>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Sulyos a gond a sulyos porgettyuvel? ( 12 sor )
>Idopont: Fri Jul 25 12:03:43 CEST 2003 TUDOMANY #2252
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Sziasztok!
>
>Ha  porgettyut megdontott allapotaban forgatunk meg,
>akkor felegyenesedik, sulypontjat megemelve. 
>Honnan vonja el az emeleshez szukseges energiat ?
>Nem tudok mast elkepzelni, minthogy lecsokken a fordulatszama.
>Igen am, de ha az lecsokken, akkor a perduletevel mintha 
>gond lenne. A porgettyu ugyebar kapott egy perduletet, es 
>ha az lecsokkenhet anelkul, hogy atadodna barhova, az cafolna 
>a perdulet-megmaradas tetelet. 
> 
>Udv: zoli

Sajnos ez tévedés. Az adott esetben a pörgettyű precessziós mozgást végez,
ami nem von el energiát a rendszerből. A rendszer energiáját vébül is a
feltámasztásnál fellépő súrlódás, valamint igen gyors pörgettyűk esetén
némi ventillációs veszteség emészti fel.
A súlypont mindig a legalacsonyabb helyzetet igyekszik elfoglalni.
Pörgettyük esetén, ha a súlypont magasabban van a megtámasztásnál, az
energia elfogyásával (a precessziós nyomaték megszüntével) a pörgettyű
lebillen a megtámasztásról. Amennyiben a súlypont alacsonyabban a
megtámasztásnál, akkor az energia felemésztődése után feláll.

Üdv.
N. Zoltán

Sziasztok!

Meszaros Laszlo kerdezte:
: Furdoszobankban a (100W-os) izzon az eloirasoknak megfelelo,
: gumitomitessel ellatott lampabura van. Nemreg, amikor a kiegett izzot
: csereltem ki, meglepve lattam, hogy a buraban kb masfel liternyi viz
: all. A "katedraluveg"  jellegu buraban csak akkor vettem eszre a vizet,
: amikor a letran allva elkezdtem lecsavarni es a viz lotyogni kezdett
: benne.

: Talalos kerdes: hogy kerult a buraba a viz?

Aljas valaszt fogok adni: ugyanugy, ahogy tavaly. :-) [lasd TUDOMANY
#1882 es kornyeke]

Udv,
marky

@@@
A manoba.
Pedig azt hittem, sikerul felpezsditenem az uborkaszezont.
Gyorsan kitalalok valami mast.
@@@

Szaisztok!

Janos, ha nem akarunk zart aramkort epiteni, akkor termeszetesen sorba
tudunk kotni mindenfelet. Ugyhogy a tovabbi felreerteseket elkerulendo: az
osszes peldamban zart aramkorrol volt van (es lesz) szo. :-)

Eredeti Ohm: kifelejtettem, hogy Ohm meg kizarta az "elektromossag
Coulomb-fele szorodasat a levegoben" (azaz a vezetek potencialjanak
elektrosztatikus hatasait), mert a kiserleti elrendezesben a
vezetek felulete elhanyagolhato a Coulomb-kiserletekbeli gombokhoz kepest.
Hogy mi mindenre nem gondoltak anno... Egyebkent tapasztalatom, hogy
kapcsolastechnikai trukk is csak az eredeti cikkben van normalisan
elmagyarazva. Elmeleti cikkekre (pl. atviteli csatorna kapacitasa ->
Shannon-tetel) ez meginkabb igaz. A kapcsolastechnikai trukkot meg lehet
szimulalni, es onnan rajonni, de az elmeletet meg kell(ene) erteni. ;-)


Udv,
marky

Hogyan-hogyan...:-)

Amikor felkapcsolod a vellanyt, jol felmelegited a levegot es kifuvatod
a burabol. Amikor lekapcsolod, lehul es beszivja a _paras_ levegot,
amibol a para a vegen kikondenzal.

Mindenesetre jo tudni, hogy van ilyen effekt.

Istvan

2003-07-29, k keltezéssel 09:43-kor HIX TUDOMANY ezt írta:
> Felado :  [International]
> Furdoszobankban a (100W-os) izzon az eloirasoknak megfelelo, gumitomitessel
> ellatott lampabura van. Nemreg, amikor a kiegett izzot csereltem ki, meglepve
> lattam, hogy a buraban kb masfel liternyi viz all. A "katedraluveg" jellegu
> buraban csak akkor vettem eszre a vizet, amikor a letran allva elkezdtem
> lecsavarni es a viz lotyogni kezdett benne.
> 
> Talalos kerdes: hogy kerult a buraba a viz?

-- 
Vomberg István >
Chemotron Inc.   www.chemotron.hu

/*
A tengeralattjarok helymeghatarozo - navigacios rendszererol
olvasgatva mindenhol a SINS-be (Ship's Inertial Navigation System)
utkozok. Valami olyasmirol van szo, hogy a muszer zsiroszkopokkal meri
a ra hato erot. A szovegben az van tovabb, hogy egy "accelerometer"
(gyorsulasmero) neven ismert(?) muszer segitsegevel megmerjuk a
zsiroszkopra hato erot, ezt atszamolva magara a tengeralattjarora
megkapjuk annak a gyorsulasat.
*/

Bar nem olvastam az adott cikket, de...

Az giroszkopok manapsag nem tartalmaznak mozgo alkatreszt. Van bennuk
egy keramia vagy piezo elem amit bizonyos formajura/tomegure keszitenek.
Forgataskor, mozgataskor jellemzo merteku feszultseg jelenik meg amibol
digitalizalas utan meghatarozhato a gyorsulas merteke. Ha giroszkoprol
van szo akkor a fesz a szogsebessegtol fugg. A szogsebessegbol es
idejebol meghatarozhato az ut vagyis az elfordulas szoge. Linearis
szenzoroknal pedig meghatarozhato a gyorsulas merteke. Ennek idejebol
pedig a sebesseg. Az ilyen eszkozok nagy pontossaguak, szamitogeppel
osszekotve pontosan megadjak a terben megtett utat. Ez pedig nagy elony
egy viz alat levo, mindentol elzart gepezetnek. A vizhez kepest
poziciot/sebesseget nem lehet merni, mert aramlik, stb.

 Egyebkent ezt a rendszert vadaszbombazokon is hasznaljak. Az elso
csapas vektorait felveszik es utana a gep tobb csapast/rarepulest is
csinal barhonnan automatikusan.

udv
Csaba

Kedves Laci !
 
>Furdoszobankban a (100W-os) izzon az eloirasoknak megfelelo, 
>gumitomitessel ellatott lampabura van. Nemreg, amikor a kiegett 
>izzot csereltem ki, meglepve lattam, hogy a buraban kb masfel 
>liternyi viz all. A "katedraluveg" jellegu buraban csak akkor 
>vettem eszre a vizet, amikor a letran allva elkezdtem
>lecsavarni es a viz lotyogni kezdett benne.

>Talalos kerdes: hogy kerult a buraba a viz?

Nem biztos, hogy jo a valasz, csak spekulalok:
Ha ez egy _majdnem_ le'gtomor lampa, akkor a bekapcsolaskor 
felmelegedo levego egy resze a tulnyomas miatt lassan kiszokik, 
majd kikapcsolas utan parasabb levego hatol be, a hulestol csokkeno 
nyomasu terbe, de ettol meg nem lesz okvetlenul kondenzacio. 
A nyomas kiegyenlitodeset koveto bekapcsolaskor azonban a huvos 
uvegre keves harmat csapodik ki belul, a megugrani akaro nyomas 
miatt, mely a kondenzacio miatt csak mersekelten emelkedik. 
Egy ideig alig szokik a levego.
Eleinte nagyon csekely a kondenzatum, de amint hetek mulva
a magas fajhoju viz gyarapszik, egyre hatekonyabban kepes 
csapdazni a tovabbi parat, persze csak ha a lampa altalaban 
nem tul sokaig van bekapcsolva.

Udv: zoli

Egyszer befozes utan, hogy ne szaradjanak ki tul hamar
a panellakasban a celofanos befottek, alufoliaval kulon
lefedtem oket. Nemsokara azonban nehany befott feluleten penesz 
jelent meg. Kiserletkeppen kb. 1 orara kvarclampaval vilagitottam rajuk, 
de ettol nem allt meg a penesz szaporodasa. 
Sotetben a kenyer par nap alatt peneszesse valik, igy azon 
is filozok - olyan kenyertarto kellene, mely nedvesen tartja 
a kenyeret, de a penesz kialakulasat gatolja. 
A hutoszekrenyekben miert nincs hideg fenyforras, mely
gatolhatna gombak szaporodasat, ami pl. a gyumolcsok 
eltarthatosagat segitene ?
(Raadasul gyarthatnanak ablakos hutoszekrenyt, hogy ne
kelljen kinyitni az ellenorzeshez, ami kedvezotlen, mert
para csapodik le odabent mindenre.)

Udv: zoli

Nem tudom volt-e mar ilyesfele kiserlet:
Vakuumban egy koze'pen lyukas gyujtolencsere ravilagitunk  
csoszeru - azaz ugyancsak lyukas lezer-nyalabbal. Ha 
gyorsitott ionokat vagy elektronokat lovunk kb. a tengelyvonal 
menten, vajon sebesseguk mikent modosul a fokuszponton 
tuljutaskor? 
(Sajnos meg mindig nem jott valasz arra a regi kerdesemre,
hogy a mai inline kepcsovek hogy mukodnek, igy nem tudom, 
javasolhato-e a kiserlet latvanyos kivitelezese kisse atalakitott
kepcsoben)

Udv: zoli

Ami meg nem hangzott el: Az ellenallas viszonylag 
megfoghato, nem elvont fogalom. Ha 0 az aramerosseg, akkor az 
anyag nem all ellent az aram korlatlan novekedesenek, nem korlatoz, 
azaz nincs ellenallasa, de  ez nem 0 ellenallast jelent, hanem logikailag 
nem ertelmezheto az ellenallas, ugyanis nem viszonyithato egyseghez, 
etalonhoz a merhetosegenek specialis kizartsaga miatt. Vehetjuk a 
hotagulasi tenyezot is, vagy a rugoallandot is. 
Ezek, ahogy az ellenallas is - tenyezok, viszonyszamok.
Ha a 0/0 eseteket nezzuk altalaban, a 0/0 nem lehet konkret 
viszonyszam.
Ha nem nyomjuk ossze a rugot, nincs relativ hosszvaltozasa s 
nincs ero. Ilyenkor specialisan ertelmetlen a viszonyszam, nincs fizikai 
szerepe.  Sebesseg sem adhato meg 0 ido alatt megtett uttal.

Udv: zoli

Hali,

 wrote:

> A tengeralattjarok helymeghatarozo - navigacios rendszererol
> olvasgatva mindenhol a SINS-be (Ship's Inertial Navigation System)
 ...
> Valaki el tudna ezt magyarazni? Link is jol jonne, mert en alig
> talaltam valamit errol.

Ez egy porgettyus (giroszkopos) szerkezet, amit a katonai repulogepeken
is hasznalnak (ott INS a neve). Elonye, hogy fuggetlen a foldi
infrastrukturatol, hatranya, hogy idonkent helyesbitest igenyel.

Lenyege egy giroszkop, amire a repulogep (ill. tengeralattjaro) minden
elmozdulasakor tehetetlensegi ero hat (ezert nevezik a magyar nyelvu
szakirodalomban tehetetlensegi navigacios rendszernek), amit a harom
tengelyen egy-egy precizios eromero cella erzekel. A sebessegmerorol is
kap jelet, ezekbol az adatokbol meg tudja hatarozni, hogy a kiindulasi
ponthoz kepest mennyit mozdult el.

(most a repulokben alkalmazott eljarasrol beszelek, mert azt ismerem
jobban, de - gondolom - az eljaras a tengeralattjarokon is hasonlo
lehet)

A foldi allohelyeken (aminek a koordinatait _nagyon_pontosan_ ismerik,
beallitjak az INS-t, hogy "most itt vagyunk". Innentol fogva ehhez a
ponthoz viszonyit mindennemu elmozdulast. A mai modern rendszerek ket
ora repules utan 10-20 m-es pontatlansaggal dolgoznak.

Roviden ennyi.

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - kistee1_at_axelero.hu

Meszaros Laszlo irta:
> Talalos kerdes: hogy kerult a buraba a viz?

Hmm, regi talalos kerdes, bar most a valasz nem ugrik be igy improvizalok:-) 
Az ember furdik, melegvizet hasznal, gozol, a levego telitett. Igy a buraban 
levo levego is vizzel telitett (a szaja nem zar legmentesen). Aztan az ember 
elmegy, a furdo lehul, a vizpara kicsapodik. Mashonnan elparolog (vagy mar a 
szelloztetessel kimegy), de a buraban nem tud mert ahhoz mar eleg jol 
szigetel a szaja. 

Igy ott gyulik, gyulik, amig egy egyensulyi helyzetet el nem er. Van ugyanis 
egy masik mechanizmus amelyik csokkenti a vizszintet: mikor az ember nem 
gozol a furdoben de a lampa eg, akkor bizony parologtatja kemenyen a vizet, 
es valamennyi para csak kidiffundal a furdo viszonylag szaraz levegojebe.

Az egyensulyi helyzetben a buraban talalhato viz mennyisege fugg a csalad 
furdesi szokasaitol (gyakorisag, vizhomerseklet...), a furdoszoba 
tulajdonsagaitol (meret, bura, lampa...), no meg egyeb parameterektol (levego 
paratartalma, homerseklet...) ;-D

Kinek van jobb magyarazata? :-)

-- 
Udv, Sandor

> : Az Ohm torveny (ahogy altalaban alkalmazzuk) nem veszi figyelembe az
> : eloeletet, feltesszuk, hogy a tranziensek mar elenyesztek. Es epp ez
> : nem igaz a szupravezetokre.
> 
> Ez mind szep, csak semmi koze a problemahoz. Ha 2 feszultsegmentes
> szupravezetot osszekotsz (mivel itt mar kontaktpotencialoztok -- tehat
> kikotom, hogy azonos anyagut), akkor milyen tranziens jelenseg varhato?

Bizonyara nem mindig sikerul ertelmesen elmondanom, amit akarok :-)

Amikor ket feszultsegmentes szupravezetot osszekotunk (gyuruk egyesitese,
ertek es irany szerint azonos aram folyik bennuk, ami lehet 0 is), akkor
termeszetesen nincs abban a pillantban ujabb tranziens jelenseg.
(Legyenek a szupravezetok azonos anyaguak, homersekeletuek...)
A ket darab "emlekszik" a sajat tranziensere az osszekapcsolas utan is.
Mivel az osszekapcsolas pillanataban nincs ujabb tranziens az adott
feltetelek mellett, az "egesz" megorzi a "resz"-ek fuggetlen tranziens-
emleket.
Az "egesz" leirasa ket, egymassal kocsonhatasban nem levo "resz"-re
bonthato: a ket feszultsegmentes szupravezeto leirasara.
(Nincs feszultseg / aram valtozas, a darabok nem "ertesulnek" a masik
darab jelenleterol.)
Ezzel az eredmeny leirasat vissza is vezettuk az eredeti 0/0-kra,
amik pedig egy-egy tranziens jelenseg integraljai, hatarertekei:
az aramok megjelenesenek / elmulasanak a szupravezetokben. Ez alatt a
tranziens ido alatt a szupravezetok nem feszultsegmentesek.

Nem latom be a fenti pelda alapjan, hogy miert lehetne ket 0/0-szeru,
csak hatarertekben ertelmezheto fuggetlen dolog "hazassagabol" egy
olyan valami, aminek lenne hetkoznapi helyettesitesi erteke a 0-nal.

A fizika torvenyeit mindig egy adott jelensegcsoport altalanositasakent
fogalmazzak meg (jobb esetben az ervenyessegi kor megjelolesevel).
Az en olvasatomban az Ohm torveny igy nez ki:
Ha U != feszultsegre ilyen es ilyen parameteu vezetot kapcsolunk, es
eltekintunk a tranziensektol meg a kvantumos hatasoktol, akkor a
stacionariusan merheto aram igy es igy szamithato ki.
Ohm is nehany konkret U ertekre merte ki. Lehet folytatni, es meg-
allapitani, hogy minden, a laborban fellelheto U != 0 fesz. forras-
sal mukodik. Lehet hatarerteket kepezni ha U -> 0
(a mar korabban targyalt matemetikai szabalyokat betartva).

De van-e ennek fizikai jelentese az U = 0 -nak?
- mit csinal az aram, ha nem folyik ? (mar bocs. a rossz viccert)
  ha nincs fizikai jelenseg, akkor melyik torveny vonatkozik ra ?
- ha nem hanyagoljuk el az atomossagot: mi van az ellenallas-zajjal ?
- a szupravezetoknel nem hanyagolhatjuk el a tranziens "emleket"
- ha nem hanyagoljuk el a kvantumossagot: mi az az U = 0,
  es foleg mikor ?

Nem latom be, hogy egy fizikai torveny kiterjesztese annak
ervenyessegi hataran tul, miert igazolna a 0/0, mint "szam"
letjogosultsagat.

Menyhart Zoltan

Marky:

>: En azt gondolom, hogy maikor idealis esethez >kozelitunk, maikor a 0/0
>: fellephetne, pont akkor az elhanyagolt dolgoknak >jelentesoseguk lesz
>Espedig? Mit hanyagolok el, amikor egy 0V-os >feszultsegforrasra rakotok egy j
o nagy ellenallast (0A-
>os aramforrast) vagy gyurube kotok 2 szupravezeto 
>drotot?

azt, hogy valamelyik nem pontosan 0. vagy hogy a jelenseg nem stacionarius, han
em dinamikus. es a diffegyenletrendszerben meg nincs 0/0. 

>Mint irtam, az ellenallasrol kimutattak a 
>kvantaltsagat, tehat egy szupravezeto ellenallasarol is 
>ki lehetne mutatni, ha nem tokeletesen nulla lenne. De 
>az.
ha az ellenallas kvantalt, akkor ugyebar gondoljuk csak ujra az egeszet, mert a
kkor kvantumos jelensegrol van szo, es hogy is van az az R=U/I, ha R kvantalt? 

>: nincs olyan szigeteles, amin tokeletesen 0 aram >folyik egy nem 0
>: feszultseget rakapcsolva. ez ugyanis vegtelen >ellenallast jelentene.
>: marpedig nincs vegtelen ellenallas. csak "irdatlan >nagy" ellenallas.
>Jogos. Viszont ne felejtsd el, hogy mi pont 0V 
>feszultseget akarunk rakapcsolni.
ha jogos, akkor jogos. a szigeteles nem vegtelen ellenallasu, es igy nem tokele
tes 0A aramforras. "az egyik 0" nem 0.


" Szvsz. ket (azonos anyagu) szupravezeto drotot
osszekotve 0A aram fog folyni, mivel nincsen tranziens jelenseg."

szvsz az I aramot a kvantummechanika irja le pontosan, es abban nem lesz 0/0. s
emmikeppen nem egy R=U/I vagy I=U/R alaku torveny.

az U=IR torvenyt kozeliteskent hasznalhatod, es probelmamentesen.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)

A FENY GRAVITACIOS HATASA  Sarkadi Dezso 2003. julius 29.
Kedves HIX Olvasok!
Nagy Csaba Nagyvaradrol megkert, hogy szamoljak be a fennyel vegzett ingakiserl
eteimrol.
Roviden az ingarol. Jelenleg kozonseges fonalingaval kiserletezek, melynek fona
lhossza mindossze 40 cm. 
Az inga tomege 260 grammos 14 x 14 cm-es feher furdoszoba csempe, melyet ket sa
rkanal fuggesztek fel ket vekony horgasz-zsinorral trapez alakban. Az inga csil
lapitasat a nagy felulete biztositja, legellenallassal. Az inga feher feluleter
e egy 12 V stab., 5 wattos izzo fenye vetul, a visszavert fenyt fotodiodaval me
rem. A csempe "nyugalmi" mozgasa kb. 20 mikron. A fotodioda jelet felerositve, 
a csempe mozgasat elektronikan keresztul szamitogepre viszem. Az egesz "trapez 
inga" egy zart dobozban helyezkedik el.
A feny gravitacios hatasa: besotetitek a muhelyemben, megvarom, hogy az inga le
csillapodjon, latom a mozgasat a szamgep kepernyon. Miutan lecsillapodott az in
ga, zseblampaval kb. 2 meterrol a dobozra vilagitok (KIVULROL, feny a dobozba n
em kerul, a doboz 3 pleddel van pluszba bebugyolalva a biztonsag kedveert), a c
sempe a fenysugar iranyaval megegyezoen lassan kimozdul (taszito hatas), majd k
b. 25 mikronos amplitudoval megtesz ket-harom lengest. Kb 30-40 masodperc utan 
a taszito hatasnal 20-30 szazalekkal nagyobb vonzo hatas mutatkozik. Majd ket-h
arom perc utan beall a korabbi egyensulyi allapot. Ha a zseblampat lefele a pad
lora forditom, megint eloszor taszito hatas, majd vonzo hatas lathato az inga m
ozgasan. A zseblampam 3 voltos elemrol mukodik, az elemek mar 2 evesek es kimer
ulo felben vannak. A modulacios jel kb. mikrovoltos nagysagrendu, egyetlen CA31
40-es muveleti erositovel millivoltos tartomanyt erek el. Az inga mozgasa kozon
seges analog muszerrel is megfigyelheto. !
Ha valaki gyorsan ellenorizne a jelenseget, fotodioda kiszedheto hibas szamgep 
egerbol. Muveleti erosito utan hasznalhat egy fesz.vezerelt hanggeneratort. Az 
inga mozgasa lassu, igy a hangmagassag lassu valtozasabol hallhatja a vonzast, 
illetve taszitast. A csempe-ingammal perceken belul igazolhato a BS gravitacio 
is. Üdv mindenkinek: Dezso

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)