Szevasz!

> Felado :  [United States]
> Temakor: re: kulonado ?  ( 31 sor )
> Idopont: Sun Mar 24 21:33:17 CET 2002 TUDOMANY #1776
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Kulonadot szerintem csak azok fizetnek, akik a sajat
> koltsegvetesukhoz kepest eszreveheto osszeget koltenek,
> meg azok, akik 1,2,3,4,5 ikszelesevel eleve lemondanak
> a nyeres lehetosegerol is.
Miert? Pontosan ugyanannyi az eselye, mint pl. a 3,12,32,65,78 szam-otosnek
(persze az 5-os lotton). Raadasul minden heten ugyanakkora az eselye.
Megis mekkora botrany lenne, ha egyszercsak 1,2,3,4,5 lenne a nyertes
szam-otos, plane, ha ket heten egymas utan u.a.! :-)
Pedig minden szam ugyanakkora esellyel kerul kihuzasra, hiszen valojaban
egyforma golyokrol van szo, csak vki talalomra rabiggyesztett szegenyekre
egy-egy pacat, ami jelen esetben arab szamok.
Raadasul ket huzas egymastol fuggetlen esemenyek.
Tehat barmennyire is irtoznak a kronikus lottozok, a
1,2,3,4,5
1,2,3,4,5
vagy a
12,23,45,56,78
1,23,34,46,68
egymas utani ket huzasnak ugyanakkora az eselye.
A golyok csak a mi szemunknek kituntetettek, a huzas szempontjabol nem!

> tom. Szerintem ameddig keveset koltunk ra, addig a 0/0
> gyakorlati peldajaval allunk szemben -- lenyegeben a
Egyetertek. Idonkent en is veszek, hiszen esely csak akkor van nyeresre.

> Gondoljuk el a kovetkezo peldat! Mondjuk szuletesnapom
> van. Nekem is es a Szerencsejatek igazgatojanak is. Az
> emelkedett hangulatban a lottofonok felajanlja, hogy a
> kovetkezo heten, ha teliltalatom van megtizszerezi a nye-
> remenyem (sajat zsebbol). Majd kicsit kijozanodva kikoti,
> hogy maximum felmillio szelvenyt vehetek. Kerdes, mi ekkor
> a teendo?? A *tulkepzett* lottozo szerint mindenem penzze
> kell tenni es feltenni, evegre varhato ertekben nyerek.
> Igaza lenne ??
Ha olyan jol allsz anyagilag, hogy felmill.*130 HUF-ot kockaztass kb. 1/87
esellyel ... Bar itt mar bejonnek a 'jarulekos' nyeremenyek is (sok kisebb
talalat).
Nekem speciel ha lenne 75 mill. Ft-om mar nem foglalkoznek a lottozas
gondolataval sem!
Mindenki megnyugodhat, hogy ugy van kiszamolva az egesz, hogy a
Szerencsejatek Rt. nyerjen minden esetben.

Most pedig eloveszem a pancelingem a kovezeshez. Lehet, hogy a vaskalapot is
kolcson kell kernem! :-)
Sipi

Szevasz!

> Felado :  [International]
> Temakor: Re: levego futese ( 16 sor )
> Idopont: Mon Mar 25 00:43:15 CET 2002 TUDOMANY #1776
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Probalj kis labosban benzint melegiteni a konyhaban, vagy hagyd
> nyitva a gazcsapot. A levegobe keveredett benzingoz vagy butangaz
> gyulladaskor olyan gyorsan melegiti fel a levegot, hogy ablak, ajto
> keretestul szakad ki. De vannak hatasosabb gyors "levegomelegito"
> modszerek a haditechnikaban.
Tudom, tudom, ezeken mar tul vagyok. Nem nezted a CNN-t? :-)
Itt speciel kimondottan _elektromos_ futesre kerdeztem.

Udv, Sipi

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)

Kedves Laci!

<<<<Ha az a fizikus valoban ert a matematikahoz, akkor a
vasgolyo
sebesseget felbontja egy, a padlora meroleges komponensre,
amely
deformacios munkat vegez majd a padlon, es egy, a padloval
par-
huzamos komponensre, amely megmarad (mivel a padloval
parhuzamos
ero nem hat a leeso golyora).>>>

En is azt mondtam, hogy szamoljon vissza a valos
jelensegre. Ha a leeso golyo kilepne a rendszerbol, akkor
mar az osszegzett hatas ervenyesulne a deformacioban is.
Mind a ket komponense ervenyesulne,mert a hatasok
osszegzodnenek. Nem?


Udv///Szocs

Tisztelt lista!

Az egyik szomszedom, behoz egy "robogo" motrot, mert nezete
szerint az elogyujtassal nincs rendbe valami. A szetszedes
utan megallapitjuk, hogy a gyujtast egyetlen gerjeszto
tekercs vegzi. A kerdes az, ha nincs vezerlo tekercs, mi az
ami meghatarozza a gyujtasi pillanatot? Oszciloskoppal
kovettem a a feszultsegformat. A tekercs egy fel sinusoidot
ad ki, de az elektronika, mar egy ellesfeszultsegugrassal
valaszol. Ez nagyon jo, de nem tudom, mi hatarozza meg a
gyujtas pillanatot? Tud valaki segiteni? Elore is koszonom.

Udv. Szocs

Hello!

On Sat, 23 Mar 2002 13:33:17 CET, in hun.lists.hix.tudomany
 wrote:

> Arra hivatkozunk, hogy a kb. 80 m. atmeroju aszteroida a Nap iranyabol
> szaguldott Foldunk fele, mely iranyban tavcsoveink csodot mondanak. Ha most
> szerencsenk is volt, hasonlo eset meg elofordulhat.

> Tul koltseges lenne alando jelleggel uzemeltetni katasztrofa elharitas
> celjabol a Nap iranyaban egy radiotavcsovet, vagy a kibocsajtott jeleket
> erosen befolyasolnak a Napbtol erkezo elektromagneses hullamok?

http://neo.jpl.nasa.gov/
http://web.mit.edu/rpb/wgneo/

Üdv:
--
Yoco

Kedves Voland !

>Talan megsem annyira erthetetlen a vilag;-)

A vilag nem annyira, de a fizika annyira ! :)
>Amikor a hullam nekimegy a parti szirteknek, akkor a part adott helyen ugy
>lathatjuk, mintha egy test csapodott volna a sziklaknak(reszecske), amikor
>meg ket hullam talalkozik, akkor interferalnak, es ugy latjuk, mintha
>hullamok lennenek(hullam).

Nem is az impulzusatadas magyarazata a kemeny dio, es nem is arra
ertendo a reszecsketermeszet, hanem - hogy a hullam energiajabol
csak kituntetett erteku adagok nyelodhetnek el, es ha maradeka van,
annak alacsonyabb frekvenciaja lesz.
Jozan paraszti esszel azt gondolom, hogy ebben nem a hullamok
a ludasak, hanem a 'sziklak', mert csakis falatokat hajlandok lenyelni.
Amugy nincs sulyos gond a feny kettos termeszetevel, hiszen amig nem
nyeli le mas anyag, addig hullamkent viselkedik, s csak akkor
tapasztaljuk becsapodo golyohoz hasonlonak, amint mar elnyelesere
alkalmas kozeggel talalkozva epp el is nyelodott, azaz mint hullam
mar nem magaban volt !
A *kettos termeszet* tehat nem valamifele onellentmodasos
sajat termeszet, hanem kolcsonhatas soran, mas resztvevovel kozosen
kialakulo megvaltozott megnyilvanulas.
Mondok egy santito, de asszem megis talalo peldat:
'Keremszepen a golyok energiajanak tagadhatatlanul kettos termeszete van
ugyebar, hiszen amig nem utkoznek falnak, addig szepen, csendben haladnak,
mig ha falnak utkoznek, az energiajuk goromba hanghullam formajaban
terjed tova !'

Onmagaban a kvantalt energiafelvetelre klasszikusmechanikai pelda
a hagyomanyos felhuzos ora, mely kattanasokkal jelzi, hogy megevett
egy-egy kvantumot, itt azonban frekvencia nem jon be a kepbe, tehat
kvantummechanikai modellnek ez sem jo, s bar lehet, hogy
tovabbfejlesztve egy vekkert gorcsos erofeszitessel atommodelle
vagy magmodelle lehetne alakitani, attol tartok sziklabol
vizet fakasztani kicsit konnyebb, es kifizetodobb vallalkozas. :)
A magam reszerol arra jutottam, hogy az anyag mikroszinten
olyasfele csalafinta furcsasag mint az ordoglakatok, csak eppen
kepzeloeronket kulon probara teszik mar maguk azok a kolcsonhatasok
is melyek egyik furfangos valtozatbol masikba alakitjak at,
amikor a szerkezetet piszkalgatjuk, probaljuk vakon kitapogatni.

Udv: zoli

Kedves Csaba !

>Magasrangu katona tisztek orakig szamolnak: celpont 3 km, lovedek
>hatoereje xx, szelsebesseg yy es meg sorolhatnam, a kapott eredmeny utan
>beallitjak az agyucsovet zz fok magassag, yy fok szelesseg.
>A kilott agyugolyo messze a celponttol robban.
>A gyakorolt altiszt csak mosolyog, es parancsot ad katonajanak miutan egy
>pillanat alatt attekintette a helyzetet, merrol is fuj a szel, es a
>celpontot eltalalja.

Legenda, vagy nepmese, mindegy. Viszont leirom, hogy szuletik az ilyesmi.
Marcius 7-en este 10.42-kor irtam ide, hogy a kozmoszbol
erkezo tulsulyos meglepetesek ellen vedetlenek vagyunk.
Te aztan megirtad, hogy marcius 8-an eszleltek egy 80m atmeroju
kavicsot elhuzni a Fold mellett.
Nekem meg nincs tavcsovem, es megis...
De nem mondhatja ram senki, hogy farkast kialtottam !  :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Jozsef, nehogy azt hidd, hogy az 1,2,3,4,5 -tel nem lehet nyerni. 3-4 eve
a german hatoslotton (49 szambol) kihuztak az 1,2,3,4,5,26 kombinaciot.
Valami 41 telitalalatos szelveny volt. Erre mit lepsz? Nekem az elso
reakciom az volt, hogy hogyan lehet ilyen kreten kombinaciot egyaltalan
kiikszelni? Es raadasul ennyi ember?! :-))

###

Egyebkent a lotto nem feltetlenul a hulyeseg megadoztatasa. Itt
Germaniaban vannak olyan lottok, ahol a ki nem fizetett bevetelt -- amit
alapesetben ugye a lottotarsasag kap -- kulonfele segelyalapitvanyoknak
tovabbitanak.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Pista, irod:

: Az, hogy az eromu generatora forog, meg nem jelenti az energiatermelest.

De igen. A generator tengelyenek a tehetetlensege miatt van egy forgasi
energiaja ill. forgasi teljesitmenye. Ezen teljesitmeny 95%-at kepes
villamos teljesitmennye alakitani. Az energianak valahol maradnia kell, ha
nem veszem ki villamos energiakent, akkor a generatorban egyszeruen hove
alakul, mivel a turbinatol allando mechanikai teljesitmenyt kap egy
szenuzemu hoeromuben vagy atomeromuben.

: Nem forog gyorsabban a tengely, vagy nem no meg a feszultseg
: (jelentosen) a terheloaram csokkenese miatt.

A ket dolognak semmi koze egymashoz. A generator forgassebessege adott
(ill. szabalyozott), mivel ez adja a valtakozo aram frekvenciajat.

: Tehat a "megtermelt" felesleget nem kell megmenteni, max. az elfolyt
: vizet lehet 'sajnalni' -azt meg ugyis adja a Nagy Termeszet:-)

Itt most nem vizieromurol van szo, hanem szenfutesu hoeromuvekrol vagy
atomeromuvekrol. Egy 800 MW-os barnaszen blokk folfutese teljesen hidegrol
3-4 nap. A hotagulasok miatt nem lehet egy blokkot ki-be kapcsolgatni,
hanem szep lassan kell ezt csinalni. A gozturbina tengelye a melegtol
nyulik es puhul, ha egyszeruen leallitanak, az onsulya alatt meggorbulve
hulne le. Ez persze egy szelsoseges eset, de talan erzekelteti, hogy
szenalapu hoeromuvekkel nem erdemes ingadozo teljesitmenyt termelni.
Gazturbinaknal ez nem (akkora) problema, mivel egyreszt ezek kisebb
nevleges teljesitmenyuek (kisebb mechanika, kisebb hokapacitas), masreszt
a kazan fajlagosan nezve is kisebb, tehat a jelentosen kisebb hokapacitas
miatt lehet ezeket csucsra jaratni.

Masik problema, hogy a hatasfok jelentosen romlik a nevleges teljesitmeny
alatt.

Atomeromuvekhez annyira nem ertek, de minden reaktornak van egy
nevleges teljesitmenye, aminel a neutronkoncentracio optimalis, a hasado
hulladekban "tetszetes" izotopok vannak (leallitott reaktornal
"jo'dgo:do:r" kulcsszo), tehat ezeket sem erdemes babralni.

: Egyik eromu sem termel tehat tobb energiat a szuksegesnel.

A fentiek fenyeben ez nem igaz az un. alapellatast biztosito eromuvekre.


Udv,
marky

Sziasztok!

Kikerestem egy gorbet, hogy egy atlagos nemet haztartasnak milyen
energiaigenye van egy hetfoi napon:
01-06h 0,17 kW (hutoszekreny)
06-09h linearis novekedes 0,5 kW-ra (kavefozo, villanyborotva, radio)
09-12h 0,5 kW kis ingadozasokkal (anyuka ebedet foz)
       12-kor kis csokkenes (mindenki kajal)
13 h   0,6 kW
13-16h linearis csokkenes 0,4 kW-ra (mosogep)
16-19h linearis novekedes 0,75 kW-ra (esti televiziozas)
19-01h linearis csokkenes 0,17 kW-ra

(1997-es adat, a zarojeles megjegyzesek az en maganvelemenyem)

Ha most az egyszeruseg kedveert foltesszuk, hogy az ipari fogyasztok 3
muszakban egyenletesen fogyasztanak, es hogy a 16 millio keletnemet lakos
4 millio haztartasban el, akkor napi szinten 4e6*(0,75kW-0,17kW)=2300
MW-os ingadozast kell az eromuveknek kovetni tudni. Az NDK-ban kb. 12000
MW installalt teljesitmeny van (lehet, hogy 14000 MW), vagyis napi
bontasban minden 6.-7. eromuvet ki-be kellene kapcsolgatni. A fogyasztasi
gorbe fel- es lefutasi idejebol latszik, hogy ezt orak alatt kell
hozni, nem pedig napok alatt, mint ez szeneromunel muszakilag lehetseges.

Sajnos nem ismerek eromuveknel hatasfok-villamos teljesitmeny gorbeket, de
el lehet kepzelni, hogy egy 60% termikus hatasfoku kazan hatasfoka nem
lesz 60%, ha csak negyedannyi szenet lapatolok bele (0,75 kW vs. 0,17 kW
-- habar ipari fogyasztokkal szamolva a kulonbseg nyilvan nem ilyen
drasztikus). Nem emlekszem pontosan a szamokra, valami olyasmi remlik,
hogy egy 800 MW-os barnaszen blokk 150 meter magas kazanja (idaig biztos)
20-30 meter magassagban kapja a szenet es 100-120 meternel van a
hocserelo. Ergo 100 meteres lang kell a normalis hoatadashoz. Igy all elo
az az elso ranezesre paradox helyzet, hogy kevesebb szenbe kerul magasabb
hatasfokon felesleges energiat termelni, mint alacsonyabb hatasfokon csak
a szukseges energiat megtermelni. A muszaki megvalosithatatlansagtol
teljesen fuggetlenul. Tehat meg csak nem is erdemes nagyon kutatomunkat
folytatni csucsrajaratott szeneromuvekkel.


Udv,
marky

Sziasztok!

Foldsurolo kisbolygok temakorban ajanlott irodalom:
Kereszturi - Sarneczky
Celpont a Fold - kisbolygok a lathataron
Megjelent a 2000-es Csillagaszati Evkonyvben

 >Fejlett tudomanyunk meg megenged hasonlo eseteket?
Turelem! 2009-re varhato, hogy a potencialisan veszelyes
kisbolygok 90 %-at megismerjuk.

 >Az ugymond fejlett tudományunk nulla ezen a téren
Aki olvasta a fenti cikket, az mar nem ir le ilyet.

 >Jelenleg az égbolt 3%-át!!! tudjuk a csillagászok megfigyelni ez is szinte
 >kizárólag a külso irányban.
Ez a megallapitas nem egeszen - sot egeszen nem - helyes.
(Mi az, hogy az egbolt 3 %-a? A vilagur vegtelen.)
A gondot inkabb ezen egitestek halvanysaga jelenti.
Most mar legalabb felfedezhetok. Az sem baj, ha elmenoben,
mert fognak azok meg a kozelbe jonni.

Az meg nem csoda, hogy Nap felol kozeledo kisbolygot
nem lehet eszrevenni. Nem eleg, hogy a Nap ragyogasa
mindent elnyom, raadasul az a diszno az ejszakai oldalat
forditja felenk - dehat nem is tehet mast, ha egyszer a Nap
es a Fold kozott van. Meg az ujholdat is nehez eszrevenni
(kivetel a napfogyatkozas).

A kisbolygoknak altalaban nincs radiojel kibocsatasa,
de ha kozel vannak, a roluk visszaverodo radiosugarzas
eszlelheto. Csakhogy a radarozashoz tudni kell, merre
is van az adott egitest. Amely Foldet kozelito kisbolygok
mar korabban ismertek voltak, azokat rendre meg is
radaroztak.

 >Na es ha tudnank, hogy mondjuk harom nap mulva eltalal minket egy
 >fel-kilometeres szikla 200 eKm/h sebesseggel, akkor jobb lenne nekunk?
Ez nehez kerdes. En azert kivancsi lennek ra. Mas kerdes, hogy
egyaltalan el lehetne-e titkolni.

Udvozlettel
Kalman

:

> kovetkezo  heten,  ha  teliltalatom  van  megtizszerezi  a nye- remenyem
> (sajat  zsebbol). Majd kicsit kijozanodva kikoti, hogy maximum felmillio
> szelvenyt  vehetek.  Kerdes,  mi ekkor a teendo?? A *tulkepzett* lottozo
> szerint  mindenem penzze kell tenni es feltenni, evegre varhato ertekben
> nyerek. Igaza lenne ??

A   *valamennyire*  is  kepzett  lottozo  szerint  az  idezett  tulkepzett
lottozonak valoszinuleg nincs igaza:) Csak akkor lenne igaza, amennyiben a
te  kockazathoz  valo  hozzaallasod bizonyos tulajdonsagokkal rendelkezne:
amennyiben  semleges  vagy eppen kockazatszereto vagy. Ha, mint az emberek
tobbsege,  nem  szereted  a  kockazatot, a hasznossagi fuggvenyed (most ne
menjunk  bele  ennek letezesebe:) konvex: fontosabb neked az "elso" millio
(amire kajat vehetsz) mint a "tizedik" (amire egy utazast).

Vagyis  tobbet  er  neked az a millio amivel most rendelkezel mint az amit
varhatoan nyersz meg melle.

Semleges  hozzaallas  eseten  az  elso  es  a tizedik millionak ugyanannyi
szamodra az erteke - de akkor te ritka egy emberfia vagy.

Az  altalad  feltett  kerdest  a  kozgazdasag tortenelmeben szentpetervari
paradoxonkent  ismerik.  A  sztorit  Daniel  Bernoulli talalta ki a XVIII.
szazadban   (1738ban   jelent  meg  nyomtatasban),  es  a  jatekszabaly  a
kovetkezo: feldobunk egy penzermet. Ha az elso alkalommal az eredmeny fej,
2  dukatot  kapsz.  Ha a masodik alkalommal jon elo a fej, 4-et, ha csak a
harmadikra akkor 8at. Tehat ha a fej az n-edik alkalommal jon elo eloszor,
2^n  a  nyeremenyed.  Mennyit er meg az embernek ez a jatek (mennyit fizet
hogy jatszhasson)?

Ha a varhato nyeremenyt nezed, akkor annak osszege
summa[1tol vegtelenig](2^n/2^n) = vegtelen

Tehat  mindenki  penzze  kene  tegye  minden  vagyonat  es rakoltse erre a
jatekra.  A  valosagban  megsem ez tortenik: senki sem volt hajlando 10-20
dukatnal tobbet fizetni.

Na  erre  a  paradoxonra  talalta  ki Bernouilli azt hogy az emberek nem a
matematikai  varhato ertek szerint jatszanak, hanem a varhato "hasznossag"
szerint.  A  hasznossagi  fuggveny, pontosan azert hogy valaszoljon erre a
paradoxonra,  konvex  kell legyen. Amennyiben mondjuk ugy tekinted hogy az
altalad  erzett  hasznossag  logaritmikusan  valtozik a penzzel, a jatekra
bizony mar nem adnad mindenedet.

A   logaritmikus   hasznossagi   fuggvenyt   Bernouilli  mindossze  azert
valasztotta  mert  megfelelt  ennek a paradoxonnak. Viszont azota is sokat
hasznaljak,  es  teny  hogy  a kiserletek szerint az emberek nagy tobbsege
olyan modon valaszt hogy az abbol leszurheto hasznossagi fuggveny konvex.

Ugyhogy  az  igazgato  csak  szinlelte a reszegseget mikor ezt a nagylelku
ajanlatot tett neked! :)

Tovabbi reszletek peldaul itt:
http://plato.stanford.edu/entries/paradox-stpetersburg/

Udv, Sandor