Hali!
> Arra gondoltam, hogy ha tudatosan hosszútávra archiválunk,
> akkor természtesen el kell spájzolni a lejátszó berendezést is....
No és akkor mindjárt legalább kettõt, meg teljes szervízkönyvet meg
persze programokat is amik kezelni tudják...
De szerintem még ez sem megoldás. Mi lesz 30 év múlva a gumiszalagokból?
És a mûanyagokból? Ha nem is porlad el, jó eséllyel oly törékennyé
válik, hogy elsõ használatnál összetörik. És ennyi idõ alatt ugye nem
szabadna deformálódnia sem, meg se le se felmágnesezõdnie. Stb.
A programok archiválásával meg gyakorlatilag visszajutottunk a
kiinduláshoz...
>>olyan DVD-m, ami sajat keszites, de van rajta 1-2 bithiba. Asztali
>>lejatszo ettol fuggetlenul lejatssza, es meg csak eszre se veszem a
>>hibat, viszont a lemez lemasolhatatlan.
> Erre a technikára a filmkiadó cégek nagyon kiváncsiak lennének.... :)
Õsrégóta ismerek. Próbálkoztak ilyen CD lemezekkel is már. A nagy gond
az, hogy manapság már gyakran ugyanazt a meghajtót használják
számítógépben és a lejátszókban is, mert olcsón nagytömegben
hozzáférhetõ, és viszonylag univerzálisan használható. Az én "régi" (ez
itt 5-6 évet jelent) DVD lejátszóm még saját vezérlõ elektronikát
tartalmaz a meghajtó kezeléséhez, és ezt úgy csinálták meg (logikusan),
hogy hibás lemezzel is mûködjön. A számítógépes meghajtóknál ez nyilván
nem jó. Emiatt az ilyen meghajtókat tartalmazó lejátszók nem tudják
lejátszani az így védett lemezeket. Ezért nem használnak ilyen védelmet...
> Laja, ezek az algoritmusok nem hadititkok... bizonyara te is tudsz fejbol..
Persze. Tanultam is egy rakatot, amik x hibát detektálnak és y hibát
javítanak. Nem ezzel van a gond. Én szakember vagyok, és akár meg is
tudom írni, de egyrészt az sem csodaszer, és a problémák csak kis
részére megoldás. Ráadásul egy átlag felhasználónak elérhetetlen. Õ
wördben ír, aztán kimenti DVD-re és kész. Pár év múlva meg
csodálkozik... Mutass nekem egy közismert programot, ami hibatûrõen
tárol le adatokat.
Egyébként hibajavítás van a CD meg DVD lemezeken is, nem is gyenge. Nézz
meg egy frissen írt lemezt, hány C2-es hiba van rajta. ezek mind hibák,
csak a hibajavítás még ki tudja javítani. De ha az összes hibajavításon
felül is hibád keletkezik, akkor mi van? Hibás lemezrõl le tudod menteni
az adatot? És mivel? ÉS mondjuk 30 év múlva? Hol találsz ma olyan
progit, amivel a hibás floppykról lementhetõ az adat? És az még fele
annyi idõ sincs...
Továbbra is állítom, hogy szupi dolog a digitális tárolás, de hoszú
távra (30év vagy több) ma egy átlag felhasználónak alkalmatlan. Sõt még
a nemátlagnak is komoly probléma. Azért, mert a használt anyagok és
eszközök nem erre lettek kitalálva. Ilyen hosszú távú archiválásra még
mindig az a legjobb, ha a könyvet egy száraz szellõs helyen felteszed
egy polcra. (Persze megoldható, hogy bedigized a könyvet, aztán az
adathalmazra ráeresztesz egy hibatûrõ algoritmust, majd mondjuk 2D-s
vonalkóddal (lsd. APEH) kinyomtatod, és azt teszed el (merthogy egy
lézernyomatóval készült nyomat kibír olyan 20 évet jó eséllyel).
Csakhogy alig leszel elõrébb...
Ha digitálisan tárolsz, akkor meg 2-3 évente bizony át kell írni, ha
viszonylag biztosra akarsz menni.
Laja
|
Kovászos uborkalevet szoktam inni nyáron nagy melegben. A tetejére tett
megsavanyodot kenyeret pedig megeszem ( aztán teszek helyére szárazat,
majd meglocsolom). Gyanúm, hogy a lében olyan organizmusok laknak,
kiknek anyagcseretermékei függõséget okoznak, mert alig nem bírom
abbahagyni a megevést.
Nemrég elkeztem kutakodni, s a weben asszonyok tanácsait olvasván
azt tanultam, hogy a kovászosuborka levéhez szükséges vizet érdemes
felforralni, majd 50C fokra hûlve alkalmazni, valamint a kenyérnek
le kell fednie a vízfelületet.
Ez mintha arra utalna, hogy nem kell oxigén - vagy nem jó ahhoz, hogy
a lé jó legyen. Létezne, hogy anareob bacik gyártják az engem elégedetté
tévõ folyadékot?
A kovászos uborkalét lények vizelete ízesíti?
Ha igen, miféléké? Ismertek ezek?
Zoli
|
