Sziasztok!

farkaskf@ irta:
>A kutya nem szereti azokat a helyeket, amelyek szu-
>kek es ahol nincs menekulesesi lehetosege.
Az en kutyam (amig megvolt) egy 78 centi magas orias
schnauzer, (hatalmas eb) a furdoszobam pedig egy lakotelepi
(kis lyuk), ahol menekulesre semmi remeny. Megis ugy ugrott
be egyetlen lendulettel a kuszobbrol a kadba, egy-egy setaltatas
utan, hogy visszafogni is alig lehetett volna. Kifele pedig csak
hosszas konyorges utan volt hajlando jonni, olyan jol erezte magat
odabent.

>A fentiek egy lehetseges racionalis magyarazat a kutya
>viselkedesere.
A fenti csak egy lehetseges elenpelda a racionalis magyarazatra.

Udv:
Patics

>A kutya nem szereti azokat a helyeket, amelyek szukek es ahol nincs
menekulesesi lehetosege. >Tobbek kozott ez neheny szelid kutya
"megmagyarazhatatlan" megvadulasanak - a leggyavabb >kutya is tamad, ha
sarokba szoritjak. Ha a kutya bizalmatlan az adott szituacioban, az
eroltetes >csak fokozhatja ezt.

Egy nagyon vagany Nemet juhaszom van, nem ilyed meg a szuk helyektol es
batran megtamadta a nala majdnem ketszer nagyobb kutyat, amikor ugy latta,
hogy veszelyes ram. Az en szituaciomra nem all a fenti helyzet, mert boven
volt a kutyanak helye, ennel kisebb helyeken is vigan erzi magat.

Ez a valasz ezert sajnos nem jo.


Tucsi

>Költséges leleplezodés
>
>A varázsvesszovel elért találatok aránya megegyezik a rulettben elértek
>arányával.
>
>A Német Szövetségi Fejlesztési Minisztérium 1986-ban 400 000 márkával
>támogatott vizsgálata hivatott tisztázni, hogy rejtélyes talajsugárzások
>és vízerek varázsvesszovel történo keresése humbug-e vagy sem. Három
>müncheni fizikaprofesszor 500 varázsvesszos kutató közül 43 olyat
>választott ki, akiket különösen tehetségesnek tartott, és velük egy
>pajtában folytonosan más helyre helyezett, áramló vizet tartalmazó
>csöveket kerestettek. A professzorok azt hitték, hogy néhány olyan
>varázsvesszost találtak, akiknek a nagy találatarányuk nem csak a
>véletlennek volt köszönheto. A fizikusok ezzel a varázsvesszo-jelenséget
>bizonyítottnak látták. Más véleményen volt Jim Enright (Scripps
>Institution, La Jolla), akinek speciális területe a tudományos cikkek
>kritikai értékelése. A német tanulmánynak a Skeptical Inquirer
>folyóiratban közölt részlete megvitatásában Enright arra a
>következtetésre jut, hogy a tanulmány eredményeinek a német professzorok
>által történt értelmezése egyszeruen vágyálom. A 843 teszt gondos
>elemzése azt mutatta, hogy a valóságos találati arány nem magasabb, mint
>a rulettjátékban. Enright számára ez egyértelmu cáfolata a
>varázsvesszo-jelenségnek.


Az ilyen cafolatok a szamomra legalabb olyan gyanusak, mint a radiesztezak.
Komoly tudosok dolgoznak hetekig, kiserleti alapon bizonyitanak egy
jelenseget, es ekkor valaki 10000 km tavolsagbol egy iroasztal mellett ulve
valamilyen matematikai fejtegetest vegez, es kijelenti, hogy szamara
egyertelmu a cafolat.

Errol mindig az a mondat jut az eszembe, amely ha jol emlekszem a Boeing
igazgatojanak a valan van bekeretezve:

" A tudomany mai allasa alapjan a kutatok bebizonyitottak, hogy a poszmeh a
hatalmas potroha miatt keptelen a repulesre. Szerencsere errol a mehek nem
tudnak es vigan ropkodnek."

Ezeknak a hireknek egy hatranya van, a kabatlopas esete. Nehany honap mulva
mar csak annyi bukkan fel, hogy azt olvastak, megcafoltak a radieszteziat.