HA> visszaerkezik Shanghai-ba, bejelentkezik a konzulatuson, aztan
HA> ket-harom honap mulva visszaadjak a foglalot.
HA> Erre kinyilt a markombol a kozepso ujjam vigyazzba; a pofatlansagnak is
HA> van hatara, mint tudjuk.

Megertem az erzelmeket, de gondolj csak bele: te mit tennel? A
kulpolitika, az immigration (nem tudom hogy mondjak magyarul, ciki) es
a diplomacia nem erzelmeken alapul, hanem pontosan behatarolt erdekek
mozgatnak ott is mindent.

A nepek mindig mindenhol kiskapukat keresnek, a kormanyok pedig azzal
szorakoznak, hogy ezeket a kiskapukat betomik. [Az egeszben az a
komikus, hogy filozofiai ertelemben korbejar a tarsadalom, mert ezzel
a kis szelmalomharccal nem jut maga a kozosseg elobbre, sot...
elvesziti pont azt az egyetlen utoerejet, amitol tobb lehetne, mint
egy jol osszeverbuvalt csurhe: angol szoval synergy, aki tud ra jo
magyar szot, megkoszonom a segitseget.] Igy van ez Kina eseten is.
Mint tudjuk, Kina a vilag legnepesebb orszaga, es bar par nagyvarosban
par utcaban par hazban paran mar elertek az europai hetvenes evek
eletszinvonalat, a lakossag tulnyomo tobbsege mikroszkopikus gazdasagi
korulmenyek kozott el (mondjuk csak Europaval osszehasonlitva). Ez egy
roppant veszelyes kombinacio (nepsuruseg + szegenyseg), es ezt
minden mezei immigration officer tudja.

Tehat a kinai allampolgarokat a vilag orszagainak tulnyomo tobbsege
nem azert nem engedi be, vagy ha beengedi, szigoru feltetelekkel, mert
"rossz emberek", feneket. Nagyon szeretjuk a kinaiakat, rendes, dolgos
emberek, van kozottuk meg becsuletes is, nemelyik pedig mar megtanult
logikusan gondolkodni is. Ezzel nem lenne gond. A gond csak ott van,
hogy IRTOZATOSAN SOKAN TETSZENEK LENNI ezek az aranyos kis emberkek.
Es mindegyik jonni akar. Es minel hamarabb. Es minel tovabb szeretne
maradni. Es hozna a csaladjat is. Whoops, es kiderul, hogy nem am 3-4
fos csaladra gondolt a kis artatlan, hanem a fel falura... Sot, a
ravaszabbja a hasaban hozza a gyereket, pont ugy idozitve, hogy az az
en orszagom teruleten szulessen meg, ergo az en allampolgarsagomat
kelljen adnom annak a kis kinai csemetenek, csak azert, mert a szulei
turista utlevellel nagy ravaszon becsempesztek...

A legtobb, kinaiakat a palackbol kiengedo officer tehat megprobalja
oket mindenfajta modszerekkel a) az utazastol elriasztani (ezzel lehet
csokkenteni az utazni akarok szamat), aztan b) az utazast
megneheziteni (ezzel is megprobaljak elejet venni, hogy ezrevel
induljanak meg a nepek), c) az utazast megdragitani (ezzel is szukitve
a kort, hogy csak a gazdagabb retegek utazhassanak). E legutobbi
igazsagossagahoz nyilvan sok ketseg fer, de hat Kina sosem volt az
igazsag fellegvara, legalabbis nem a mi europai szemszogunkbol nezve.
Valamint, ha arrol van szo, hogy megakadalyozzam a kinaiakat abban,
hogy haboru nelkul, "bekes" turistaskodassal es utana nem-hazamenessel
elfoglaljak az orszagomat, bizony engem sem erdekel, mi az igazsag...
Ertheto... Tulelesi harc.

Megertem a szingapuriakat. Kell nekik is, mint pup a hatukra, hogy ott
teblaboljon sok mihaszna kinai, akik csak a jobb elet remenyeben
probalkoznak, otthon (well, ITThon) mar nem rugnak labdaba. Az, hogy a
foglalot nem adjak vissza, ertheto, es okos lepes. Ha te szingapuri
lennel, te is ezt tenned. Igy meg lehet akadalyozni, hogy par gazdag
shanghai-i azzal szorakozzon, hogy minden hetvegen szingapurba
repulgessen. Nyilvan elesik Szingapur egy kis beveteltol, de a kinai
amugy sem arrol hires, hogy a legdragabb hotelekben lakik, a jobb
eteleket eszi es jobb autokat berel. Inkabb arrol, hogy az egyetlen
ismerosenel alszik a foldon, instant noodle-t fog enni ebedre, es
inkabb gyalogol es metrozik, minthogy taxiba uljon. Ertheto, ha nem
lelkesednek az otletert, hogy nepi kinaiak lepjek ez a kicsike
utcaikat, es vegyek el a munkahelyeiket.

Vannak persze orszagok, melyek sokkal kevesbe elovigyazatosak. Kanada,
Ausztralia, New Zealand, ezek a legfelkapottabb helyek itt delen. Az
ide emigralo kinaiak 80%-a innen delrol szarmazik, mind a mai napig,
ez nem valtozott. Eszakabbrol nemigen mennek, mehetnek a kinaiak
sehova (max ide delre le). Innen viszont, kis nekifutassal eleg jo
esellyel tudnak emigralni a fent emlitett orszagokba. Szomoru ez
nagyon... mar negy eve ezen a vonalon (is) mozgok, es sajat szememmel
lattam teljesen ertektelen, semmirekello, lusta, buta, csunya
kinaiakat emigralni, csak penz es kapcsolat kellett hozza, semmi mas.
Undorito, ha engem kerdez valaki... Es veszelyes is. Nem Kina legjavat
kapjak ezek az orszagok, hanem a legkorruptabb, legaljabb nepseget. A
lustakat, akik nem akarjak megfogni a kapa veget. Akik nem akarnak
harcolni az eloremenetelukert. Akik egyszeruen csak bele akarnak
csoppenni masok altal megtermelt joletbe, es azt kiszipolyozni. A
SZEMEMBE MERTE MONDANI az egyik ilyen gerinctelen fattyu: aszonta,
hogy o azert emigral Kanadaba, hogy a gyerekeinek jobb iskolat adjon,
es hogy a kanadai health care system-en eloskodjon. Mar arra szamolt,
nevetve, hogy mekkora nyugdija lesz, es hogy mennyit fog utazni. Hat
nem tudom, nekem a gyomrom forgott korbe-korbe az undortol, hogy ilyen
eloskodo, alja embereknek pedig a gyanutlan kanadai immigration meg
turistautlevelet se haboz adni...

Na persze nem az immigration inteview-n mondjak el ezt, nem... oda jol
betanult angol szovegekkel mennek, hogy ugy nezzenek ki, mint aki
respektalja a celorszag kulturajat. Nekem viszont oszinten megmondjak,
mi forog a fejukben. Es nevetnek hozza... Hogy most milyen jol
kihasznaljak a mi fairness-re, justice-ra epulo rendszerunket. Es hogy
majd az ott szerzett penzt hogyan fogjak hazautalni. Es hogy majd
hogyan viszik ki az egesz csaladot. Es majd hogyan keresnek munkat,
kenyeret. Ez a pioca-network eleg izmosra fejlett mostanra, es mar
mindehova beagyazodtak az ugynokeik. En, a kis "igazsag-bajnok"
elmehetek a sunyiba az "alaptalan feltetelezeseimmel" (na jo,
legkozelebb diktafonnal felveszem, amit paran itt eloadnak), mert itt
kez kezet mos. Jo uzlet ez mindenkinek, szegeny kinaiakat (vagy akar
gazdagokat is) kulfoldre exportalni, olcso munkaeronek, T-shirt
eladonak es meg a jo Isten tudja mire lehet oket hasznalni, mert
tudos, feltalalo, mernok, tanar az keves van koztuk.

Az egeszben az a szornyu dilemma, hogy en is ket tuz kozott vagyok:
egyfelol, ha nem tudnam, mi is ez a Kina nevu tarsasjatek, belemennek
egy magyar-kinai vegyeshazassagba, mert "miert ne?". Azaz, eloiteletek
nelkul, a kinai is csak ugyanolyan ember, mint barki mas, szoval
elvileg nincs benne semmi kivetnivalo, hogy az ember az eppen
aktualis, legerettebb baratnojet nosza egy rossz mozdulattal elvegye
felesegul. Csakhogy ezutan a hebehurgya lepes utan jonnek a jogi
kovetkezmenyek, es bizony nem rozsasak: egy kozuluk pont az, hogy a
szegeny ferjuram innentol kezdve elvezheti a kinai utlevel
"sajatossagait". Azaz byebye free utazgatas, onnantol, hogy kinai
feleseg van (nekem nincs), o lesz a szuk kereszmetszet. Vagy pedig
marad otthon Kinaban, es az emberfia pedig utazzon mindig egyedul. Hat
nem tudom...

Ha mar kinai antropomorph egyedre eskuszik az ember, abbol van jobb
utlevelu fajta is, pl Taiwan, HK es Macau. Az ide preselodott
kisebbseg utazhat, penze is van, szabad is, mint a madar (relative
persze), es a gyartasi tipus ugyanaz a szeria, mint a nepi (a hardware
ugyanolyan sablonnal keszul, csak a software updated, newest version).

Oszinte szolva en nagy bizakodassal es optimizmussal probalom nezni a
kinai sarkany probalkozasait, de egyszeru matematikaval kiszamolhato,
hogy Kina sosem (vagy legalabbis, az en eletemben nem) fogja elerni
azt a statuszt, hogy a vilag orszagai tart karokkal varjak az
allampolgarait. Legalabbis, az en szamitasaim szerint erre elenyeszoen
kicsi eselyuk van. Es teljesen mindegy, mekkorara turbositjak a
gazdasagukat, rendberakjak-e azt az embertelen kornyezetszennyezest,
ami itt folyik, hirtelen megtanulnak igazat mondani es betartani a
jatekszabalyokat, stb. Ez mind lenyegtelen. Japan evszazadokkal
elottuk jar e teren (is): mar regesreg tiszta orszag, mar regesreg
megtanultak udvariasan elmenni egymas mellett az utcan, nem kopkodve,
es mar regesreg roppant fair modon jatszanak a nemzetkozi szinteren
(mar azsiai viszonylatban fair, persze). MEGSE kapnak ok sem vizumot
szinte sehova. Vagy ha kapnak, megtornaztatjak oket is erte szepen.
Miert? Mert SOKAN vannak. 110 millio kis japan, pedig sokkal
gazdagabbak, mint mi europaiak... pedig van hova visszamenniuk
(lifetime employment is still booming). Egyszeruen nagy a nepsuruseg.
Es mindenki tudja, hogy a nagy nepsurusegu helyerol a nepek allandoan
el akarnak vandorolni. Tehat NEM szabad nekik konnyen vizumot adni...

Hacsak valami termeszeti katasztrofa (Isten ne adja!!) meg nem
tizedeli (felezi!) az itteni nepesseget, a puszta szam, hogy 1.3
millardan vannak (sot, uj becslesek szerint mar 1.5), onmagaban
elrettento pelda barkinek. Tehat szerintem az elkovetkezendo 100-150
evben SEM lesz buli kinai allampolgarnak lenni. Na most, ha a baratnom
az, akkor ha a hazassaggal nem kaphat hozzam hasonloan "humanus"
utlevelet, akkor megette a fene, nincs hazassag. Ha viszont kaphat,
akkor (es itt a rokafogta csuka) mi garantalja, hogy a hazassag nem
lesz erdekhazassag? Ugyanis a kinai utlevel a vilagon a legrosszabbak
koze tartozik, a magyar pedig a legjobbak koze. A hulye is latja, hogy
itt bizony eros erdek van a hatterben. Nehez szetvalasztani az igaz,
valodi erzelmet az erdektol, sajnos. Ezert is marad egy magyar
szkeptikus Kinaban, amikor baratnozik, meg esetleg tovabb is
gondolkodik.

Remelem, e fenti paradox helyzet vazolasa majd sokakat gondolkodasra
serkent... szep dolog a szerelem, de ne feledjuk: Kina nem semleges,
inkabb "savas" kozeg, itt nem szabad elengedni a gyeplot, mert
tobbnyire megbanja az ember. Resen kell lenni, kalkulalni,
gondolkodni, megprobalni az o szemukkel latni a szituaciot. Mi lenne,
ha en kinai lennek? Mit tennek en ebben a helyzetben? Az ilyen
kerdesek oszinte megvalaszolasa sok helyzet helyes interpretaciojahoz
vezethet.

Na, ennyi voltam mar, a doktor "agymenesre" agyhajtot irt fel, oszt
azert gyun belolem ennyi zagyvasag. Maradtam tisztelettel,

LittleStar (alias Benoe)
Del, a jo meleg, gazdag, szabad del...



_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

Szlavnits Laszlo utleirasanak 4. resze

A birodalom uralkodoi kozul kiemelkedett I. Szurjavarman (uralkodott
1002-1050), aki a mi Szt. Istvanunk kortarsa volt. Haboruk sorozatat
vivva sikeresen novelte a birodalom teruletet a Malaj-felsziget
iranyaban, s elfoglalta a Mon Kiralysagot is a mai Thaifold deli
reszen. Uralkodasa alatt erte el a Khmer Birodalom legnagyobb foldrajzi
kiterjedeset.
   Tobb jelentektelen kiraly rovid uralma utan 1113-ban lepett a tronra
II. Szurjavarman, akit a khmer tortenelem egyik legzsenialisabb
uralkodojakent tartanak szamon. Nevet mindenek elott a monumentalis
Angkor Wat, a templom-varos nevado hindu szentelyenek epittetesevel
tette felejthetetlenne. Diplomaciai kapcsolatokat letesitett Kinaval es
kovetet kuldott Szong csaszarhoz. Muveszetpartolo mecenasi es tudosi
enje mellett azonban igazi kora-kozepkori uralkodokent sokat hadakozott
is: uralmanak vege fele tobb csatat vivott a csamokkal es 1145-ben
veglegesen legyozte csapataikat.A csamokkal folytatott haboruk
jelenetei megjelennek Angkor Wat un. deli galeriajanak csodalatos
reliefjein, ket helyen is mutatva II. Dzsajavarmant, amint egy helyen
harci elefantja hatarol, hadvezereinek tarsasagaban szemleli
gyozedelmes hadait, masszor gazdagon faragott tronusan ulve uralkodik
khmer nepe folott. 
   A birodalom tortenetenek  legismertebb nagy uralkodoja VII.
Dzsajavarman volt. A XII-XIII.sz. fordulojan elt kiralyt, mint a Nagy
pitot orizte meg az emlekezet. 39 eves uralkodasa alatt egymaga tobb
templomot, szentelyt, utat, hidat, vendegfogadot, iskolat, monostort es
korhazat (!) epittetett, mint az osszes tobbi khmer uralkodo a
birodalom teljes hat es fel szazada alatt egyuttveve. Hatalmas - ma igy
mondanank - epitesi projektjei hihetetlen erofeszitest igenyeltek
elsosorban persze nem tole, hanem a khmer tarsadalom dolgozo
osztalyaitol: a rengeteg szolgatol, kofarago-epitomestertol es az oket
ellato parasztoktol. A kincstar szinte minden bevetelet, a hadsereg
fonntartasahoz szuksegesen felul, epitkezeseire forditotta. Ennek
eredmenye is, de kovetkezmenye is lett. Nevehez fuzodik Angkor Thom, a
Bayon, Ta Prohm, az Elefant Terasz, a 'Lepras' Kiraly vagy Jama isten
Terasza, Preah Khan, Prasat Suor Prat es megannyi kisebb szentely es
mas csodas epitmeny folepittetese. Ezek kozul a ket utobbi templom
kivetelevel mindet alkalmunk volt meglatogatni es amulni Angkor Wat
grandiozus megjelenesen, a Bayon finom aranyain es Ta Prohm szinte
mesebeli kornyezeten.
Ebben az idoszakban a khmer uralkodok legnagyobb rivalisa a del-Vietnam
teruleten elterulo Csampa Kiralysag volt. Lakoi, a  csamok nem
nyugodtak bele abba, hogy II. Szurjavarman, egy jo emberoltovel elobb
elfoglalta es kifosztotta fovarosukat: 1177-ben hatalmas 'tengeri'
utkozetet vivtak a csam es a khmer flottak az Angkortol mintegy 15
km-re del-keletre elterulo Tonle Szap tavon. A csamok zsenialis
haditervet dolgoztak ki: a Mekongon folhajozva elertek a mai Phnom
Penh-nel levo viziut-keresztezodest, majd a Siem Reap folyon
eszak-nyugatra hajozva Angkor ala ertek. Felgyujtottak a varost es
Kambodzsa negy esztendore csam uralom ala kerult. Ez alatt az idoszak
alatt keszult a valaszcsapasra a leendo uralkodo, aki vegul 1181-ben
vette vissza Angkort a csamoktol. Tronra lepese utan sem koltozott
azonban beke a ket rivalis kiralysag koze: alig egy evtized multan VII.
Dzsajavarman rajtautott Csampan es kiralyat hadifogolykent Angkorba
hozta. E gyozelemnek allit emleket Angkor Thom egyik legtobbet fotozott
es legismertebb emlekhelye, az Elefant Terasz, s mellette a 'Lepras'
Kiraly Terasz. Innen szemlelte VII. Dzsajavarman, a kiralyi csalad
tagjai, az elokelo egyhazi szemelyisegek, szent eletu szerzetesek,
hadvezerei es a kinai csaszar kovete tarsasagaban az alant elvonulo,
elefanthaton ulo es gyalogos khmer hadakat. Tavolabb, a felvonulasi ter
nyugati oldalat a Gyozelem Kapuja zarja le. Uralkodasanak vegere,
1220-ra a Khmer Birodalom keleten a del-kinai tengertol nyugat fele a
mai Myanmar teruleten fekvo egykori Pagan Kiralysagig, eszak-deli
iranyban pedig a mai laoszi fovarostol, Viencsiantol a Malaj-felsziget
deli feleig, kb. Kuala Lumpurig terjedt ki. A Nagy pito leszarmazottai
ugyan szinte semmi maradandot nem hoztak letre, azt azonban - egy Zsu
Daguan nevezetu kinai utazo epsegben fonnmaradt keso XIII. szazadi
beszamolojabol - tudjuk, hogy Angkor es a birodalom viragzott, legalabb
a XIII. sz. vegeig. Angkor nagyszeru templomai, monostorai es vilagi
epuletei, vendegfogadoi, iskolai es korhazai olyannyira rabul ejtettek
a korabeli utazokat, hogy csak a legnagyobb elismeres es csodalat
hangjan tudtak rola beszamolni. Kambodzsat mint "merhetetlenul gazdag
es nemes" orszagot irtak le a foleg kinai, arab es indiai kereskedok es
tengereszek.
Angkor ragyogasat sajnos eltompitotta az, hogy a XIII. sz. vege tajan,
jollehet csupan egy rovid idoszakra, megerosodott a hindu vallas a
buddhizmus rovasara: ennek tudhato be az, hogy szamos emberi arcot
formazo faragvanyt megcsonkitottak, felismerhetetlenne teve azokat. Az
emberabrazolas tilalma kozos vonas -- az egyebkent egymasra szinte
semmi masban nem hasonlito -- hindu es a mohamedan vallasban.
   III. Indravarman uralkodasa (1295-1307) alatt a birodalom azutan
visszaterhetett a buddhizmushoz, s ekkortol honosodott meg annak az un.
theravada aga. A theravada buddhizmus a ket fo iranyzat - a mahajana
('nagy szeker') es a hinajana ('kis szeker') - kozul az utobbival
azonos. 
Noha maga a buddhizmus eszak-indiai eredetu, annak hinajana aga Sri
Lankan (Ceylonon) teljesedett ki es onnan terjedt el, theravada
buddhizmus neven egesz del-kelet-azsiaban. Manapsag is ez a lakossag
tulnyomo tobbsegenek vallasa Myanmarban (Burmaban), Thaifoldon,
Kambodzsaban es Laoszban. A theravada buddhizmust a szenvedely(es
egyutterzes) vallasakent is szoktak emlegetni, kovetoi sokra tartjak a
jocselekedetek 'folhalmozasat', a szulok, az idosebbek, a rangban
magasabban allok szinte feltetel nelkuli tiszteletet es lehetoseg
szerint kerulik az eroszakot.
Minden ferfinak kotelessege, hogy elete egy szakaszaban - ami lehet
szinte barmikor - szerzetes, bonc legyen es nehany honapig a
szanszkrittal rokon, klasszikus pali nyelvu szent iratokkal, a
fontosabb erkolcsi es vallasi tetelek tanulmanyozasaval
foglalatoskodjek. A boncot a civil tarsadalom latja el elelemmel es
egyszeru, nagyon jellegzetes es szep aranysarga lepel-szeru ruhazattal,
igy teljes igyekezetet a tanulasnak szentelheti. Nem lesz azonban
mindenkibol tudos szerzetes, de ez egyaltalan nem is cel. A fontos az,
hogy az ifju, vagy a mar erett ferfi a kolostorban toltott nehany honap
alatt onfegyelmet, onzetlenseget tanuljon es buddhista hiteben
megerosodve terjen vissza a civil eletbe. Akik azonban kedvet es
kitartast ereznek magukban ahhoz, hogy hosszabb idot toltsenek bonckent
a tanulassal, ennek sincs semmi akadalya - bar akar hosszu evtizedek is
eltelhetnek addig, amig egy-egy boncbol tudos lama lehet. Idejuk
mindenesetre van boven - ma mar sem a csamok, sem a tatarok nem hajtjak
oket -, a stressz, a sietseg pedig tokeletesen ismeretlen fogalom
arrafele.
rdekes megfigyelni, ahogy a boncok, mint valamifele elokelo idegenek
mozognak a tarsadalomban. Jartukban-keltukben mosolygos, kozvetlen
emberek, de szinte sohasem elegyednek beszelgetesbe 'civilekkel', s
peldaul a repulotereken fenntartott helyuk van. A narancssarga muanyag
szekek csoportjat a bankgoki nemzetkozi legikikotoben aranyszinu zsineg
veszi korul, s bejaratanal tabla all: For Monks Only (Csak boncoknak
!). E sorok jegyzoje eppen egy ilyen kis kulon varoterem mellett varta
gepenek indulasat, amikor megerkezett ket bonc. Miutan leultek,
elovettek pali nyelvu szent irataikat, amelyek nem konyv alakuak
voltak, hanem ket, kb. 10x20 cm-es fatabla koze illesztett, ket
zsineggel osszefuzott lapokra voltak nyomtatva, s azonnal elmelyultek
az olvasasban. Aztan amikor megeheztek, otthagytak konyveiket a
szekukon, magukhoz vettek rizsesedenyeiket es nyugodt tempoban
elindultak a repuloter legelokelobb vendegloje, a Silom Village
Restaurant fele, hogy enni kerjenek. Nehany perc mulva visszatertek es
joizuen nekilattak a rizsbol es zoldsegbol allo szereny ebedjuknek.
Mindezt hihetetlen nyugalommal az arcukon. Korulottuk pedig folyt a
hatalmas forgalmu nemzetkozi legikikoto mindennapi, hangzavaros elete,
mar amennyiben 2001 szeptember 11. utan egy hettel egy nagyforgalmu
repuloter elete egyaltalan lehetett 'mindennapi'. Mindebbol azonban a
mi boncaink bizonyara vajmi keveset eszleltek.
De terjunk vissza meg egy par szo erejeig a XIII. szazadi Angkorhoz!
Ketsegtelen, hogy VII. Dzsajavarman uralkodasa jelentette Angkor
aranykoranak zenitjet. A XIV. szazad kozepetol kezdve azutan lassan a
bomlas jelei kezdtek mutatkozni. Amint korabban mar utaltam ra,
1350-ben nyugaton a thaiok megalapitottak kiralysaguk fovarosat,
Ayutthayat, s folyamatos erosodesuk allando fenyegetest jelentett a
csekelyebb lelekszamu khmerekre nezve. Vegul aztan 1431-ben el is
foglaltak es felperzseltek Angkort. Ettol kezdve a khmerek fokozatosan
visszavonultak (vagy menekultek?) del-kelet fele egeszen a Siem Reap es
a Mekong folyok talalkozasaig, ahol jelenlegi fovarosuk, Phnom Penh is
all.
Bizonyara megfigyelted, kedves olvaso, hogy szinte minden khmer kiraly
neve a -varman utotaggal vegzodik. Ez nem veletlen: a theravada
buddhizmus szent es klasszikus nyelven, paliul a nevek moge helyezett
kepzo azt jelenti, hogy vedelmezo vagy oltalmazo. A khmer kiralyok
maguk valasztottak meg azt a nevet, amely alatt uralkodtak, s az
nyilvanvaloan utalt sajat szemelyes tulajdonsagaikra eppen ugy, ahogy a
kozepkori europai uralkodok kiralyi 'ragadvanynevei' is ugyanilyen celt
szolgaltak, gondoljunk csak a pelda kedveert Kis Pipinre, Barbarossa
(Rotszakallu) Frigyesre, Oroszlanszivu Richardra vagy akar a mi Konyves
Kalmanunkra.

-------------------------------------
(folyt. kov.)

A kapcsolodo fenykepek a http://www.azsia.net lapon, a Fenykepek
szekcio alatt tekinthetok meg.

Guczo