és...bocsi a repcsiért, csak éppen eszembe jutott
ami velem történt katona koromban, lőtéren
voltunk őrségen, mikor vége volt a lövészetnek
vittek minket vissza csepel tipusu platós 
teherautón, én a legvégén ültem anyós oldalon,
ismeritek a teherautókat, van rajtuk vmi szélterelő
lemez, a vezetőfülke felett, no egyszercsak....
hipppp hopppp levágódik és huzat persze hova
hozza ?...felém, is...és alig öt centire a fejem
felett vágódott az útra kb 90 km-sebességnél...
huhhh még félni sem volt időnk

Kedves Lista!

"Tizenhárom-tizennégy éves koromban volt az első pánikrohamom: egy
elég nagy trauma, egy haláleset volt a közvetlen közelemben, amit nem
tudtam feldolgozni. Nem sokkal ezután nyugodtan kávézgattam, amikor
hirtelen azt éreztem, hogy meg fogok halni" - így kezdi betegségének
történetét Tóth Gabi.
Az énekesnőnek zsibbadt a karja, nem kapott levegőt, azonnal hívta az
anyukáját. "Elmentem orvoshoz, ahol elmondták: semmi fizikai bajom
nincs, viszont pánikbeteg vagyok."

 "A Napidoktor cikkéből kiderül, hogy a pánikbetegségből sohasem lehet
kigyógyulni, de kezelhető, így nem jönnek elő a rohamok. Gabi például
2010 óta nem érzett pánikrohamot."

"A pánikrohamok nem feltétlenül azért jönnek elő, mert pánikbeteg az
ember, hanem mert pontosan attól retteg, hogy mikor jöhet elő újra.
Ezért én elvégeztem egy kétéves agykontroll tanfolyamot, és egy
természetgyógyász segítségét is kértem, hogy legyőzzem a rohamokat" -
meséli Gabi.

"Trendi nyavalya vagy tényleg probléma?"

"Még ma is negatív megjegyzések kísérik a pánikbeteg emberek tüneteit.
A környezet sokszor elítéli, hisztinek véli és e szerint is reagál a
pánikrohamtól szenvedő beteg megnyilvánulásaira, pedig a pánik valódi
és a betegeknek a szaksegítség mellett a környezet elfogadására és
megértésére lenne szükségük a gyógyuláshoz."
>

- Kicsit hosszúnak tartom a két éves agykontroll tanfolyamot. Talán
Gabi elvégezte az AK.-t és két éve csinálja. Így jobban hangzik.

- Sokszor írtam már, hogy "amihez a nevemet adom" azt én
megtapasztaltam. Közvetlenül, vagy közvetve. Azt mondja a cikk, hogy a
"pánikbetegségből sohasem lehet kigyógyulni, de kezelhető, így nem
jönnek elő a rohamok." Ez nem igaz, én láttam "kigyógyult" embert.
Egyébként azt gondolom, hogy nagyon komoly pszichés betegség
mindenféle pánikbetegség, aminek megkereshető a kiváltó oka, ami
tudatosítása során, meg is gyógyulhat végleg az illető.

Nemrég meglátogatott egy nagyon kedves ismerős, akivel leveleztem és
skypeon szoktunk beszélgetni. 30 éves "kislány". :-) Azért írtam így,
mert a fiam már 41 éves, tehát nekem ő kislány.
Beengedtem a kapun, várom a liftnél, de csak nem jött. Aztán egyszer
csak lihegést hallok és kiderült, hogy gyalog jött fel a tizedikre.
Nincs az a pénz, amiért beszállna a liftbe, retteg a szűk helyektől,
ahonnan nem lehet elmenekülni, ha baj van. Még úgy sem volt hajlandó
beszállni, hogy felajánlottam, lekísérem, mikor megy el.

Egy hét múlva ismét eljött és akkor elővettük a csodafegyvert, az
AK-t. Beszélgettem vele egy alfaszerű állapotban és a következő derült
ki róla:
Magzat korában, a születése előtt az édesanyjánál terhességi toxémia
lépett fel és úgy nézett ki, hogyha nem megy időben kórházba, meghal ő
is és a magzat is. A méh szűk hely, nem lehet csak úgy kimenekülni
belőle. A halálfélelem. Ez okozta a pánikbetegséget nála, a szűk
helyektől való félelem, mint például a lift.
Miután kitárgyaltuk témát elment. Mit látok? Lifttel ment le minden
biztatás nélkül. Legközelebb lifttel jött fel és azóta is, ha jön,
használja a liftet, mint aki sosem volt lift fóbiás pánikbeteg.

Szeretettel, István. (Bp.)