbe"
kezdetu hitetlenkedesek roppant gyenge ervek az evolucio ellen. Szamos
olyan, ma is elo organizmus van a Foldon, amelyek oly bizarrak, hogy az
ember esze megall. Csak a legismertebb peldara hadd hivatkozzak: mikor
az elso kacsacsoru emlos bore megerkezett Europaba, a tudos urak azt
mondtak ra, hogy hamisitvany, ugyanis nem tudtak elkepzelni, hogyan
letezhet ilyen allat a valosagban. Szoros allat kacsa csorrel???
Kirohogtek.
(Lasd: Attenborough: Elet a Foldon)

Az archaeopteryx hamisitvany volta pedig nonszensz. Szot sem erdemes
vesztegetni ra.

Udv,
Nagy Andras

Sziasztok !

Egy kulonos otletem tamadott file-ok tomoritesere.
Nem igazan ismerem az elterjedt tomorito
eljarasok lenyeget, ezert aztan nem ejthetett rabul
egyik tomoritesi szisztema sem, s igy talan uttoro modon 
kozelithetek a kerdeshez:

Tekintsuk a terjedelmesebb file-okat adathordozora irt 
hosszu, sokszamjegyu szamoknak, s keressuk meg
az osztoikat. 
Ha egy adott tomoritendo allomany esetleg primszamnak adodik, 
akkor rendkivul egyszeru a helyzet: megadjuk, hogy 
hanyas sor-szamu primszam.  E hivatkozas bizonyara kevesbe
terjedelmes, mint maganak a primszamnak a megadasa.
Hogy a nagy szamok kozott primszamra leljunk, annak persze 
kicsi a valoszinusege, tehat a tobbi, gyakoribb esetre kellene 
inkabb nagyobb figyelmet forditani: pl. a nem-primeket 
torzstenyezoikkel adhatnank meg.

Lehet-e elonye a fenti modszernek ?

Egy masik kerdes - remelve, hogy tomoritesi kerdesekben
nalam jaratosabbak olvassak: 
Tomoritett szoveg-allomanyokban miert nem jelennek meg
olvashatoan az eredeti szovegben fellelheto szavak ?
A tomorito eljarasok lenyegebol adodik ez a teny, vagy 
szandekosan elkodoljak a vegeredmenyt, hogy 
olvashatatlanna valjon ?

Ha olvashatoak lennenek a tomoritett szoveg-anyagokban 
az eredeti szovegben elofordult stringek , akkor a - csak 
kisse serult allomanyok nagyobb esellyel lennenek javithatoak,
es hiba ellenere is kicsomagolhatok, illetve a tomoritett 
allomanyt esetleg _szoszedetkent_ is lehetne hasznalni, 
ami arra lenne jo, hogy mielott feleslegesen kicsomagolnank -
pl. egy konyv tomoritett valtozatat, megtekinthetnenk,
hogy egyaltalan tartalmazza-e azt a szot, amelynek  
jelenlete arra utal, hogy erdemes kicsomagolni, mert
az adott allomany valoszinuleg szol arrol, amit cimszo
szerint keresgelunk benne.

Udv: zoli

Kivancsi volnek, hogy az alabbi, abszolut intuitive 
felfedezett szamtani erdekesseg ismert-e 
ebben a formaban, ahogyan raerezve rajottem:

Szamoszlopokat bongeszve, es az oszthatosagi szabalyok
szereny valasztekan merengve egyszer felfigyeltem
egy osszefuggesre:

Irjunk le egy tobbjegyu egesz szamot ugy, hogy
az utolso szamjegyet kulonvalasztjuk, majd egy masik
tobbjegyu szamot is irjunk ala, hasonlo kulonvalasztassal.
A kapott elrendezesben - ha atlosan paronkent szorzunk, es 
kivonjuk a szorzatokat egymasbol, akkor az eredmeny
valamilyen modon tukrozni fogja azt, hogy a ket szamnak
van, vagy nincs kozos osztoja.
pl. 78 es 13 eseteben:  7 | 8
                        1 | 3    21-8, ami 13
 vagy pl.:
 11 | 4    ( 114, ami 6*19)
  1 | 9    eredmenye: 99-4, ami 95, melynek 19 szinten osztoja.

A baj csak az, hogy akkor is van valamilyen _megteveszto_
vegeredmeny, amikor nincs kozos osztoja a ket szamnak.
Rajottem, hogy ilyen esetben a szamok egy _masvilagi_
ertelmezesenek kozos osztoja keveredik a vegeredmenybe.
Pl. 10-es szamrendszerben a 47 es 13 -nak nincs kozos
osztoja, de    4 | 7
               1 | 3  
eredmenye  5 . Ez sajnos  megteveszto, hiszen 10-es rendszerben
az 5 nem kozos oszto, de ha ugy vesszuk, hogy a 4-gyel 
nem 4*10 -re utaltunk, hanem hanem 4*2 roviditesekent
fogjuk fel,  akkor van kozos osztojuk, es az az 5.
( persze a 13  ebben az esetben 1(*2) + 3 -kent, 
 ertelmezendo.)

Tehat tulajdonkeppen 15 es 5 vizsgalatat vegeztuk
el akaratlanul is, egy szokatlan szamabrazolasi modban.
( Honnan is tudna'k a kulonvalasztott szamok, hogy 
milyen rendszerben gondolkodva irtuk le oket ? )

Nezzuk meg: 2 | 7                
            1 | 3  esetet.  Itt a vegeredmeny -1, ami
arra utal, hogy semmilyen _rendszerben_ nincs kozos             
kozos osztojuk. ( Az 1 es -1 mint vegeredmeny,
szerencses talalat.)

Szimmetrikus parokkal, vagy 0-t tartalmazoval 
nem mukodik a dolog:  1 | 2        8 | 0
                      2 | 1  ill.  7 | 3

Altalanosan hasznalhato oszthatosagi vizsgalat
celjara e keresztbe-szorzasos +kivonasos modszer 
a valtozo hatekonysaga miatt nem jo. 
Csak erdekessegkent tartom szamon.

Es meg egy-ket pelda: 144 es 12 eseteben 10-es helyett 11-es 
csoportositasi rendszert hasznalva a 144-et megtevesztesul 
irjuk at 13(*11)+1  ill. 1(*11)+1 -kent kezelve
 13 | 1
  1 | 1   alakba.
Az eredmeny csalhatatlanul: 12 

17-es csoportositast hasznalva az elobbi szamparra, 
a szamokat irjuk at 8(*17)+8 ill. 1(*17)-5 -kent kezelve:    
 8 | 8
 1 | -5
Az eredmeny : -48, melynek osztoja a 12. 

Hat nem dobbenetes ? 

Udv: zoli

On Sun, 20 Feb 2000  wrote:

> > az alabbiakat irta a kovetkezo hiruzenetben:
> > Ha vilagunk ilyen lenne, a negyedik iranyba is eppoly konnyen el tudnank
> > mozdulni, mint a szokasos haromba. > Udvozlettel,
> > Kalman
> Mar megbocsass, de Vilagunkban barmely iranyba el tudunk indulni.
> Megette volna a fene, ha csak harom iranyom lenne.
> Sot ennel tobb iranyt mar el sem tudok kepzelni.
> A negy vagy tobb terdimenzio egyszeruen ostobasag.

Nem ostobasag, ha a szamolas meg tudja josolni a jelen vilagot. A jelen
vilag itt az elemi reszecskek spektrumat, kolcsonahatsait es
tulajdonsagait jelenti elsosorban.

Elkepzelheto 3-nal tobb terdimenzio, ami osszeegyeztetheto a
tapasztalatokkal, ha a negyedik-tizedik terdimenzio kompakt. Vagy egy
rovid nyilt szakasz, vagy egy zart gorbe. Ilyenek fordulnak elo az
elmeletekben. A tipikus ("karakterisztikus") merete ezeknek a dimenzioknak
az un. Planck-hossz.

A Planck-hossz a harom alapveto termeszeti allandobol (c fenysebesseg, h
Planck-allando, G gravitacios allando) "kikeverheto" hosszusagmennyiseg.
Ez, mint termeszetes skala lep fel ugyanis a relativisztikus
(c) kvantumelmeleti (h) szamitasokban, ha az altalanos relativitaselmelet
(G) eredmenyeit is egyesiteni akarjuk az elozo ket elmelettel.=20

A Planck-hossz : l_P = sqrt(Gh/c^2) = 3.5 10^-31 cm

ha jol szamolom, de 10^-31 cm-re emlekszem. h az un. "h-vonas" redukalt
Planck-allando (=3Dh/2*pi).

Elkepzelni ugy lehet a dolgot, hogy gondooljunk egy csore, ami
hossziranyban egy lathato, vegtelen hosszdimenzio, a keresztmetszetenek
kerulete pedig a kompakt hosszdimenzio. Ha a cso olyan pici atmeroju, mint
a Planck-hossz, akkor a csovet vonalnak, a makaronit spagettinek latjuk.

Hidas Pal

Kedves TUDOMANY-osok!

HIX Haziallat lista indulna, amennyiben 100 jelentkezo osszegyulik.

Akit erdekelne egy ilyen lista az irjon a  cimre.
( mailto: )

A  levelbe  esetleg  beleirhatja,  hogy  mit szeretne egy ilyen listan
olvasni,  milyen  temak  legyenek,  stb...  

Varjuk jelentkezeseteket.

Sziasztok
Jenny

Sziasztok!

A multkor arra gondoltam, konnyebb up es down kvarkokbol allo
kvarkanyagot eloallitani, mert ezek a legkisebb tomegu kvarkok.
(De ettol meg tomeguk eleri a tizszeres protontomeget.)
Ezert irtam amit irtam. Ha tevedtem, akkor elnezest.
Az un. "strange stars"-ok (furcsa csillagok) magja "tiszta"
kvarkanyag! Foleg up es down kvarkokat tartalmaz, de nem keves
strange kvark is van bennuk - az ilyen osszetetelu kvarkanyag
stabilitasa talan a vas-atommaget is eleri. Az ilyen, strange-
kvarkanyag magot tartalmazo neutroncsillagok forgasa kevesbe
lassul, mint a tobbi neutroncsillage, kvarkanyag mag eseteben
kevesbe lepnek fel belso rezgesek a csillagban, melyek
a csillag forgasi lassitjak. Es eppen ez adja a kulcsot
az egi kvarkanyag felismeresehez: ha egy neutroncsillag korahoz
kepest meg mindig tul gyorsan forog, az "strange star" lehet!
Jes Madsen szamitasai szerint ha egy 1000 eves pulzar masodpercenkent
tobb, mint 100 fordulatot vegez, kvarkmagu csillaggal van dolgunk.
(Hat en tudok egy 946 eves pulzarrol, a Rak-kodben, - most a feny
6500 evig tarto ideerkezesi idejetol eltekintek -, de az bizony
lassucska a 30/sec-os fordulatszamaval.)
Vladimir Usov harom kriteriumot allitott fel, melyek kvarkmagra
utalnak a neutroncsillag belsejeben:
1. A kvarkmagu csillag rontgensugarzasa 10-100-szorosa a neutroncsillagenak.
2. Ez a rontgensugarzas 1 msec-ig tarto pulzusokban tavozik.
3. A jeloltnek jellegzetes gamma-sugarzast is kell kibocsatania. Ennek
forrasa: az egitest egy keves elektront is tartalmaz, foleg a felszin
kozeleben. Igy toltesszetvalas van a felszin es a belso kozott, igen
eros elektromos ter keletkezik a felszinen, mely kepes spontan parkeltesre.
Az itt keletkezo elektronok es pozitronok annihilacioja csillagaszatilag
eszlelheto gamma sugarzast eredmenyez.
Az egyik neutroncsillag, nem messze a Tejutrendszer kozeppontjatol,
megfelelni latszik ezeknek a kriteriumoknak. Tovabbi megfigyelesek s
a modellek finomitasai szuksegesek a kerdes eldontesehez.

Udvozlettel,
Kalman

Sziasztok!

Eloszor is ismetlem: ugy tudom a ter nem negy kiterjedesu. Orommel latom,
hogy ezt az allitast mindket oldalrol megtamadtatok: egyikotok a
hatarozottsagot
hianyolja e mondatbol, masikotok viszont tulsagosan is sommasnak talalja. :-)
Akkor is jol ereznem magam, ha kiderulne, hogy van egy negyedik - akar az
ismert harommal egyenerteku - terdimenzio is, de azt nagyon erosen meg kene
indokolni. Allitolag a gombvilamok lete erre utal. Biztos? Ismert a gombvillam
tudomanyos magyarazata negy dimenzioban, mely jobb, mint az eddig ismert
haromdimenzios probalkozasok? Mert ha igen, akkor ez a magyarazat tudomanyos
joslasokra adna lehetoseget. Remlik, mintha a magyarazat szerint a gombvillam
hipertorusz alaku lenne, mely metszene a mi terunket. Ket helyen kell
metszenie,
mint ahogy a torusz is ket helyen metszi a sikot. Megkovetelhetem, hogy ez a
hipertorusz-villam folytonosan, ugrasok nelkul mozogjon a negydimenzios
hiperterben, tehat szep egyenletes tempoban vonuljon at a mi terunkon.
Tehat azt kene eszlelnunk, hogy a gombvillamok parosaval keletkeznek es
ugy szunnek meg, ket gombvillam egymassal talalkozva kioltja egymast.
Masreszt a hipertorusz bele is fekudhetne a mi terunkbe, el lehet kepzelni,
hogy ekkor mit latnank. Szoval ilyen jelensegeket varnek egy negydimenzios
magyarazattol.
Megjegyzem, hogy a hurelmelet kompakt dimenzioi tul kicsik ahhoz, hogy
akar a legkomolyabb muszerrel is merni lehessen ezeket. A proton atmerojehez
kepest is igen paranyi mennyisegekrol van szo.

Istvan irja:
> A konyv cime (emlekeim szerint) Megis van e'ter!
Most meg nekem van DEJA VU. Nem ismerem a konyvet, de azt hiszem, ezt a temat
kb. 40 evvel ezelott mar kidolgozta Janossy Lajos, maga az alapotlet pedig
Lorenz-tol es tarsaitol szarmazik, meg a relativitas elotti idokbol. Janossy
szerint van eter, van abszolut nyugvo vonatkozasi rendszer, de meressel,
megfigyelessel nem lehet eldonteni, melyik az. A kepletetek, formulak
megegyeznek a relativitaselmelet formulaival. (Nana', annyi kiserleti
bizonyitek utan ez a minimum.) Ugy tunik, a relativitaselmelet einsteini
formaja osztonzobben hat az elmere, mint a Janossy-fele formaja, mert az
utobbit muvelok nem sok eredmenyt ertek el, bar ertelmezesuk szemleletesebb.
Remelem, a konyv iroja hivatkozok Janossyra!

> 2. Vannak erdekes jelensegek (pl.gombvillam) amikbe a fizika jelenlegi
>    allasa szerint kezd az osszes bicska beletorni.
Tenyleg az osszes? Eszembe jutott egy hasonlo helyzet: nem is olyan reg
senki nem tudta megmagyarazni, hogy jott letre a Fold-Hold rendszer. Ahogy
gyultek a megfigyelesek, egymas utan kizartak a Foldbol valo kiszakadast,
a kozos keletkezest, a befogast. Ma megis van egy jo elmelete modell:
marsnyi bolygo nem centralis utkozese a kialakukoban levo Foldbe.
Most ez a legjobb magyarazat.

Udvozlettel,
Kalman