Amirol Laci irt:" .. meggyözödes ... elvakit". Ezt en inkabb szüklatokörü
hozzallasnak, szemleletmodnak mondanam, a kivalto ok(ok)tol
fuggetlenul. De ez nem ram jellemzo. Hanem. Pl. a
hipertonia tarsasagok (USA, nemzetközi stb.) jelenleg is a sobevitel 6 
g-ra
(ez kb. 100 mmol) csokkenteset jvasoljak. Miert? Mert kiserleti
tapasztalatok szerint a sobevitel ennel nagyobb merteku csokkentese mar
nem befolyasolja a vernyomast. Egyeb szempontokat pedig nem vesznek
figyelembe. Talan epp azert, mert szamos olyan vizsgalat is volt, 
amelyekben vernyomascsokkentok es socsokkentes hatasat osszevetve 
megallapitottak, hogy hatekonyabban tudjak csokkenteni a vernyomast a 
gyogyszerekkel - persze ezen kutatasok zomet gyogyszergyarak 
finansziroztak.
Szuklatokorusegre utal az is, hogy a WHO (napi 5 g so ajanlassal) a sajat
honlapjan megtalalhato, sajat szakemberei altal keszitett tanulmanyban
hivatkozott kutatasi eredmenyeket nem veszi figyelembe (miszerint napi
50-60 mmol-ra torteno csokkentesnek tovabbi kedvezo egeszsegugyi 
hatasai lennenek). Es persze nem veszik figyelembe az ausztral 
szakemberek napi 20-40 mmol-os ajanlasat sem. Szinten 
szuklatokorusegre utal Osakaek 2001-es munkaja, amelyben a 
termogenezist feltetelezhetoen az ozmoreceptorok stimulalasara "vezetik 
vissza", de valojaban nem vilagos a mechanizmusa. Es a szakemberek 
szamara még 9 evvel kesobb sem vilagos annak mechanizmusa.  
Nem eleg egy orvos szemevel nezni ezt a temat, hanem kell hozza fizikus,
vegyesz, biokemikus, es meg evoluciobiologus szemleletmod, nezopont is.
Ez a "multidiszciplinaris szemleletmod", idonkent megjelenik, de aztan
megis eltunik es meglehetosen hianyzik a tudomanynak ezen a teruleten.
kicsit reszletesebben kifejtem, hogy mirol is van szo.
Es attol tartok, hogy errol, ill. ezekrol kozuletek sokan, vagy mindannyian
meg csak nem is hallottatok:
1. Science 14 August 1998:  Vol. 281 no. 5379 pp. 898-907 
  DOI: 10.1126/science.281.5379.898 (News Focus BIOMEDICINE)
Gary Taubes: The (Political) Science of Salt
http://www.sciencemag.org/content/281/5379/898.short
http://www.sciencemag.org/content/281/5379/898.full
A teljes cikk jogosultsag nelkul nem ingyenes, viszont itt megtalaltam
ingyen:
http://www.stat.berkeley.edu/users/rice/Stat2/salt.html
Egy keveset idezek ebbol az 1998-as (14 eves) cikkbol:
"Throughout the early years of the controversy, the most compelling
evidence against salt came from a type of epidemiologic study known as
an "ecologic" study, in which researchers compared the salt intake of
indigenous populations--the Yanomamo Indians of Brazil, for instance--that
had little or no hypertension and cardiovascular disease to that of
industrialized societies. Inevitably the indigenous populations ate little
or no salt; the industrialized societies ate a lot. While the Yanomamo 
ate
less than a gram of salt daily, for instance, the northern Japanese ate
20 to 30 grams--the highest salt intake in the world--and had the highest
stroke rates. Such findings were reinforced by migration studies, in which
researchers tracked down members of low-salt communities who had 
moved to industrialized areas only to see both their salt intake and blood 
pressure rise. The findings led researchers to postulate an intuitive 
Darwinian argument for salt reduction: Humans evolved in an environment 
where salt was scarce, and so those who survived were those best adapted 
to retaining salt. This trait, so the argument goes, would have been 
preserved even though we now live in an environment of salt abundance. 
By 
this logic, the appropriate intake of salt is that of the primitive societies--
a 
few grams a day--and all industrialized societies eat far too much and 
pay 
it
for it in heart disease and stroke."
Lam, mar 98-ban is reszben megvolt az evoluciobiologusi latasmod is. De
akkor miert enged meg kilonkent 28 g sot a kenyerben (sz. a.-ra szamitva)
a jelenleg is hatalyos magyar elelmiszertorveny?? Ez a 28 g so egy
60-70 kilos emberre vonatkozo LD50 dozisnak kb. 15 %-a!!
A "reszben"-t azert irtam, mert mar 3 evtizedes sovitarol szol ez a cikk,
de elo sem fordul benne a tej (milk) szo. Hogy a fenebe nem jut eszukbe
az anyatej, ami tokeletes taplalek, es az sem, hogy az MINDEN 
szempontbol tokeletes? Beleertve azt is, hogy a Na/K pumpa csak 
alapjaraton ketyegjen.
A 12-kötetes DRI-ben elo sem fordul az entropia szo, holott en a 80-as
evek kozepen tanultam, hogy a teljes napi energiafelhasznalasunknak kb.
harmadat arra forditjuk, hogy folyamatosan helyreallitsuk es ujratermeljuk
onmagunkban a rendezettseget, amit az entropiatorveny folyamatosan 
rombol bennunk, a Na/K pumpat is csak nehany mondattal "elintezik". Hát 
ez is szuklastokoruseg.
Erdemes megnezni az oldal legaljan a
"TOUCHSTONES OF THE SALT DEBATE" cimu irodalomjegyzeket.
(en pl. a sovita merfoldkoveinek, vagy inkabb utesvaltasainak forditanam)
A cimuk alapjan nehany kiveteltol eltekintve mindegyik a vernyomassal
foglalkozik. Szuklatokoruseg, elvakultsag? Hogy tenyleg baj van a
tudomanynak eme teruleten, az abbol is latszik, hogy egyik-masik cikk
mar a cimeben is nyiltan ellentmond egymasnak, pl. ez a 2:

Midgley et al., 1996. Meta-analysis of 56 clinical trials concludes that
benefit from salt reduction is small and does not support current dietary
recommendations.

Cutler et al., 1997. Meta-analysis of 32 clinical trials concludes that
benefit of salt reduction is larger and does support current dietary
recommendations.

2. Ez a sovita tulajdonkeppen ma is tart, es megint, vagy meg mindig
hianyzik a valoban multidiszciplinaris szemlelet, amivel megnyugtato
modon, egyertelmu pontot lehetne tenni a vegere. Lasd pl. ezt 2009-bol
(Star Wars helyett Salt Wars:-)

David A. McCarron, Tilman B. Drueke: Salt wars
Oxford Journals, Medicine, Nephrology Dialysis Transplantation
2009, Volume 24, Issue 3 Pp. 1063.
http://ndt.oxfordjournals.org/cgi/content/full/24/3/1063-a
http://ndt.oxfordjournals.org/cgi/reprint/24/3/1063-a
http://ndt.oxfordjournals.org/content/24/3/1063.2.full

Idezek a cikkbol: "The salt controversy is the number one perfect example
of why science is a destabilizing force in public policy"
Magyarul: "A sovita az elsö számu tökéletes példája annak, hogy a 
tudomány miért egy destabilizáló erö a közérdekben." (bar közerdek helyett 
esetleg mast jelenthet itt a "public policy")
Megjegyzem, ezt a mondatot az 1998-as Science cikkbol ideztek. Ezek 
szerint 2009-ben meg mindig nem veszitette el az ervenyesseget, 
aktualitasat. Ezert a most mar ötödik évtizedeben jaro sohaboruert nem 
kezdo kutatok es kivulallok felelosek, hanem a tema magas rangu 
tudomanyos elitje (nem a csak a kutatas, hanem az oktatas teruleten is).
S.Zoli