Elolvastam az ujabban megjelent 6. fejezetet a cikkben.
A cikk elso bekezdese, amely az elmelet megszuleteserol szol, nekem teljesen
erthetetlen. Ez nem biralat, csak szubjektiv beszamolo. Nem ertem a
gondolatmenetet.

6.2 a kepletben megjelent egy ujdonsag, az alfa tenyezo. Ha ez egy, akkor a
"hagyomanyos" BS, ha 0, akkor Newton ervenyes. A tovabbiakat olvasva,
elbizanytalanodtam. Nem vilagos, mit is mond a BS elmelet. Azt, hogy alfa 1,
vagy azt, hogy alfa 0-tol 1-ig lehetseges, es a tortenet szamit, a tortenet
hatarozza meg alfa erteket.
A 6.2 kepletet koveto bekezdes szovege alapjan attol fugg alfa, hogy a
kisebb tomeg hogyan kerult a nagyobb kozelebe, egyben, vagy aprankent.
Kapunk egy szemleletes kepet is, hiszen ha aprankent jott, akkor a mar itt
levo darabok is vonzzak az ujonnan erkezoket, mig ha egyben jott, ez nincs.

Ez a magyarazat felveti a kezenfekvo kerdest: egy egyebkent minden
megfigyelheto jellemzojeben azonos m1 es m2 targy, ahol m1=m2 rendelkezhet
teljesen eltero alfa ertekkel, ha a tortenetuk kulonbozo? Gyakorlati pelda:
Fold koruli palyan kering ket teljesen egyforma acelkocka, mindegyik 1000 db
kis acelkockabol all. Az egyiket lehozzak egyben, es beviszik egy BS
laborba. A masikat lehozzak kis kockankent, beviszik egyenkent a kis
kockakat a BS laborba, es ott osszerekjak. Most megint van szemre ket
egyforma nagy vaskockank. Ezeknek most kulonbozo az alfa tenyezojuk BS
szerint?

Kerdes: ez a ket kocka gravitacios eromeressel egyertelmuen elkulonitheto,
meg lehet mondani, melyik jott le egyben?

Ha BS szerint a valasz igen, az nagyon meglepo ujdonsag. Mi hordozza ezt a
kulonbseget? Azt en ertem a korabbi magyarazat szerint, hogy kisse eltero az
energiamerleg a lehozas soran. OK, rendben. De a kocka akarhogy is jott le,
most mar itt van es latszolag ugyanolyan. Van benne valami ami a tortenetet
hordozza es massa teszi az alfat? Ha igen, mi ez a "hordozo"? Meddig marad
meg ez az eltero alfa?

Ha a BS szerint a valasz nem, akkor a kovetkezo kerdes nyilvanvalo: mirol
beszelt akkor eddig? Mennyi az alfa? Ha 0, akkor Newton, es nincs BS. Ha nem
0, de egyforma a ket kockanal, akkor mennyi, es miert egyforma?

Oszinten szolva, ez az alfa valoszinuleg egy kiskapu. Ha valami tulsagosan
feltunoen ellentmond BS-nek, akkor ott mindig lehet mondani, hogy pl. porbol
allt ossze es ezert alfa majdnem 0. Ott se 0, hogy BS-nek is maradjon
valami, de elegge 0 ahhoz, hogy meresi hiban belulre keruljunk...
--------------
Dezso megfogalmazott nagyon helyesen nehany tipikus ellenvetest, es megadta
ezekre a valaszt. A valaszokkal viszont bajok vannak.

Fold kettevagasa: itt meg megkerulte a problemat azzal, hogy a Fold nem
tudja, gondolatban hol nyirjuk el. Nem baj, a kovetkezo kerdes ugyanezt veti
fel.

Egy tomeg kettevagas, es a feldarabok eltavolitasa:
Az erre adott valaszon teljesen meglepodtem. Beidezem:
"A megoldas egyszeru: az A pontban eleve kompakt tomegrol (azaz veges
terfogatu tomegrol) van szo, melynek letezik egy veges gravitacios
sajatenergiaja (kotesi energiaja). A tomeg felbevagasahoz nem, de a ket
felgomb eltavolitasahoz mar energiat kell befektetni a gravitacios kötesi
energia elleneben. Ha vegig szamitjuk az egesz folyamatot a teljes
gravitacios energia (azaz sajatenergia és BS csatolasi energia) figyelembe
vetelevel, akkor nem kapunk többletenergiat. A BS gravitaciot eppen a teljes
gravitacios energia megmaradasabol vezettük le."

Hat igen, persze, en es Newton is ezt mondana. De hogyan mondhatja ezt BS???
Tehat energiat kell befektetni a ket feldarab eltavolitasahoz. Hogyan
fektetodik ez be? Pl. elkezdem szettolni oket. Nem vonzzak egymast BS
szerint. Nem kell hozza ero. Akkor mihez kell energiat befektetnem?
Akarmilyen lassan is szettolhatom, akkor a gyorsitasba fektetett munka
tetszolegesen kicsive teheto. Sokkal kisebbe, mint a Newton szerinti
gravitacio elleneben vegzett munka lenne. BS szerint pedig nincs gravitacios
ero, igy gravitacio elleneben vegzett munka sem lehet. Ez egy nagyon csunya
csapda.

Ez a pelda mutatja nagyon tisztan a BS elmelet hibajat. Szeretne tartani az
energiamegmaradas tetelet, szeretne hivatkozni arra, hogy ebbol vezette le a
BS tetelt, de ellentmondasra jut, es nem tudja feloldani az ellentmondast.
Azert nem, mert hibas a levezetes, hibait legalabb negyen-oten megmutattuk.

Az egesz vita nagyon szokatlan. Ilyen remenytelen vitakba eddig csak
politikai kerdesekben bonyolodtam, de ott legalabb vilagos, miert nem lehet
megegyezni: mas tenyekbol indulunk ki, mast tartunk igaznak, mas hireket
hiszunk el, mas ertekeket tartunk fontosnak. De itt? Egy remenytelen vitam
volt eddig termeszettudomanyos kerdesben, ott viszont a vegere megertettem a
helyzetet, a vitapartner nem ertett a matematikahoz, es ezert nem lehetett
aranylag egyszeru dolgokat se bizonyitani. Itt viszont valami egesz mas van.
Dezso alkalmazza a matematikat, szerintem latja is a problemat, csak van egy
rogeszmeje, amit feltetlenul igaznak tart. Ha ellentmondasba utkozik, fel se
tetelezi, hogy az valos. Azonnal mas utat keres. Elobb-utobb megint belefut
valamibe, megint mas kibuvot keres. Lehet, hogy talalt valamit, ami erdekes.
De raepitett egy nyilvanvaloan rossz elmeletet, es most sundisznoallasban
vedi a vedhetetlent.

Udv, Jozsef

Kedves Dezso!

 En mar frankon kezdem elfelejteni az iskolaban megtanult fizikat, a
filozofiahoz pedig igazoltan tok hulye vagyok, ezert remelem elfogadsz
engem autentikus es elfogulatlan biralonak;)

Csak ket mazsola a dolgozatodbol:

> Két ZP állapotú, azonos spinű hidrogén atom nem alkothat hidrogén 
> molekulát.
 Hatha megis... Azonos spinu protonokbol allo molekula az un. orto-
hidrogen, az ellentetes spinuekbol allot pedig para-hidrogennek
nevezik. A "mezei" hidrogengazban mindketto elofordul, kis mertekben a
fizikai tulajdonsagaik is kulonboznek.

> Két neutron nem alkot atommagot. Ha a spinjeik azonosak, nem vonzó,
> hanem taszító hatás lép fel a Pauli elv miatt.
 Egy neutron sem alkot atommagot. Lehet, hogy mashol van az eb
elhantolva?:) Egyebkent is, hogy jon itt egymashoz a Pauli elv meg a
taszito hatas? A Pauli elv az _osszes_ kvantumallapot megegyezoseget
tiltja, egy atommagban lehet tobb azonos spinu neutron is, ha mas
kvantumallapotaik kulonbozoek. A spinek iranyabol adodo esetleges
vonzas vagy taszitas pedig sok nagysagrenddel gyengebb a nukleonokat
osszetarto eros kolcsonhatasnal.
 De ha mar a kemianal tartunk: mi a helyzet pl. a kulonbozo
polimerizacios reakciokkal? Szerinted hogy johet letre kotes ket
egyforma monomer kozott?
 Ami pedig a kettos csillagokat illeti: nehany hete volt egy cikk a
Nature-ben, miszerint egy kutatocsoport a jol bevalt newtoni
gravitacios torveny alapjan keszitett egy soktest-szimulacios
programot a csillagokkal surun telepakolt gombhalmazokra. A szimulacio
szerint a kozel azonos tomegu "kesz" csillagok gyakran allnak ossze
kettos rendszerekke, es anyagot szippantanak el egymastol. Ez
osszhangban van azzal a megfigyelessel, hogy az egyebkent kozel azonos
koru, oreg csillagokat tartalmazo gombhalmazokban rendszeresen
elofordulnak un. "blue straggler"-ek, latszolag fiatal, fenyes
csillagok, amikre egyebkent mas epkezlab magyarazat tudtommal nem
letezik.

                                                          Kibuc

Szevasz!

> Felado :  [Finland]
> Temakor: Holeadas ( 43 sor )
> Idopont: Thu May  9 18:53:39 CEST 2002 TUDOMANY #1821
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> (Valaki mondta, hogy az informacio is energia, ha jol emlekszem..
> Gyorsan gondolja ezt vegig, mert az informacio virtualis, tehat igy az
> energia is az.. :-O )
Nezz utana a Maxwell-demonnak.
Esetleg Szilard Leo egy cikkenek (1922):
A termodinamikai rendszerek entropiajanak csokkenese intelligens lenyek
mukodese kovetkezteben
(Ennek alapja tulajdonkeppen Szilard Leo doktori disszertacioja volt.)

> Ekkor viszont vegeredmenyben korulbelul 50-100 milliard mondjuk
> 60 Wattos villanykorte (cirka) ad le PLUSZ hot a Fold
> rendszerebe.
Az emberi hulyeseget ismerve, ez kW-os nagysagrend lenne haztartasonkkent.
Valoszinuleg nem villanyszamlat fizetnel, hanem "hu:te'ssza'mla't".
Valamit ugyis bevasalnak rajtad. :-)

Sikeres holeadast!
Sipi

Minden  matematikus,  fizikus  figyelmebe  ajanlom Gregory BENFORD
 TIMESCAPE  c.  konyvet ( Sphere Books  Ltd, 30-32 Gray Inn Road,
LondonWCIX 8UL)  kiadasaban,  amely  1980-ban  a  Fabula  Dijat  nyerte,
mint  a z ev  legjobb Science Fiction-ja.

    Egy  doktoratusi  vizsgan, feltettek azt a  kerdest,ż ha  bezarunk  egy
egydimenzios  dobozba  két  elektront,  azok  ott hogyan  viselkednek,  mi
tortneik  veluk?. A  kandidatus  nem  tudott  feleni,  megbukott.
    Tudna  erre  valaki  valaszolni?

    Az  atommagvak  bombazasa   kovetkezteben tobbek  kozott  TACHYON-nak
nevezett részsecskék keletkeznek,  amelyek  a  fénynél
gyorsabban mozognak.  A  relativitas  elmelet  szerint  ezek  a  Idöben
elöre  és  hátra  tudnak  utazni.
    A  kovetkezo  kérdések  merulnek  fel: (a)   Igaz-e a  relativitasnak
ez  a  tetele? (b) Amikor  a Tachyon  a  Multbol  a  Jövöbe  megy,  vajjon
érinti-e  a  Jelent? - (c) Van - e Jelen?. (d) Milyen  görbe  szerint
utazik  a  Tachyon  a  Multbol a  Jövöbe  és  vissza?

    A  legjobb válaszért  egy  10 Euros  csekket  kuldok  az  adott
postacimre.
    >

> Felado :  [Hungary]

<<<:) :) En is valahogy konnyebbnek erzem magam mostanaban!
>>>

Ez is a lenezes, lealacsonyitas egyik eszkoze. 

<<<Egy dologban biztos lehetsz: semmi koze a gravitaciohoz. 
Inganak ugyan
inga, de honnan szedted hogy minden inga a gravitaciot 
kimutato
csodaeszkoz? Ez felepiteseben es elvi mukodeseben is 
teljesen mas
rendszer. Gravitacio meresere nem alkalmas. Erre magad is 
rajohetsz,
szamold ki az erot, pl a BS-torvennyel :), es vedd 
figyelembe a
surlodast, ami kepes megallitani az ingad.>>>

Mar eleve kizartam a gravitacio hatasat, mert az inga egy 
permanens magnes, vizszinter polaritassal.

<<<Tudomanyos szempontbol lehetetlen :) Ez vajon mit 
jelenthet?
Ilyet biztos nem fogunk mondani. A tobbit meg lehet.>>>

Erre kovetkoztettem, de a gyakorlatban igy mukodik mar 
tizenot eve.

<<<<Remelem nem gondoltad komolyan, hogy egy ilyen leiras 
alapjan barmi
ertelmes magyarazatot lehet adni az eszkozod viselkedesere?
Meg kene vizsgalni par dolgot. Szerintem a homerseklet 
hatasa
nyilvanvalo (elemek jobban mukodnek melegben, felvezetok 
erositese
nagyobb stb..), mi a helyzet pl a legmozgasokkal? Bura 
alatt van?>>>

Igy gondolkodik egy bekepzelt ember. Mar elore tudja, hogy 
a masik "balfek" meg ezeket az egyszeru hatasokat sem vette 
figyelembe. Hidd el, ket evig csak az altalad leirt 
hatasokat okoltam, de nem  talaltam bizonyitottnak. Minden 
ev azonos periodusaban megismetlodik. Ha negyobb energiaval 
lenditem az ingat, folyamatosan megy. Az inga onmagaban is 
igy mukodik, az oramechanizmus nelkul is.

<<<ps: csinalj mar valamit a helyesirasoddal, szornyu :(>>>

Ezert nem iratkoztam fel a szepirodalmi forumra. Neked ott 
lenne a helyed. A lenyeg az, hogy ezt a szornyu irast megis 
megertetted, csak lekicsinyled az alkotot.
Szornyu bekepzelt vagy!

Szornyu udvozlettel  Szocs.

> Felado :  [Hungary]

<<<Jo, akkor ez egy ellenorizheto allitas.
Te nem rendelkezel a bolygok forgasi fazisaival adott
idopontokra, en nem rendelkezem meresi adatsoraiddal.
Vessuk ossze a kettot, korrelalnak-e egymassal.>>>>

A feljegyzesek megvannak most is, habar mar tobb mint tiz 
eve csinaltam, de piszkozatban. Lehet, hogy rendszerezem 
is, ha lesz ertelme. A kicsufolas nem lelkesit.
Milyen formaba lenne hasznos rendszerezni?

<<<HA az inga viselkedesenek Fourier-analizise is kihozza
ezeket a periodusokat, de a korrelaciot nem, akkor talan
inkabb geologiai, mint csillagaszati okokat erdemes 
keresni.>>>

Ez egy korrekt velemeny. En magneses hatasra gyanakodom, de 
lehet mas oka is termeszetesen.
Azt is megfigyeltem, hogy a teli idoszakok sem voltak 
egyformak, ami az idojarast illeti, de nem jegyeztem 
pontosan. Valakitol hallottam, hogy szerinte a bolygok 
allasa, hatassal van az idojarasra is.

Udvozlettel: Szocs.
> Felado :  [Hungary]

<<<Na persze. Gondolkozz mar egy kicsit! Ha olyan mertekben 
megvaltozna
a felszini gravitacios gyorsulas, hogy azt egy ilyen 
szerkezettel ki
tudd mutatni, akkor en mar sokkal elobb tudnek rola a TV-
bol.
Ugyanis, ezzel egyutt jarna foldrenges, vulkankitores, 
szokoar, stb..
Ugy tunik, ugyanaz a hiba, mint Dezsoeknel. Termeszetesen 
mersz
valamit, amit igen nagy valoszinuseggel kulso hatasok 
okoznak.>>>>

Hidd el, mindig gondolkoztam az eletben es sikereim is 
voltak az altal!!!

Valamikor tizenot evvel ezelott, a sors ugy adta, hogy 
beszorultam a hazba, boven volt idom Hobby-zni. Az 
elromlott azstali oramat atalakitottam. Beepitettem egy 
permanens magnes ingat, amelyet egy quarcz vezerelt 
elektronika billegtet ide-oda. Raepitettem egy foldgombot, 
megfelelo szogben, amely minden huszonnegy oraban megfordul 
tengelye korul es az alapja egyet fordul 365 nap alatt. Az 
oramechanizmust a sajet rugoja mukodteti, az inga 
szabalyoz. Ez egy nyari periodusban tortent, es osszel 
eszrevettem, hogy idokozonkent megall. Elovettem, kerestem 
a hibat, egyensulyozast, surlodast, stb. Ment, letettem egy 
ido utan megalt, megint kerestem a hibat. Igy telt el a 
tel. Tavaszra elindult es buszke voltam, hogy megtalaltam a 
hibat. Jott a kovetkozo osz es ujra kezdodtek a megallasok-
indulasok. Nem volt mit tegyek, kezdtem lejegyezni az allas 
pillanatot es az indulasi pillanatot. Egy ev utan meg nem 
vontam le semmilyen kovetkoztetest. A kovetkezo evben 
folytattam. A homerseklet ingadozas, valamint a feszultseg 
ingadozas jelentektelen volt. Nem volt nagyobb mint a nyari 
honapokban. Akkor jott az otlet, hogy nezzem meg a Nap es 
bolygok poziciojat es hasonlitsam ossza a megallasokkal, 
indulasokkal. Ugy tunt, hogy osszefugges van koztuk. Mivel 
az inga egy magnes, csakis magneses hatasra gyanakodtam. De 
csak gyanakodtam es azert tettem fel a kerdest a HIX-re. 
Nem allitottam egy szoval sem, hogy egy megdonthetetlen 
bizonyitek, azert sem, mert a leirasokban a bolygok 
magneses teret elenyeszonek tartjak. Mas kapcsolatot nem 
fedeztem fel, ezert kerdeztem. Nem irtam le feltevesemet, 
hogy szabad velemenyt kapjak.
Akkor josz Te es leultetsz!!!!
Nem szandekosan keszult bizonyitasi szerkezetnek, hanem a 
mukodo szerkezet valamire felhivta a figyelmemet. 
Termeszetesen a Hix-en elofordulo temak hivtak fel a 
figyelmemet, hogy kozoljem. Mar el is felejtettem volt.
 
<<<Hidd el, ha a gravitacio ennyit valtozna, azt a 
hivatasos kutatok a
tiednel millioszor erzekenyebb (es dragabb) ingaikkal es 
egyeb
muszereikkel mar reg halal pontosan kimertek volna. 
Sajnos/szerencsere
a gravitacio allando, es emberi lepteku testek kozott olyan 
gyenge,
hogy mint Gyula is irta, ertekelheto kiserleti eredmenyeket 
csak igen
draga eszkozokkel lehet kapni. A pontos meresek 
egyertelmuen cafoljak
a sejtesed, ramutatnak hogy a merestechnikaddal komoly gond 
van.>>>>

Meg erthetted az elvem. Termeszetesen nem vonom ketsegbe 
az "OKOSOK" velemenyet., de a megalazast elitelem!  

Azt montad, hogy mi nem hat az ingara.. Most mond meg, mi 
van hatassal az ingara, mert van.

<<<"Rogton maga jon, csak elvittek elezni a bardot">>>

"Mihelyt visszakapom. akalmazom."

Egy kivancsi termeszetu, minden irant. Szocs.

Kedves Tudosok,

Eloszor Hunter kerdesere: a Voyager-1 es -2 szonda majdnem
szazszor olyan messze van a Naptol mint a Fold. Ennek meg-
feleloen a Nap atmeroben szazszor kisebbnek latszik es a
napfeny intezitasa tizezerszer gyongebb mint a Foldnel.Feny-
elnyelessel utkozben nem kell szamolni, a sugarzas igy az
jol ismert egy-per-r-negyzet szerint csokken. 
Fenyessegben ez 10 magnitudo (csillagaszok egysegeben).
A Nap meg mindig az egbolt legnagyobb es messze legfenyesebb
objektuma. Foldi hasonlattal a Voyagernel eros szurkulet 
van - a Nap meg mindig tobb tobb fenyt ad ott, mint a teli-
hold itt. De ez a tizezres faktor remenytelenne teszi a nap-
elemet.

Nagyjabol azt lehet mondani, hogy a napelem jo a Marsig,
de a Jupiternel es kifele mar keves - pillanatnyi technikai
szinten. A Jupiterig vagy azon tulmeno szondak (Pioneer, 
Voyager, Galileo, Ulysses, Cassini..) mas energiaforast kell
hogy hasznaljanak. Amit en roviden plutonium-elemnek neveztem
az hivatalos neven RTG.
RTG = Radioizotop Termoelektromos Generator. A lenyeg az, hogy
Plutonium 238 van benne: a radioaktiv bomlas hot termel, es ter-
moelemmel a homersekletkulonbseget alakitjak elektomos aramma. 

Az RTG kivaloan mukodik, de nem minden ennyire egyszeru. Az RTG
problemaja, hogy veszelyes uzem -- a Plutonium nem csak radio-
aktiv, hanem eros mereg is. Ha -neadjisten- a fellovesnel fel-
robban a raketa es a plutonium szetmegy a levegoben az nagyon 
nagy baj lenne. Szakertok szerint ettol nem kell felni: az RTG
olyan eros tokban van, hogy biztonsagosan tulelne az esetleges 
robbanast. A robbanas onmagaban amugy sem keltene iszonyatos 
eroket --  ha emlekszunk, a Challenger robbanasat is tul lehe-
tett elni.... 

Hogy hol van a Naprendszer vege az jo kerdes. Egyik kedvenc ker-
desem.  Valoszinuleg szakmatol fuggoen mas-mas valaszt kapunk. 
Errol talan holnap ... 

udv
kota jozsef

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: ora inga ( 31 sor )

>Na persze. Gondolkozz mar egy kicsit! Ha olyan mertekben megvaltozna
>a felszini gravitacios gyorsulas, hogy azt egy ilyen szerkezettel ki
>tudd mutatni, akkor en mar sokkal elobb tudnek rola a TV-bol.
>Ugyanis, ezzel egyutt jarna foldrenges, vulkankitores, szokoar, stb..

Latod az utobi feltevesed nagyon jo, az elobi nem, barhogy gondolkodom. 
Valamire ratapintottal. Kezdessz belejonni.
Kulomben a valtozas nem 'olyan' meret, hogy 9,8... bol csak a fele marad, 
amitol te is "jobban erzed magad tavasszal" :-)

Par nap mulva Dezso honlapjan megjelenik az eddigi kiserletem eredmenyei, 
tortenete, meresek, hibakiszuresek, fejlesztes, eredmenyek, rajzok, 
felhasznalati lehetosegek, stb. es a lista nem lessz lezarva, mivel a 
kiserletek folytatodnak.
Lessz miben durkaljal :-)
Es ahelyett hogy csak kontraztok, nem artana ha  igereted szerint csakugyan 
_rabeszelned_ az ELTE fizikai kart, hogy vegyek komolyabban a dolgot, es 
csatlakozzanak.
"Szukseges a Fold _tobb_ pontjan _egyidoben_ mereseket vegezni!!"
Nem tudom honnan veszitek, hogy _csak_ meregdraga felszerelesekkel lehet 
pontosan merni.
Es nem tudom miert birizgaljatok a mero muszert, amig nem ismeritek?
Azt sem tudom miert kritizaltok olyan kemenyen, ha nincs meg hozza a 
gyakorlati tudas. Es akkor meg meg is sertodtok, ha 'gyerekesnek' tartjak az 
olykor eleg hibas kritikatokat :-) Mindegy errol tovab nem vitazom, ha nem 
az ELTE, valaki mas es _erdekelt_ intezmenyt kell keresnem.
Addig is elkuldok maganba egy kretin szerkezettel keszitett nyolc oras 
grafikont, csak hogy lasd milyen valtozasok allnak fent a nap egy rovid 
idoszakban, amit a draga muszer nem lat, nem belso hovaltozas es nem beslso 
legaramlat okoz. A szerkezet dupla leg szigetelesu.
Kar hogy nem legures ter, sajna arra mar nem futja (egyenlore).
Kar hogy a HIX oldalain nem tudom a grafikont abrazolni, de rovidesen a 
honlapon barki megtekintheti.

>anelkul hogy a korulmenyeket megvizsgaltad volna,
Ot eve mind ezt teszem, es a 'korulmenyek' megfelelnek.

>Hidd el, ha a gravitacio ennyit valtozna, azt a hivatasos kutatok a
>tiednel millioszor erzekenyebb (es dragabb) ingaikkal es egyeb
>muszereikkel mar reg halal pontosan kimertek volna.
Ezeket egyeztetnunk kelene. Az is lehet, hogy en sokkal ezrekenyebben merek.
>A pontos meresek egyertelmuen cafoljak
>a sejtesed, ramutatnak hogy a merestechnikaddal komoly gond van.

  Habar van mas megoldas is az igazolasra, a 'komoly gond' az, hogy eddig 
mindezeket nem tettuk meg, nem tudtuk kimutatni, nem ismertuk.
Ennel meg komolyabb a gond, hogy miutan ezt valaki 'szerenyen' megteszi, a 
munkajat 'nem tudjuk' ertekelni ???
  Szoval valoban komolyodnak a gondok-

>"Rogton maga jon, csak elvittek elezni a bardot"
Jonnek az ertelmetlen, szellemes megjegyzesek, (nem tudom ezt is az 
iskolaban tanitjak?) raadasul egy kicsit meg is ijjedtem :-))
  Udv Csaba.

Kedves Gabor!

Bar mar egyszer eleg jol 'kiveseztuk', de talan ez mar az utolso
"farkcsapasai" ennek a temanak.

> Ha most gőzt adok a gépre, akkor a tengely gyorsabban forogna, de nem tud,
> mivel a szinkron fordulattal marad a hálózattal. De most a villamos forgó
> emzőhöz képest előre alakul ki szögeltérés a villamos mezőhöz képest, pont
a
Ez nem igy van. Miota az europai energiahalozathoz tartozunk, a frekvencia
elsobbseget elvez a feszultseghez kepest.
Eleg kinosan vigyaznak az 50.0 Hz betartasara. Ha 'termelni' akarnak, nem a
fazisszoget siettetik, hanem a feszultseget novelik. Nagyon elszaladna a
freki, ha mindenki 'termelni' akarna.

> Persze feltételezzük, hogy a gerjesztés megfelelő, tehát a gép nem esik ki
a
> szinkronból.
Tehat a gerjesztessel fogjak meg a generator "mefutasat", mert akkor is
fekezodik a generator, ha ugyan azonos faziszsoggel jar, de "tulgerjesztik"
(nagyobb feszultseg leadasara kenyszeritik, mint amit "kintrol kap" ) .

Udv : Pista

Kedves Henrik!

Nalunk (Nyugat-Magyarorszagi Egyetem), az akusztikai laborban en vegzem a
mintabarabok vizsgalatat.
Az bizonyul jo hangszigetelonek, amelyben a leheto legheterogenabb a
resszerkezet. Volt mar nagyon nehez ajto"konstrukcio", meg konnyu retegelt
lemezes szerkezet, stb. stb.... Az anyag/res arany (porzitas) valahol 1/1 -
3/1 kozott a legmegfelelobb. Az anyagban levo kitoltetlen resznek (resek,
lyukak, buborekok,) dontoen nyitottnak, egymasba futonak kell lenni, es
meretuk ne haladja meg a legnagyobb frekvenciahoz tartozo hullamhosszat. Az
"anyag" surusege noveli a hanggatlokepesseget.

Ennekk a kriteriumnak az epitett fal valoban jol megfelel!!
> Be kell falazni. Nem viccelek, olcso, hatekony.
> Ha be lehet falazni, nincs olcsobb es jobb...
Jozsef, tokeletesen igazad van!
> Jo pl. a csendeslemez. Ez egy vastag acellap.
Ez a megoldas sokkal dragabb, es esetleg nemkivant rezonancia is fellephet..
Jo lenne meg a "thermo uveg" is ha kello ideig (evekig) kepes lenne egy
viszonylag nem nagy vakuum tartasara.
 - A vakuum a legjobb hangszigetelo - .
Igy meg az ajto is megmaradhatna :-)

Udv : Pista

Udv mindenkinek,

Van nekem egy gyanum: ugy gondolom hogy Sarkadi Geza egy
szocio-pszichologus es most eppen nagy sikerrel kiserletet vegez
rajtunk. Munkajanak valoszinu temaja: "A pszichikai turokepesseg hatarai
csoportkommunikacios kornyezetben".

Bizonyitani egyelore nem tudom, de felepitheto belole egy logikus,
ellentmondasmentes elmelet ami magyarazatot ad maskent
megmagyarazhatatlan jelensegekre. 

Egyebkent ugy erzem hogy a kiserlet (es a turokepesseg) a vege fele
kozeledik.

Udv, Sandor