Sziasztok!
Miki, probaljuk altalanosra venni a formulat. Kezdetnek azert
megnyugtatasodra a sajat specialitas, miszerint "a szomszed fu:ve sem
zoldebb". En Cottbusban jartam villanykarra, ami szinten nem eppen elit
kepzest jelentett (pl. Drezdahoz kepest). Ez eleve ugy kezdodott, hogy
mikrorendszertechnika szak volt csak, a kotelezo targyak 3/4-e
mikromechanika vala. CMOS-rol szo nem volt, bipolaris tranyok
fizikajarol viszont annal tobb. Kapcsolastechnikabol csak alapoztunk,
mikozben Drezdaban kulonbozo muveleti erosito tranzisztorkapcsolasokat
kezzel szamolnak.
Aztan az iparban rajon az ember, hogy hiaba tanultak a drezdaiak kezzel
meretezni muveleti erosito kapcsolast, ha pl. megszimulalod (az elkert
egyetemi jegyzeteikkel kinkeservesen) kezzel szamolt CMRR-t, akkor siman
kijon 15-20dB kulonbseg, vagyis a kezi modszer hasznalhatatlan. Azt meg
szerencsere minden konyvbol ki lehet olvasni, hogy melyik architektura
melyik parameterben sacc per kabe mennyivel jobb.
Ugyanigy, senkit nem erdekel kapcsolas tervezesekor, hogy hogyan gorbul
a Fermi-szint a heterobipolaris tranyoban. Az adatlapjaban benne van
par szam/gorbe, ezek toredekevel tervez az ember es nem avval
foglalkozik, hogy mit muvel az elektron-luk paros a re'teghata'ron.
Valljuk be ferfiasan, analog villamosmernok Ohm torvenyenel
bonyolultabbat uta'l elovenni (allitolag vannak az antennatervezok, akik
egesz nap Maxwell-egyenleteket integralnak), attol viszonylag
fuggetlenul, hogy az allashirdetes milyen kvalifikaciot kovetelt
papiron. Vagy pl. egy 20 ellenallasbol allo feszultsegoszto sort
meretezni a tobbseg nem papiron / szimbolikus matekprogrammal fog (hogy
egyes ellenallasokat sorra rovidre zarva egy kivezetesi ponton egyenloen
lepcsos osztasi tenyezot kapjuk), hanem azt mondja, hogy veszunk 16
egyforma ellenallast, a masik negyet kilora megsaccoljuk, aztan
megszimulaljuk, a lepcsofokok egyenlotlenseget meg inkabb kibirjuk. Ezt
el lehet adni "minimalis erofeszitessel nem tokeleteset, hanem eppen
megfelelot alkotni" cimszo alatt, de ez valoszinuleg nem az a mernoki
ideal, amivel egy erettsegizo a mernoki kepzesre beiratkozik.
A laborokrol: nalunk a laborban csak olyasmit magyaraztak, amit nem
lehetett otthon gyakorolni, pl. oszcilloszkop kezeleset. Visual C
fejlesztokornyezetet senki nem fog laborban elmeselni az o"sko:dto"l
kezdve, mivel a programnak van tutorialja, a konyvtarban van "elso
lepesek XY programmal" c. konyv, stb. Ezert egyetem es nem foiskola (ezt
lehet fennhordott orrnak nevezni, de a nemeteknel az egyetemistak "semmi
gyakorlati kepzes" nyavalygasait azzal intezik el, hogy atiratkozhatnak
foiskolara. Jobb esetben a docens a felev elejen ajanl nehany konyvet,
a
laborban pedig elmondja, hogy a helyi specialitasoknak megfeleloen XYZ
beallitasokat kell elvegezni). Akinek anno nem volt szamitogepe, az
kerhetett idopontot az egyetemi gepteremben gyakorlatozni --
ertelemszeruen a labor elott! Ugyanigy, Pascal/assembler programozasi
labornal elvartak, hogy a feladatot otthon elore kidolgozzuk es a
laborban mar csak az otthon (hardver hianyaban) papirra megirt kodot
bepotyogjuk (a jobbak floppyn hoztak a szovegallomanyt) es debuggoljuk.
A laborhoz beugro kerdesek tartoztak, amiken elverezve azonnal vege is
volt a labornak (a kovetkezo alkalom altalaban 12 honappal kesobb
volt)... A szeminariumon elotte elmagyaraztak a processzor felepiteset
es az utasitaskeszletet, valamint nehany alapveto programozastechnikat.
A nemet kepzes annyiban ter el a magyartol (vagy legalabbis az en
idomben, az 90-es evek 2. feleben), hogy az alapkepzes vegere 26 het
ipari gyakorlatot fel kellett tudni mutatni (furas, esztergalas,
forrasztas, nyak maratas, stb.), a mesterkepzes vegere pedig tovabbi 26
het ipari gyakorlatot elektronika tervezessel (ez szakrol-szakra es
egyetemrol-egyetemre varialodik). Tovabba a nemeteknel bevett szokas,
hogy a diplomamunka elott van egy "tanulmanyi munka"-nak nevezett
probamunka, hogy szokja az ember a diplomazast. A tanulmanyi es
diplomamunkakat lehet az iparban csinalni (egyetemi felugyelettel),
aminek megvan az a nagy elonye, hogy egyreszt, ha normalisan teljesit az
ember, akkor jo esellyel felveszik ahhoz a ceghez, ahol diplomatervet
irt. Masreszt pedig a 2*6 honap alatt az ember beletanult a ceg
vilagaba. Harmadreszt pedig a diplomamunka atmenet nelkul illeszkedik a
tanulmanyi munkahoz.
A nemeteknel szinten nincsen meg az a magyar "vivmany", hogy az egyetem
boldog-boldogtalant folvesz, mert kell a fejpenz, de mivel felsobb
evfolyamoknal keves a laborhely, ezert abrazolo geometriaval meg
anyagszerkezettannal 1,3-as atlaggal megszurik a nepet. A nemeteknel,
ha elbukod a vizsgat es a 2 uv-t, akkor egesz eletedben erre a szakra
tobbet sehol nem iratkozhatsz be. Jovo szeptemberben ujra kezdeni tehat
nem lehet. Az 1,3 vizsgaatlagot az hallgatoi erdekkepviselet altalaban
sikeresen megsemmisitteti, mondvan, hogy nem a hallgatok a hulyek, hanem
a feladat volt tul nehez. A dolog arnyoldala, hogy ha romlik a
gimnaziumi kepzes, akkor az egyetemi feladatokon is konnyiteni kell
(vagy valahol behozzuk a hianyt, pl. nyari egyetemi elokeszito
tanfolyamokon matekbol/fizikabol).
Udv,
marky
|
