> Felado :  [Hungary]
> TV-ben szoktam latni csikos fuves focipalyat.
> Asszem kockas is van. Gondolom automata funyirogepek
> eltevelyedese ellen talaltak ezt ki, vagy tevedek ?

Inkabb egyszeruen azzal magyarazom, hogy megy a funyiro a tulso szeleig,
aztan megfordul es jon. A fuvet kicsit mashogy lapitja el, mikor jon meg
mikor megy. Kockasnal keresztbe is, hosszaba is vegiggyalulta, es a
tobbszoros nyiras osszege latszik.
Udv, Jozsef

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Fogok ket lezersugarat (legyek nagyon gazdag es ne
> zseblampaval kiserletezgessek :)) ) es rairanyitom oket egy
> feluletre. Lemerem fenymerovel a pacakat, majd a sugarakat
> egyazon pontra iranyitom es lemerem az igy keletkezo pacat
> es azt latom, hogy a fenyerosseg kb. gyok2-szorose az elozo
> ket pacaenak kulon-kulon. Pedig szinusz meg szinusz az
> 2*szinusz.

Azert, mert az emberi erzekeles logaritmikus. Ha ketszer erosebb a
feny, azt nem ketszer erzed erosebbnek.
A szinuszossagnak es az interferenciaknak ehhez nincs koze.

> Miert van ez?
> 
> Koszonom, Endre

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Funyiras ugy kapcsan felmerult az ultranhangos dolog. Mivel lehet ultrahangot
> kelteni, illetve detektalni? Gondolom a bolti mikrofont/hangszoro paros nem

Kelteni es detektalni is lehet piezo csipogokkal. Elso korben megteszi
egy kvarcjatekbol vagy orabol kibelezett darab is, de lehet kapni
boltban is sokfelet. Detektalni ugyan nem (ha jol tudom), de kelteni
lehet kulonfele ferritekkel is, magnetostrikcios elven.
A meghajtashoz sokfajta kapcsolastechnika letezik. Kerdes hogy
folyamatos hangot szeretnel eloallitani (pl tisztitashoz), vagy csak
rovid impulzusokat? (szonar, anyagvizsgalat)

> Masreszt milyen tartomanyban "jatszhatok", ha nem akarom a kornyek osszes
> kutyajat magamra haragitani? Meg persze a denevereket sem, bar szerintem azok
> nincsenek felenk, mert a permetezes kinyirta oket. :-(((

Attol fugg mire kell. Ha jol tudom, 100kHz felett mar egyetlen
allat sem hallja, de anyagvizsgalati celokra gyakran tobb MHz-es
hangot hasznalnak, a jo felbontas erdekeben. Persze ez levegoben
mar gyakorlatilag nem terjed.

> EIK && udv From:, a kaval-ka'd


-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

Kedves Endre!

Pillanatnyilag senki sem tud olyan muszert epiteni, amellyel a gravitacios
hullamok sebessege merheto lenne. Egyaltalaban nem igaz, hogy ezt valaki
megmerte volna valamikor is.

Egy elektromagnest ki, vagy be lehet kapcsolni, az allando magnes polusait
rovidre lehet zarni egy vassal, igy hatasuk szinte egyik pillanatrol a
masikra megszuntetheto, es e valtozast kisero messzirol is erzekelheto
hatasnak terjedesi sebessege merheto. Ezzel szemben kis targyaknak nincs
merheto gravitacios mezeje, csak egeszen nagy targyak, vagy egitestek
gravitacios mezeje mutathato ki egyertelmuen, es konnyen merhetoen. Ezek
gravitacios mezejet viszont nem tudjuk megszuntetni egyik pillanatrol a
masikra, es a nagytomegu targyakat elmozditani is csak egeszen kis
sebesseggel lehetseges. Ez a sebesseg viszont sokkal lassabb, mint a
fenysebesseg, igy a gravitacios hatas terjedesere vonatkozoan semmit nem
tudhatunk meg ezen a modon.

A gravitacios lencse hatas a ter szerkezetenek valtozasan keresztul
ertelmezheto, igy termeszetesen a gravitacio terjedesi iranyat is
modositania kell. Ezt azonban szinten keptelenseg tesztelni. Hiszen egy
gravitacios lencsekent funkcionalo tavoli csillag gravitaciojat a Foldrol
eppen ugy nem erzekeljuk, mint a gravitacios lencse mogotti gyurunek latszo
megtavolabbi csillag gravitaciojat sem. A Fold szamara edes mindegy, hogy a
tavoli sok-sok milliard csillag egyikenek gravitacioja nehany evig ketszeres
erovel hat reank, hiszen meg a naprendszeren beluli egitestek gravitaciojat
is csak uggyel-bajjal tudjuk kimutatni. Ezzel szemben ha a Nap gravitacios
lencse hatasat akarnank vizsgalni, akkor a lencse fokuszanal kijebb, a
Plutonal 17-szer messzebbre kellene kuldeni egy urszondat, es annak
mozgasanak egyenetlensegeibol esetleg kovetkeztetni lehetne a Nap
tuloldalarol erkezo gravitacios hullamokra. Termeszetesen a mozgasbeli
egyenetlensegeket mas, naprendszeren beluli, vagy naprendszerhez kozeli
egitestek is okozhatjak, igy a kiertekeles koransem egyszeru.

Ennyit a gyakorlatrol. Most jojjon egy kis elmelet.

A relativitas elmeletben nincs kituntetett koordinata rendszer, minden
inerciarendszer egyenerteku. Es minden inerciarendszerben egy adott (de
tetszoleges) fenysugar egyforman fenysebessegunek latszik. Csak a fenysugar
frekvenciajanak, iranyanak megiteleseben mutatkoznak kulonbsegek a kulonbozo
inerciarendszerek kozott. A fenysebesseg ebben az elmeletben kituntetett
szerepet kap, mint a terido matematikai szerkezetetenek (metrikajanak)
meghatarozo tulajdonsaga. Ebben a teridoben az egyidejuseg fogalma relativva
valik, csak adott inerciarendszerhez tartozo lokalis fogalomma valik. Egy
adott inerciarendszerben egyideju esemenyek mas inerciarendszerben mar nem
feltetlenul egyidejuek, hanem egymast koveto esemenyek lehetnek, bar annyit
elore tudni lehet, hogy a ket esemeny nem lehet kozvetlen fenysebessegu
hatas altal kapcsolatban, ellenkezoleg, a ket esemeny fenysebesseg feletti
hatassal kotheto ossze akar oda, akar visszafele az idoben.  Az ido iranyat
nyilvan aszerint kell megvalasztani, hogy melyik esemenyt nevezzuk oknak, es
melyiket okozatnak. A termeszettorvenyek leirasaban mindeddig figyelembe
vettuk az ok-okazatisag (vagy kauzalitas) elvet, igy az inerciarendszerekhez
kotodo relativ egyidejuseg fogalmat nem lehet kiterjeszteni az oksagi
osszefuggesekre, hiszen ez esetben az ok-okozat elvet sertenenk meg. Elvben
lehetoseg van egy abszolut koordinata rendszer feltetelezesere, amelyben
megengednenk azonnali tavolhatasokat, es minden mas inerciarendszer ettol
eltero lenne. Azonban ilyen koordinatarendszer feltetelezese minden
valosagos, es elvi indok nelkul valo lenne, es rengeteg egyeb esszerutlen
feltevessel jarna egyutt, mint peldaul a targyak Lorentz fele kontrakcioja,
amelyet eppen az esszerutlensege miatt vetettek el. Az altalanos relativitas
elmelete szerint a terido szerkezetet nem csupan a fenysebesseg, hanem a
teret kitolto tomeg, es energia is befolyasolja. Az anyag egyenlotlen
eloszlasa miatt a terido igy nem is sima, hanem gorbult. Eme gorbult
relativisztikus terido illesztese egy kitalalt abszolut terhez szinten
nelkuloz minden valosagos indokot.

A fekete lyukakrol mar sokszor irtam nagyon szkeptikusan. A fekete lyuk
elmeleti megoldasa a tomeg pontszerusegenek feltetelezesevel adodik, es
fuggetlen a tomeg nagysagatol. Ezert a tomegek elmeletileg nem is lehetnek
pontszeruek, hiszen ekkor nem is letezhetnenek tomegek, mivel minden tomeg
egyben fekete lyuk is lenne, ami lehetetlenne tenne a realis ideju
kolcsonhatasokat a tomegek kozott, igy az egesz elmelet zsakutcaba kerulne.
Alternativ lehetoseg, ha a tomeget adott surusegben feltetelezzuk, amely
bizonyos tereket folytonosan tolt ki, es igy a ter barmely pontjara nulla
mennyisegu tomeg jut, hiszen barmely pont terfogata nulla. Ezek a tomegek
problema nelkul kezelhetok az elmeletben. Azonban ebben az esetben is
talalkozhatunk az esemenyhorizont fogalmaval. Ugyanis minden egyes adott
suruseghez tartozik egy gravitacios sugar, amelyen belul osszegyult tomeg
vonzasa miatt a belulrol sugarzott jelek a vegtelenbol mar nem erzekelhetok.
A belul levo tomeg ugyanis olyan nagy mertekben meggorbiti a teret, hogy az
a gravitavios sugarnal a vegtelen tavoli nyugvo terhez kepest eppen
fenysebesseggel zuhan befele. Fontos azonban eszrevenni, hogy a ter eme
gorbuletehez nem tartozik tenyleges mozgas. A ter zuhanasi sebessege a
vegtelen tavoli nyugvo terhez van viszonyitva, tehat nem lokalis sebesseg,
hanem egy globalis viszony. Ez eppen ugy virtualis sebesseg, mint amikor a
foldrol azt latjuk, hogy az egbolt sokezer fenyevre levo csillagai naponta
megkerulnek minket vegtelenhez kozelito eszmeletlen nagy sebesseggel. A
tekintetbe vett egitest anyagai lokalisan egymashoz kepest nyugalomban
vannak, es csak a sulyukbol adodo nyomas hat rajuk az anyagot egybentarto,
es megtarto elektromagneses, es magerok erok kozvetitesevel. Az anyag
teherbirasa fuggetlen a gravitaciotol. Ugyanakkor az anyagra nehezedo
gravitacios teher korlatos, es eppen a kialakulo tovabbi esemenyhorizontok
miatt. Az esemenyhorizont ugyanis nem csak a vegtelenbol ertelmezheto, hanem
 a ter tetszoleges pontjabol kiindulva is, igy az egitest belsejebol is.
Egyre nagyobb mennyisegu anyag felhalmozodasanak egy ido utan az lesz a
kovetkezmenye, hogy az egitest adott helyere mar nem hathat az egitest
osszes anyagmennyisege, mivel azok kivulre esnek az egitest adott helye
korul kialakulo esemenyhorizonton. Igy az egitest hiaba novekszik, az
esemenyhorizonton belulre mar nem jut tobb anyag, ha a suruseg allando. Ha
suruseg megis novekedne valami egyeb eddig figyelembe nem vett hatas miatt,
akkor a belso pontokhoz tartozo esemenyhorizontok kisebbek lesznek, hiszen a
nagyobb suruseghez kisebb esemenyhorizont tartozik. Ettol viszont kevesebb
anyag marad az esemenyhorizonton belul. ( A suruseg az esemenyhorizonton
belulre eso tomeg negyzetevel forditottan aranyos, mig a tomeg es a
gravitacios sugar egymassal egyenes aranyban van. ) A kevesebb tomegnek
viszont kisebb lesz a sulya is, igy a gravitacios teher nem fokozodik a
suruseg tovabbi novekedesevel, a belso pontokra a csillag egyre kisebb resze
lesz hatassal. Emiatt az anyag pontszeruve valasanak nicsenek gravitacios
okai, es magyarazatai. Termeszetesen mas jellegu okokat sem tud senki
megnevezni, igy 'a fekete lyuk egy nem letezo egitest'.

Mivel minden suruseghez tartozik megfelelo gravitacios sugaru
esemenyhorizont, igy az univerzum atlagos surusegehez is tartozik. Ezert nem
lathatunk a vegtelenbe, es ezert tapasztalunk a tavoli csillagok fenyenek
szinkepvonalaiban voroseltolodast a tavolsaggal osszefuggo mertekben. Ez a
jelenseg tokeletesen illeszkedik a fenti gondolatmenethez. Azt is
elfogadhatjuk termeszetes kovetkezmenykent, hogy a tavoli tomegek
gravitacios hatasai a voroseltolodassal szinkronban szinten fokozatosan
gyengulnek, tehat az esemeny horizont nem egy hirtelen atmenetet jelent a
hatasok hatosugarara vonatkozoan, hanem egy fokozatos hatas gyengules
lefutasanak befejezodeset, lezarasat.

Udv: Takacs Feri

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Gravitacios hatas sebessege ( 6 sor )

>A gravitációs hatás is a vákuumbeli fénysebességgel terjed >természetesen 
>ez sem terjedhet annál gyorsabban).

  Igen, itt merul fel a kerdes, mi is a feny? es hogyan utazik?
Tehat, mint egy postazott csomag, melyet a terbeli esemenyek terjesztenek??
Udv Csaba.

Kedves HIX olvasok.

Ellentetben Janos 'tavlati' megallapitasaival, de ha szolok, haragszik, a 
korforgast vegzo kiserleti alanyom jelenleg is mukodik!
Azaz, mert mar tettem ra, vagyis atmeroben tomegei 2 meterre vannak, 
(egymastol, kozponttol 1-1 m.) kozel szimetrikus rendszer, ossztomege 
kozeliti az  1 Kg-os (nem fem). Jelenleg egy fonal van az egyik kar "vegen" 
(kozponttol i meter hosszan egy cernaszal), melynek ket vege  az alapzatot 
sepregeti. Ha kozpontilag finom muanyag fogaskerek attetellel ellatnam, nem 
kelene tonna suly, igy is emelgetne a buzaszemeket.
Amit tudni kell, legalab is ilyen kicsiny valtozatban a legkor dinamikus 
hatasai befolyasoljak! Tehat eros egyiranyu szel dinamikus gr. hatasa 
fekezohatast tulajdonit.
Kovetkezik, hogy tonnas meretekben is kiserletezzek.
Addig is koszonom Sarkadi Ur szobeli 'igazolasat', aki egy par meresben 
reszesult is Nagyvaradon.
Azt sem hinnem, hogy egyeduli "ertekelo" szakember es tehetseges fizikus 
csak o lenne a fizika e titokzatos teren... Sajnos de ezt kell irjam, miutan 
szamos egyetemek, tarsuletok es meg sorolhatnam fizikai reszlegeit 
ertesitettem, nincs szakembeb, ismeretlen a tema.. Nem tudom. De ne vakarjuk 
a bel fulunket a jobb kezunkel. Ne nyilatkozzunk ha nem vagyunk kompetensek. 
Ilymodon tobb es "jo" szakember eddigi hozza allasat helyeselem.
  Es had ne feledjem, Szocs kolegank is elkeszitette az " Ora Inga" 
tokeletes masat, amelyit elobi 'eszreveteleit' "igazolja" de errol O maga 
fog beszamolni, miutan az ilyen lohatonszaladgalo, tripla 
integraltszamitasok melle bujkalo kisiskolasok bocsanatotkernek tolle.

   Udv mindenkinek, Csaba.

       http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.pdf

       http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.doc

       http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.zip

    Sarkadi Dezso honlapja:
       http://www.geocities.com/fhunman/
Honnan a kiserlet eredmenyei letolthetok.

Udv,
Nem tudom pontosan hogy dolgozik a denever, de peldaul a bagoly a ket fulebe
erkezo hangok kozotti faziskesesbol, azaz haromszogezessel hatarozza meg a
celtargy helyzetet.
Lehet hogy a denever csak arra hasznal (ultra) hangot hogy az amugy
'csondes' targyakat is zajossa tegye (a visszaverodes miatt...)
Tehat lehet hogy nem a kibocsatas es visszerkezes idokulonbseget meri, hanem
a ket fulbe visszerkezo hangok faziskulonbseget...
Delfineknel sem tudom hogy hogy tortenik a dolog...
(Mellesleg ha a bagolylepke meghallja a denever hangjat, akkor zavaro
ultrahangot ad ki a befogas megnehezitesere, mint egy f16-os...
Amugy erdekes tema mert mikroszekundumos kulonbsegeket kell erzekelni (kicsi
a fejuk) es a neuronok milliszekundumos akcospotencialokkal kommunikalnak
altalabani....

Minden jokat!
Laci
Laszlo Orzo
MTA SZTAKI
1111 Kende u. 11-13
Budapest, Hungary
Phone: 36-1-279-6181
Fax:       36-1-279-6001

Kedves Lista


           Koszonom a sok ertekes valaszt a Niburuval kapcsolatban.
Erdeklodve varom mi lesz belole, marmint a hirbol, valoban fogjuk latni a
"bolygot" vagy se.
 Koszonom megegyszer. Mindenkinek kellemes hetveget.   udv. Marika

> Funyiras ugy kapcsan felmerult az ultranhangos dolog. Mivel lehet
ultrahangot
> kelteni, illetve detektalni? Gondolom a bolti mikrofont/hangszoro paros
nem
> jo, mert azt max 20 kHz-is meretezik. Honnan lehet beszerezni, ami e
folott
> tud adni/venni? Mondjuk elerheto aron, mert sajnos
bármilyen piezzo hangszóró jó, a kis kvarcórás is.

Mr. Krozus nem volt a
> csaladunk tagja.
>
> Masreszt milyen tartomanyban "jatszhatok", ha nem akarom a kornyek osszes
> kutyajat magamra haragitani? Meg persze a denevereket sem, bar szerintem
azok
> nincsenek felenk, mert a permetezes kinyirta oket. :-(((
40kHz, ha jól emléxem. a 20-38 kHz, igen jó szúnyog,
kutya, stb. riasztó.



xp


>
> EIK && udv From:, a kaval-ka'd
>

sziaszok, rég foglalkoztat már a következő dolog:

 mennek az úton a teherautók, üresen, jó nagy ponyvával.
 nem is ez a meglepő, hieszen ezért teherautók.

 inkább az számomra az érdekes, ahogy a ponyva áll
 ilyen esetben az autón.

 a ponyva előlről kidudorodik oldalra, tehát belül nagyobb
 a nyomás, hátul viszont rászívódik a keretre oldalt is, és
 hátul is.

 Most akkor azt nem értem, hogy ezek szerint rolja a
 hátul, a ponyvn kívül levő nagyobb nyomású levegő a eherautót?

 HM?

 üdv,

 xp

>Micsoda optimizmus! :) Ahhoz, hogy valami idoegyseg
>alatt elerje a fenysebesseget, idoegyseg alatt kene
>vegtelen tomeguve kinonie magat, ami pedig nem mehet
>veges energiaval gyorsitva.

Sajnos az en tudasom is joval fenysebesseg alatt
nol, igy sose tudtam megerteni, hogy a foton
hogyan is gyorsul fel fenysebessegre, pl
amikor felkapcsolom a lampat.
El lehet ezt egyszeruen magyarazni?
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biolpc09.unifr.ch)

>Talaltam egy honlapot, ahol a hang terjedesi sebesseget 
>adtak meg a homerseklet fuggvenyeben 
>(http://www.muszeroldal.hu/assistance/hangsebesseg.html).

En is talaltam egy honlapot, ahol meg tovabb bonyolodik
az ugy, de jelzem - a szerzo tipikus tudomanyreformer.
Nem lacafacazik, jol 'gatyaba razza' a tevelygo tudomanyt. 
Pl. Einsteinrol leszedi a keresztvizet, Planckot pedig 
korholja rendesen, stb. Nem egy elfogult pasas, az tisztan 
latszik.

http://www.extra.hu/bigbang/feketelyuk.htm
A 'Tisztelt erdeklodo' cimu fejezet alatt a hanggal es 
kulonfele hullamokkal kapcsolatos tudomanyos tevedesekrol 
rantja le a leplet konyortelenul.

Jo mulatast !  :)

Udv: zoli