> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki)

> > Ez pont igy mukodik. Egy javito mechanizmus igyekszik korrigalni a
> > masolasi hibakat. Egyes genszakaszokon meg egyenesen elonyos a nagy
> > valtozekonysag. Pl. az immun feherjek eseteben a mutacio
> > valosaggal vagtat a hiszton feherjekhez kepest.
>
> Lehet hogy rosszul tudom, de a mutacios rata es a hibajavito rata tudomasom
> szerint ugyanaz a teljes orokitoanyagra. A kulonbseg ott van, hogy mennyire
> "erzekeny" az adott gen.

Jogos a korrekcio.

Necc Elek (az ezermester)

Szia Gyula!
Nem ertem a hattersugarzast. (erre csak most jottem ra :)
Tekintheto ugy, hogy a tavoli te'r-re'szekbol ideerkezo hattersugarzas a
te'r tagulasa folytan voroseltolodast szenved, de ezt _pontosan_ kompenzalja
az, hogy a vilagegyetem fiatalabb allapotaban indult utra, mikor a
hattersugarzas "ke'kebb" volt? Ezt leirva nem lattam, de hogy lehetne
maskepp?
Irod, hogy a hattersugarzashoz kepest van kituntetett rendszer, meg hogy van
pontos definicioja a "nyugalomban leve'snek". Tudsz meg errol roviden irni,
vagy ajanlani linket?
Akkor megiscsak van egy kituntetett rendszer, ami ahhoz az esemenyhez
kotheto, hogy a vilagegyetem atlatszova valt? (persze elotte jol felfujta
magat, nehogy teljesen megismerheto legyen :)
Hogy van ez?
udv, Sanyi

Sziasztok,

 wrote:

> Igen, valaha (tubb mint 40 eve) MIKRON volt a
> mertekegyseg, a MIKROMETER pedig egy meroszer.

En meg ugy tanultam a szakkozepben, hogy a meroszert
csavarmikrometer-nek hivjak...

Csak a (mikron)pontossag kedveert... :-)

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - 

Sziasztok!
Az ionszelektivitasi koefficiens tema 2. resze:
A 284. o. tablazataban Haug es Smidsrod [3] munkaira
hivatkozva irt ket felnagyitott adatot, amelyek kozul pl. a
pektatokra a Ca/Mg ionszel. koeffre (K Ca/Mg) a szerzok 3-32
kozotti adatokat kozoltek, amit L. B. 100-ra novelt es a
szovegben ezt irta a 284. oldalon: "A K Ca/Mg erteket
jelentosen befolyasolja az SPS termeszetes femionokkal
vagy a megkotott kalciumionokkal mint hidkotesekkel
letesitett intermolekularis, a lancokat keresztkotesekkel
osszekapcsolt terszerkezete, ahol a K Ca/Mg erteke
nagysagrendekkel megno a kis [Ca2+] ertekeknel, a kozepes
(XCa ~ 0,4-0,5) ertekeknel mert szelektivitasi koefficiens
ertekeihez viszonyitva." (En egy kiserletben 15,5-et
kaptam erre, ami jol egyezik Haug es Smidsrod
eredmenyeivel. A szelektivitasi koefficiens kisse pongyolan
azt fejezi ki, hogy a ket fem milyen affinitassal
kapcsolodik a komplexkepzo vegyulethez,
kb. a relativ stabilitasi allandonak felel meg.) A masik
felnagyitott ionszelektivitasi koefficiens: a guluronsavban
dusitott alginsav frakciora a K Sr/Mg erteket a maximalisan
kb. 300-rol 600-ra nagyitotta. Ezen kivul celiranyos
szelektivitassal idez Hodgkinson es mtsai [4] cikkebol,
hogy azzal megtamogassa elmeletet, ugyanis a natrium-
alginat adasara (human kiserletben) csokkent a Ca, Mg, Fe,
Cu, Zn es Sr felszivodasa. L.B. ugy hivatkozik erre a cikkre,
hogy a magnezium felszivodasanak csokkeneset
"veletlenul" kifelejti a felsorolasbol. Persze, a cel erdekeben
ez is egy jo eszkoz az elmelete megtamogatasara. Es nem
leteznek az L.B. altal kitalalt nagysagrendek sem. Egy
egesz kis tanulmanyt lehetne irni errol a Lakatos Bela
altal irt konyv-reszletrol pl. olyan cimmel: Bevezetes a
celiranyosan szelektiv szakirodalmi hivatkozasok al-
tudomanyos modszertanaba.
Tovabbi reszletekkel nem terhellek benneteket.
Akit erdekel, maganban szivesen allok rendelkezesere.
Irodalom:
1. Barta-Bedo M., Lakatos B.... : Intestinal absorption and
utilisation of iron from iron biopolymer complexes in rats.
Europ. Nutr. Conf. (Cambridge) 42. 1973 (erdekes, hogy ezt
nem talaltam meg a Chemical Abstract-ben)
2. Behall K., Reiser S.: Effects of pectin on human
metabolism
In: Chemistry and function of pectins, ACS Symposium Series
310. 248-265 Washington DC 1986
3/1. Haug A., Smidsrod O.: Selectivity of some anionic
polymers for divalent metal ions.
Acta Chem. Scand. 24. p. 845. 1970.
3/2. Smidsrod O.: Molecular basis for some physical
properties of alginates in the gel state. In: Gels and Gelling
processes, Faraday Discussions of the Chemical Society
No. 57. 263-274. 1974.
4. Hodgkinson A., Nordin B.E.C., Hambleton J., Oxby C.B.:
Radiostrontium absorption In man: suppression by calcium and
by sodium alginate. Can. Med. Ass. J. 97(19) 1139-43. 1967.
Udv.: S. Zoli

Sziasztok!
Folytatom az ekvivalencia-torvenyrol irt cikkemet (2.resz).
A Tapanyagtablazat c. konyv 12. kiad. 47. oldalan megadottak
alapjan pl. a 19-30 ev kozotti ferfiak napi fem szuksegletei mg-
ban a kovetkezok: 2000 Na, 3500 K, 800 Ca, 350 Mg, 12 Fe,
10 Zn, 4 Mn, 1,4 Cu, 0,12 Cr. Ezekbol, az elobbiek szerint sza-
molva sum(M+)=176,5 mekv, sum(Mz+)=69,84 mekv es EQ=
2,527!! Ez eppenseggel nem bizonyitja, de szerintem kerdesesse
sem teszi az emberi szervezet femhaztartasara vonatkozo ekvilaw
letezeset es ervenyesseget. Erre inkabb azt kellene mondani,
hogy a kivetel erositi a szabalyt, vagy felkelti az erdeklodesunket
es gondolkodasra, kutatasra osztonoz. Pl. azert, mert a Tap-
anyagtablazatban talalhato es valoszinuleg hazai adatok alapjan
az anyatejben sum(M+)=24,428 mekv/kg, sum(Mz+)=15,072
mekv/kg es ebbol EQ=1,6208. De kozismert, hogy taplalkozasi
szokasainkat tekintve hazank nem tartozik az egeszsegesen
taplalkozo orszagok elvonalaba es tulsagosan kedveljuk a sos
eteleket. Ugyanott talalhato adatok alapjan a kecsketejben
sum(M+)=47,586 mekv/kg, sum(Mz+)=75,884 mekv/kg es
EQ=0,6271, a tehentejben pedig sum(M+)=57,427 mekv/kg,
sum(Mz+)=74,094 mekv/kg es EQ=0,7751. De nem biztos,
hogy nalunk az anyatej femtartalmaban valoban annyira
rosszul ervenyesul az ekvitorv, ugyanis az EQ=1,6208 erteket
ado osszteteli adatokat a szerzok gyakorlatilag valtozatlanul
vettek at a konyv 1981-es, 10. kiadasabol, igy azok meglehe-
tosen regi mereseken alapulnak. Ujabb es bizonyara megbiz-
hatobb adatokat talalunk az anyatej femtartalmara Parr es
munkatarsai cikkeben, amelyben a WHO es az IAEA (Nem-
zetkozi Atomenergia Ugynokseg) egyuttmukodesevel vegzett,
hat orszagra, koztuk Magyarorszagra is kiterjedo, vizsgalat
eredmenyeit olvashatjuk. Most lenne 2 tablazat, amelyben e
munkabol atvett atlagos koncentracio ertekeket (mg/l), azok
mekv/l-re atszamolt ertekeit, valamint sum(M+), sum(Mz+) es
az azokbol szamitott EQ ertekeket adtam meg. Megjegyzem,
hogy cikkukben egy tejpor (jele: A-11) es egy human tejbol
keszult tejpor (jele: HM-1) referenciaanyag osszetetelet is
megadtak. Az A-11-ben az IAEA altal megadottak alapjan
sum(M+)=632,1777 mekv/kg, sum(Mz+)=735,6414 mekv/kg
es EQ=0,8594, a vizsgalatban resztvevo laboratoriumok me-
resi eredmenyei alapjan pedig sum(M+)=628,4893 mekv/kg,
sum(Mz+)=747,8995 mekv/kg es EQ=0,8403. Mig a HM-1-
ben sum(M+)=133,9694 mekv/kg, sum(Mz+)=135,9411
mekv/kg es EQ = 0,9855. Most itt a ket tablazat
helyett reszletesen csak a hazankra vonatkozo adatokat
adom meg a tobbi 5 orszagnal csak a szummakat es
az EQ-t.
Fem	Magyarorszag
		mg/l   		 mekv/l  (ox. fok)
Na       105 		4,5672  (+1)
K		554 		14,1695 (+1)
Mg      32,6 	 	2,6826  (+2)
Ca		285			14,222  (+2)
Fe		0,365		0,01634 (+2,5)
Zn		1,2			0,0367  (+2)
Mn		0,004		0,000218 (+3)
Cu		0,203		0,006389 (+2)
Ni		0,0144		0,000491 (+2)
Co		0,00015	0,000006 (+2,5)
Cr		0,00078	0,000045 (+3 o.f.)
Hg		0,00143	0,000014 (+2 o.f.)
Pb		0,0149		0,000144 (+2 o.f.)
Es ezekbol sum(M+)=18,736725 mekv/l
sum(Mz+)=16,965192 mekv/l, es EQ = 1,1044
A tobbi 5 orszag es Mo. szummai es EQ-i:
				sum(M+)		sum(Mz+)		EQ
				mekv/l			mekv/l
Guatemala		17,06658		18,030885		0,9465
Nigeria			14,270723		13,749521		1,0379
Fulop-szigetek	17,563136		16,023362		1,0961
Svedorszag	17,843813		14,58944		1,2231
Zaire			18,289383		16,874697		1,0856
Magyarorszag	18,736725		16,965192		1,1044
Ezek szerint nalunk az anyatej femtartalmaban az EQ=
2,527-es beviteli ajanlas ellenere meglepoen jol ervenyesul
az ekvitorv. A legnagyobb relativ elteres a svedeknel adodott,
de az is alig tobb, mint 20 %-os. Egy Amerikaban vegzett
vizsgalatrol szamoltak be Fly es munkatarsai 1998-ban. [77]
Intenziv tornagyakorlatok (aerobik) elott es utan vizsgaltak
az anyatej fobb asvanyi osszetevoinek mennyiseget. A
cikkukben kozolt adatok alapjan:
				sum(M+)	sum(Mz+)		EQ
				mekv/l		mekv/l
aerob.elott		16,79		18,58			0,9037
aerob.utan		16,15		18,98			0,8509
Bar a tobberteku femek kozul csak a Ca es Mg koncent-
raciojat mertek, de a tobbi tobberteku fem kihagyasa az
egyenertekek osszegebol alig van hatassal EQ ertekere,
hiszen a Ca + Mg egyenerteke tobb mint 99 %-at teszi ki
a sum(Mz+)-nak. Meresi adataik statisztikai ertekelese
alapjan nem tapasztaltak signifikans valtozast, bar az
alkalifemek koncentraciojanak osszege kisse csokkent,
mig a Ca es az Mg osszege kisse novekedett es igy
csokkent EQ erteke is. Ha az anyatejre kapott 15 EQ ertek
atlagat kiszamitjuk (az 1,62-es regi hazai adatot kihagyva)
akkor az anyatej atlagos femtartalmaban az ekvivalencia-
torveny ervenyessegenek es ervenyesulesenek bamulatos
pontossagu bizonyitekat kapjuk, ugyanis az atlag
 1,00155. Kevesebb mint ket ezrelekkel ter el a torveny
altal elmeletileg "eloirt" EQ = 1-tol.
Es ezeket az aranyokat, amelyek vitathatatlanul bizonyitjak
az ekvitorv. letezeset, egy bonyolult szabalyozorendszer
programjakent az evolucio, Richard Dawkinst idezve "a vak
orasmester" irta be genetikai kodunkba. Ketsegtelen, hogy
az anyatej optimalis, es hosszabb-rovidebb ideig kizaro-
lagos taplaleka az ujszulotteknek. Meg a tidomany mai
szintjen sem lehet olyan mesterseges tapszert eloallitani,
amely minden tekintetben tokeletesen helyettesiteni tudna.
Igy az emlos allatok es az ember genetikai kodja (sok mas
mellett) egyben "a tejgyartas GMP technologiai eloirata" is.
Folyt.kov. Udv: S. Zoli

Ugy tunik nekem, hogy nagyon sokan tulsagosan emberi
nezopontbol kozelitenek az elovilaghoz, es ez sok felreertest okoz.

S. Zolinak szant valaszommal inditok, csak hogy kapcsolodjak
az elozo levelekhez:
>Gabor: Szerintem egy olyan mutans gen, amely a szaporodas
>kepesseget jelentosen csokkenti, az abszolut ertelemben is
>rossz gen. Mi emberek sajnos meg mindig meglehetosen pusz-
>titva "igazitjuk" a kornyezetet.
>> elofordulo hibat javitja kozvetlenul, hanem
>> a kornyezetet igazitja a genekhez.
>> (Ne felejtsuk el, hogy abszolut ertelemben
>> nincs jo vagy rossz gen, csak az eloleny-
>> kornyezet relacioban merve!)
Tovabbra is fenntartom, hogy mindent csak az elolenyek es
kornyezetuk (itt a kornyezet egy n-dimenzios nichet jelent,
ahogy az okologusok hivjak, es az elolennyel kapcsolatba
kerulo osszes elo es elettelen tenyezot jelenti)
osszefuggeseben szabad neznuk.
Gondoljunk itt a sarlosejtes verszegenyseg klasszikus peldajara,
amikor egy mutans, eredeti funkciojat rosszul ellato hemoglobin
gen azert marad fenn afrikai polpulaciokban, mert vedetseget ad
parazitak (malaria) ellen.
De a meddoseget okozo genek is nagyon jo "felhasznalasra"
talaltak pl a szocialis rovarok dolgozoinal, vagy a szuznemzessel,
vagy vegetativ szervekkel szaporodo elolenyeknel.
Most utalok vissza az emberi nezopontra: agyunknak koszonhetoen
mi tulzottan egocentrikusak vagyunk, ezert az egyed gondolkodasunkban
tul nagy hangsulyt kap. A foldi elet mindennapjai, ha ugy tetszik az
evolucioja (hiszen az folyamatos) azonban nem csak az egyedek szintjen,
hanem lejebb, genszinten (Richard Dawkins: onzo gen) illetve feljebb,
populacioszinten (okologia) folyik.
Az egyedeket sokszor nem is lehet elkuloniteni:
pl egy ketteosztodo egysejtunel az eredeti egyedet melyik leanysejt
kepviseli?
Ha alaposan, kozelrol megnezzuk, az elet semmi masrol nem szol,
mint bejutni a kovetkezo generacioba. Ezen celert minden es mindenki
felaldozhatova valik, mi is naponta sejtjeink ezreit aldozzuk fel, es
a szuloi onfelaldozas a gyermekeert koztudott es megbecsult dolog.
Az evolucio alapja tehat egy valtozekony sokasag fenntartasa
(szaporodas es oroklodes) es az ezen a sokasagon, a korlatolt
eroforrasok es eletter miatt mukodo szelekcio altal kialakitott rendszer.
Ebben a rendszerben nem lehet jelen, mert nincs ertelme, az iranyitott
mutacio, az intelligens javito mechanizmus (amit B.Zoli vetett fel),
mert nem lehet a kornyezet valtozasat elore latni. Konzervalni a
meglevot szinte'n sulyos hiba lenne. Igy ki kellett alakitani a valtozas
es megorzes egyensulyat.
Mivel az elet biokemiai folyamatokra epul, igy eleve egy csomo
sztochasztikus elem van benne (pl. az enzimek mukodeset a
pillanatnyi koncentracioviszonyok nagyban befolyasoljak).
Az elolenyek kialakitottak egy csomo javito mechanizmust, ami
megprobalja kijavitani a DNS hibait (a masolas alatti illetve kulso behatasok
pl UV miatti hibak), es ugyanakkor sok olyant, ami pedig noveli
a valtozekonysagat (de ezek alt. nem pontmutacioval, azaz egy-egy nukleotid
megvaltoztatasaval operalnak). Hogy mi marad fenn az uj valtozatokbol,
azt a szelekcio donti el es a szelekcio egysege a gen es nem az egyed.
Az evolucio soran persze tokeletesedett a masolasi/tarolasi hibak
kikuszobolese. Az egyik legfontosabb lepes itt az RNS-rol a DNS-re
(tarolas) illetve feherjere (masolas) valo atteres. A DNSt masolo
nagy enzimkomplex mar masolas kozben rogton javitja sajat hibait,
nagyon kis eselyt hagyva a hibazasra. Azt a nehany hibat is
semlegesitheti a genetikai kod "lotyogese". A DNS nukleotid szinten
igazabol sokkal tobbszor valtozik meg kulso behatasra (ionizalo
sugarzasok, reaktiv vegyuletek), amelyek hatasat nem lehet tervezni.
Persze javitani lehet, es az un. repair rendszereknek ez a feladata.
Ezek azonban csak akkor tudjak az eredeti informaciot
helyreallitani, ha az a masik DNS szalon fennmaradt. Egyeb esetekben
(pl duplaszalu DNS toresnel) csak osszeragasztjak a torott vegeket,
az esetlegesen hianyzo reszek nelkul.
Erdekes, hogy ahol a nagy valtozekonysag nukleotid szinten
elengedhetetlen, ott megmaradt az RNS. Ezek a virusok.
Szinten RNS-en keresztul mukodnek a retrotranszpozonok.
A retrotranszpozonok, illetve a transzpozonok altalaban,
olyan genetikai elemek, amelyek kepesek a helyuket valtoztatni a
DNSunkben, es meg szaporodnak is kozben. Sokaig ugy gondoltak,
hogy a virusok egy kulonleges csoportjaval van dolgunk, de az utobbi
idoben felertekelodott a szerepunk az evolucioval kapcsolatban.
Kulonbozo stresszek hatasara aktivizalodhatnak es elkezdenek
ugralni a genomban, inszercios mutagenezist eloidezve.
Ugyanakkor a heterokromatin aktivizalodasaval homologusz
rekombinaciot eloidezve az egesz genom atrendezodik.
Igy egy komolyabb stressz egyuttal megnoveli az uj
variaciok szamat, vagyis eselyt ad az alkalmazkodasra.
De a valtozasok valoban nem iranyitottak, a szelekcio
dont arrol, hogy mi marad meg.
Tehat a genetikai valtozekonysag kontroljat en a kovetkezokben latom:
- a veletlenszeruen bekovetkezo, egy-egy nukleotidot erinto
mutaciok szamanak minimumon tartasa.
- nagyobb DNS darabok ujrarendezeset vegzo mechanizmusok
megjelenese az evolucio soran (ivaros szaporodas, homologusz
rekombinacio, splicing, exon shuffling, szimbiozis)
- a genom nagy atrendezeseit szorult helyzetekben elvegzo elemek
(transzpozonok, virusok) aktivizalasa stressz altal.

Gabor

T. Tudosok !

a napokban orommel vettem eszre, hogy a CCD pixel-meretekre ma
is a jo oreg mikront hasznaljak. Lehet, hogy a kokorkorszakbol
maradt fenn ?

Az SI hasznalatanak egy kedves peldajaval talalkoztam tavaly
egy amerikai altalanos iskolai science-kiallitason. A felhasznalt
anyagok felsoralasanal szerepelt:  0.45351474 kg cukor.

udv
kota jozsef

Kedves Sipi !

>>... sajtohiba... '1810 Fourier frigonometriai sorokon dolgozik.'
>> Milyen uj tudomanyteruletet, vagy ujfajta meresi elvet lehetne
>> rendelni egy ilyen veletlen szulte szakszohoz ? :)

>Nemreg voltam egy muszakicuccos boltban. Rengeteg fele hutogepet
>lattam. Az egyik alacsony, a masik magasabb, az egyik ennyit
>fogyaszt, a masik annyit ...
>Muszaly egy kulon tudomanyag, hogy az ember eligazodhassek kozottuk!
>:-)

Lemaradasban vagyok sokmindennel, igy keson reagalva ugyan, de
szivbol koszonom az otletedet, mert ettol megtaltosodva szedito
perspektivakat latok korvonalazodni:
1.
Az altalad javasolt tudomanyagat a KSH tamogatasaval kellene
letrehozni. A vasarolt hutoszekrenyek frigonometriai vizsgalatat
kovetoen, a hasznalatuk soran, a telitettsegi adataik alapjan -
szerintem egesz hiteles kepet kaphatna a KSH a fogyasztoi szokasok, es
az eletszinvonal idobeli alakulasarol.
Ehhez a technikai feltetelek egyre inkabb adottak. Par eve harangoztak
be a szamitogeppel, monitorral es internetkapcsolattal ellatott
hutoszekrenyeket is. (Ennek kapcsan irtam is tavaly egy gyujtohangu
cikket a TIPP 3511-be,  olcsobb webet mindenkinek - cimmel. )
Ezek utan a KSH osszeiroinak nem is kellene hazhoz jarva hutoszekrenyekbe
kukkantgatva saccolgatni, hanem az adatszolgaltatas automatizalhato
lenne, persze termeszetesen onkentes alapon.
2.
A hibasan irt szavakat gyujteni kellene. Bill Gates biztos szivesen
megoldana, hogy a szovegszerkesztok vonalon egy uj HIX listara
kuldjek ezeket automatikusan, ahonnan lelkes gyujtok lehalasznak
azt - amelyikhez, ertelmes tartalmat tudnak rendelni. Hamarosan kozos
erovel letrehozhatnank egy ujfajta kulonleges szotarat:
*Elcseszett szavak ujraertelmezo zsotara*
( A KSH itt is vonalban lehetne, es * Hibaink * cimu nepszeru uj
kiadvanyaban evrol evre kimutatna - kik, hol, mibol mennyit cs..nek
el es milyenek a tendenciak muveltsegi szinttol, tarsadalmi poziciotol,
stb.-tol fuggoen is.)

Gratulalok, Te adtad az elso lokest, hogy bemutattad - nem lehetetlen
utolag uj tartalommal feltolteni uj szavakat !

Tortenelmi pillanat - 2 szo mar szotar - megszuletett a 2. cimszo is!
Meteurologusok:
Meteorologusokbol szervezodo idojarasi valsagstab, melyet kronikus
csapadekhianyos idoszakban hivnak ossze felhok folyadekuritesi
zavarairol folyo tanacstalankodasra.
:)
3.
Muveltseg es fantazia fejleszto egyeni ill. csoportos nyelvi jateknak
sem rossz ez. Kockadobasokkal szavakat valasztani konyvekbol, es
ujabb dobasokkal veletlenszeuen modositva oket, keresni az uj szavak
lehetseges tartalmat.

Udv: zoli

Kedves Egon,
        es listaolvasok.
  Koszonom a valaszt a kerdesemre, mely altalad megismetlodott a tudomany
1648-as szamaban.
  Bovebben kifejtve, egy sajat keszitesu, az elmult evben szabadalmaztatott
(A.K.I.) aszimetrikus kettos ingarol van szo. A Kawendish ingatol abban
kulombozik, hogy az orizontalis (vasmentes) femrud ket vegen rogzitett
tomegek kozott kb.15 m magassagkulombseg van. A femrud a kozepetol
fuggesztett, kb. egy 20 m-es vekony acelhurral. Igy az inga tomegei teljesen
szabadok, es kormozgast vegezhet, egy elegge minimalisra csokkentett torzios
karakterisztikak kozepete. Ami erdekes es tisztazatlan, az inga tomegeinek
egyensulyi viszonyai. Az inga felso tomegenek iranyat fokonkent egy
szamitogep allandoan koveti es az adatokat rogziti, immar a negyedik eve. A
felso tomeg iranya altalaban Nyugati. A nyari idoszakokban ez az irany
Eszak, es meg negyven fokkal kelet fele valtozik, a februari idoszakok
Nyugattol Del fele kesztetik az inga felso tomegenek iranyat.
Namost ha az acelhuzal torzios ereje lenne dominans, akkor az inga egy vagy
ket kor jobbra vagy balra vitele utan visszacsavarodna magatol, de igy
iranytuhoz hasonloan ugyanazt az iranyt veszi fel mint elmozditas elott.
A kerdes, melyek azok a valtozo erok, melyek meghatarozzak es elmozditjak az
inga iranyanak helyzetet?
Mert tobbszori megfigyelesek igazoljak, ugyanazok az erok a Fold minden
tomegere hatnak, es olykor nem veletlenek az inga elmozdulasi idopontjai es
kulombozo termeszeti katasztrofak kozotti egybeeses.
  Kozos segitseggel ezeknek a dolgoknak szeretnek a vegere jarni, sajnos
keves szakembert erdekel a kiserlet, ezevben mindossze ket diak latogatott
meg az E.L.T.E. hallgatoi kozul.
Udvozlettel Csaba.

_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp

 irta:

> > 1. A nyelvek harom osztalyba sorolhatok. 1. Izolalo, 2.
> > Agglutinalo, 3. Flektalo nyelvek. 1. Az izolalo
> > (elszigetelo) nyelvek legtipikusabbja a kinai.
>
> Eloszor az izolalo nyelvekrol: Kina nagyon messze van,
> nyelve pedig teljesen ismeretlen (legalabbis szerkezetet
> illetoen) szamomra. Ez a fajta nyelvi osztaly csak
> arrafele fordul elo? Europaban nyoma sincs?

Ahogy mar masok is megjegyeztek, az angol erosen kozelit ahhoz, hogy izolalo
nyelv legyen.

> Es az innen
> nezve nagyon hasonlo tobbi azsiai nyelv (japan, koreai,
> stb.) is ugyanoda sorolhato?

A japan biztos nem, azt agglutinalonak becsulnem emlekeim alapjan (jo par
eve mar, hogy tanultam egy ideig, de mar kevesre emlekszem belole).
A koreait viszont, legalabbis a nevek alapjan, izolalonak tippelnem.
A kb. 500 indiai es 800 uj-guineai nyelv kozott meg valoszinuleg a vilagon
mindenre talalhatsz peldat :-)

> A masik ket osztalyra innen, Europabol hoztal peldat
> (latin es magyar). Egymasrahatasuk magatol ertetodo.
> Van-e pelda e'lo" flektalo nyelvre (a latin, ugye, holt
> nyelv)?

A nemet, illetve minden ujlatin nyelv (francia, olasz, spanyol, portugal,
roman).

> Az ismertebb europai nyelveket tekintve ugy
> tunik, hogy a flektalo latin gyokerekbol indulva mara
> javareszt agglutinalo nyelvve valtak, kiveve persze a
> nyelvtanulast megnehezito kiveteleket. Igaz ez?

Egyik sem tud tobb ragot illetve kepzot osszeragasztani, ahogy pl. a magyar,
ugyhogy en nem neveznem oket agglutinalonak (persze ez csak egy laikus
velemenye).
Peter