Hello!

Most irok ide eloszor es a segitsegeteket szeretnem kerni.
Nagyon nagy szuksegem lenne valakire aki ert a vonatokhoz vagy valami URL-t
tudona. Szoval: Nem reg voltam a Kozlekedesi muzeumban es azt a feladatot
kaptam, hogy dolgozatot kell irno egy Francia gyartmanyu TGV ALTATIQUE
villamos motorvonatrol ami valami magnes lebegtetesu palyan megy 515 km/h
ora sebesseggel. 1990 ota vilgarekord. A keresokkel nem sokra jutottam ezert
irtam ide remelve ti tudtok segiteni.
A megjegyzeseket maganba legyszi mert nem jarotom az ujsagot.
Elore is koszi

((Gabi))
Icq:16158434

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@ 
A Tudomany-ba is kerem, hogy irjatok. Erdekelne a tema engem is.
Udv., Attila

Valaxi:

>> Tehat szo sem lehet semmilyen 'harcrol', semmilyen 'versengesrol', mert
a
>> reakciokban resztvevo atomok (molekulak) NEM IS TUDNAK EGYMAS
>> LETEZESEROL!!!

>Ha nem tudnak egymasrol, akkor hogy lepnek reakcioba?

Nem az 'anyag' lep reakcoba, hanem a 'hatasaik' talalkoznak, ami maga a
'reakcio', magyarul: Hatas-ellenhatas. Mint minden anyagi mozgashoz, ehhez
is ido kell, igy mire ez a reakcio letrejon, a hatast kivalto anyag mar
reg elporolt a JOVO fele szekundumonkent 3x10^8 m-t megteve es fogalma
sincs, mi jatszodik le mogotte a MULT-ban ugy nehany szazezer km-re.

Egyebkent a problema sokkal bonyolultabb es a megoldasa egy sor
reszletkerdest felvet, de ez a lenyegen mit sem valtoztat. Mindjart elso
kerdes annak meghatarozasa, hogy az origot a teljes atomhoz, vagy annak
csak a magjahoz kotom. A mag es az elektronpalyak kozott viszonylag nagy
tavolsag van. "Tudhat-e" az atommag arrol, hogy eppen hogy allnak
korulotte az elektronok, vagyis kaphat-e valamilyen modon informaciot az
atommag az elektornoktol? Elmeletileg (talan) lehetseges, hisz az
elektromagneses hatas is fenysebesseggel terjed, de hogy mi a helyzet
valojaban, azt nem tudom.

Mindenesetre az biztos, hogy egyik molekula a masik molekularol mar nem
kaphat informaciot, tehat a molekulak ugy nyargalnak a terido t-tengelye
menten a MULT-bol a JOVO fele, hogy nem tudjak mi van korulottuk.
Megegyszer mondom: ez nem az en allitasom, ez a terido adott tulajdonsaga,
furcsallom, hogy Te ezt ketsegbevonod. Ha viszont ez a helyzet, elo kell
allnod Mikowskival szemben egy masik terido abrazolassal.



Udv: Gyiran Istvan

Hello TUDOMANY!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Hold es elet ( 33 sor )
> Idopont: Fri May 12 08:31:45 EDT 2000 TUDOMANY #1114

> miert is nem kapunk jeleket tavoli civilizacioktol.

Akik a TAM-TAM dobok hangjat hallgatjat,
nem hallhatjak a radiotelefon hivasat :)

Üdvözlettel!
     mailto:

Sziasztok!
Nemreg olvastam Carl Sagan Kapcsolat c. konyvet, es nagyon tetszett benne az ot
let,
hogy a 'teremto' a transzcendens szamokban rejtett el uzenetet valamilyen forma
ban,
es a fejlett civilizacio ami a konyvben szerepel ezeket imadja..(a konyvben ink
abb
a pire koncentraltak). Tudom, hogy mar soksok tizedesjegyig kiszamoltak a pit e
s
semmi ilyesmit nem talaltak... Megis tudna valaki erdekessegeket errol a
tamarol?(transzcendens szamok, ismetlodo szamjegyek stb.)
udv.,
peter

 irta:

> Eva letezese nem azt jelenti, hogy minden mas anya leszarmazottai kihaltak?
> Es Adam letezese nem ugyanezt jelenti (apaval)?
> 
> Tehat mindenki az o kozos leszarmazottuk, amibol szerintem az kovetkezik,
> hogy ha nem is nagyon ismertek egymast, azert egyszer legalabb talalkoztak.

Errol mar volt egyszer szo.
El kell vonatkoztatni a csaladfatol mint _fa_ alakzattol. Halozatot kell
elkepzelni fa helyett (a csaladfa is csak a nev, az apai leszarmazasi
vonal miatt fa alaku). A fa alakzat folyamatos letszamnovekedest
sejttet, holott szinte biztos, hogy az emberiseg letszama nem novekedett
akkora utemben. Valoszinuleg hosszu idôszakokon keresztul allando
letszamunak is volt tekintheto. Ez viszont csak ugy lehetseges, ha az
egyes "csaladfak" (csaladhalozatok) egy-egy ponton talalkoznak
egymassal. Könnyebb megerteni a dolgot egy szigetet elkepzelve
kis letszamu (pl. tiz-tiz) egymasnak ismeretlen ferfival es novel. Ha
atlagban nem novekszik a letszam a szigeten, nincs be es elvandorlas,
akkor az idok soran az ott elo utodok elobb utobb valamilyen foku
"rokonsagba" fognak kerulni egymassal, mert nem lesz olyan ember akinek
ne lenne valamelyik ose mar valaki mas ose is.
Egy egy terulet, foldresz, sot a Fold, is felfoghato szigetnek, csak ott
joval tobb generaciot kell visszamennunk a multba, hogy kozos osre
bukkanjunk.
Egy zartabb europai orszagban ez csak nehany evszazad.
Ha kulon az apai vagy az anyai leszarmazasvonalat vesszuk
figyelembe, mas-mas kozos osoket fogunk talalni, es szinte biztos,
hogy ezek nem ferj es feleseg lesznek majd.

Gogy

 irta: 

> >menti terbeli, avagy idobeli kiterjedese. Ennek megfeleloen "JELEN-ben
> >zajlo valtozasok" nem ertelmezhetoek, önellentmondas.
> 
> Elso hallasra tenyleg ugy tunik, hogy a megfogalmazas nem pontos, de ne
> felejtsd el, hogy a JELEN egy olyan sik, (ter) ami folyamatosan halad
> elore a t-tengely menten a MULT-bol a JOVO fele, 
(Latom vizualis tipus vagy. Kivancsi lennek hogyan kepzeled el mi van
"elol". De ez most mellekes.)

> es az ido soran a mindig
> a JELEN-ben levo rendszer allapota - a kolcsonhatasok kovetkezteben - mas
> es mas. Ha tehat figyelmunket az idoben folyton halado, es terben valtozo
> JELEN-hez kotjuk, akkor joggal hasznalhatjuk a vitatott kifejezest.
Az 'idoben halado jelennek' meg annyi ertelme sincs, mint a jelenben
torteno valtozasnak! Az "idoben halado jelen" nem mas, mint idotartam.
Ebbol a mondatodbol is csak az latszik, hogy rosszul alkamazod a
modellt.

gy idotartamra nem szabadna csak az idotartam vegpontjara jellemzo
korulmenyeket alkalmazni.

> > > Ez valoban dobbenetes.  A kemiai evolucio lehetosege ezzel tehat
> > > kilove.
> >Ha kovetem a gondolatmeneted, akkor mindenfele kolcsonhatas kilove.
> >Nemcsak a kemiai evolucio, de a kemiai reakciok is kilove. Marpedig
> >remelem belatod, hogy kemiai reakciok leteznek!
> 
> Erdekelne a gondolatmeneted, hogyan jutottal erre a kovetkeztetesre?
A kemiai reakciok lete nem kovetkeztetes, hanem tapasztalat.:)
Ha arra gondolsz miert nem leteznenek ilyen esetben reakciok, arra neked
kellene tudnod a valaszt. Te hoztad fel a biogenezisre ellenpeldakent.
Nincs kulonbseg a ketto kozott.

Gogy

> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki) irta:

>> Csakis ezert irok megint. Mert imho fontos ramutatni a fogalmak
>> kulonbozosegere. Marmint a jelentestartalmuk kulonbozo mertekere.

>A mi europai fogalmaink szerint igen. De a zen egyik celja pontosan az, hogy
>megszabaduljunk ezektol a fogalmaktol. 

Imho fogalmak nelkul nem lehet gondolkodni. Ez misztifikacio.

>A cel az, hogy az ijasz maga ne csinaljon semmit, a nyil maga repuljon
>el amikor eljon a megfelelo pillanat.

Ez egy koltoi kep. Newton meg forog a sirjaban.
Olyan ertelemben egyetertek, hogy barmely cellovo ne csinaljon semmi
_mast_, mint ami az eredmenyhez szukseges. Mert minden mas, csak
hibat eredmenyezhet..  
>Herrigel nagyon jol leirja, hogy amig ugy gondolkozott, hogy 
>"mit kell csinalnom, mit kell technikailag jobban begyakorolnom,
>hogy menjen a dolog?" addig nem jutott semmire; a tovabblepes
>gatja eppen a celrol, fejlodesrol, gyakorlasrol valo gondolkodas volt.

Pedig minden vilagbajnok eppen ennek a gondolkodasnak koszonheti
eredmenyet. Nagyon tudatosan dolgoznak a felkeszuleskor. Es az elert
eredmeny valamikeppen megis igazolja a modszert. A Zennek
legfokeppen a versenylaz lekuzdeseben lehet szerepe. Mert izgatottan
nem lehet jol loni.

>>Na latod mekkora ellentmondasra jutottunk maris a
>> definialatlan koltoi kepekkel? Es a "harmonia netovabbjat" meg nem
>> is vizsgaltuk. :-)))

>A dologban magaban - a vilagban, az eletben - nincs semmifele
>ellentmondas,

En nagyon nem igy latom. A vilagban rengeteg az ellentmondas. Majd'
minden folyamat ellentetes hatasok harcanak eredmenye. Es olyan
bekes ket felkilos plutoniumtomb, amig nem kerulnek egymas kozelebe.

>Emelkedett tudatallapot, katarzis, boldogsag a zen gyakorlasban annak a
>jele, hogy meg nem jutottal el a mesteri szintre.

Nem en, hanem egy Zent jobban ismero levelezo irta eppen az
"emelkedett tudatallapotot" a Zen ijaszmesterrel kapcsolatban.

> Egyebkent Nem is lenne igaza a Zen mesternek. Mert akar feszult
> figyelem, akar relaxacio mukodik itt, a "Zen"esz es a "csepurago"
> tuti ugyanazt csinalja.

>Egyaltalan, hallottal mar a zenrol tobbet annal a par sornal, 
>ami eddig a Tudomanyban megjelent? Amelyek mindegyike (a sajatjaimat
>is beleertve) innen-onnan osszeolvasott, sajat szemleletunkkel 
>megkavart, osszezavart szemelyes velemeny.
>Toled azert tobbet vartam, mint hogy hatarozott velemenyt mondjal olyan
>temarol, amirol lathatoan halvany gozod sincsen...

Szemmel lathatolag Te is eleg hatarozott velemenyt mondtal, sot
szemelyeskedtel itt olyan dolgokkal kapcsolatban, amirol szerinted
"[a sajatjaimat is beleertve]".. "osszezavart szemelyes velemeny"ed
van.
De nekem legalabb van egy kis mentsegem. Hogy eleve nem a Zenrol,
hanem inkabb a celloveszetrol irtam. Zenrol leginkabb csak ezen
vonatkozasban. Celloveszetben meg azert valamennyire otthon vagyok,
bizonyitja ezt kilenc elnyert kupam es vagy harminc aranyermem. Eleg
sok "szakkonyvet" olvastam, es netes kereseseim kozben tobbszor
akadtam "A Zen es a celloveszet", es hasonlo cimu tanulmanyokra.
Isten bocsassa meg nekem, hogy nem szemelyesen egy Zen mestertol
szarmaznak az infoim! Magamnak nincsen emiatt hianyerzetem. Mert ez
egy tolem elegge idegen modszer. Nincs vita, nincs erveles,
maximalisan tekintelyelvu a dolog. Egyet lehet tenni csak, hogy esz
nelkul, ketsegek nelkul elhinni, amit a mester mond, aszerint elni,
cselekedni es edzeni, hosszu eveken keresztul. Ami az egyeb
modszerekhez nagyon hasonloan "vagy eredmenyt hoz, vagy nem". Hiten
alapul az egesz.

Udv, Peter.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Kovary Peter kerdezi van e keleti matematika.
>Ugy tunik van. Nezd meg az indianokat, nagyon jok matekban es fizikaban.

Nem keleti matematikust, hanem keleti matematikat kerdeztem,
es azt, hogy az miben kulonbozik a nyugatitol.

>De van egy jo pelda arra, hogy nem csak nyugatiasan lehet gondolkodni.
>20-25 eve olvastam egy kis konyvet Ramanujanrol. Hardyval dolgozott egyutt
>a szazad elejen. Tobb mint 3000 tetelt csinaltak egyutt es ennel is tobb
>sejtesuk volt (foleg szamelmelet)....A ficko titka az volt, hogy kimondta
>az allitasait, de nem tudta bizonyitani. Hardynak volt annyi esze, hogy 
>nem kezdte el a bizonygatas alaplepeseirol meggyozni,

Akkor Ramanujan nem matematikus volt, hanem matem_i_tikus, azaz
egyszeruen jos. :-) Ha egy ertelmesebb gyerkenek adok papirt,
ceruzat, es egy szogmerot, akkor jo esetben probalkozassal rajon,
hogy a haromszogek belso szogeinek osszege 180 fok. Ez nem
matematika. Sajnos nem ismerem Ramanujan tevekenyseget, es
egyaltalan nem vonom ketsegbe, hogy a matek sejtesek megalkotasa
nagy teljesitmeny, mint ahogyan a matek problemak megertese is
egyertelmuen az. Kutato matematikus baratom nem is mondja el nekem,
hogy milyen problemakkal foglalkozik, mert ugy sem ertenem meg. :-(

De hat ez azert nem "keleti matematika". Mint ahogyan az sem, hogy
allitolag leteztek, leteznek emberek, akik akar ket otjegyu
tetszoleges szam szorzatat egy pillanat alatt megmondjak. Nem
"szamolomuveszekre" gondolok, akik ismert trukkokkel operalnak es ok
adjak az egyik tenyezot. Hanem olyanokra, akik "erzik", tudjak az
eredmenyt, anelkul, hogy kiszamitanak. Persze azt nem is hiszem el,
hogy leteznek ilyenek.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Egyszeruen csak tok felesleges meg egy csomo masik univerzumot
>feltetelezni, merthogy semmilyen kolcsonhatasunk nincs mas
>univerzumokkal, es a sajatunkbol meg nem tudunk kilepni (nem csak mi
>nem)...

Hawking azert beszelt "feregjaratokrol", amik osszekothetik ezeket
az univerzumokat.
De ezen az alapon felesleges volt a Hold tulso oldalat megnezni,
felesleges kutatnunk sok milliard evvel ezelotti tortenesek utan,
felesleges sok milliard fenyevre tekintenunk muszereinkkel. A
tudomanyban imho semmi sem felesleges. Mert nem tudhatjuk elore,
hogy a jelenlegi es a jovobeli eredmenyek mire lesznek jok majd
egyszer. 

Udv, Peter.

Az, hogy egy, vagy sok, vagy esetleg vegtelen sok vilagegyetem van, az
lenyegeben teljesen mindegy szamunkra. Minthogy az is, hogy a nagy bumm
elott voltak-e nagy bummok es nagy reccsek, ill. hogy az esetleges nagy
reccsunk utan lesznek-e meg nagy bummok es nagy reccsek. Ezek szamunkra
mind-mind teljesen erdektelenek, mert semmilyen modon nem tudunk veluk
kommunikalni. Ilyenforman puszta filozofalgatasnak erzem arrol
vitatkozni, hogy hany parhuzamos vilagegyetem is letezik, ill. mennyi
volt, es mennyi lesz. 

Zeratul

Nem eppen konnyu ezt vegiggondolni. En nehanyszor mar belezavarodtam
ebbe. A kovetkezo parameterek alapjan kellene belatni, hogy ferj es
feleseg volt-e Adam es Eva:
1., A mitokondrialis DNS anyai agon oroklodik, de ferfiben es noben
egyarant megtalalhato. 
2., Az Y kromoszoma ferfiagon oroklodik, es csak feerfiakban talalhato.

3., Ha Adam es eva nem talalkoztak, akkor 
       a, egy ideig Adam ferfileszarmazottaiban a MDNS kulonbozott az
Eva-fel MDNS-tol.
       b, egy ideig Eva ferfileszarmazottainak y kromoszomaja
kilonbozott az Adam-fele Y-tol.
   I., ebben az esetben feltetelezzuk, hogy A minden FL-a idovel E
NL-aival hazasodott, es inentol az o FL-aik mar az E-fele MDNS-t
hordoztak. Ebben az esetben ugye A FL-ainak Y-jat meg tudjuk
kulonboztetni egymastol, es a nem A-fele Y-oktol is.
   II., feltetel tovabba, hogy A NL "kipusztultak".
   III., Eva FL-jeinek Y-ja Kulonbozott az A-fele Y-oktol. Ezeknek az
agaknak a vonalaban be kellett kovetkeznie egy szakadasnak, amikor csak
lany utod volt, akkik A FL-jeivel Hazasodtak. Mas esetben kipusztultak
ezek az agak.
   IV., Eva LL, ha nem A FL-jeivel hazasodtak, akkor a vonaluk a FL-hoz
hasonloan alakult.
   
Ezekbol szerintem semmi biztosat nem allithatunk, legfeljebb kulonbozo
valoszinusegeket allapithatunk meg. Az a lehetoseg, amit Joco vazolt
szerintem helytelen, mivel az o verziojaban a vizsgalatok eredmenye nem
az altala feltetelezett Evat mutatta volna ki, hanem Adam feleseget
(mivel a tobbi ag kipusztult). Azaz az o verziojaban Adam es Eva ferj-es
feleseg volt. A fenti feltetelezesekbol ez azonban csak egy a lehetseges
megoldasok kozul (es tegyuk hozza nincs tul nagy valoszinusege). Joco
modellje ugyanis szerintem nem veszi figyelembe, hogy a leszarmazasi
vonalak nem diszkretek, hanem egymassal is bosegesen keverednek,
meghozza az ido mulasaval egyre gyakrabban.

Ha esetleg vallalkozik valaki egy ilyen rendszer modellezesere, en
nagyon kivancsi lennek a kulonbozo eredmenyekre. Bar nem vallalkozik
konnyu feladatra, aki ezt megcsinalja, de nagyon tanulsagos lenne...

Zeratul

Az ertelmes elet kialakulasanak a valoszinusege valoban meglehetosen
csekely, de melegben sokkal inkabb ki tud alakulni, mint hidegben.
Hidegben ugyanis a molekulak nem igen kapnak meg a szukseges aktivalasi
energiat. Ehhez meg a foldi melegben is gyakran volt szukseg a
villamlasokra.

> Az is erdekelne, ( pedig ennek aztan mar vegkepp nincs jelentosege),
> hogy ha a Foldon az uveghazhatassal katasztrofat okozunk,
> es a szen ujra visszajut a legkorbe, kialakulhatna-e ujra itt
> az elet.

Az elet ki sem pusztulna a Foldon. Megnyugtatlak, hogy keptelenek
vagyunk a foldi elet kipusztitasara. "Nehany" magadsabbrendu eloleny
mellett, csak magunkat tudjuk kipusztitani. A regi redukalo legkort nem
tudjuk ujra megteremteni, mert mar sokkal sokkal elobb kipusztulnank...

> (Annyi jelentosege azert megis lenne, hogy ez esetben hagyhatnank
>  uzeneteket valakiknek - hogy ne tegyenek rossz fat a tuzre,
>  hanem komposztaljanak inkabb.)

Ez mar mas kerdes. De en azert jobban szeretnem, ha nem igy lenne...

Zeratul