Egy orvos összegyûjtötte a legérdekesebb szövegeket, amiket
 prosztatavizsgálat közben mondtak a páciensek:
 
 1. Óvatosan, doki, már ott jár, ahol eddig még ember nem járt! 2. Megtalálta 
már Amelia Earhartot? 3. Még hall engem? 4. Megérkeztünk már? Megérkeztünk 
már? 
Megérkeztünk már? 5. Tudja, Arkansasban már törvényes házasok lennénk. 
6. 
Talált taposóaknát, Fõnök? 7. Hé! Most má tudom, mit éreznek a bábok! 8. 
Doktor 
Úr, szóljon, ha találkozik AZ önbecsülésemmel! 9. Nem volt APEH ellenõr 
korábban? 10. Írna egy igazolást a feleségemnek, hogy nem ott hordom az 
agyam?

Felborul a szekér, a székely fiú leül a kiborult széna mellé, minek siesse 
el a dolgot, rágyújt egy pipára. Arra megy a komája, leül melléje, az is 
rágyújt egy füstülõre. Hát így pipázgatnak, mikor a koma kiveszi a pipát 
a 
szájábul, oszt mögszólal:
- Fölborút?
Hát erre a fiú is kiveszi a szájából a pipát, s válaszol emígyen:
- Föl a.
Méregeti a koma a szekeret, aztán kérdi:
- Kéne-é segítség?
Vállat ránt a fiú:
- Kén biz a.
Szippant egyet a koma:
- Híjjak segítséget?
Füst kieresztve:
- Híjjá.
Újabb szippantás:
- Apád jó lesz?
Füst ki, vállrántás.
- Jó biz a.
Szipp, kérdés:
- Oszt hun van ü most?
Füst, felelet:
- A szekír alatt.

A tegnapi újság:

"Egy kutatás szerint egy sima kézfogástól 
könnyebb elkapni a náthát, mint csókolózás 
közben."

Csak arra kell vigyázni, hogy a partner, 
akivel a csókolózást mûveljük ne legyen náthás.


              A mai aranyköpés:

 A válás után minden férfi rájön, 
hogy nem a póker az egyetlen játék, 
   ami kézfogással kezdõdik és 
 teljes anyagi csõddel végzõdik.


              A holnapi vicc:

Egy fiatal lány szemrehányóan mondja 
a szép szavakat suttogó lovagjának: 
- Azt hiszed, nem tudom, hogy egyszerre 
  több nõt is bolondítasz? 
- Esküszöm, drágám, hogy csak téged!

No, ez - mint postagalambász mondom(bár ami a haza gyaloglás részét illeti,
hallotam, olvastam már én is hasonlót) - nem teljesen így megy , de a vicc
kedvéért elmegy
 
"
Egy cimborám foglalkozik postagalambokkal. Az edzésük úgy néz ki, hogy 
a 
galambokat hátul szépen összekötött szárnyakkal bepakolják a Zsiguliba, 
s 
2-300 km-re eleresztik õket. Hazafelé bevágnak egy csülkös bablevest, otthon

kiülnek a teraszra egy sörrel, s az elsõk már lassan meg is érkeznek. Most 
is így történt minden (bableves, sör, elsõ postagalambok), hanem "Dezsõke" 
az egyik madár csak nem jött. Másnap se. Harmadnap se. Gondolták, szegénykét

megette valami sólyom, kánya, hát le is mondtak róla.
 
Teltek-múltak a hetek, mikor is látja ám a cimbora, hogy az udvarban Dezsõke

jön haza. Gyalog. Mert hogy a szárnyai hátul szépen össze voltak kötözve. 
Gondolom, Dezsõkének elég ideges volt a feje..."