Maci:

1) te alapvetoen nem tudod, mi az, hogy igazolas. te igazolasnak azt gondolod, 
amikor matematikai bizonyitasrol van szo, azaz dedukciorol. az igazolas ennel t
agabb es kevesbe szigoru valami. igy az igazolas nem tevedhetetlen,e s nem 100%
, de megis minosegileg tobb, mint az igazolatlan. a tudomany a modszeresen igaz
olt velekedesek, azaz a tudas tarhaza.

2) vagy ezert, vagy mero kovetkezetlensegbol hol azt allitod, hogy ahit igazolh
atatlan, hol pedig megprobalod igazolni. az egesz levelezesed erveles a hit mel
lett, azaz igazolasi kiserlet maga is.

igy minden amit irtal, aplapvetoen kovetkezetlen, logikailag osszezavarodott.


>Megegyszer: a hit alapja Isten beszede, igy Isten 
>szemelye, a Teremto  megbizhatosaga.
amely megbizhatosag vagy megalapozatlan, vagy igazolni kell!

>A hit logikus (logosz), van alapja. 
>Nem vezetheto viszont le az anyagbol, fokrol fokra, >bizonyitasrol  bizonyitas
ra. 

az ember szamara ket dolog all rendelkezesre. a logika a levezetes eszkoze, es 
az empiria, az egyetlen nyersanyag informacio, amibol tud dolgozni. ha valami e
mpiriabol nem igazolhato, akkor semmibol sem. akkro lehet logikus, konzisztens,
 de megalapozatlan. az IPU peldaul tokeletesen logikus, de tokeletesen legbolka
pott, mivel empirikusan nem igazolhato.


>A lathato a lathatatlanbol allott elo. Nem a lathato a 
>nagyobb, hanem a  lathatatlan. Sot, a fontosabb is.
>Elismerem, hogy ezt szemelyes hit nelkul nem lehet 
>igazan megerteni.
tokeletesen ertheto, de tokeletesen legbolkapott, hiszen nem igazolhato.

>> ez a megbizhatosag igazolas nelkul maga is csak >>remenyseg. ismet
>> korbenforgas.
>Akkor nem korbenforgas, ha ez a remenyseg nem csal meg. >Vagyis ha  Isten teny
leg megbizhato. 
nem. az isten megbizhatosagaba vetett remenyseg igazolas nelkul akkor is korben
forgo, legbolkapott, ha esetleg igaz.

pelda:

a kovetkezo gondolat korbenforgo, megalapozatlan:

"A jovo heten a kovetkezo nyeroszamok lesznek a lotton: 1,2,3,4,5. Ezt biztosra
 leeht venni, hiszen en tudok josolni. Azt, hogy tudok josolni, az mutatja, hog
y a jovo heten az 1,2,3,4,5 szamok lesznek a lotton."

hiszen a joslas megbizhatosagat azzal indokolja, hogy szerinte igaz, az igazsag
at meg azzal, hogy tud josolni. ez a gondolat akkor is korbenforgo, ha netan te
nyleg bejon a joslat. ha pedig a joslatot nem is leeht ellenorizni, akkor plane
 korbenforgo.

ajanlom, hogy tanulmanyozz egy kis elelmi logikat, ha logikarol vitatkozol!


>Azert huzod fel ezeket a kategoriakat, mert meg nem 
>talalkoztal  igazolhatatlan objektivitassal. Ilyen pl. 
>a profetai beszed.

megint fogalmi zavar. az "objektiv" szo jelenteseben szukseges az, hogy igazolh
ato legyen. valami akkor objektiv, ha barkit meg tudok gyozni rola, akinek van 
logikai erzeke.

attol, hogy szeritned a profetai beszed igaz, nem lesz objektiv. attol sem, hog
y hangosan mondjak,e s attols em, ha regen mondtak,e sa ttol sem, ha sokan elhi
szik. egy dolgotol lesz valami objektiv, hogy logikus, eloitelettol mentes erve
k szolnak mellette. azaz igazolhato.

>Amikor a Teremto olyan dolgokat oszt meg, jelent ki, 
>amit senki nem  lathat, de Isten szamara nyilvanvalo a 
>mennyei orokkevalo  perspektivabol.
az objektiv akkor objektiv, ha nekunk objektiv. es nem azert, mert "nyilvanvalo
", hanem azert, mert meg lehet gyozni valakit rola, azaz igazolhato.

>Na most, ha megis Istennek van igaza, akkor egyreszt 
>aki nem igy  szamolt az kart vall, masreszt: nem is 
>volt alaptalan es szubjektiv az a  profetai beszed. 
de. egy dolog nem attol lesz objektiv, hogy esetlegesen igaz, hanem attol, hogy
 ez meg is mutathato elore.

>Sot, a valosag (a jovo) igazolta azt. 
ha valamit a jovo igazol, akkor utana lesz igazolt, attol meg most nem az.
es valami nem lesz attol objektiv, hogy te azt hiszed, a jovo fogja igazolni.

>Ha ehhez hozzaveszed, hogy a profetai irasok kb. 70-80%-
>a mar  beteljesedett.. pl. Daniel konyvet azert akartak 
>a hitetlenek  eloredatalni, mert tul pontosan megmondta 
>a jovot. 
nem igaz. a Biblia nem ad eleg pontos, egyertelmu, beteljesedett szignifikans j
oslatokat.

>Persze hogy azt  mondtak, ezt az esemenyek utan kellett 
>hogy irjak. De van egy masik  lehetoseg is: 
>tenyleg Isten adta a kijelentest a jovorol Daniel 
>profetanak.
ha fennal a lehetosege, hogy utana irtak, akkor ezek szerint maga az, hogy bete
ljesedett joslat, nem objektiv.

Math:
>> itt esel abba a hibaba, hogy a hitet tenyekre akarod 
>>alapozni, azaz
>> igazolni probalod igazsagat. ezzel ellentmondasz az >>elobb kimondott 
>> teziseddel. Par perc alatt homlokegyenest viselkedsz >>a sajat magad  altal 
kimondott alapelvvel.
>Latszolag.
>Ha megnezed a tenyeket:
>1. Jezust mindenki latta, sokan meggyogyultak altala 
>(minden beteg aki  hozza fordult), masok megszabadultak 
>demoni fuggosegekbol, megint  masok meg akartak olni 
>mint naluk nepszerubb vallasi vezetot. De csak 
>a Szentlelek jelentette ki, hogy Jezusban a Messias 
>jott el. Nem volt ez  rairva a homlokara, nem volt csak 
>o feher ruhaban, hogy kitunjon mint  a Jezus filmeken: 
>videki halasz vagy asztalos (egyszeru) kinezetu 
>fiatalember volt Izraelben. A tanitvanyainak is 
>megtiltotta, hogy  terjesszek rola, hogy o a Messias.
mondd te erted, amit irok?!

tovabbra is azt csinalod, hogy megprobalod igazolni istent. toekletesen ellentm
ondo az,a mit csinalsz azzal, hogy azt mondtad, a hit nem igazolhato.

felfogod ezt?


>Igazolas nincs. Utalast tobbszor irtam: a lilaszarvat 
>te talaltad ki,
nem en talaltam ki. nem tudom, ki talalta ki. azt sem tudom, hogy a Bibliat ki 
talalta ki. azonos szinten vannak ilyens zempontbol.

> a  hofeherkeben sem hisz senki.
valoban, a mesek nagy reszeben csak a gyerekek hiszenk, a vallasokban a felnott
ek is. de az, hogy hanyan hiszik el, meg nem jelent minosegi kulonbseget.

a hofeherke akkro is komolytalan mese lenne, ha sokan elhinnek. a vallasok pedi
g ugyanigy komolytalan mesek, annak ellenere, hogy sokan elhiszik.

>Az mar  erdekesebb, mi van Buddhaval, Mohameddel, a 
>varazslokkal,  jovendomondokkal, magusokkal.
latod, ezekben meg sokan hisznek is. es meg vannak UFO parapszichologia es mas 
altudomany hivok is. nem a hivok szama szamit a komolysaghoz, hanem az igazolas
.

>Igazolas kell?
>Ne feledd: a jovo majd igazolja a profetai beszedeket, >meghozza  mindet! : )
ez nem igazolas, ez igergetes.

> >A felesegemet megbizhatonak tartom. Huseget illetoen
>Mar megint rosszul kozelitesz (szerintem). Meg lehet 
>probalni mindenre  rahuzni ezt az szeretnem/ vagy 
>igazolt dolgot.
>Azonban pl. a felesegemet illetoen a dominans az, hogy 
>a jelleme  szent, huseges, es gyuloli a hutlenseget.
es ezt honnan tudod? csak nem a felesegedrol szolo tapasztalatokbol szurted le?
 ez igazolas, legfeljebb nem jartal el kristalytisztan, de igazolas.

ha nem volnanak a feleseged husegerol, szentsegerol szolo tapasztalataid, amely
ek IGAZOLJAK, hogy huseges, akkro nem bizhatnal meg benne. nem akarbien bizik m
eg egy bolcs ember, hanem abban, aki megbizhatonak bizonyult, azaz aki IGAZOLTA
N megbizhato.

> A tapasztalat miatt meg nem  lehet 100%-ban bizni, 
>mert az sosem eleg elvileg. Az csak alulrol 
>kozeliti hiperbolikusan az optimumot.
az igazolasnak nem kell 100%-osnak lennie a tudomanyos igazolasokrol is kiderul
 idonkent, hogy nem 100%-ban biztosak. a tudasunk, az igazolt velekedesunk nem 
abban kulonbozik a hittol, hogy biztos, hanem abban, hogy van valami alapja, es
 ha tevedunk, akkor abbol tanulunk. tehat az igazolas es elmeletalkotas modszer
eben kulonbozik. ebben a tevedhetoseg benne van.

>A tiszta onfelaldozas nem bizonyito. De elvalasztja a 
>bibliai hitet a  hulye gyerekmesektol. Csak ez volt itt 
>a celom. 
nem valasztja el. az emberek kepesek felaldozni magukat buta dolgokert is. es s
okszor ertelmes doglokert sem aldoznak. ez nem donto kulonbseg.

>> olyan ertelemben mindenhasonlo dolog mukodik, hogy 
>>sok sok cel jo  lehet az embernek ahhoz, hogy az 
>>eletet teljesnek erezze. a celnaknem kell 
>>valosnak lennie, sot igaznak, jo celnak lennie sem 
>>masok szemeben. 
>De a hit objektive mukodik. Nem az erzelmeimben csupan, 
>hanem  masok eleteben (emmá nem szubjektiv!), fizikai 
>dolgokban, materialis csodakban  is. Mindemellett nem 
>ez a lenyeges szamunkra. De mukodik, objektiv 
>modon.
ahogy fentebb kimutattam, vannak olyan dolgok, amik tenylegesen (objektiven) mu
kodnek, pedig nem igazak. abbol, hogy valami mukodik, nem kovetkezik, hogy igaz
.

>> mellesleg a diktator hatalmaba vetet

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Maci:

a varandos anya peldabeszedeben a kovetkezo hibak vannak.

1) onkenyesen a hivot teszed az igaz szerepebe, es a szkeptikust teszed a hamis
 szerepebe. ez hatasos, de logikailag nem meggyozo.

2) a peldamese csak arrol szol, hogy ha valami nem igazolt, attol meg lehet iga
z. de ettol meg nem lesz helyes az, hogy higyjunk nem igazolt doglokban, ugyani
s

a) melyik nem igazolt hitben higyjunk a vegtelen kozul?
b) igazolas nelkul miert potn azt valasztod, amelyiket?
c) igazolas nelkul mennyi eselye van anak, hogy vegtelen lehetoseg kozul talalo
mra az igazat talalod el?

te kivulrol irtad le a dolgot, arrol az oldalrol, ahol nekunk olvasoknak van em
pirikus igazolasunk arra, mi az igazsag. ezzel egy olyan dolgot csempesztel be,
 ami a vallas eseteben nincs. senkinek nincs empirikus igazolasa istenrol, akiv
el en beszeltem. tehat ez a nezopont maga onkenyes, igazolatlan.

>Az ingatag alap olyan mint a homok. Ha ra epitesz, 
>osszedol vele  egyutt.
ez egy jo gondolat volt. igazolas nelkul a dolgok olyan alaptalanok, mint a hom
ok. epithetsz ra egy csodalatosan logikus vallast, ha az alapok igaolzatlanok. 
a vallasok alapjaban igazolatlanok. homokra epitett legvarak.

>Sokaig hittek pl., hogy az euklideszi geometria, a 
>newtoni fizika. . az,  BIZTOS. Aztan jott Einstein. . . 
ld elozo levelem. az igazolas nem tevedhetetlenseg, de tobb, mint az igazolatla
nsag.

>A Biblia olyan alapot akar adni, ami jo neked a halal >utan is. Sok alap el  s
em lat addig. Ha tenyleg nem 
>szunsz meg letezni . . akkor mi van?

szoval a Biblia jo, HA. tehat nem tudhatjuk objektiven,h ogy jo-e valamire. egy
ebkent a Biblia eleg keves hasznalati utasitast ad a halal utanrol. ha netan to
vabb elnek, majd meglatom.
akkor fogok donteni, ha elottem van a helyzet, es megfelelo empirikus informaci
om vana donteshez. minek dontenek bizonytalan alaprol? megvarom, hogy kell-e do
nteni, es hogy legyen alapom a donteshez.


>A kis hívő elgondolkozik egy pillanatra. - Néha, amikor >nagyon csendben vagyu
nk, hallhatod, ahogy énekel, vagy 
>érezheted, amikor megsimogatja világunkat! - mondja 
>aztán halkan 

ittt becsempeszed az empirikus igazolast a tanmesebe.

figyelemremelto, hogy te, aki azt mondod, hogy nem kell igazolas, nem allod meg
, hogy egy hithez ne tegyel oda egy kis empirikus igazolast,h ogy hihetobb legy
en.

ez is azt mutatja, hogy a hihetoseg, a megbiizhatosag, a hitelesseg, az igazola
s kerdese. es csak a tapasztalataink alapjan tudunk igazolni, csak abbol induha
tunk ki. nincs mas ut a tudashoz, mint a tudomany utja.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Maci:

csaladapa tanmese. megint nagyon osszekavarod a dolgokat. minden megalapozott e
setben van egy kis igazolas, csak nem evszed eszre!

>Adott apa, aki feljoven a pincebol azt mondja a 
>lurkonak: Ne menj le, 
>mert ott egy .. nagy kigyo. Lattam.
>Itt nem az az ugydonto, hogy a fia hisz-e az apjanak. A 
>tenyallast tekintve az a lenyeg, hogy az apa nem hazug, 
>es szereti a fiat, jot akar  neki. 
>Az sem lenyeg, hogy az apa "igazoltan megbizhato", vagy 
>csak  egyszeruen igaz, becsuletes ember.
a fiunak nem helys hinnie az apjanak, ha nem igaz ember. sot, akkor sem helyes 
hinnie, ha nem tudja, hogy az apja megbizhato, igaz ember.

a fiunak csak akkor helyes hinni az apjanak, ha tudja, hogy becsuletes, igaz em
ber, azaz ha szamara igazoltak ezek.

a fiunak nem helyes barkinek hinnie, nem helyes egy idegennek hinnie, meg akkor
 sem, ha becsuletes, igaznak mondja magat. meg akkor sem, ha becsuletes es igaz
 ember, de a fiu ezt nem tudja. csak akkor helyes hinnie, ha az illetorol tudja
 is, hogy becsuletes igaz, azaz szamara igazolt, hogy az.

> Nem kell, hogy a "Tudomany"  folyoiratban deklaraljak 
>az o igazmondasat.
az igazolas az egy logikai konstrukcio. egy helyes gondolatmenet, ami alatamasz
tja azt, amit igazolni szandekozik. a modszer a lenyeg, nem a folyoirat.

> Sot, meg ha az irigy szomszed azt is mondja, hogy "ez 
>egy csalo.. (tobb penze van mint  nekem)". Meg igy is a 
>tortenet (kigyo) azert igaz, mert a feltetelezes 
>szerint emberunk egy valos dologrol helyesen szamolt 
>be. 
>Anelkul figyelembe veheti a fia, hogy megmerne, >igazolast keresne, stb.
>Erted?

gondold csak meg, a fiunak csak akkor nem helyes a szomszednak hinnie, csak akk
or helyes hinnie az apjanak, ha erosebb tudasa van arrol, hogy az apja megbizha
to, mint amilyen a szomszedtol szarmazo informacio. azaz, ha erosebb igazolasa 
van, mint a szomszedtol szarmazo.


> Azokon a teruleteken, ahol a tudomany nem tud 
>allast foglalni, ott meghagyja a szabadsagot az 
>embereknek a  dontesre. Pl. a vallasszabadsag 
>kerdeseben.
igy van, mert ezeken a teruleteken nem nincs tudasunk, egyik velemeny sem megla
pozottabb a masiknal, igy mindenkinek szabadjaban all ugy hinni, ahogy akar. az
ert, mert egyik velemeny sem jobb, mint a masik a megbizhatosag szempontjabol.

>Volt, amikor a tudomany – helytelenul – deklaralta, >hogy nincs isten,
nem volt ilyen ido. ilyet tudomanyos folyoiratban nem talalhatsz leirva. 

> es  a vallas ezert (logikusan) a nepek opiuma. Ma 
>tudjuk, hogy ez is  egyfajta hit volt – hit a 
>kommunizmusban, es Leninben, meg Sztalin 
>elvtarsban.
nem. ezt Marx mondta. es a kommunizmustol fuggetlenul igaz, bar kisse metaforik
usan van megfogalmazva.

>Vannak szkeptikusok, vannak akik Leninnek hisznek – en 
>vallalom,  Jezusban bizom. Igazolni egyiket sem lehet, 
>bar a tortenelem erosen  racafol nemelyikre.
mindketto bizalom volt. a kommunizmusba vetett bizalom egy teves elmeleten alap
ult, amirol ma tudjuk, hogy hol volt hibas, es mennyiben. a Jezusba vetett biza
lom viszont telejsen alaptalan.

>(nem ide tartozik, de a kommunizmus idealizmusa is a 
>bibliabol  szarmazik, Isten szemelyet kiveve. Csalodott 
>vallasos zsido  fiatalemberek (Marx es Engels) kisse 
>atirtak az igereteket)
hat ez durvan vulgaris leegyszerusites.

>Az oszovetsegi hit az elso versen nyugszik. A tobbit 
>arra epiti. Nem  korforgas ez, hanem az iras 
>hazepitesnek mondja. Van egy alap (kijelentes).
>Erre epul a tobbi. 
ez a legvarepites modszere is.:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Sziasztok!

Math irta nekem (2003.01.27)
>A hit targya a valosag nem lathato resze. Ez a 
>hitetlenek elol el van rejtve, ergo szamukra „nem 
>letezik”. 
a "szamukra letezik" es a "latas" tranzitiv dolog. aki szamara valami
letezik, es kapcsolatban van massal,a tviszi a hatast, igy szamara is 
letezik. a
vilag egy tobbszorosen osszefuggo halmaz, nincs benne rejtett resz. 
kulonosen nem
is lehet olyan rejtett resz,a mi valakinek meg sem rejtett.
olyan ez, mintha azt mondanad, hogy egy grafban van egy pont (isten), 
ami ossze van kotve egy masik ponttal( hivo) es ez a masik pont ossze 
van kotve a tobbi pontokkal (tarsadalom), de ezen tobbi pont kozott 
van olyan (hitetlen), aki nincs osszekotve az elso ponttal (isten).
ez logikai keptelenseg.

Valasz:
Hozzaferek a bankkartyammal a csaladi macihoz. A felesegem is 
hozzafer, akar az en kartyammal, akar a sajatjaeval.
De ha neked odaadom a bankkartyat, akarmennyit erolkodsz, nem lesz 
szabad hozzaferes.
Hiaba van kapcsolatod velem, sot a bankkartyamat is hasznalhatod! A 
bankszamla es kozted nem jon letre a “kapcsolat”.
Vagyis, adott informacio csak bizonyos szemelyes feltetelek teljesulese 
eseten aramlik a kapcsolatrendszeren.

Hogyan mukodik mindez a hit dolgaban?
Ugye, mi hitben jarok mondjuk, hogy bizonyos nem lathato 
szemelyekkel csak a hit segitsegevel, a szellemi szemeinkkel tartjuk a 
kapcsolatot. 
Errol beszelhetek a baratomnak, vagy neked is: elmondhatom, mit 
ereztem, mit tapasztaltam, hogyan hallgatott meg Isten, hogyan 
valaszolt. Vagy hogy milyen volt a kozosseg Ovele. Valamit 
megsejthetsz belole, de SZEMELYES kapcsolatod akkor lehet, ha 
elhiszed szemelyesen az alapokat.
A neutrino mindig ugyanugy viselkedik. Egy kodarab is. Mindig latszik.
Isten megteheti, hogy elbujik eloled, vagy mas elol, megteheti, mert 
egy szemely.
De nem teszi.
A Teremto, mivel a termeszetes erzekszerveiddel megtapasztalhato 
vilagon kivul van, ezert fizikai modon nem tudod kikenyszeriteni a 
talalkozast. A dolog ugy mukodik, hogy ha egyreszt szellemi szinten 
keresed Istent. Ugyanis nincs az a szuper mikroszkop vagy tavcso, 
amivel behozhatnad a Teremtot a fokuszba. A masik oldal, hogy 
bizonyos torvenyszerusegeket figyelembe kell venned, ha sikeres 
akarsz az Isten kereseseben lenni. Csak oszinte szivvel, hittel, tiszta 
motivummal keresed Ot, csak akkor kerulhet ez a keres Isten 
tronszekehez. O ur, eleg nagy hatalommal, befolyassal. Ne keverd 
ossze Ot a haverjaiddal a terrol.
Ha igy tisztelettel es hittel fordulsz hozza, akkor ez a keresed bejut 
Istenhez. 
Nem szabad ezt a hozzaallasbeli dolgot sem figyelmen kivul hagyni.

Vagyis, vegso soron csak te rekesztheted ki magadat Isten 
jelenletebol, mind itt, mind a halal utani letezesben. Isten nem 
szemelyvalogato. De a szellemi igazsagok mindenkire ervenyesek. 
Ebben a korszakban csak hittel ragadhato meg Isten.
A szemelyes hit nyitja meg a menny ajtajat.

Hasonlo a helyzet a hitbeli dolgok megertesevel is: kell hozza az Isten 
kijelentese, hogy Isten szelleme beirja azt a szivedbe. 
Megteresem elott elkezdtem foglalkozni a Bibliaval. Vettem is egyet. De 
nem tudtam folyamatosan olvasni. Egyszeruen minden bajom volt. 
Mintha lett volna bennem valami teljesen ellenkezo a leirtakkal 
szemben.
Ha igy erzed te is, akkor hadd mondjam el, hogy ez nem a te szellemi 
folenyed, hanem a benned lakozo lazadas:
Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek 
vizsgálója az Úr. (Peld 21,2)
Amikor megtertem egy szep teli napon, minden megvaltozott: attol a 
pillanattol faltam a szentirast, nem tudtam letenni. Taplalek, etel volt a 
bensomnek. Errol mondja a miatyank, hogy a mindennapi kenyerunket 
add meg nekunk. A hivo embernek olyan ez, mint a kenyer. 
Ahogy olvastam, szinte felkialtottam, ahogy megertettem ezt-azt. 
Szepen sorban, persze nem mindent egyszerre. De teljesen mas, mint 
hitetlenul olvasni.
Ma mar tudom, hogy Isten szelleme gyujtotta a lampakat a szivemben.

A PIN kod Isten tarhazahoz a HIT!
(Lehet, hogy valaki tudja olvasni hitetlenul a bibliat, de nem erti. Vagy 
rendkivul primitiv kovetkezteteseket von le. Mint pl. Verner Gyula. Egy 2 
napos hivo az osszes problemajara valaszol. Miert? Mert az Isten 
tarhazat hasznalhatja) 

Nem racionalis bizonyitasok vagy ervelesek halmaza gyozott meg, 
hanem Isten szelleme.
Az igazsagot Isten jelenti ki szemelyesen az embernek. Ezert nem 
embereknek, hanem maganak Istennek hiszek. 

A Szentiras is igy irodott: a Szent Szellem ihletesere, felugyelete alatt.
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban 
megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.(Zsoltar 12,7)

Aki (ember) leirta, azt Isten kerte meg ra, es hivokent imadkozott, es 
engedte a Szent Szellemet, hogy ebben mint vezeto kozremukodjon.

Jezusnal is igy mukodott:
Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő 
parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.
A miket azért én beszélek, úgy beszélem, a mint az Atya mondotta vala 
nékem.
(Jan 11.49-50)

Isten meg tudta oldani, hogy az uzenete tisztan eljusson az 
emberekhez.
A szentiras nem emberi kitalacio, nem fantaziatermek, hanem – bar 
emberek irtak – Isten szava, kijelentese.

Jezus:
Az ég és a föld megsemmisül, de az én szavaim semmiképp sem 
veszítik érvényüket! (Mark13,31)

Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből 
egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem 
teljesedik.

Sziasztok,
Maci

Kedves maci68!


> 2. Egyhaz mint tarsadalmi szervezet szempontjabol a hatalyos
> jogszabalyok az iranyadoak.
>
> Semmikeppen nem a te egyeni izlesed, velemenyed, Zoli.


En nem vagyok se jogasz, se politikus. Nekem nem kell sem korultekintoen 
fogalmaznom, sem udvariaskodnom.


Mint ahogy a 'folyoviz' bovebb kategoria mint a 'patak', ugy a 'szekta' 
bovebb kategoria mint az 'egyhaz', es a 'mese' bovebb kategoria mint a 
'vallas'.

Mint ahogy a patakokra mondhatom, hogy azok folyovizek, ugy az 
egyhazakra mondhatom, hogy azok szektak, a vallasokra pedig mondhatom, 
hogy azok mesek.


(SZVSZ az elozo allitasaim ervenyessege a szemantikan vagyis a jelentes 
tartalmon mulik, nem pedig az izlesen, velemenyen.)


Kellemes elmelkedest,

z2