Kedves Lista!

Egy őszinte vallomás.
Szeretettel, István. /Bp./
>

Azt érzem, hogy ez a hét, alapjaiban forgatta fel a régen lerakódott
érzéseket.
Most írtam egy levelet, egy nagyon régi, akkor még nagyon jó
barátomnak. Bocsánatot kértem tőle, amiért anno nem mentem el az
esküvőjére, mert nem értettem egyet a párválasztásával. Genyó voltam,
mi? és még tetőztem, mert utána teljesen eltűntem az életéből. Azóta
elvált, de csak ma jutottam el odáig, hogy levélben leírjam neki az
őszinte érzéseimet. Potyogtak a könnyeim. leírtam neki, mennyire
szeretem, mennyire Hálás vagyok neki, hogy oly jó barátom "volt", és
hogy akkor az tűnt a legjobb megoldásnak. Ma már tudom, hogy gyáva
voltam, és elmenekülni a legkönnyebb út volt akkor.
Miközben írtam, próbáltam figyelni, Mi zajlik bennem? Nem volt olyan
könnyű. Amit most érzek az a hihetetlen felszabadító érzés, mintha
láncok szakadnának szét, és kövek potyognának le lelkemről.

Hálás vagyok a Boldogságprogramnak, hogy bátorságot adott ahhoz, hogy
meg merjem tenni azt, ami már évek óta nyomasztott.

Mindegy, hogy válaszol vagy nem, én akkor is hálás vagyok neki.

Áldás Rá, és Áldás erre a helyzetre!
Áldás Rád ki olvastad.
Bogiii
www.jobbveledavilag.hu