Kedves Laci, a weben írottakra reagálok.
>Ha két, azonos frekvenciájú, és azonos amplitúdójú hullám találkozik,
>akkor a következok lehetségesek. Ha a két hullám azonos fázisban
>érkezik, erosítik egymást, azaz, összeadódnak. De ha az érkezés
>ellenfázisban történik, logikusan, kioltják egymást, azaz,
>gyakorlatilag "megsemmisülnek", elvesznek."
E példát hozom cáfolatként:
Vízzel töltött hosszú vályu, kiemelheto hosszirányú válaszfallal.
Az elválasztott vízfelületeken haladó- vagy állóhullámok is kelthetok
180fok fáziseltéréssel, a víz paskolásával.
A vékony válaszfal hirtelen kiemelése után is lesz hullámzás,
csak másképp. Az energia tehát nem vész el.
Ha újsütetu természeti törvény lépne hatályba, mely megengedné
hullámok _nyomtalan és globális_ kioltását hullámokkal, úgy
megszunne az ido.
>Jelenleg, azt tartjuk, hogy a hullámok is rendelkezhetnek tömeggel.
Nem jellemzo. A TÖMEG ugyanis a fizika szerint kizárólag relatíve
NYUGVÓ rendszer tulajdonsága, arra értelmezett. A relativitáselmélet
E=mcc képlete is nyugvó állapoti belso energiára vonatkozik. Ha a
testet mozgásba hozzuk ezt viszi magával (a valóságban csak
közelitoleg), s ehhez adódik a gyorsításba fektetett energia. Mozgó
test impulzusa és energiája számítható, de tömege nem, mert
mozgóra az nem értelmezett. Úgynevezett 'mozgási tömeg' sincs, csak
a köznyelvben. Helyette szerintem lehet megnövekedett
tehetetlenséget mondani, ami nem egzakt kifejezés, csak utalni lehet
vele arra, hogy a gyorsítással bevitt energia valamit okoz, ami a
newtoni mechanikából kimaradt.
>két, egymással ellentétes információ kioltja egymást.
Nem. Ezesetben vagy egyik vagy mindkét hír hamis, de mert
eldönthetetlen, ezért egyik hír sem fogadható el információnak.
>a 'forgó rendszerek igyekeznek megorizni forgástengelyüket'.
>... Lehetséges, hogy ez egy posztulátum lenne?
Nem posztulátum, mert levezetheto, csak épp egyetemi professzori
szintu matematikai+fizikai tudással.
Másrészt pedig nem általánosítható a jelenség! Pl. sikbeli mozgásra
korlátozott tengelyu pörgo pörgettyunél sem lép fel. S az ilyen
pörgettyu nem áll fel döntött helyzetbol.
Viszont volt egy a témába vágó feladványom itt jó rég, melyrenem jött
válasz:
Amikor döntve megpörgetett, majd szabadon engedett ún. súlyos
pörgettyu felegyenesedik, a súlypontja emeléséhez valahonnan
energiát kell nyernie. Csakis saját mozgási energiájából csenhet el
ehhez valamennyit. Így amikor beállt függolegesre, már kisebb kell
legyen a fordulatszáma (nem súrlódási veszteségek miatt). Ám
minthogy a perdülete csökkent, gyanuba keverheto a
perdületmegmaradás tétele.
Védobeszéd híján e gyanu még ma is élhet. Ha ennek híre eljutKorom
Gyula, Egely Gy., Kissfaludy Gy.,vagy Murguly Gy. (utóbbiak Györgyek)
ill. más áltudomány plántálók fülébe, abból sok kellemetlenség
származhat.
Ezért kérem, a védelem fejtse ki álláspontját!
Ha nem megy, hát magam veszem kezembe az ügyet.
Re: reszecske, hullam, sebessegfugges
>>(Tudvalevoleg ez olyan anyag melynek nincs tomege
Csaba:
>Lehetetlen interakcio olyan anyagokkal, melyeknek nincs tomege.
>Igaz hogy itt a tomeg szot is tisztazni kell.
A tömeg fogalmát és mértékegységét a mérési módja definiálja. Ehhez
álló anyagot kell kimozdítani. EM hullámnak nincs nyugalmi állapota, de
még csak sebesség-változtatásra sem kényszerítheto, igy nincs mód
tömegét mérni.
>Hullam egyedul nem letezhet, meg vizi sem, ha nincs viz
Nem az ember szabja meg, mi létezhet.
A haladó elektromágneses mezo anyag. Az ilyen anyag vagy sugárzó
vagy hullámzó. De nem csak anyaghullámok vannak, hanem jó okkal
feltételezhetok gravitációs hullámok is.
Az elvi anyagmentes tér pedig nem közeg, hanem ugyancsak
szabványos mérési módok definiálják mibenlétét, ezért
ha így jobban tetszik: a tér abszolut permeabilitású, univerzális
kölcsönhatás-közvetíto referenciadielektrikum. ( megnyugtatásodra
ötlöttem ki e megnevezést :).
>Ez az erdekes, hogy barmilyen sebessegnel nyugalmi az allapot, es
>hozza, illetve a vizsgalt atommaghoz kepest a fenysebesseg
>ervenyes. Azaz ha fenysebesseg fele kozeledve halad es kibocsajt
>egy fenyjelet, az tole haladasiranyba is fenysebesseggel terjed..
A legkevésbé csodálkozna épp ezen, ami megszokott. Ha viszont
kinéz a világra, többek közt eltorzultnak is méri. Sejtheti, hogy a saját
rendszerében kellett történnie valaminek, ami bentrol nem
kimutatható. (kivéve, hogy gyorsulása idején bizonyos
órák 'széthangolódtak' )
Zoli
|
