1. |
Kedves Jutka! (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: FIL. #229: Juan-szabad akarat; epitkezes (mind) |
55 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Kedves Jutka! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Erdekesnek talalom a parhuzamot Mithrasz kiralyfi es Jezus Krisztus kozott.
Mar csak azert is, mert ha Jezus valoban csak egy legenda fohose lenne,
akkor miert szamitjuk pl. az idot az o szuletesetol fogva (ugye hallottad
mar a kr. elott vagy kr. utan kifejezeseket?)? Nem hiszem, hogy egy legenda
ekkora hatassal volna az egesz vilagra. Arrol mar nem is beszelve, hogy a
Biblia ugyebar az emberiseg legregebbi konyve, ami valahogyan tulelt
mindenfajta kormanyzati rendszert, uldozest, egetest es napjainkban az
emberiseg 98%-a sajat nyelven olvashatja ha nem is egeszben, de reszben
biztosan. Ismereteim szerint ie. 1513-ban fejezte be Mozes a Genezist,
melynek mar rogton az elejen, a harmadik fejezetben profetai utalas
olvashato a Messiasra vonatkozoan. (Mithrasz kiralyfink mikor
"keletkezett"?) Es innentol kezdve az egesz Biblia kozponti temaja a
Messias, illetve Isten Kiralysaga. Az oszovetsegben talalhato profeciak
abszolut raillettek Jezusra anelkul, hogy o maga befolyasolta volna ezeket,
raadasul az o profeciai pont napjainkban teljesednek, termeszetesen anelkul,
hogy ezt mi emberek tudatosan tennenk...
Es gondolj a tanitasaira, az alapelveire es a tulajdonsagaira. Semmi
titkolozas, semmi miszterium: "csak" embernek lenni, a szo legnemesebb
ertelmeben. Raadasul a krisztusi torvenyek csakis az ember javara szolgalnak
es szolgaltak mindigis, az mas kerdes, hogy a magukat keresztenynek vallo
egyhazak, es mas vallasok mive tettek ezeket az alapelveket a sajat
agyszulemenyeikkel, illetve az eletformajukkal.
Krisztus letezese mellett szol az a vitathatlan teny is, hogy az elso
szazadi tortenetirok (pl. Jozefus Flavius) ugy irtak rola, mint elo
szemelyrol, pedig nekik aztan abszolut nem allt volna erdekukben legendakat
kolteni vagy rankorokiteni. Vagy gondolj a Bibliara ugy, mint
tortenelemkonyvre: Ha olvasol pl. egy-egy okori beszamolot, mindig meg tudod
hatarozni az idot, a helyet es a pontos neveket. Ezt ugyebar nem mondhatjuk
el egyetlen legendarol sem... Es abban sajnos nagyon igazad van, hogy noha a
legvasaroltabb konyv meg mindig a Biblia (ki tudja, miert...?), de a
legkevesbe olvasott is...
Stefi
|
+ - | Re: FIL. #229: Juan-szabad akarat; epitkezes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
> TGyula:
> > Igy annak van szabad akarata, aki kepes akar racionalis, akar spontan
> >donteshozatalra, es ezaltal nem kiszamithato.
> Nem rossz megkozelites, am az emberek tobbsegenek dontese nagyon
> sokszor kiszamithato. Az viszont igaz, hogy 100%-ig nem lehetunk
> sosem (?) biztosak benne.
Most Te azzal az axiomaval akarod definialni a szabad akaratot, hogy az
letezik?
Csak mert igy konnyen tevutra juthatsz.
En el tudom kepzelni, hogy nincs szabad akaratunk, de azt is, hogy
elvileg van, csak csak korlatozott (ez meg inkabb a "van", mint a "nincs"
kategoria).
> --------------------------------------------
Valami mas:
Nem gondoltatok meg arra, hogy a konstruktivitas jegyeben kvazi tiszta
lappal, kozosen, konszenzusokkal felepitsunk egy olyan filozofiai, avagy
hitrendszert (affele minimumot), amit mindenki (a listan) elfogadhatonak
tart? (Ha most valaki azt mondja, hogy hiszen eddig is ez folyt a listan,
hat akkor talan... talan el tudom fogadni...(de: csak kevesse
szervezetten!))
Miert volna ez jo?
- Tudtommal meg nem tortent ilyen kiserlet.--> Kalandra fel!
- Lennenek olyan alapok, amelyeken mar nem kellene vitatkozni, s igy tobb
ido jutna inkabb vitara erdemes temakra.
- Talan ekozben jobban megertenenk egymast es onmagunkat.
Miert _nem_ volna ez jo?
- Meginkabb keshegyig meno vitak.
- Az ujonnan belepok es az ideiglenesen tavolmaradok kizarasa.
- Az uj gondolatok esetleges megfolytasa.
Az utobbi 2-re talan lehetne megoldast talalni. Valahogy kodifikalni
lehetne a mar letisztazott pontokat, es ezeket pl. minden heten egyszer
valaki fel/visszarakna a listara.
Aki ir a listara, az mindig jelzi roviden, hogy melyik ponttal nem ert
egyet, esetleg leirja, mit gondol helyette, es csak aztan ter ra a
lenyegre. Ha nincs ilyen fejlec, az azt jelenti, hogy egyetert a
kialkudott axiomakkal.
Termeszetesen a "rogzitett" pontok is kepezhetnek vita targyat, csak erre
remelhetoleg egyre ritkabban kerulne sor.
Ezek csak javaslatok, de valahol el "kell" kezdeni, es asszem, van meg
boven szerveznivalo, amivel gordulekennye lehet egy ilyen projektet tenni.
Ha hulyesegeket irtam, nyugodtan abranditsatok ki, de azert elobb
gondolja'tok a't.
TGyula
|
|