Udv!

Ha mar par napja elokerult ismet egy sugarzas elleni csodaszer, hadd 
fustologjek egy kicsit tovabb az m1 "tudomanyos" hirei miatt.

Szinten par napja az m1 esti hiradojaban a fo hirek kozott szerepelt egy 
talalmany, miszerint jobban turik a szarazsagot, es meg magasabb 
termeshozamot is adnak azok a kukoricak, amiket korabban 
_bioenergiaval_kezelt_pi_vizzel_ kezeltek. Ha ennek a hirnek egy 
kisebb kabeltevecske szentelt volna nemi musoridot, azt meg is 
ertenem, de hogy a legfobb kozszolgalati teve fomusoridoben rombol 
ilyen szinten, az eleg elkeserito.

ToZo

> Okozott-e mar varatlanul sotetseget  a Nap?

Talan amikor tizenvalahany eve a  Napbol jovo viharok 
hazavagtak az aramellatast Kanadaban ?

udv
kota jozsef

Sziasztok!


Szerintem jo esellyel bizonyithato a szupravezetoseg. Ugyanis par eve
kisakkoztak az 1 Ohm ellenallast kvantumeffektussal, azaz bizonyitottak,
hogy az ellenallas kvantalt (es ismert az egysegnyi kvantumellenallas
merteke). Ezutan mar "csak" azt kell megnezni, hogy az adott vezeto
ellenallasa kisebb-e a kvantumegysegnel. A kvantalt ellenallasra ugyanis
ugy jottek ra, hogy U/I gorbeket meregettek es a meresi pontossag novelese
dacara allandoan le'pcso"s gorbet kaptak, tehat valoszinuleg nem problema
megmondani valamirol, hogy az "egysegnyi lepcso" alatt van.

###

Janos, ket ketpolust hogyan lehet sorba kotni, hogy teljes=zart aramkorunk
legyen? Legyen az egyik ketpolus ket kapcsa a1, a2, a masike meg b1, b2.
A sorbakotes az, hogy a2-t osszekotom b1-gyel. Ha most a1-et es b2-t
lefoldelem, akkor maris parhuzamosan kotottem oket. Az "igazi"
parhuzamos kotes (a1-b2, a2-b1) ettol csak annyiban kulonbozik, hogy
foldfuggetlen.

: Ha parhuzamosan kotod, akkor feszultseggeneratorod van, ha sorba, akkor
: aramgeneratorod. Hol itt a virtualis ellenallas?

Attol fugg, hogy mit nevezel minek. Van egy feszultsegforrasom a1,a2
kapcsokkal. Van egy masik ketpolusom b1,b2 kapcsokkal, ezt osszekotom
a1-b1, a2-b2 modon. A B ketpolus szemmel lathatoan ellenallaskent mukodik,
mert van rajta U kapocsfeszultseg es atfolyik rajta I aram. Az I aram meg
csak azota folyik, amiota rakapcsoltam a kapocsfeszultseget (mivel ekkor
zarom az aramkort). Aztan kinyitom a B dobozt es meglepve tapasztalom,
hogy ellenallas helyett aramforras van benne. Gyakorlati pelda: epitesz
egy 100uA-os aramtukrot (ha igy van magyarul a current mirror) 2 NMOS
tranzisztorbol es raksz hozza meg kaszkodatranzisztort a
kimenoellenallas novelese erdekeben. Ettol lett egy 100uA-os
aramforrasunk. Az aramtukor kimenetet rakotod az 5V
tapfeszre. Ekkor az aramtukor egy R = 5V/100uA = 50kOhm ellenallassal
helyettesitheto.


Udv,
marky

Sziasztok!

Ma vegre sikerult elmennem a cottbusi varosi konyvtarba es atfutottam az
echte Ohm-konyvet. Legnagyobb megkonnyebbulesemre latinbetus az eredeti is
(en egy fotoreprodukciot olvastam). Az eredeti szoveg mogott van meg
nehany modern megjegyzes is, pl:
1. Georg Simon Ohm az egyhazi iratokban Johann Simon nevre van keresztelve
2. Ohm ugyan 1789-ben szuletett, de egy Christian Poggendorf nevu uriember
   (aki az "Annalen der Physik" szerkesztoje vala) egy lexikonban elirta
   1787-nek, innentol aztan ossze-vissza vannak az evszamok, es nehany
   200. szuletesnapi evfordulo is 2 evvel korabban volt a kelletenel. :)
3. Az utokor az emlektablat Ohm erlangeni szulohazara tette ki, a Fahrstr.
   6 szam alatt. Sajnos Ohmek a 11. sz. alatt laktak.

Tovabba eloszor u=m*log(1+x/a) egyenlettel kiserletezett, ahol
u=feszultseg, x=vezetek hossza; a es m konstansok. Amikor ezt publikalni
akarta, Poggendorf szolt neki, hogy thermoelemmel is csinalja, ne csak
galvanikussal, mert elobbiek sokkal stabilabbak. Es utana tenyleg mas
alaku lett az Ohm-torveny. :-)


Ennyit a sors fintorarol, es most jojjon a tomeny Ohm.

Ohm mindig egy vezetobol alkotott gyururol beszel, amit folvagunk es
kiegyenesitunk, a vagasi helyen pedig elhelyezunk egy galvanelemet.
Az egeszet egy grafikonon abrazolta, ahol az y tengelyen a potencialt
abrazolta a galvanelemtol valo tavolsag fuggvenyeben.


19. oldal: "ha kulonbozo keresztmetszetu drotokbol epitjuk meg a gyurut,
akkor az egyes szakaszokon a potencialkulonbseg [forditottan] aranyos a
drotok keresztmetszetevel"

ill.

"azonos keresztmetszetu, de kulonbozo anyagu vezetokbol epitett gyurunel a
feszultsegek forditottan aranyosak a vezetokepessegekkel."

(ezutan meg ragozza az egyszerre kulonbozo keresztmetszetu es anyagu
esetet)

De nem kell elore orulni, Ohm nem az U=R*I alakot irta fol.
Az altala egyetemes torveny igy szol (36. oldal):

"Az aram nagysaga a la'nc egy homogen szakaszaban azon kvociens altal
meghatarozott, ami a szakasz vegein fellepo elektromos erok kulonbsegebol
es a szakasz redukalt hosszabol kepzodik. S=A/L"

Ehhez tudni kell, hogy Ohm szeretett elektroszkoppal mericskelni (innen az
ero fogalom), a redukalt hossz pedig a vezeto fajlagos hossza
(egysegnyi keresztmetszetre es hosszra atszamitott ellenallas).

Az 52. oldaltol kezdve targyalja az elektrolitikus elemek es a
thermoelemek kozotti kulonbsegeket ("a hidrola'nc hullamainak
ingadozasa").

Tovabba az aram magneses hatasait (Ohm az aramot egy iranytuvel merte --
egy mai analog ampermeter sem mukodik maskepp) is elemzi.

70-72. oldal: "ha a lanc elagazik, akkor a 3 agban [ennyivel peldalozik
Ohm] mindegyikeben ezen ag redukalt hosszaval forditottan aranyos aram
folyik [...] a 3 ag aramanak osszege pedig szemlatomast megegyezik a nem
elagazott lanc barmelyik pontjan folyo arammal."

Ezt a mai ember Kirchhoff II. cimszo alatt ismeri. Hiaba, nincsen uj a nap
alatt.

121. oldal:
"S=kappa*omega*du/dx
ahol kappa=fajlagos vezetokepesseg, omega=vezetek keresztmetszete;
u=feszultseg es x=vezetek hossza."

Vagyis Ohm mar ismerte az R=rho*l/A kepletet. De ez meg semmi! A 170.
oldaltol kezdve targyalja, hogy eddig mindig csak allandosult allapotrol
beszelt, viszont szarazelemeknel a bekapcsolas utan ez nem all fonn, es
lazan nekiall bekapcsolasi jelenseget szamolni (masodfoku diffegyenlet
olyan alakban folirva, ahogy ma is szokas) Laplace-transzformacioval,
e-fuggvennyel es e-fuggvenyekkel folirt komplex szogfuggvenyekkel a la
cos(i*pi*x). Mindezt 1827-ben. Aszittemhogylemegyekhidba. :-)

A 179. oldalon meg targyalja, hogy ha nem zarja az aramkort, akkor a
vezetek redukalt hossza vegtelen. 0 hosszusagu vezetekrol sajnos egy szot
sem emlit, pedig Ohm matekbol doktoralt. ;-)

Tovabba megemliti meg, hogy az altala foltalalt S=A/L torvenyt eddig meg
senki sem publikalta, mert mindegyik ilyen temaju publikacio mas. Pl. mast
publikalt egy bizonyos Dave nevu uriember (akit en nem ismerek, de nala
volt asszisztens Faraday) meg meg ket masik szamomra "noname" tudos.

Hat kb. ennyi emlitesre erdemeset talaltam. Ja es megvalami: aki teheti,
olvassa el az eredeti Ohmot, tenyleg erdemes, bar kisse nehezkes a
nyelvezete es bar latin betus, de regi a helyesirasa (pl. tele van
"th"-val, pl. "Theil").

Udv,
marky

Sziasztok!

Zoli,
A Nap is okozhat arnyekot termeszetesen, kulonosen ha figyelembe vesszuk,
hogy pl. arnyeknak nevezzuk amikor nem tudunk telefonalni a mobilunkkal a
volgyben. Tehat ha nem csak a lathato fenyre gondolunk, akkor mindenkeppen.
Bar a Nap sugarzasi spekrtuma nagyon szeles, megis vannak egitestek, amik
adott, pl. rontgen sugarzasbol sokkal hatekonyabbak. Ha rontgenteleszkoppal
vizsgalodsz, akkor szep "rontgecsillag-fogyatkozast" lathatsz, mikor a Nap
takarasaba kerul az adott oojjjetum /as Szalacsi/.
Persze egy másik fenyes csillagot is "arnyekol" a Nap, de mivel a Nap
fenyenek intenzitasat (a kozelsege miatt) nagyobbnak erezzuk, nem erzekeljuk
a kulonbseget.

Math:
>2) van-e 0V erossegu feszultseggenerator es 0A erossegu aramforras
>a valosagban ?
Persze hogy van, egyszeruen nem dugod be a konnktorba, es elemet sem teszel
bele :))))
Mivel az elektronok mozgekonysagara jellemzo szam a feszultseg, ez csak az
!elmeleti! 0K homersekleten lehetseges. Egyetlen szabad(mozgekony) elektron
is termeszetesen feszultseget, es aramerosseget kepvisel. Amint kotesbe
kerul egy protonnal, akkor maris 0V a feszultsege. Legallábbis kifele, belul
az atomi rezgesek miatt mindig van feszultseg, de ki is egyenlitodik -me'g
az atomon beleul. 0A aramerosseg meg egyaltalan nem lehetseges -mert mint
aram, legalabb egyetlen elektront feltetelez. Egy 0 mozgekonysagu elektron
is képvisel egy elekrtonnyi aramot.

Udv : Pista

> Most vegyunk egy masik darab szupravezeto drotot es nevezzuk ki 0 Ohmos
> ellenallasnak es kossuk ra a 0V-os feszultsegforrasunkra. Az aramkorben
> I=0/0 aram fog folyni. Mivel sikerult egy szupravezeto gyurut epitenunk,
Itt nem lehet figyelmen kivul hagyni az _osszekotes_ jelenseget: 
kontaktpotencial (ha kulonbozo anyag), tolteskulonbseg, stb. Ha nem 
"0V, 0A" lenne, akkor pedig kapacitas, induktivitas is. Apropo: mit 
csinal egy _nem gyuru_ (tehat nyitott) szupravezetoben meginditott aram?

> (amiben tetszoleges aram folyhat korbe-korbe) ezert a 0/0 problema
> letezik I=U/R eseteben.
Igen, es a feladat alaposabb elemzesevel kell megoldani, amibol 
kiderul, hogy az a nulla miert nem nulla es tulajdonkeppen mennyi.

> Most nezzuk az R=U/I esetet: kell egy 0A-es idealis aramforras. Idealis
> aramforras az, amin mindig ugyanaz az aram folyik at, kapocsfeszultsegtol
> fuggetlenul. Vegyunk tehat egy darab szigeteloanyagot es a 2 vegere
> tegyunk 1-1 elektrodat. Ezen mindig 0 aram folyik, akarmekkora
> feszultseget kapcsolok ra (tegyuk fol, hogy nem ut at a szigeteles).
Nem igaz - mar az atutes elott alaguthatassal elektronok mennek at. 
Akkor is, ha nincs feszultseg, csak akkor _nagy atlagban_ mindket 
iranyban ugyanannyian. Idealis szigetelo nincs, csak nagyon nagy 
ellenallasu.

> Osszekotom a 0V-os feszultsegforrasomat a 0V-os aramforrasommal es lesz
						^^^ 0A
> egy R=0/0 ellenallasom, amit nem tudok kiszamolni. Csak a 0A-os aramforras
> belso felepitesenek ismereteben tudom kijelenteni, hogy az ellenallas
> vegtelen. Szoval itt is letezik a problema.
Nem vegtelen - nagyon nagy. Persze mihez kepest? Mondhatod azt is, hogy 
igen kicsi, mert pl. egy V feszultsegre sok ezer elektron atmegy 
mp-enkent...

> "Normalis" esetben (U>0, I>0), a feszultsegforrast es az aramforrast
> osszekotve megindul egy aram. Az aramforrasrol ebben az esetben 1 meresbol
> nem tudom kijelenteni, hogy nem ellenallas. Van U kapocsfeszultsegem,
> folyik I aram, tehat a fekete dobozban R=U/I ellenallas van. A turpissagra
> akkor derul feny, ha dupla kapocsfeszultseget veszel, de meg mindig csak
> szimpla aram folyik. (Viszont leteznek feszultsegfuggo ellenallasok is.)
> Vagyis az ellenallas ugyan fizikailag nem letezik, de a fekete doboz pont
> ugyanugy viselkedik. Ha valos aramforrasunk van, aminek van belso
> ellenallasa, akkor ez meg termikus zajt is produkal, tehet ezen sem lehet
> megbukni.
Az "idealis" eszkozok addig tekinthetok annak, amig el nem erunk a 
mukodesuk hatarahoz. Ket "idealis" fesz.forrast parhuzamosan kotve 
"idealis" madzaggal, vagy egy "idealis" aramforras koret megszakitva 
nagyon hamar kiderul, hogy ideak csak a gondolatainkban vannak. A 
szupravezeto is csak egy maximalis aramot bir el - efolott megszunik a 
szupravezeto allapota.

Sziasztok!

Ha  porgettyut megdontott allapotaban forgatunk meg,
akkor felegyenesedik, sulypontjat megemelve. 
Honnan vonja el az emeleshez szukseges energiat ?
Nem tudok mast elkepzelni, minthogy lecsokken a fordulatszama.
Igen am, de ha az lecsokken, akkor a perduletevel mintha 
gond lenne. A porgettyu ugyebar kapott egy perduletet, es 
ha az lecsokkenhet anelkul, hogy atadodna barhova, az cafolna 
a perdulet-megmaradas tetelet. 
 
Udv: zoli

>> Okozott-e mar varatlanul sotetseget a Nap?

A napfogyatkozással osszefuggo valaszok is elfogadhato'k,
mert biztos elofordult a tortenelemben, hogy varatlanul tortent.
Kisse korrigalva teszem fel a kerdest:
Okozott-e mar hirtelen - egyik pillanatrol a masikra -
objektive is merheto sotetseget a Nap?

Udv: zoli

Kedves Starters !

>Azert eleg jol lehet kozeliteni - pl. azzal a szupravezetovel, amelyben 
>mar evek ota _valtozatlan erossegu_ aram kering.

De csak kozeliteni, mert idealis korulmenyek nincsenek.
Tokeletes arnyekolast sem lehet kesziteni, a Fold magnessege pedig 
ujabban csokkenoben van, s a szupravezetok aramat ez is modositja, 
de talan meg az is amikor Pista (magnistor) ferritgyurus bogara uj 
buvohelyre koltozik. :)
A Nap magneses viharairol nem is beszelve...

>> Ha igen/nem szavazati aranyt kell kiszamitani, de csak 'tartozkodok' 
>>vannak...
>Miert nem lehet osztani a nullat a resztvevok szamaval?
Azt lehet, de mint irtam igen/nem arany kellene.

Udv: zoli

Einstein emlitette, hogy gravitacioban csucsuve, vagy gyorsulo
kabinban - nem allapithato meg miben vagyunk, bar celzott ra,
hogy nem minden tekintetben azonos a ket tergorbulet.
Kivesezve ezzel nem talalkoztam meg, az egyenletei viszont
tul tomorek es szukszavuak nekem. :)
Kepzeljunk el egy irdatlan atmeroju, korong feneku, egyenes menten
egyenletesen gyorsulo kabint, melyet rengeteg raketa tol 
egyforman, hogy ne gorbuljon meg. Aki odabent kozepen ulve 
szemlelodik, az a korong tavolabbi pontjait kesve latja megindulni.
Minel tavolabbiak, annal lemaradottabbak, 'lentebb' vannak es
lesznek a gyorsulas folyaman a megfigyelo szerint. 
Eszerint a padlot kupnak latja, melynek a csucsan ul ? 
Nem boki a feneket ?
Ha a megfigyelo a mozgasiranyra merolegesen fenyt bocsajt ki,
akkor az valahol 'padlot fog' azaz beleutkozik az idokozben 
egeszeben gyorsulva elore-halado korongba - s ha erdes a felulet, 
a feny vissza is verodik hozza vizszintesen. 
Tehat homorunak kell latnia, maga kore emelkedettnek, mintha
kehelyben ulne.  Igazi kehely ez ?
Barmily modon is ter el a siktol az utas szamara a felulet, 
ha vizet ont ra, az egyenletesen terul szet szerintem, melynek 
latvanyatol valszeg o is padlot fog, mint en, mert egyelore
nem tudom mi a megoldas.
Mindket erveles logikusnak tunik, de egymasnak ellentmondo.
Mit kell latnia ? Egyaltalan mi ott a 'vizszintes' ?

Udv: zoli

Kedves Laci !

http://www.mek.iif.hu/adatbazis/pallas.htm

Erdemes elolvasni amit a palladiumrol ir. Szo van rola, hogyan kell 
ercbol kivonni. A karkotot viszont ehhez valszeg ercce kene alakitani,
de hogy ezt mikent lehet, azt nem irja. :-)
A Fogyasztovedelmi Fofelugyelosegen egyebkent biztos tudnak
szakertot ajanlani, aki ismeri a femotvozetek hatulutoit, illetve
az ekszerek megengedett osszetetelere biztosan vannak 
szigoru eloirasok, melyekrol tajekoztatast kaphatsz.
Hajdanan a higany-ezust amalgamrol azt mondtak, nem
mergezo. Joval kesobb, hogy elterjedten alkalmaztak fogtomeskent,
egyszercsak beszuntettek a hasznalatat.
Az aluminiumrol is lehetett hallani rosszakat, de ezzel szemben egy
furcsa teoriat is, miszerint az atlagos testmagassag az 
aluminiumedenyek elterjedt hasznalatatol kezdve ugrott meg hirtelen.

Udv: zoli

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Azt tudtam, h a katod-monitorok minden iranyban sugaroznak.
> Bar azt nem, h hatrafele es oldalra miert sugaroznak erosebben,
> ha az elektronagyu elorefele lovoldozik.

Azert, mert elol specialis, tobb cm vastag uvegreteg nyeli el a sugarzast.
Hatrafele nincs semmi vedelem.
De nem hinnem hogy a keletkezo igen kis intenzitasu lagy rontgen okozna a
problemat, inkabb az arnyekolatlan kepcso feluleten megjeleno
gyorsitofeszultseg altal generalt ionok, felgyorsitott porszemcsek, stb...
De mar sok eve arnyekoltak a monitor kepcsovek, a sugarzasukra is szigoru
eloirasok vannak. Regen meg volt a foldelt monitorszuro.
A TV kepcsovek tovabbra is arnyekolatlanok, es a gyorsitofeszultseguk is
igen magas, persze azokat ugy terveztek hogy messzebrol fogjak nezni.

> A mobiltelefonok (es szerintem a monitorok) sugarzasa (is)
> kimutathato. Halalt ugyan nem okoz, (a musor szerint) de szetgyapja az 
> izmaidat (ha ideiglenesen is), csokkenti a kreativitast meg kemenyen 
> lefaraszt.

Persze hogy kimutathato :) A mobilnal pl a mukodes alapfeltetele hogy a
'sugarzas' kimutathato legyen meg a bazisallomas altal is, akar tobb km
tavolsagban is, enelkul nincs kommunikacio.
A hatasa mar erdekesebb tema. Az NMT rendszeru telok karos hatasat sok
evnyi adat alapjan statisztikailag sikerult alatamasztani. (Nehany honapos
hir) A GSM telok karos hatasat viszont tovabbra sem sikerult minden
ketseget kizaroan kimutatni, nehez is lesz, mert 1-2 nagysagrenddel kisebb
atlagos teljesitmennyel mukodnek mint az NMT, igaz magasabb frekin, ami
jobban elnyelodik a szovetekben. A Bluetooth headsetekrol viszont hallottam
olyat hogy egyeseknel kellemetlen tuneteket okoz. Nem egyertelmu hogy a
fuluket terhelo nagy suly, nyomas miatt, vagy valoban a 2.4GHz-es mikrohullam
kozvetlen karosito hatasa miatt.

> Igy belegondolva valoban kamuszaga van a dolognak, :)

Persze, ez teljesen nyilvanvalo.

> [PiSTi]

Ha valaki reagal, kuldje mar el maganba is.
Keves idom van olvasni a listat :(

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

K. Tudosok!

Az idealis feszultseg-generator, stb. csak absztrakciojuk, "hatarertekuk"
a valosagban letezo eszkozoknek, es csak azert szamolunk ezekkel, mert a
legtobb esetben a valosagtol nem jelentosen eltero eredmenyre vezet a
hasznalatuk (de sokkal egyszerubben, mintha "mindent" figyembe vennenk).
Ki a csuda akarna kiszamolni a azt a tranziens folyamatot,
amit egy drot aram ala helyezese jelent ? (elosztott L, R C, zaj, stb)

Ezek az absztakt elemek nem hasznalhatok annelkul, hogy megvizsgalnank,
hogy elerjuk-e mar az absztrakciok ervenyessegi hatarat.
Az egyik ervenyessegi hatar magaban a matematikai leirasban van, ezt mar
reszletesen, tobben is elmagyaraztak (ld. 0/0 problema).
A masik ervenyessegi hatar a fizikai jelensegben van : mikor valnak az
elhanyagolt elemek mar tobbe el nem hanyagolhatova.

Az Ohm torveny csak egy "kisjelu" stacionarius kozelitese a valosagos
folyamatoknak.
Szerintem a szuprvezeto az idealis feszultseg-generatoron tullepi mind
a ket ervenyessegi hatart (templomtorony-erzek; erossen meg kellene
indokolnia annak, aki azt allitja, hogy ervenyes marad az Ohm torveny).

Gondolatkiserlet (nincs idealis feszultseg-generatorom) - a kvantum
hatasoktol eltekintunk:
- Rakotok egy szupravezetot ("l" hosszusagut) az idealis
  feszultseg-generatorra ( U > 0 ) egy T0 idopontban
  (megjegyzes: a szupravezeton csak staciunarius esetben van 0 feszultseg,
  tranzienskent "akarmekkora" is lehet)
- kb. l / c ("c" a fenysebesseg) ido telik el, mire az egesz szupra-
  vezeto eszreveszi az idealis feszultseg-generatort, es elkezdi
  "atrendezni" az elektronjait, hiszen o" egy szupravezeto
- t = k * l / c idobe tellik, mire a szupravezeto ki tudna kompenzalni 0-ra
  a ket vege kozotti feszultseget, melyet a T0 idopontban "eszlelt"
  terero inditott el ("k" a rovidulesi tenyezo * buv-konstans)
- de az idealis feszultseg-generator nem hagyja magat: egy folytonos
  tranziens fuggveny szerint noni kezd az aram
- szerintem a szupravezeto feladja a kilatastalan kuzdelmet legkesobb
  az I = N * Qe / ( k * l / c ) ahol N az osszes "mozdithato" elektron szama,
  Qe pedig az elektron toltese, hisz az elektronok nem tudnak gyorsabban
  aramlani, mint az anyagra jellemzo "c / k".

Ha az idealis feszultseg-generator feszultsege 0, akkor a szupravezetonek
nem kell igyekeznie, hogy a ket vege kozotti != 0 feszultseget ujabb
elektronok mozgositasaval kompenzalja. Az epp folyo aram pedig nem mas,
mint a "t = -vegtelen"-tol integralt kompenzacios folyamatok eredmenye.

Az Ohm torveny (ahogy altalaban alkalmazzuk) nem veszi figyelembe az
eloeletet, feltesszuk, hogy a tranziensek mar elenyesztek. Es epp ez
nem igaz a szupravezetokre.

Menyhart Zoltan

Marky:

"Math irta:
: 1) Te idezted az Ohm torvenyt, es nem en

Egyetertunk."

"Ezt nem ertem. Ha Te egy publikaciodban egy masik irasbeli kepletre hivatkozol
, es mondjuk a jobb szemleltethetoseg miatt atrendezed, akkor
odairod, hogy "mint azt [XY] irja: <es itt jon az atrendezett keplet>"?
Amit en eddig lattam, az mind olyan volt, hogy 1:1-ben kozoltek csak a kepletet
 hivatkozassal egyetemben, es utana kezdtek csak atrendezni. Ha nem 1:1-ben koz
oltek, akkor odairtak, hogy "with slightly changed symbols"
vagy "[XY] publikacio (5) egyenletet atrendezve ezt-meg-ezt kapjuk".
Szerintem ez igy normalis, ergo Ohm publikaciojat sem rendezheted at kedvedre, 
ha utana kikialtod, hogy Ohm az atrendezettet irta. Na, mindegy, terjunk a leny
egre."


1) mint irod, es elismerted, en nem ideztem az Ohm torvenyt sehogyan sem. igy m
iert erintene engem ez a gondolatmenet?

2) en egyszer a te altalad idezett Ohm torvenyt probaltam ertelemzni, es szamom
ra ugy tunt, hogy nem ugy kell ertelemzni, ahogy te irod. de ezt akar vissza is
 vonhatom, mivel nekem mindegy, hogy Ohm hogyan es milyen torvenyt fogalamzott 
meg. engem nem Ohm torvenye erdekel, hanem a valos jelenseget leiro torveny jel
enlegi tudasunk szerint. ha ez megfelel Ohm eredeti megfogalmazasanak, akkor me
gfelel, ha nem, nem. tok lenyegtelen.


>: mivel a valosagban nincs 0 erossegu ellenallas,
>Es a szupravezeto?

nem tudom. a szupravezetonek tokeletesen 0 az ellenallasa, vagy csak nagyon jo 
kozelitessel 0?


"Idealis feszultsegforrasnak nevezzuk azt, amikor a kapocsfeszultseg konstans, 
tetszoleges terheles (atfolyo 
aram) eseteben."
van-e olyan feszultsegforras, ami tenyleg tokeletesen 0V feszultseget produkal,
 akarmivel is osszekotve?

"Most vegyunk egy masik darab szupravezeto drotot es 
nevezzuk ki 0 Ohmos ellenallasnak es kossuk ra a 0V-os feszultsegforrasunkra. A
z aramkorben I=0/0 aram fog folyni. Mivel sikerult egy szupravezeto gyurut epit
enunk,
(amiben tetszoleges aram folyhat korbe-korbe) ezert a 0/0 problema letezik I=U/
R eseteben."


kerdes. ez valoban megtehetoe-e es valoban mindket 0 tokeletesen 0-e vagy csak 
jo kozelitessel? es kerdes, hogy milyen aram fog folyni azon a droton valojaban
?

"Vegyunk tehat egy darab szigeteloanyagot es a 2 vegere
tegyunk 1-1 elektrodat. Ezen mindig 0 aram folyik, akarmekkora feszultseget kap
csolok ra (tegyuk fol, hogy nem ut at a szigeteles)."

nincs olyan szigeteles, amin tokeletesen 0 aram folyik egy nem 0 feszultseget r
akapcsolva. ez ugyanis vegtelen ellenallast jelentene. marpedig nincs vegtelen 
ellenallas. csak "irdatlan nagy" ellenallas.

tovabbra is ugy gondolom, hogy a problema a valosagban nem letezik, mert nem po
ntosan 0 valamelyik mennyiseg.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)