Olvasom egy hirdetésben, hogy "gőztisztító x Ft". Ejnye mondom, hát 
mit
kell a gőzön tisztítani? Megnézve jobban a hirdetést az derül ki, 
hogy
a jelzett valami vélhetőleg gőzzel és nem gőzt tisztít.

Hááát... az ilyen összetett szavakban (ige, főnév, melléknév) az 
első 
tag (gőz, víz stb.)  nem mindíg az, AMIT (tárgy)tisztítunk, mosunk, 
színezünk stb.,  sokszor az, AMIVEL (eszköz) csinál, csinálunk valamit: 
gőzfűtés, gőzmosó (autoszervizekben), vagy vízöblítő, vízfestő, 
vízhűtő, vízmosás stb. stb.
 
Lézo

Szerintem saját elégedetlenkedésedet mindjárt cáfolod is.
Ugyanis a folttisztító nem a foltot teszi tisztává.
 
Szerintem a nyelv sokkal pragmatikusabb, senki nem gondolja, hogy a piszkos
gõzbõl kellene tisztát csinálni, és ehhez külön berendezést gyártani. Ógy
látszik az idézett szabály (axióma?) kiegészítésre szorul.
 
lásd még vegytisztító és ha szánnék rá idõt biztos lenne még
üdv m.istvan

> Ha nem vagy a megoldas resze, akkor a problema resze vagy.

A magyar nyelv egyik jellegzetessége a jelöletlen szókapcsolat. Formálisan 
nincs meghatározva, hogy az összekapcsolt szavak milyen viszonyban állnak 
egymással, azt a nyelvi formalizmuson kívüli, értelmi, történetileg kialakult 
tényezõk határozzák meg.

Például: "hótorlasz" = hóból kialakult torlasz, viszont az "úttorlasz" 
nem 
útakból emelt torlasz, hanem olyan torlasz, amely az utat torlaszolja el. 
Sok 
évvel ezelõtt vita tárgya volt, hogy helyes-e a "munkavédelem" kifejezés, 
és 
nem a "munkásvédelem" kifejezést kellene-e használni, hiszen nem a munkát, 
hanem a munkást kell védeni. Akkor az Akadémia úgy foglalt állást, hogy 
a 
kifejezés (= a munkavállalók egészségének, testi épségének védõ jogszabályok 
és 
intézkedések összessége) szûkebb, viszont éppenezért pontosabb, mint a 
"munkásvé
delem" (= a munkások jogainak, jó munkafeltételeinek és egészségének intézménye
s 
védelme). A jelöletlen szókapcsolat "logikai" elemzése a nyelvmûvelõk gyakran 
elkövetett hibája. Mindnyájan tudjuk, hogy mi a "fõpolgármester". De vajon 
az 
elemzés kiderítené-e, hogy a 
"polgárok mestereinek" feje, avagy a "fõpolgárok mestere"? A "vízcsap" 
vajon 
a 
víznek a csapja, avagy vízbõl készült csap?

A jelöletlen szókapcsolat a nyelv ökonómiáját segítõ eszköz, ezért nem 
szabad 
kifogásolni, ha esetleg nem mindig egyforma kapcsolatot fejez ki. 

Ferenc

>Olvasom egy hirdetésben, hogy "gõztisztító x Ft". Ejnye mondom, hát mit 
>kell a gõzön tisztítani? Megnézve jobban a hirdetést az derül ki, hogy 
>a jelzett valami vélhetõleg gõzzel és nem gõzt tisztít.

>Kérdés: helyes-e a gõztisztító elnevezés, vagy szerencsésebb lenne a
>gõzzeltisztító név? A valami+tisztító típusú összetett szavaink (a 
>Debreceni Theszaurusz szerint ilyenek pld. a padló-, víz-, cipõ- és 
>folttisztító) mindíg olyan dologra utalnak, ami a valamit tisztítja.
>A gõztisztító nem illik ebbe bele.

> Kérdés: helyes-e a gõztisztító elnevezés, vagy szerencsésebb lenne a
> gõzzeltisztító név?

  Nem, nagyon szerencsétlen lenne.

> A valami+tisztító típusú összetett szavaink (a Debreceni Theszaurusz
> szerint ilyenek pld. a padló-, víz-, cipõ- és folttisztító) mindíg
> olyan dologra utalnak, ami a valamit tisztítja. A gõztisztító nem
> illik ebbe bele.

  Ezek a szavak nem mindig (a mindig rövid i) olyan dologra utalnak, ami
a valamit tisztítja. Te magad találtál kivételt: a gõztisztítót.
  A gõzgép gõz_zel_ mûködik, a hajógép a hajó_ban,_ az erõgép viszont
erõ_t_ fejt ki. Az írógép olyan gép, amivel írnak, az ivóvíz viszont
nem olyan víz, amivel isznak: õt isszák. A sétálóutcá_n_ sétálnak, de
a hajtókariká_val_ hajtanak. A kristálycukor kristályos állagú, a
porcukor por állagú, de a répacukor és a nádcukor nem répa vagy nád
állagú: abból vonták ki. A medvecukor viszont se nem medve állagú, se
nem vonták ki medvébõl. A villanymozdonyt villany hajtja, a
gõzmozdonyt gõz hajtja, de a tolatómozdonyt nem tolató hajtja.
Tolatásra szolgál. A tolltartó_ban_ tartják a tollat, de a
távtartó_val_ tartják a távot. A sütõtök_öt_ sütik, a sütõpor_ral_
sütnek. A krumplileves krumpliból készül, de a feketeleves nem
feketébõl készül. A kisváros kisméretû város, a kiskatona viszont
lehet kétméteres melák. És mint Timár György megállapította, a jérce
is baromfi, nem pedig baromlány.

  Egyszóval ez logikázás. Kiválasztottál egy szócsoportot, amik egyfajta
szabályszerûség szerint jönnek létre, és megpróbáltad levonni a
következtetést, hogy ami hasonlít rájuk, de nem ezzel a
szabályszerûséggel keletkezik, az hibás. A hiba ott van, hogy egy
szócsoport jellegzetességét megpróbáltad szabállyá elõléptetni, pedig
nem szabály, csak jelenség. Ugyanezt tette Lomb Kató kicsi korában,
amikor rájött, hogy tud németül: ha a lámpa az Lampe és a tinta az
Tinte, akkor a hinta csak Hinte lehet.
  A nyelv logikus és szabályok szerint mûködik, de ahol nincs szabály,
ott hiába keresel szabályt. Hiába csinálsz olyan szabályt, hogy az
egyjegyû számok nevei egyszótagúak, hiszen egy, négy, öt, hat, hét,
nyolc, attól még a kettõ, a három és a kilenc kétszótagú marad.

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org