Védõügyvéd: Elárulná a korát?
Kicsi idõs hölgy: 76 éves vagyok.
Védõügyvéd: Elmondaná, kérem, a saját szavaival, mi történt április elsején
éjszaka?
Idõs hölgy: Ahogy szoktam, a verandán üldögéltem hintaszékemben a langyos
tavaszi estén, mikor egy fiatalember lopakodott oda és leült mellém.
Védõügyvéd: Ismerte õt?
Idõs hölgy: Nem, de barátságosnak tûnt. Elkezdte dörzsölgetni a combomat.
Védõügyvéd: Megállította?
Idõs hölgy: Nem.
Védõügyvéd: Miért nem?
Idõs hölgy: Jó érzés volt. Senki nem tett ilyet velem, mióta az én Albertem
húsz éve meghalt.
Védõügyvéd: Mi történt utána?
Idõs hölgy: Elkezdte fogdosni a melleimet.
Védõügyvéd: Ekkor leállította?
Idõs hölgy: Nem, természetesen nem!
Védõügyvéd: De miért nem?
Idõs hölgy: Az érintésétõl élõnek és izgatottnak éreztem magam. Évek óta
nem
éreztem ennyire jól magam!
Védõügyvéd: És mi történt ezután?
Idõs hölgy: Ó, hát hanyatt dõltem és mondtam neki, hogy tegyen magáévá,
most!
Védõügyvéd: És megtette?
Idõs hölgy: A pokolba is, nem! Felkiáltott: ,,Április bolondja!" És ekkor
én
lelõttem a kis szarházit...
|
Az indián törzsfõnök odaáll a törzse elé:
- Hát, van egy nagyon rossz hírem,
és egy jó, melyikkel kezdjem?
A törzs tagjai azt mondják, hogy kezdje a rosszabbikkal...
- Az a helyzet, hogy
a táborunk köré költöztek a cigányok...
Ajajajajaj.... És mi a jó hír?
- Olyan az ízük, mint a bölényeknek...
|