Zoli,

>Létezik-e egyáltalán "nem illuzórikus" haladó mozgás? Hogy érhetõ
>tetten?
 Nagyon lényeges dolgokat feszegetsz, bar mar targyaltuk itt ezeket egy
 kicsit.
 Nézz utana a "csoportsebesség" és a "fázissebesség" fogalmának.

>Hát a fény halad-e? Hát a hír halad-e? Hát futótûz izzó gáz-anyaga
>(szélcsendben) halad-e?
 Minden "igazi" sebességhez ("csoportsebesség") anyag (energia, információ)
 transzport tartozik.

 János

nagycs irta:

> A magyar TV a Bakony videken szamolt be egy haromszaz millio eve
> becsapodott  aszteroidarol, hat km.es kraterrel, mely fole egy km.
> szennyezodes rakodott azota,
 Ha mostanaban lattad, akkor ez valoszinuleg az lehet, amirol nehany
honapja irogatott a helyi sajto, de ugy tunik, a tvben minden
szamadatot legalabb egy tizes szorzoval megfejeltek:) A gugli
muholdfelvetelei alapjan "fedezte fel" valaki, es uszitotta ra a
sajtot. A geologusok mar a kilencvenes evekben kiszurtak, es
megkutattak a teruletet, tudomasom szerint aszteroida becsapodasra
utalo jeleket nem talaltak, de nem is zartak ki a lehetoseget. Jartam
a kornyeken, a felszinen laikus szemmel semmi feltunot nem lattam, de
a muholdkepen tenyleg szepen kirajzolodik egy kb. tiz meter szeles,
nagyjabol kor alaku konturvonal. A koordinatai: 47.061001,17.936726.

                                                             Kibuc

Honapok ota a kovetkezon gondolkozom, de nem tudom megvalaszolni. Legyen 
adott az egesz szamok sorbarendezett halmaza. Hatarozzuk meg a tort szamokat 
az alabbi pelda alapjan: az 1+1/2 szamnak az felel meg, hogy egyforma 
valoszinuseggel merjuk az 1-et és a 2-ot. Tehat ket egesz szam közotti 
erteket ugy kaphatunk, hogy valamilyen valoszinuseggel merjuk az egyik 
szamot es valamilyen valoszinuseggel a masik szamot. Kiterjeszthetjuk ugy 
is 
a meres elkepzeleset, hogy nem csak szomszedos szamokat merunk, hanem 
tavolabbiakat is, csak kisebb valoszinuseggel. Ilyen modon sok tort szamot 
tudunk meghatarozni a meresekhez rendelt valoszinusegekkel. Viszont igy 
nem 
kaphatjuk meg az osszes valos szamot. Hogyan kaphatnank meg a meresi 
valoszinuseg valamilyen ertelmezesevel megis? Talan van valaki a vonalban 
aki ert az ilyen halmazelmeleti kerdesekhez? udv. Ferenc

Inkább dezinformálás. Néhány gondolat ezekhez - nehogy a téves maradjon
a fejekben:

> *A Földön végzett Michelson-Morley típusú kísérletek eleve
> alkalmatlanok az éter kimutatására, minthogy a Földet vele együtt
> mozgó éter veszi körül.*
Errõl már volt szó: a tudósok is erre gondoltak elõször, amikor a
kísérletet értelmezni kellett. Ez azért nem lehetséges, mert akkor a
világûr tele lenne délibábbal, amelyet a mozgó éter okoz. Számunkra
különösen feltûnõ lenne a Nap és a Föld forgásának, ill. a Föld
keringésének hatása: az elsõ teljesen eltorzítaná a Nap képét -
utóbbiak a teljes égboltot.
Másrészt: ha lenne is ilyen hatás, az éter (amelyet a mozgó test
magával sodor) nyilván nem mozogna *ugyanolyan gyorsan* mint a test,
amelyik mozgatja - ekkor viszont mérhetõ lenne, hogy valami ott mozog!
Ilyen hatás NINCS - a mérési eredmények és a józan ész itt ugyanazt az
eredményt adja.

> *Flogiszton igenis van, csak a vegyészek nem látnak tovább az
> orruknál!*
Aki ilyet ír, azt középiskolába kéne iratni. Nem sokat tud az
atomokról, kölcsönhatásokról, égési folyamatról...

> *A sebészek olyan energiamezõket vágnak át felelõtlenül, melyeket õk
> nem - csak az aura-látók érzékelnek.*
Egy energiamezõt hogyan lehet átvágni? Kölcsönhatásba lép a késsel? Ha
igen, azt az orvos érezné is - de mindenképpen mérhetõ lenne! Már régen
kimértük volna az összes ilyen mezõt, és tökéletesen ismernénk mind!

> *A valóban energiát termelõ perpetum mobilék dokumentációi mind az
> olajlobbi páncélszekrényeiben kötnek ki. *
Elõször is: egy örökmozgó - ha létezne is - NEM termelne energiát. Ha
energiát veszünk ki belõle, elõbb-utóbb szépen le fog állni.
A szerzõ nyilván olyan energiaforrásra gondolt, amelyet ma még nem
ismerünk, csak nem tud különbséget tenni egy örökmozgó és egy újfajta
energia-átalakító között.
.....ezzel együtt az olajlobbik páncélszekrényében nyilván sok új
találmány is van, amelyet piacra is fognak dobni, ha már kevés lesz az
olaj. Nem hülyék, és holnap is szeretnének gazdagok lenni. Maguk is
foglalkoznak fejlesztéssel - "hivatalosan" is.

Jó e "hullámnak" nevezni valamit ami annak tûnik, vagy érdemesebb e 
inkább hullámtulajdonságokkal rendelkezõnek mondani? 

Jjó e "részecskének" nevezni valamit ami annak tûnik, vagy 
érdemesebb volna e inkább  részecsketulajdonságokkal 
rendelkezõnek mondani? 

Mely tulajdonságok részecsketulajdonságok kizárólagosan?

Zoli