Jövök ütni, verni, sõt taposni. Nem értek egyet azzal, hogy csak azt kellene
tanítani, ami az "ÉLET"-hez kell, azt ugyanis úgyis megtanulja a kölök. 
pl
számolni és nemcsak a kalkulátor használatát. Valamikor pl a magyar oktatás
nemzetközileg elismerten jó volt
 és nem azért mert a tárgyszerû anyagot beleverték a nebulókba, hanem mert 
a
többség megtanulta használni az agyát (és ezzel késõbb bármit megtanult)
Szerintem ahhoz, hogy tudjuk hová menjünk, tudni kell, hogy honnan jöttünk
(1222)
M.istvan

>>   Üssetek, verjetek, sõt tapossatok meg, de kétely motoz bennem afelõl, 
> hogy az Aranybulla feltétlenül szükséges lesz a 2010-es évek 
> Magyarországán az életben maradáshoz.

> (En Canon-fan vagyok, a HP-t a humanpolitikaja miatt utalom)

De azt ugye tudod, hogy sok modell esetében a Canon és a HP között 
csak a ház a különbség, belül megegyezik?

Ed

>> 1. Gyermekkori emlékem, elemi iskolában tanagyag volt az "Az
>> aranybicska" c. novella.

>Nem ugyanabba az iskolába járhattunk, István, mert én nem tanultam
>ilyet. Mirõl szól?

Abban biztos vagyok, hogy mas iskolába jártunk, mert én nagyon messze
éltem akkor.
Ma ilyen írás szerintem nem is lehetne iskolai tankönyvben, mert
romaellenesnek titulálnák.
Pedig ezek a romák nem azok, amirõl az íras szól.

Más idõk, más emberek voltak akkoriban, más értékek, más volt
a fontos, és a dolgok is máshol történtek.

Voltak nomád cigányok, kis karavánokkal jártak, lovak húzta fedett
szerekkel, rongyos kutya követte a szekeret, és mindenféle lógott a
kocsikról, viharlámpa, fõzõedények, meg hasonlók.
A férfiak sötét öltözéket viseltek, a gyermekek szinte
semmilyet, és a fiatal nõk piros dominanciájú virágmintás ruhákat, rengeteg
csillogó érmével és kis egyéb bizbasszal díszítve, akár arany is lehetett,
de az ezüstött is kedvelték. Állítólag nem tudtak írni / olvasni, nem volt
személyiük sem, és a határokon is átmentek, nekik az semmit nem jelentett.
Azt is mondták az emberek, hogy varjúból fõzõtt húslevest, és dögöket esznek..
Néha megálltak egy város szélén, és be-be mentek a városba.
Kereskedni, szélhámoskodni, lopni. Leginkább nemesfémeket árultak, amirõl 
persze
sokszor kiderült, hogy hamis, vagy nem igazodik a szabványhoz a minõsége...
Amikor a karaván valahol elhaladt, kutyák ugattak veszettül, és gyerekek
kirohantak az út szélére, szívták magukba a látványt...

Ezt a felvezetõt azért írtam le, mert az írásnak a környezet, az
aktuális élet tapasztalatai is értelmet adtak, kicsit ismerõs lehetett
mindenkinek a szituáció, máshonnan, más szempontból.

Tehát a történet röviden:
 Kisfiú délelõtt egyedül játszott az udvaron, felnõttek elmentek
akárhova (dolgozni) Egyszercsak megjelent egy tündér.
A tündéren csillogtak az érmék a nap fényében, és különösen
csengett a hangja, amikor a nevén szólította a kisfiút. Egészen biztos,
hogy tündér volt, hiszen ki más tudhatná a nevét?..
Azért jött a tündér, hogy megkérdezze a kisfiút, nem kell-e neki
egy arnybicska? Olyan halas. A kisfiút elöntötte a vágyakozás, ahogy
a aranybicska szót kiejtette a száján a tündér, oh, milyen szépen csengett...
Félve kérdezett vissza: -Teljesen színarany?
-Igen, az, csak az éle nem, mert az arany nam vág...
Csakhát, az aranybicska nagyon drága... És a kisfiúnak nem volt
pénze... nem baj, akkor adjon valamit. .. És mit? ... Hát mi van
a házban?...Jó lesz ez is, ez is, ez is...
És a ház szépen ki lett ürítve. A kisfiú megkapta az aranybicskát, és
nagyon boldog volt. Amikor hazajöttek a szülõk, teljesen kikeltek magukból.
Persze, az aranybicska kommersz halnyelû bádogbicska volt, rézzel futtattva.

Az írás persze, szépen ki volt dolgozva, mindent a kisfiú szemével
láttatott, és benne volt az elemi iskolai tankönyvben, már
nem is tudom, melyik osztályosban....
-- 
Török István ___

Koszonom az osszes segitseget, az ujsagban es maganban is!

Az alapveto ki-be kapcsolast, festekkazetta-cseret, es erintkezo
tisztitast kiprobaltak a szuleim, azok nem segitettek. A PC-hez
szerintem nincs koze, ez a nyomtato onmagaban (PC nelkul) is
tudott masolokent mukodni, es az sem megy, eg rajta a festekkazetta
problemat jelzo lampacska.

Az egyik hasznos cim amit kaptam:

http://www.argep.hu/kat3-73.html

Eszerint az arak jocskan estek, es egy HP F2280-as
mar 12,000Ft alatt van AFA-val egyutt:
http://www.argep.hu/product_912920.html

Emlekeim szerint a haldoklo F380-ast 30eFt korul vettuk
3 eve.

Ilyen arak mellett nem erdemes javittatni; felhivtam egy
szereldet, es a diagnosztika 3,600Ft (ez csak akkor fizetendo,
ha vegul nem csinaltatom meg), a konkret szereles 7,200Ft-os
"mernokoradijjal" tortenik.

Koszonom,
Jozsi.

>...és fogalmam sincs, hogy mi áll az
>Aranybullában. 1222-t tudom, könnyen megjegyezhetõ évszám.
> Rémlik, hogy talán abban van, hogy boszorkányok peniglen
>nincsenek. De nem vagyok biztos benne.

Hû, de jó, hogy ezt most itt felhoztátok! Õszintén be kell valljam, hogy 
sosem 
voltam jó történelembõl, és már huszon éve, hogy érettségiztem, és persze 
én 
sem tudtam, többet az évszámnál, és hogy ki adta ki. De hogy mi volt az 
Aranybullában??? Húsz éve még elõvettem volna a történelem könyvemet, és 
fellapoztam volna, de most Goggle > Wikipedia és megtudhattam, hogy bizony 
1222-tõl 1949-ig ez volt Magyarország alkotmánya.

Bõvebben itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranybulla


kissbence

> Mint írtam: érintõképernyõje van (amellett, hogy teljes fizkai
> billentyûzete stb. is). ;-)

  Azt is vegyük hozzá, hogy némely architektúrájú masináknál a
billentyûzet esetleg útban van, amikor a képernyõn ír az ember. Nem
állítom, csak gyanakszom erre. Például a netbookoknál és Nokia
Communicatoroknál. Talán lesz alkalmam kipróbálni egyet.

> Attila, olvass, nézelõdj figyelmesebben, nem véletlen tettem oda a
> kapcsokat! ;-)
> Ja, hogy ezért félsz a fizikai bill.tõl?!

  :) Látom, nyomban válaszolsz, nem olvasod elõbb végig a listát. Néha
én is szoktam így.

> Nos, valóban nem fejlesztenek külsõsök virtuális billentyûzetet rá.
> De ennek nem a fizikai billentyûzet az oka, hanem az, hogy a Symbian
> és a Maemo esetében ez alapból a rendszer része. ;-)

  Az nem baj, ha jó. Viszont félõ, hogy nem jó. Az a tapasztalatom, hogy
az oprendszer részét képezõ programok nem szokták tudni mindazt, amit
a third party programok tudnak. Palmon is így van, az OS 5 beépített
billentyûzete egy rémség, teljesen használhatatlan még az angolhoz is,
hát még más nyelvekre. Nyugtass meg, Gime, hogy a Symbian és/vagy
Maemo alapból rendszerrész billentyûzetével remekül lehet dolgozni.

  Ja, megyek screenshotot keresni. Várjatok csak...
  Nagyon jót találtam. Pont az N97-est meg a Maemót említi. Linket egy
sorba:
http://www.intomobile.com/2009/08/19/yet-another-screenshot-maemo-5-
virtual-keyboard-is-just-as-bad-as-the-nokia-n97.html
  Hát ez még angolhoz se jó. Találtam egyet az 5800-asról is:
http://www.n97fanatics.com/what-id-like-to-see-in-the-n97s-near-future/
  Ha ehhez még hozzáveszem a híredet, hogy nem fejlesztenek rá virtuális
billezetet, akkor nem lettem mosolygós kövér...

  Lehet, hogy olyannak tûnök, mint egy emailcím (kukacosnak), de kábé
két éve rájöttem, hogy milyen remek dolog tenyérgépen könyvet írni.
Senkit se zavar a gép zúgása, a billezet neszezése, a monitor fénye,
se engem, se feleségemet, aki békésen alhat mellettem, amíg én
éjszakánként írok. Részleteket már az elõzõ gépemen is tudtam írni
(Palm IIIxe volt), de amióta megvan a TX és a megfelelõ programok,
komplett könyvet megírok vidáman. A Kissyben mindmáig nincsen egy
mondat se, amit PC-n tettem volna hozzá. Az elsõ két PDA-mat úgy
vettem, hogy ez nem volt szempont, nem tudtam, hogy ilyet is lehet.
Most már tudom, közben a technika is fejlõdött, úgyhogy most
kimondottan könyvírásra keresek PDA-t. Ezért nem is vacakoltam
olyanokkal, hogy legyen benne wifi meg ilyenek. Úgyis mindegyikben
van.

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org

> Az én megoldásom:  problémás cellékat ki kell jelölni és a
> cellaformátumnak
meg kell adni az általános/egyéni helyett(amire a beírás utáni gépi agyalás
hatására változott) valami határozottan mást , pl. számot, szöveget. Így
majd nem akarja kitalálni helyetted, hogy Te mit is szerettél volna.

Igazad van, de beolvasás után már késõ,
beolvasáskor lehet plusz állítgatással, valóban,
de azt remél(t)em, hogy
eleve le lehet állítani a túlszorgalmát.
Üdv: S.Béla.

Nálam az óra-átállítás miatt a Total Commander directory-compare funkciója
megbolondult, az egyik oldali panelen minden egy órányival eltér attól, 
ami
a megfelelõje a másik panelen. Tud valaki megoldást?
(Én csak az ideiglenes visszadátumozást. Azt is be lehet kattintani, hogy 
a
datumot ne vegye szamitasba, de akkor láttatlanba tesz olyat is, amit
viszont szeretnék látni.)
Op.rendszer: XP. T.Commander 7.01a verzió.
Köszönöm:
S. Béla.