> Felado :  [Hungary]

<<<Nem egeszen vilagos, mit varsz tolunk. Egesz mashogy 
kellene vitatkoznunk,
ha
a, nem ismered a specrelt, es szeretned megismerni
b, megismerted, de valamelyik reszletet nem erted vagy nem 
ertesz vele
egyet, mert valamit ellentmondasosnak latsz
c, megismerted, megertetted, de nem ertesz egyet az 
egesszel, es van konkret
ellenvelemenyed, vagy sajat alternativ elkepzelesed>>>

Azt hiszem, hogy most mar a c. az ervenyes.

<<<Azt is mondhatnam subjectiv szabaly, a megismeres 
eszkoze.Ha ez nem
igy van, akkor melyik szemely oregedik lassaban,
ket egymastol tavolodo objektumon?">>>>

Ez egy letezo, nem elfogadhato.

<<<A ballisztikus lehetoseg az lenne, hogy  a feny kb ugy 
viselkedne, mint a
puskagolyo. A puskagolyo a puskahoz kepest indul el 
konstans sebesseggel,
pl. vadaszgep golyoi a foldhoz kepest gyorsabban repulnek, 
ha a gep
gyorsabban repul. Ennek analogiajara fel lehetne tetelezni, 
hogy a feny is
ilyen, tehat hogy a fenyforrashoz kepest allando a 
sebessege. Ez persze
szepen magyarazna a MM kiserletet, mozog a kiserleti 
asztallal egyutt a
fenyforras is, igy persze semmi se valtozik. Erre mondjak, 
hogy minden nehez
problemanak van egyszeru, vilagos, mindenki szamara azonnal 
ertheto _hibas_
megoldasa...  :-)>>>

Ha ez nem igy van, akkor hogy jelentkezik a Doppler 
effektus. Tudtommal a hangnal igy van.
A kozeledo fenyforras azt eredmenyezi, hogy egysegnyi ido 
alatt, tobb hullamot fogok fel es forditva?
En is elemeztem a MM kiserletet, ket szempontbol is>
1.  a feny halad a Foldmozgassal szinkronban, Nem lehet 
interferencia elteres.
2.  a fenyt nem viszi magaval semmi, csak a fenyforrast. Az 
eredmeny ugyan az..
 Honna kerul bele a kepletbe a v. (1-v^2/c^2). Mi van ha v 
= c.
   
<<<<Persze sok minden mast meg ki lehetett talalni a 
specrelen kivul, meg is
probaltak, hiszen az idodilatacio, hosszkontrakcio stb. 
abban az idoben eleg
misztikusnak nezett ki. A csinos matematikai modellektol se 
voltak abban az
idoben annyira elajulva, mint manapsag. Akkoriban a 
mechanika volt az alap,
ez nagyon magas szinvonalon ki volt dolgozva, egeszen 
termeszetes volt
mechanikai modellekben gondolkodni.>>>>

Furcsa kijelentes, de en a matematikat kulon valsztom a 
mechanikatol, abbol a szempontbol, hogy a matematikat  
alakithatjuk a mechanikai megfigyelesekhez.  (Geocentrikus-
Heliocentrikus mozgas)
En a matematikat tudomanyos eszkoznek tartom.

<<<A korabbi mechanikai elkepzelesekkel osszeferheto 
feltetelezes volt peldaul,
hogy esetleg a feny az eterhez (ez a feny feltetelezett 
hordozo kozege)
kepest megy konstans sebesseggel, de a Fold keringese soran 
magaval ragadja,
sodorja az etert, ezert negativ a MM kiserlet eredmenye. >>>

Ha nem sodorja magaval akkor is negativ az eredmeny.

<<<Probalkoztak azzal is, hogy a Lorentz fele 
hosszkontrakciot valamifele
mechanikai hatassal magyarazva mint valosagos 
hosszcsokkenest vegyek
figyelembe. Remenytelen vallalkozasnak bizonyult, es a 
specrel megismerese
utan nyilvanvalo, hogy elvileg se lenne jo.>>>

Itt sem ertem, hogy miert jott bele a kepletbe  a v.

<<<Korantsem volt olyan diadalmenet a specrel utja, ahogy 
ma kinez, sokan
elleneztek, de egyszeruen nem sikerult mast kieszelni, ami 
osszhangban lenne
a kiserletekkel.>>>

Ennek a lehetosege meg nincs kizarva veglegesen.

<<<Ha a ket ado egy helyen van, akkor mar az ado membranjan 
kioltodik a hullam,
mas szoval meg se rezdul, se kep, se hang...>>

Ket adorol beszeltem, ket kulon membran
Ha nincs egy helyen, akkor valami interferenciaalakzat lesz 
a falon, nem

<<<Nem vilagos, miert gondolod, hogy a hordozo kioltasanak 
koze lenne a
modulalo hang hallhatosagahoz.>>>

Tudtommal ezt a detektor modszert alkalmazzak, igaz helyi 
oszcilatorral.
Nem a szuperheterodinra gondolok

<<<Ha pl. amplitudoban modulalsz, mint a Kossuth radio, 
akkor ket oldalsav
keletkezik.>>

Ezt attol lehet kioltani.
 
<<<<A hallhatosagnak
semmi koze nincs ahhoz, hogy kioltod vagy nem oltod ki a 
vivot. Tehat ha
hallhato, akkor a fal elott is hallhato, maga a modulalt 
hullamot sugarzo
membran szol, akar van masik a vivo kioltasara szolgalo 
hullam, akar nincs.>>>

A lenyeg az lenne, hogy ha en beszelek egy adott helyrol, 
ne lehessen megalapitani 
a hang iranybol, az en tartozkodasi helyemet

<<<<Az otlet talan megis mukodhetne, kisse mas elven. Ket 
egymast keresztezo
ultrahang nyalabot hoznal letre, de akkora hangnyomassal, 
hogy a
keresztezesnel, ami lehet a falnal is, nemlinearis effektus 
lepjen fel.
(nyomas vagy molekulasebesseg miatt)  Ha nemlinearitas van, 
akkor tobbek
kozott a ket vivo kulonbsegi frekvenciaja is meg fog 
jelenni, ami minden
tovabbi nelkul hallhato lehet - ez a detektoros vevo elve, 
csak most
ultrahanngal es nem villannyal eloadva. :-) Igy megfeleloen 
amplitudoban
modulalva az egyik vagy mindket vivot, valoszinuleg lehetne 
ertheto hangot
generalni.>>>>

Pont ez amit nem tudtam az egeszben. Mivel lehet kioltani, 
mechanikai rezgeseket.

<<<Szinten mukodhetne egy olyan rezgesre kepes fal, amit 
nemlinearisan
gerjesztene az ultrahang. Ilyet lapot valoszinuleg lehetne 
csinalni, lehet,
hogy egy rezgeskepes lapon tolcseres profilu lyukak 
megtennek a szivesseget,
es akkor ezt besugarozva egy sima AM ultrahang nyalabbal, 
szepen
megszolalna.>>
Ez kizarja azt a lehetoseget, hogy barhol hasznalhato 
legyen.


Udvozlettel, Szocs

Ket meglatas a mechanikai kerdesekhez:

1. A hosszu kotel a Fold palyasikjaban legyen es vegere meg valami 
nagyobb tomeget is kene rakni. Igy a Nap arapalykelto hatasat kiaknazva 
foldi eromuvet mukodtethetne. Pl. talan kihozhato volna realisan akkora 
energia, mely egy berugokart rangat, ami fuzios eromu inditasara
segit ra, ha azt naponta probaljak ujrainditani, de mindig leall. :)

2. Erdekes, hogy tobben meglepodnek (magam is jartam igy)
hogy a Hold-Fold rendszer arapaly jelensegenek Fold forgasat fekezo hatasa
miatt - azaz disszipativ veszteseg folytan a Hold egyre tavolabb 
kerul mert keruleti sebessege a rendszer energiavesztesegere  
fittyet hanyva novekszik.
Kiotoltem egy egyszeru demonstracios eszkozt:

Adott egy megporgetett, jelentos energiaju fuggoleges henger, 
melyet csapagyazott, tole fuggetlenul forogni kepes kis forgoszinpad 
vesz korul, mely joval alacsonyabb fordulatszammal forog,
de az se gond, ha all. A ketelkedok fellepnek erre eljatszani a Holdat, 
es a hengert megprobaljak tenyereik koze szoritva fekezni. 
Eleg ezt elkepzelni is, es akkor olcsosaga folytan nyaron kepzeletben 
akar mujegre is teheto a rendszer, hogy a kozos tomegkozeppont koruli 
keringes is megvalosulhasson. 
A kepzelt rendszerben biztonsagi okbol lehet gumikotel, vagy kore 
parnazott palank is odakepzelheto, de nekem, a kiserlet kiotlojenek 
legyen szabad mukorcsolyazo holgyeket odakepzelni kotel vagy 
palank helyett, kik resen vannak, hogy elkapjanak az osbemutaton.

Udv: zoli

Kedves Szocs !

>Zoli fejtegeti az elmeletet, de kesz tenyekkel dolgozik.
>Pld. Az aberralt fenysebesseg = c, de miert?

A csillagaszat es Maxwell kesz tenyeivel szemben mi mas teheto ?
Most reklam jon:
A relativitaselmelet megertesehez a vilag legegyszerubb gondolatkiserletet 
adtam a #1702-ben, mely valojaban illusztracio a nagy mu megertesehez.
(Abrat ezuttal nem kozoltem, mert a webes HIX regebbi cikkeimben hibaim 
helyett mast gyomlalt, pl. kiszedte abrakbol a backslash-eket, igy 
nagyon rejtejesse valtak.)

Az emlitett kiserletbol konnyeden, meg fejben is - Pithagorasz-tetellel 
egyszeruen levezetheto az idodilatacio sebessegfuggese, es tovabbgondolva 
kovetkeztethetunk belole a vele egyutt szuksegszeruen fellepo 
hossz-kontrakciora is.
(Ha ez utobbit nem felteteleznenk, ugy ellentmondasra jutnank,
mert serulni latszana a rendszerek egyenrangusaganak elve, ha az utazo 
sebesseget merne.)

Kerdezed - az aberralt feny miert c-vel terjed ?
Hullam, mely engedelmeskedik a maxwelli torvenyszerusegeknek.
A vakuum konstans permeabilitasat es permittivitasat velelmezve 
pedig a feny sebessege ugyancsak fizikai allando, aberracio ide 
vagy oda. 
Egyebkent Michelson cafolni probalta a c allandosagat, de sikertelenul.
Kesobb a specrel tobbeknel korvonalazodott, de jott a megfeleloen
felkeszult, es eloiteletektol mereszen elrugaszkodni kepes 
rendteremto - Einstein - aki megelozott masokat, evszazada 
cafolatlan elmelete publikalasaval.

De hiaba rengette meg a vilagot, es oszlatott el ketsegbeejto 
latszat-ellentmondasokat, azota is sokan szamonkerik - miert nem 
a jol megszokott newtoni mechanika szerint mukodik minden ?
Miert epp aszerint kene mukodniuk a dolgoknak ? - kerdezhetunk vissza.
Elvarhato, hogy kulon okolni kelljen, hogy a vilag bonyolultabb, 
mikozben a feny viselkedesere esetleg mondhatjuk - valamiben 
egyszerubb ?

Megleponek tartom, hogy sokaknak gyanus, vagy nem tetszik a 
relativitaselmelet - minden indok nelkul, holott merhetetlenul 
erdekesebb es gazdagabb vilagra mutat ra, mint a newtoni felfogas, 
mely hataresetkent azert megmaradhatott, es benne van az atfogobb, 
teridos modellben.
Es mindig elojon az is - mi van az Univerzum mukodesenek kulonossege,
kisse nehezen emeszhetosege mogott ?
Gyarthato hozza mogottes hatter - sci-fi jelleggel, amivel magam is 
probalkoztam itt nehanyszor, de tudom, hogy a fizikanak ez nem 
kell, amig uj dolgok nem kovetkeznek belole.

Mas:
J. J. Thomson a specrel megszuletese elott (!) elektronos kiserletei 
soran relativisztikus tomegnovekedest me'rt.
Einsteint ez nyilvan inspiralta, es az osszhangot meg is 
talalta elmeletevel.

(Egyebkent a tomeg-energia ekvivalenciat tole fuggetlenul is
levezettek klasszikus alaprol indulva, de a levezetes 
korulmenyessege miatt erre ma mar nem hivatkoznak.)

Fenypattogtatas helyett elektronokkal kiserletezve az
elektronsugar aberracioja annal jobban kozeliti a feny
aberraciojat, minel kozelebb van az elektronok sebessege c-hez.

A tukros kiserlet elvezet az ikerparadoxon megertesehez is, 
valamint kivalo eset szajhos sznobok lefulelesere is.
Ha nem szolunk az aberraciorol, mikozben rakerdezunk - mit tapasztal 
az allo es mozgo megfigyelo tukorre pattogtatott fenynel - es az illeto
erre mindossze maximum lefirkantja a Lorentz kepletet,
s csak lobogtatja hozzafuzes nelkul, akkor biztosak lehetunk, 
hogy onkritikatlan keplet-biflazoval van dolgunk. 

Fejtorokent megkerdezheto - milyen valtozasokat tapasztalna az 
utazo, ha tukor helyett tukorsima, kristalytiszta to felett haladna 
el sotetsegben, eleinte lassan, mikozben fenyt pattogtatna a vizre 
es idonkent novelgetne urhajoja sebesseget egeszen c megkozeliteseig ?
Vagy - belathatunk-e egy c kozeli sebessegu kabin oldalso uvegablakan,
mely kozelunkben szaguld el, es abban a pillanatban probalunk belesni, 
amikor az ablak kozepet latjuk ?

Ha erre mar begorombul, meg tovabb is feszitheto a hur, de ezt talan 
majd maskor masik cikkben irom meg, es addig is johetnek
az otletek, milyen cifrazasokat lehetne meg elkovetni az elobbieknel, 
bosszantasra.

Udv: zoli

Kedves Marky !

Felforgattam egykori konyvtaram siralmas maradekat.
Egyes konyvek korulirjak a linearis halozatokat, kb. ugy, ahogy 
en is tettem itt korabban. A muszaki lexikon pedig meglepo modon 
azt nevezi linearis halozatnak, mely linearis elemekbol epult, de
ugy kezdi: elsofoku kifejezesekkel leirhato rendszer,
es allandosult allapotban a kimenojel aranyos a bemenojellel.
Aztan a linearis torzitas fogalmanal talaltam sajat velemenyem:
A kimeneten nem jelenik meg olyan frekvenciaju komponens, 
mely az eredeti jelben nem volt benne.
Ennek alapjan azon korrelatorok, melyek diszkret jellel indikaljak, 
ha megtalaltak valamely jelfolyamban kello intenzitassal a vart 
mintat, mindenkepp nemlinearisak, hiszen vehetjuk ugy is, hogy
komparator donteset kapjuk kimenojelkent, es barmilyen halozat 
dolgozott is elotte - melyre ervenyesult a szuperpozicio elve,
a komparator - mint tulvezerelt erosito nemlinearis torzitast
vegez.
Egy alaposabb konyvben - igy irjak korul a lin. halozatokat: 
ervenyesul a szuperpozicio elve, a kompenzacio elve, a reciprocitas 
tetele, es a dualitas. 
Ezek utan azonban muszaki peldakat hoz ezekre, pl. lapatkerekek 
forgato hatasarol, es a forgathatosagrol - a dualitas eseteben.
Matematikai megfogalmazassal egyutt ertelmezest nem talaltam.
Sajnos nincsenek meg mar Csaky Frigyes konyvei, o szinte 
biztos definialta korrekt modon, szeles skalat atfogo iranyitastechnika 
temaju konyveiben. (Meg 'jovobelato rendszerek' fejezetre is emlekszem 
a regmultbol, de ezt sose tudtam mit takar.)

Udv: zoli

> Felado : 
> Gondolatkiserletkent szerepelt egy ketdimenzios allat, 
aminek volt egy "bemeneti" nyilasa a taplalekok szamara es 
egy "kimeneti" a
> salakanyagoknak - az abran latszott, hogy a taplaleknak 
valahogy el kell
> jutnia az emesztorendszeren egy egyik nyilastol a 
masikig, de ekozben ez
> a csatorna pont kettevagja az allatot :)
Es mi van, ha ugyanaz a nyilas szolgal outputra is meg 
inputra is ? Vagy ket kulon nyilas van de nem egyszerre
vannak nyitva? (Nem tipikus egyidoben I/O tevekenyseget 
vegezni, m'eg 3d lenyeknek sem:)


> A cikkben az is szerepelt, hogy
> negy es ennel magasabb szamu dimenziok eseten az 
(elektromagneses)
> kolcsonhatasok terjedeset leiro fuggvenyek nagyon 
bonyolultta valnak, es
> valamikeppen ez akadalyt jelent (erre sajnos nem 
emlekszem pontosan,
> halas lennek, ha valaki hozzaerto leirna a lenyeget. 
Van egy konyv, a cime (ha jol emlekszem):
Gorelik: Miert 3 dimenzios a ter?

Nemrég néztem rá, november elején feléledt a www.solaria.hu scifi magazin.
Ami érdekes, hogy sokkal többet foglalkoznak tudománnyal.

K.

Sziasztok!

A Nap (elso kozelitesben) korpalyan kering a Tejutrendszer centruma
korul, annak fosikjaban, a centrum tavolsaga pedig 24 000 - 28 000 fenyev
(a Hipparcos adatai talan mar pontositottak ezen az erteken). A keringesi
ido 250 millio ev. A Nap apexe (az az irany, amerre haladunk) a Lant-
Herkules hatarvideken van az egbolton, ami nincs messze a Tejuttol,
de nincs is benne: attol eszakra van (bar a galaktikus eszaki irany
nem azonos a Föld forgastengelye altal mutatott eszakkal).
A Nap 250 km/s sebesseggel tart az apex fele. Csillagunkkal egyutt vegzett
"pillanatnyi" mozgasunkra elmondhato: emelkedunk, sietunk, kozeledunk.

Azaz 6 km/s-os sebessegu emelkedesben vagyunk a korong sikja "fole",
melytol most 50 fenyev tavolsagra vagyunk - ezert van tobb fenyes
csillag a deli egbolton. Erdekes modon minel tavolabb vagyunk a fosiktol,
annal erosebb visszaterito ero hat rank, megpedig a tavolsaggal ara'nyosan,
tehat a Nap vertikalis mozgasa rezgomozgas, ez rarakodik a keringesre,
es olyan hullamvonal alaku palyat ad, amelyet kovetve egy galaktikus
keringes alatt kb. nyolcszor haladunk at a fosikon (negyszer eszakrol delre,
negyszer delrol eszakra). Ennek az oszcillalo mozgasnak 67 millio ev
a periodusa. A fosiktol valo maximalis tavolsagunk 220 fenyev lesz
(a korong vastagsaga kb. 10 000 fenyev).

Sietunk, azaz 11 km/s sebesseggel gyorsabban mozgunk azoknal
a csillagoknal, melyek korpalyan keringenek.

S vegul kozeledunk a Tejutrendszer kozeppontja fele, masodpercenkent
9 km-rel.

Ha egy olyan koordinatarendszerben irjuk le a Nap mozgasat,
amely a Nap tavolsagaban levo, korpalyan keringo csillagokkal
egyutt mozog (ez tehat egy, a Tejutrendszer centruma korul forgo
koordinatarendszer), akkor azt kapjuk, hogy a Nap palyaja egy olyan
ellipszis, melynek tengelyara'nya 1,58, s a Nap retrograd iranyban
mozog ezen ellipszis menten. E mozgas periodusa 190 millio ev.
A Nap galaxiscentrumtol valo tavolsaganak valtozasa e mozgas
soran kb. 10 %-a a centrumtol valo kozepes tavolsagnak.
A fenti mozgas periodusideje nem azonos a keringesevel,
a Nap palyajanak a fosikra esomeroleges vetulete egy
nem zarodo gorbe lesz.

Ez volt a Nap mozgasanak masodik kozelitese.
Tovabbi kozelitesek mar azt is figyelembe veszik,
mi tortenik spiralkaron valo athaladaskor,
hogyan perturbaljak a Magellan Felhok a mozgast,
mi a kozeli csillagtalalkozasok hatasa, stb..

Udv: Kalman