Kedves Gyogy!

A Kibly-díjat nem osztogatják csak úgy; ezt egy, a fizika tudományában jártas s
zemélynek tudnia kéne. A Hagelin név nem túl gyakori a kvantumfizikusok között.
 ..

Üdv:
Antal Béla

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: freedial-0055.tar.hu)

Felreutottel :-)

>>>>> ket sebesseg - marmint a cirkulacioe es a repuloe - osszeget, alul a
>>>>> kulonbseget kell venni).
Talan az eredeti cikkbol kiderul, hogy mire akarnak gondolni - esetleg
valami egyszerusito kepet akartak bevezetni, ebbol a zavar.

> HT> Egy atlagos gepen mindket hatas jelentkezik, egy murepulogepen csak az
> HT> allasszog miatt emelkedik, egy vitorlazogep pedig kis allasszoggel
> HT> repul, mert kulonben hamar lefekezodne.
> Az allasszoget (feltetelezem) hogy utkozben lehet allitani...
Lehet, de akkor is ervenyesek ra ezek a szabalyok - raadasul, ha
mondjuk csurolappal allitod, akkor megvaltozik a szarny alakja es no az
ellenallas, ha pedig az egesz gepet forditod el, akkor szinten a
legellenallas no.

> Az all, hogy a levego iranyt valtoztat, es ez adja a felhatjoerot. Ok.
> Szoval akkor itt sincs cirkulacio. Akkor hol van, ha van egyaltalan?
Talan ez egy szamitasi modszer: ugy lehet szamolni, mintha lenne egy
gepiranyu aramlas es egy szarny koruli cirkulacio es a ketto _osszege_
adja a tenyleges legsebesseget. Dereng, hogy valahol olvastam...

>>>>> Van-e ennek valami koze ahhoz a jelenseghez, ami egyes vadaszgepekenel
>>>>> jelentkezik: a szarny vege mintha fustolne?
> HT> Igen: a hangsebesseg vagy a harmatpont kozeleben lathatsz ilyet. A
> HT> repulo kornyezeteben itt a legnagyobb a levego sebessege, igy itt
> HT> csapodik le a legkonnyebben a viz.
> Lehetne egy kicsit bovebben? A harmatpont vilagos, de a
> hangsebesseg...
Lenyegeben ugyanaz: a hangsebesseg kozeleben ugyanugy lecsapodik a viz,
mint a harmatponton (a "harmatpont" a levego paratartalmatol,
homersekletetol es nyomasatol fugg).

Hali !

imeb=freemail.hu wrote:

>Adott egy vakumcso, benne szemben ket lemez, anod es katod,
>kivul pedig egy R van kozejuk kotve. Az anod es a katod
>anyagaban ter el egymastol, a katodnak kisebb a kilepesi munkaja.

Na erre fogtam egy PCF 89-csovet, rakotottem a trioda anodja es
katodja koze egy M-3800 multimetert. A-meronek +sorba M-3860-t feszt merni,
amivel parhuzamosan 1Mohm +-5%-t, hogy legyen egy kis aram is.
Femdobozba helyeztem, elkezdtem futeni. A leolvasasokkor lekaptam a csipeszeket
 a
futesrol, a tobbi labat uresen hagytam. Lass csodat: nehany mV-t
mertem mindjart az elejen, az anodon a negativ polust! Hat, gondoltam
adjunk az elvezeteknek, megfutottem 12V AC-val. 1.4V/1.4uA-ig mertem
hagyni, nehany sec alatt elerte. Terhelés nelkul 2V-ig is felment.
Megjegyzem futoszal-homersekletet nem mertem, ugyhogy ezzel nem
szolgalhatok...:)) de erosen fugg tole, hirtelen emelkedest
tapasztaltam. Tehat az elkepzeles muxik, csak azt nem tom, honnan lett
veve a munkavegzeshez szukseges energia?
Meg 1 erdekesseg: tisztan aramot merve 0 az eredmeny (vagy nagyon
kicsi). Hogy is van ez?

>De mivel a katodbol tobb lep ki, ezert a K->A iranyban tobb
>is er celba, nem? Vagyis aram indul. Ha aram indul,
>akkor az R-en U jelenik meg, ami E-t kelt,
ami W-t vegez. Az E mar kialakult azzal, hogy mas az
elektron-mennyiseg a lemezeken.

Az uveg hajlitasaval kapcsolatban: egyszer a suliban uvegezes utan
megmaradt csikokkal jatszottunk, es a kb. masfel m x 4 cm cikok nagyon
szepen hajlottak - egy darabig...:) Tutira megvolt a 3 cm, meg tobb
is. Megjegyzem az uvegpolc leszabott darabjait be kell vinni az
uvegeshez, hogy kuldje el "edzesre". Hogy mit takar a fogalom nemtom,
de egy 2x1m tabla 8mm-es edzett uvegen nyugodtan lehet tancolni.

                           Jó szórakozást!
                                Gusi

Sandor
> Azt viszont igen hogy vettem a faradtsagot es a
> http://www.scecdc.scec.org/catalog-search.html oldalon lekerdezheto
> adatokbol grafikont keszitettem.

Gogy
> > A levitáció és a láthatatlanság fizikája címmel Dr. John Hagelin
Kibly-díjas
> > kvantumfizikus 81 perces, magyar hangalámondásos eloadása töltheto le
> >  illetve hallgatható letöltés nélkül is a www.tminfo.hu honlap

> Ujabb kiugrott kutató.... :(
> Ilyenkor mindig izgat vajon miért?
> Cikk keresgélés......Hagelin J.....19 találat...nocsak!

Ez a vilaghalo adomanya: sok-sok szemet, keves eldugott gyemant, de igen jo
keresesi modszerek.
Pillanatok alatt kiderul miden hamissag.


Zoli
> >a magnes nem hogy szepen lebegett es forgott
> >a szupravezeto folott, de meg meglehetosen stabilan is allt
> >a helyen.
>
> Asszem a latszat csal, es a magnes elobb-utobb leereszkedik,
> mert ez a lebeges nem sztatikus eroegyensulybol adodik,
> hanem lassitott, gatolt esesrol van itt szo.
Asszem tevedsz.  :-))

Janos

BM,

> Multkor mar sikerult belatnom, hogy zajbol nem lesz ujra
> hasznalhato energia,
Megnyugtatlak, nem lesz.

> Adott egy vakumcso, benne szemben ket lemez, anod es katod,
> kivul pedig egy R van kozejuk kotve. Az anod es a katod
> anyagaban ter el egymastol, a katodnak kisebb a kilepesi munkaja.
> Egyik lemezbol tobb elektron lep ki, mint a masikbol.
> Ha ugy vesszuk, hogy nincs E terero, akkor a katodbol kilepo
> elektronok ugyanolyan valoszinuseggel erik el az anodot,
> mint az anodbol kilepok a katodot. Eddig jol gondolom?
Jol, de terero csak akkor nincs, ha a rendszert szakadasban uzemelteted.
Ekkor az anod negativra toltodik fel (epp a kilépesi munkak kulonbsegenek
megfelelo potencialra. Itt aztan beall egy allandosult allapot.

> De mivel a katodbol tobb lep ki, ezert a K->A iranyban tobb
> is er celba, nem? Vagyis aram indul. Ha aram indul,
> akkor az R-en U jelenik meg, ami E-t kelt, azaz fekezi a folyamatot,
> beall egy egyensuly. De az aram nullara nem mehet le,
> mert akkor nincs E, es minden kezdodne elolrol.
Ez mar nem a rovidzarasi eset, az anod tovabbra is negativ, de mar kevesbe,
mint szakadasban. Ezert nem taszit vissza minden elektront, ami aramot
eredmenyez, es persze feszultseg is van a terhelesen, igy a szerkezet
elektromos teljesitmenyt ad le. E teljesitmeny forrasa a katódnal
befektetett hoenergia. A szerkezetet termoelektromos generatornak hivjak.

> Az egeszhez meg nincs szukseg ho"kulombsegre.
> Hol hibazom?
Itt. A katod melegebb, mint az anod. Ezert a forro elektronok a fekezo ter
elleneben is eljutnak az anodra, s az ellenallason epp a termikus
energiajukat adjak at az ellenallasnak, szepen folmelegitve azt.

> Lehet, hogy az R-en levo zajfeszultseg beleszamit valahol?
Nem, a fenti problema mindenfele zajfeszultseg nelkul is kezelheto.

> Ugyanennek a kerdesnek a masik megfogalmazasa,
> amirol ugyan tobbszor volt mar szo, de hadd hozzam elo ismet:
Nem ugyanaz a kerdes!

> Adott egy -1..+1 V tartomanyu zajgenereator, R belso ellenallassal.
> Meg me'g egy. Meg me'g egy. Meg me'g tovabb N-3, sorbakotve.
> Ezeken a feszultseg elvileg -N...+N kozott lehetseges,....
> ....egy mezei R ellenallaton vagy huzaldarabon is nagyritkan tobb
> Voltos fesz is eloforul.  Nagyon nagyot tevedek?
Cseppet sem! Csak minek a sok generator? Eleg egy is.

> A kerdes vegkifejlete mar adodik innen:
> fold->vezetek->dioda->vezetek->kondi->fold
> Ha a kondin nincs egyenfesz, akkor nem szol bele a dioda feszultsegebe.
> A dioda ket oldalan is a feljebb mar vazolt eloszlasu feszultsegek
lehetnek,
> azaz ritkan de akar 0,7 V-nal nagyobbak is. A dioda maga, mint zajgen
> is ilyen eloszlasu feszt kelt. Hurok ide, hurok oda, akkor most miert is
> nem nyit ki az a dioda soha?
Mar miert ne nyitna ki? Szepen kinyit, feltolti a kondit, sot a dolgot
terhelheted is, igy a zajgeneratoraid energiajanak rovasara egyenaramu
teljesitmenyhez juthatsz. Tokmindegy, milyen idofuggvenyu valtakozojelet
teszel a diodara, ha az eleg nagy, akkor az egyeniranyitokapcsolas mukodik.

>A lomhasaga nem elvi ok csak gyakorlati.
> Ha kinyit akkor a kondi toltodik. Emiatt persze egyre nehezebben
> (egyre ritkabban) nyit ki a dioda, de hat ettol all be az egyensuly.
Igy van, ha uresjaratban uzemelteted, akkor a kondi a zajfeszultseg
csucsertekere toltodik.

> Kerlek segitsetek! Koszonom.
Parancsolj.
Meg arra a fel nem tett kerdesedre is valaszolok, hogy akkor most orokmozgot
csinaltunk-e, vagy sem?
Nyugodj meg, nem csináltunk orokmozgot.
Mert a zajgeneratorokat taplalni kell, vagy elektromos energiaval, vagy
hovel, s csak annyi energiat lehet kivennei a rendszerbol, amennyit
beletettunk. Mondjuk, veszel egy egy ohmos ellenallast, es felmelegited
annyira, hogy a zajfeszultseg effektiv erteke 1 V legyen. Ekkor az
egyeniranyito kimeneten (lehet Graetze gyeniranyitod is) szepen megkapod az
egy voltot, az optimalis terhelesed is kb 1 ohm lesz, megint kaptal egy
termoelektromos generatort. Persze az egy ohmos ellenallasod igen kulonleges
anyagbol kell csinalni, mert az 1 voltos zajfeszultseghez igen magas
homerseklet tartozik, es nem szabad neki elgozologni. A diodad meg a
fogyasztod meg nem lehet ugyanolyan meleg, mint a zajforras ellenallas, mert
akkor oda-vissza ugyanaz az energia megy, viszont a zajforras ellenallas
allandoan hot kell hogy veszitsen (az osszekoto drotokon keresztul  aramlo
forro elektronok mindenkeppen elvisznek annyi hot, ami vegulis a terhelo
ellenallast melegiti).
Na, stimmel az energiamerleg? Ennyi telt egy vaskalapostol.

Janos

> >> Van-e ennek valami koze ahhoz a jelenseghez, ami egyes vadaszgepekenel
> >> jelentkezik: a szarny vege mintha fustolne?
> HT> Igen: a hangsebesseg vagy a harmatpont kozeleben lathatsz ilyet. A
> HT> repulo kornyezeteben itt a legnagyobb a levego sebessege, igy itt
> HT> csapodik le a legkonnyebben a viz.
> Lehetne egy kicsit bovebben? A harmatpont vilagos, de a
> hangsebesseg...

A gazok sebessege es nyomasa...

udv
Csaba

Udv. mindenkinek!

A par nappal ezelott megjelent, a jovo fejlesztesein fantazialo cikkrol
jutott eszembe: a fene tudja hol olvastam a kijelzok fejleszteserol, de ott
azt irta, hogy a kozeljovoben lehetsegesse valik textiliahoz hasonlo anyagok
kifejlesztese, amelyeknek a feluleten meg lehet jeleniteni ezt-azt (mondjuk
vekony, hajlithato monitor) es igy kifejlesztheto lehetne peldaul egy, a
hatterterepet utanzo, a viselojet nagymertekben elrejto terepruha (most jo
parasztosan fogalmaztam). Gondolom valami olyasmire gondoltak, mint a
Predator filmben. Mindegy, szoval valami ilyesmi.
Tudja-e valaki, hogy a valosagban vannak-e kutatasok ilyen iranyban es ha
igen, akkor hol tartanak? Mit tud errol jelenleg a publikum?

Legyetek jok.
Athos.

Sziasztok!


BM irta:
: egy mezei R ellenallaton vagy huzaldarabon is nagyritkan tobb
: Voltos fesz is eloforul.  Nagyon nagyot tevedek?

Nem tevedsz, ez igy van. A "nagyritkan" viszont egy matematikai fogalom,
lasd lentebb a szamitast -- gyakorlatilag azt jelenti, hogy "soha". A
masik problema, hogy ezt a zajfeszultseget nehez merni, mert osszeadodik a
meroberendezes zajaval, a meres szort kapacitasa megszuri, stb. A kulcsszo
a "k*T/C noise" (Boltzmann-allando; abszolut homerseklet; szort
kapacitas).

: A kerdes vegkifejlete mar adodik innen:
: fold->vezetek->dioda->vezetek->kondi->fold
: Ha a kondin nincs egyenfesz, akkor nem szol bele a dioda feszultsegebe.
: A dioda ket oldalan is a feljebb mar vazolt eloszlasu feszultsegek
: lehetnek, azaz ritkan de akar 0,7 V-nal nagyobbak is. A dioda maga, mint
: zajgen is ilyen eloszlasu feszt kelt. Hurok ide, hurok oda, akkor most
: miert is nem nyit ki az a dioda soha? A lomhasaga nem elvi ok csak
: gyakorlati. Ha kinyit akkor a kondi toltodik. Emiatt persze egyre
: nehezebben (egyre ritkabban) nyit ki a dioda, de hat ettol all be az
: egyensuly.

Nekem azert lenne egy-ket gyakorlati megfontolasom a temaban. Tegyuk fol
hasrauteses alapon, hogy a dioda zajfeszultsege Gauss-eloszlasu,
kozeperteke nulla es 3*szigma=1mV (magyarul legfeljebb +-1mV-ot latsz a
szkopon, ha megnezed). 700mV tehat 233*szigma. Annak a valoszinusege, hogy
a feszultseg tullepi a 700mV-ot, numerikus szamitas szerint 0 (pontosabban
a MathCAD numerikus pontossaga alatti -- ha valaki ki tudja integralni,
megirhatna a pontos erteket). De ha 3*szigma=111mV (ami abszolut
irrealisan magas ertek, de erre a szoftver legalabb nem 0-t ad
eredmenyul), akkor a dioda 6e-300 valoszinuseggel van nyitva -- ha
egyaltalan lehet meg hinni a numerikus szamitasnak. A masik, hogy nincsen
idealis kondenzator, egy ido utan onmagatol kisul. A harmadik, hogy a
dioda nyitoellenallasa nem nulla, igy a zaj egy RC-tagon keresztul
szu"ro"dik. A negyedik, hogy a dioda zaroellenallasa sem vegtelen, igy a
kondi kisul.

De ha elvi okot akarsz: a diodaegyenlet elmeletileg olyan, hogy csak 0
feszultsegnel folyik 0 aram. Azaz egy zaroiranyban elofeszitett idealis
dioda vissza'rama mindenkepp kisuti az idealis kondenzatort is. A fenti
valoszinusegszamitasbol talan latszik, hogy a 0,7V-ot sokkal ritkabban
lepi tul a zaj, mint amilyen gyorsan a dioda kisuti a kondit, igy az
egyensulyi helyzet a 0V lesz.

A masik problema az idealis alkatreszekkel az, hogy attol meg, hogy van
1V zajfeszultseged, meg mindig nincsen zajteljesitmenyed, mert azt
mondod, hogy a dioda ellenallasa vegtelen, amig nem nyit ki (U*U/R=0).
Azaz a zajenergia is nulla. Amikor kinyit, akkor ez az 1V 0 ido alatt
atkoltozik a kondenzatorra, ahol 0.5*C*U^2 energiat kepvisel. Itt most
hirtelen a semmibol lett energiad, ami azt jelenti, hogy a modell nem jo.
Tehat vagy nem koltozik at az 1V a kondenzatorra, vagy a diodanak kell egy
ve'ges belso ellenallasanak lennie, hogy legyen zajenergiaja. A
vegeredmeny mindket esetben az, hogy a kondenzatoron atlagban 0 feszultseg
van.

Udv,
marky

Sajnos az elozo levelembe hiba csuszott, ha 3*szigma=1mV, akkor 700mV nem
233*szigma, hanem 2100*szigma. A tobbinek elvileg stimmelnie kell. ;-)

A szkopos peldat pedig inkabb megmagyarazom: ha egy
Gauss-amplitudoeloszlasu jelet megnezek egy szkopon, akkor a jel a
Gauss-tulajdonsagok miatt az ido 99,8%-aban 3*szigmanal kisebb. Ezert
kozkedvelt modszer megnezni a jelet huzamosabb ideig es a szkopon lathato
maximumot 3*szigma-nak ertelmezni. A matematikusok most ugyan fintorognak,
de a mernokoknek ez eleg [osszhangban a multkori tezisemmel, ami az x=a*b
tipusu kepleteket illeti]. :-)

marky

Kedves Starters !

>> gyakorlatilag akkora orvenyaram tud kialakulni, hogy az ne
>> moccanhasson tul gyorsan, azaz szemmel lathatoan.

>Ennyit a jozan paraszti eszrol... :-(
Elhamarkodott itelet :-)

>A szupravezetes azt jelenti, hogy az ellenallas _pontosan_ nulla,
>ezert a kialakult orvenyaramok _teljesen_ akadalytalanul aramlanak,

Ettol meg a rendszer egesze nem idealis, lentebb irom,
miben jelentkezik ez szerintem.

>egyensuly _valoban_ sztatikus - ez elhangzott az eloadason is.
Valszeg nincs jobb kifejezes ra, es a 'sztatikus' csak kozelites.

Mizsei Janos emlitette, hogy szabalyozasrol van szo.
Egyetertve ezzel azt allitom, hogy a magnes idovel leer, ugyanis
egyreszt ennek az onszabalyozo rendszernek nincs fix
referencia-jele, ami alapjan vissza-kenyszerulne a magnes egy
adott kituntetett allapotba,  masreszt a szupravezeto kesve
reagal a magnes rezduleseire. ( melyek anyaganak termikus
eredetu veletlenszeru mozgasabol is adodnak)

A stabilizalo ero kesve megjelenese abszolut merevnek feltetelezett
testre vonatkozva, onmagaban is lassu sullyedest enged meg,
s az emellett meg kulon feltetelezett apro spontan valtozasok
a kb. stagnalo orvenyaramban csekely valtakozo osszetevot,
zajt eredmenyezven EM veszteseget jelentenek, biztosan.

A magnes - ha borzaszto lassan is, de megiscsak vandorolhat.

Tehat a szabalyozas holt-idos jellege es a reszt vevo testek
'zajos geometriaja' okozta EM zaj - mint kisugarzodo veszteseg
engedi meg a magnesnek a tendenciozusan alacsonyabb potencialok
fele 'docogeset' szerintem.

Udv: zoli

Kedves Starters !

>Osszegezve: a kromoszomak tobbe-kevesbe pontos masolatok,
>a sejt tobbi anyaga pedig az anyasejt _egy resze_ - ez is
>nagyjabol megegyezik az eredeti sejttel. Elofordulhat
>azonban olyan, hogy valami nem egyenletesen oszlik el
>es csak az egyik utodnak jut: valoszinuleg igy alakultak
>ki pl. a novenyekbol az allatok.

Koszonom. Tulajdonkeppen azon kezdtem toprengeni, hogy
mi lehet egyszerubb a sejtnek:
Meglevo oroklott technologiaja reven legyartani a sajat
majdnem teljesen hu masat, vagy mindossze 'szerkezetkesz' sejtet
gyartva atadni neki azt a technologiat, mellyel a leszarmazott
onmaga fejleszti magat 'kulcsrakeszre', s kozben meg esetleg
lehetosege van bizonyos egyedi modositasokra, melyek uj
korulmenyek kozott elonyt nyujthatnak.

Mindket megoldasnak lehetnek elonyei/hatranyai, s ha
a 'kulcsrakesz' valtozat maradt fenn, annak nyomos oka
volt.  Ugy latszik konnyebb, vagy gazdasagosabb  a komplett
onmasolas, mint orizgetni es  mukodokepesre lemasolva atadni
gyartasi technologiat felkesz termekhez adva kiegeszitoul,
*a tobbit csinald magad!* uzenettel.

Talaltam egy erdekesseget, mely ha nem kacsa, talan
kozelebb visz a sejtekben zajlo kulonfele onmasolasi folyamatok
alaposabb megismeresehez is, mikozben a kvantumelmelet is
uj elvvel bovulhet, de meg a vilagkepunk is megvaltozhat egy
meglepo uj felismerestol.
http://www.sulinet.hu/eletestudomany//archiv/
1999/9952/elsokez/nanotech.htm

A sejtek onmasolasaban lehet, hogy eddig fel nem ismert fizikai
technologia is szerepet jatszik a feltart kemiai masolodas mellett.

Udv: zoli