írta:

> A masik kerdesem : a szu mit eszik ? A fat csak utodnemzesi/nevelesi
> celzattal hasznalja ? Vagy az elhalt fat eszi ?

A faban kolto szuknal a nemzo gombakat telepit az altala lerakott petek
kamrainak falaba, es a kikelo alcak ezek tenyesztesevel taplalkoznak
(emiatt kovetkezett be a 60-as években a szilfavesz, a szil szijacsszuk
(Scolytus sp.) taplalekkent behurcolt gombafajai kesobb elpusztitottak a
fakat is, tehat nem a szu!). Ezen fajok faanyagot foleg csak az eresi (nem
ivarerett bogare) ill. regeneracios (petezes utani erogyujtes) ragas soran
fogyasztanak. A keregben koltok a kereg, a hancs, a kambium es a szijacs
tapanyagokban gazdag szoveteivel taplalkoznak. A lagyszaru novenyekben
elo szuk (a kisebbseg) termeszetesen nem taplalkoznak, koltenek faban.

Mivel az alcak altal fogyasztott gombak nedvessegigenye magas, ill. a
keregben koltok tapanyaggazdag fat igenyelnek, ezert csak az elo,
pusztulo vagy frissen dontott fakat keresik fel a nemzok, kiszaradt,
feldolgozott, elhalt-szaraz faanyagban mar nem talaljak meg eletfeltete-
leiket. Ezekben mas rovarok (kopogobogarak, szijacsbogarak,
csuklyasbogar-felek) karositanak. A fa "percegeset" sem szuk okozzak,
hanem az elobb felsorolt rovarok. Legismertebb kozuluk a kozonseges
kopogobogar vagy halaloraja (Anobium punctatum). Neve't onnan kapta,
hogy tevekenyse'ge't elsosorban csond mellett lehet hallani, eszlelni,
amilyen regebben a halottak feletti virrasztas is volt.

A szuk onmagukban ritkan okozzak a fak pusztulasat, tobbnyire mas
tenyezovel egyutt fellepve (szarazsag, szeldontesek) "pusztitanak".

Remelem, ertheto voltam. :-)

Ferenczy Andras

Sziasztok !

Ketsegbeesesem elmult a #514-beli idomeros
kiserlettel kapcsolatban.

Ha ugyanis feltesszuk, hogy a keresztbe tett fenyforrasbol 
kilepo foton valamelyest elore is halad a mozgo rendszerrel, 
es azt is hozatesszuk, hogy _c_ sebessegu a terjedese -
az eredo, koztes iranyban, akkor eltalalja a celtargyat,
ugy, hogy fizikai elv nem serul.

Ha pedig ket egymasra meroleges vektorra bontjuk e koztes
iranybeli _c_ sebesseget, es matematikailag 
osszhangba hozzuk a keresztiranyu vektor nagysagat
a szuksegszeruen lelassult feny-ora mukodessel, 
azaz a lassu mukodest  megmagyarazo _kis_  sebesseg-komponens 
adattal, akkor abbol a szog is kiszamithato, melyben a 
foton terjed - a kivulallo szerint.

A dolog ugy fest, hogy mozgo rendszerben az ott
merolegesre allitott fenyforras az allo megfigyelo szerint
teljesen merolegesen nem is sugarozhat, hanem a mozgas iranyaba
kell valamelyest vilagitania. 

A fenysebesseggel halado, merolegesre allitott fenyforras mint 
hatareset - pedig teljesen elore sugarozna.

Ez a jelenseg mintha me'g arra is _magyarazatot_ adna,
hogy egy gyors kocsiban utazo megfigyelo miert is 
tapasztalja rovidebbnek a kulvilagot: mert a latotereben 
levo latvany az elobbiekben mar taglalt modon szinte'n
deformalt.

A hasonlo problemakra vonatkozo korrekt matematikai 
leirast korabban mar Kronome Gergely ismertette itt
a #205 rovatban, igy elnezest kerek, hogy tulajdonkeppen
eltemetett ugyet rangattam elo.
                        
                        
                        Udv: -geonauta-