> Próbára teszel minket, gerbera? Ha te nem találsz valami
> jogszabályt, vagy hasonlót, akkor az nincs is!:-))
Na jó, azóta megtaláltam. Pontosabban nem találtam meg. Jogszabály így
nem mondja ki, amit felvetettem. A megoldás több jogszabály egységes
szerkezetben történő értelmezéséből következik. Röviden összefoglalom,
hátha érdekel valakit.
1) A gépjárműforgalom veszélyes üzem. Bár jogszabály ezt ki nem mondja
(én legalábbis nem találkoztam vele), de ezt nem szokás vitatni, az
autósiskolában is így tanítják, és a veszélyes üzem definíciójából is
tkp. következik a dolog: Veszélyes üzemnek minősül minden olyan
tevékenység, amelynél az embernek nincs feltétlen és abszolút uralma a
veszélyforrások felett.
+
2) A vadgazdálkodás is veszélyes üzem. Ez kissé meghökkentő, de mielőtt
valaki vitatni kezdené: a vadgazdálkodás a törvény erejénél fogva
veszélyes üzem. A Ptk-nak az állattartók felelősségéről szóló 351. § (2)
bekezdése kimondja, hogy a "vadállat tartója úgy felel, mint az, aki
fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat."
+
3) Szintén a Ptk rendelkezik a veszélyes üzemek találkozásakor
alkalmazandókról. A 346. § (3) bekezdése értelmében ha mindkét fél
(gépjárművezető és vadgazdálkodó) betartotta a rá vonatkozó előírásokat,
akkor - felróhatóság hiányában - a felek a saját kárukat viselik. Tehát
az autós a töréskárt, a vadásztársaság a vadveszteséget. Az csak urban
legend, hogy az autósra ráterhelik a vadban keletkezett kárt is - ilyen
nincs!
+
4) Az 1996. évi LV. törvény (vadásztörvény = Vtv.) 75. § (3) bekezdése
egyértelművé teszi, hogy a vadásztársaság csak a mezőgazdaságnak és az
erdőgazdaságnak okozott kárért felel. Mindenki másnak okozott kárért a
Ptk szerinti, veszélyes üzemből fakadó kártérítési felelősséggel
tartozik.
+
5) Azt, hogy a vadásztársaság betartotta-e a rá vonatkozó előírásokat,
elég egyszerű eldönteni. Mivel a természet a vadon élő állítok
természetes élőhelye, ezért a vad felbukkanása az élőhelyeken átvezető
utakon nyilván nem róható fel a vadásztársaságnak. A kártérítési
felelősséget a törvény nem a vad felbukkanásához köti, hanem a
vadászatra jogosult magatartásához. Ha a vad vadászati tevékenység miatt
kerül az útra, vagy mert az út közelében etetőt, itatót, sózót,
dagonyázót létesít a vadásztársaság, és ezzel a vadat odaszoktatja,
akkor a vadásztársaság egyoldalú felelőssége vitathatatlan. De általában
nem ez a jellemző.
Az, hogy a vadásztársaság megpróbálja az autóst vétkesnek kikiáltani, és
a vadban okozott kárt is az autósra terhelni, nem jogi, sokkal inkább
morális kérdés. Jogi aktussá akkor válik a dolog, ha bizonyítható az
autós rosszhiszemű magatartása, pl. a gyorshajtás, de ez lehet relatív
gyorshajtás is.
+
6) A Vtv. 78. § (4) megengedi a vadásztársaságnak, viszont nem írja elő,
hogy - kármegelőzés végett - a közút kezelőjével figyelmeztető táblákat
tetessen ki. A közút kezelője köteles az ilyen kérésnek helyt adni. De
maga a figyelmeztető tábla nem mentesíti a vadásztársaságot, és ettől a
törvényben leírt kölcsönös felelősség nem válhat egyoldalúvá az autós
terhére. Ez is csak legenda. Persze lehet, hogy megpróbálkoznak vele, de
ha nincs alapja, akkor az csak próbálkozás marad.
=
Mindent összefoglalva és leegyszerűsítve:
1) Ha elütsz egy őzet, az autód pedig összetörik, téged (vagy a
biztosítódat) csak a saját károd terhel, a vadásztársaság pedig bukta az
őzet.
2a) Ha száguldoztál az úton, akkor a saját károdon túl az őzért is
fizetned kell.
2b) Ellenben ha az őzet a vadászkutya hajtotta eléd, akkor minden kárért
a vadásztársaság felel.
Autópálya:
Valóban nem ír elő a KRESZ minimális haladási sebességet. A 26. § (5)
bekezdés ugyan előírja, hogy nem szabad a járművel indokolatlanul olyan
lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza, de ez egészen más
dolog, ráadásul nem számszerűsíti a sebességet úgy, ahogy a maximális
sebességlimitnél teszi. Jól írta itt valaki, hogy a KRESZ csak műszaki
követelményt támaszt: a 37. § (1) szerint autópályán csak olyan járművel
szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes
haladni. És éppen ma hallottam a hírekben, hogy ezt módosítanák
annyiban, hogy a jármű erre a sebességre emelkedőn is képes legyen. Ám
ettől még lehet - indokolt esetben - akár 30-cal is cammogni az
autópályán.
gerbera
|
