A modern para-hadviselés tradicionális előzményei az ún.
druidizmusban:
Az előző három írásból (-főleg az elsőből és az utolsóból-)
egyértelműen kiderül, hogy nagyonis léteznek olyan Tudás-
mozaikok, (-birtokba vehető, bármikor ismételhetően
irányítható-) paranormális jelenségek, amelyek hadműveletek
nagy hatékonyságú befolyásolására alkalmasak. A vesztes
félnek, és a győzelmet kivitelező katonák alacsonyabb
tömegei számára a parajelenség nem kell, hogy világosan
megmutatkozzon és észrevehető legyen, elég, ha egy szűk kör
tud róla. Tehát nem csak a pletykák és a blöffök szintjén
hallani erről a jelenségről, hanem nagyonis komoly
valóságalapja és viszontagságos történelme van ennek a
Tudás-gyűjteménynek. Azt viszont már kevesebben tudják,
hogy Nyugaton a NATO-vezérkarig bezárólag óriási
vágyakozással élnek az ilyen és ehhez hasonló Tudás-
mozaikok megszerzése, és kizárólagos birtoklása iránt,
amelyeket kizárólagos birtokosaiként szeretnének
készenlétben tartani. E vágyakozásnak kettő kulcs-szava
ismeretes:
- A druidák.
- A fáraók és az óegyiptomi papi rendek Tudása.
Ha rögtön elsőnek írtam volna meg ezt a cikket, akkor sok
olvasó e kortárs jelenség rejtett mivolta miatt
megalapozottnak tűnő módon támadhatta volna e cikk számos
fontos mondanivalóját. Ez a fékező lehetőség azonban immár
kiiktatottnak tekinthető.
A druidák és a fáraó-kori Tudás-alapú papi rendek
emlegetése esetén valójában ugyanarról a jelenségről
értekezünk. Ugyanis az óegyiptomi „kékvérűek” arannyal és
egyéb értékes ingóságokkal járták a világot, alapos
elővigyázatossággal kiválasztott helyi hölgyekkel
gyerekeket nemzettek, a gyerekeket pedig a saját tudásukba
beavatva a helyi populáció Tudás-alapú szolgálatára
oktatták, illetve az életkoruk előrehaladtával egyre
magasabb fokozatú mágikus beavatásokban részesítették. Az
első királyságok és fejlett ókori társadalmak valójában az
ő munkásságuk gyümölcseként virágoztak fel. A Kereszténység
csak megörökölte ezeket a működő társadalmi reflexeket.
A lexikonok alapján a druidákra, mint egy ókori és kora
középkori kelta papi rendre szokás gondolni; - méghozzá
Tudás-alapú koedukált (-férfi-nő-) papi rendre. A kelták a
Brit Szigeteken, és Észak Galliában éltek. Azonban a Tudás-
alapú koedukált (-végülis „druida típusú”-) papság
tulajdonképpen egész Európában jelen volt, de nem mindenhol
hívták őket druidáknak. (-Pl. „eubágok”, „bölcsek”, vagy
csak egyszerűen „pogány papok”.-) Róma azért volt szó
szerint barbár ezekhez a népekhez képest, mert a Veszta-
szüzek által őrzött Tudás-mozaikokon felül semmit nem
tartott meg, és az ún. „hermetikus” iratokat tartalmazó
könyvtárukat elégették. A druidák, az izraelita léviták és
az ókori könyvtárak ún. „hermetikus” iratai Hermész
Triszmegisztoszra, mint a beavatási lánc földi elindítójára
utalnak.
A druidák hűen követték az egyiptomi apáktól örökölt
mintákat: csak a saját gyermekeiket avatták be, és a
legelső druidák Tudás-akceptori mintájára egyiptomi nyelven
örökítették tovább a Tudást az újabb nemzedékekre. Ez a
részlet azért „dülöngél” a homály ködös szakadékának a
szélén, mert időközben az írásmódjukon változtattak az
egyiptomi hieroglifákhoz képest, magán a nyelven azonban
nem.
Nem kevesebbet állítok, mint hogy a hajdani druidák és az
egyiptomi papiruszok kortárs kutatók általi kutatását
világszerte a honvédelmi minisztériumok és a
nemzetbiztonsági hivatalok (-is-) felügyelik, illetve
pénzelik. A „jó nyomon lévő” kutatókat elkülönítik,
munkásságukat titkosítják, manipulálják, stb. Ez az állítás
ugyan burkoltan valósul meg, de a letagadásában kár volna
mesterkedni. Ennek álcázására, illetve a figyelem
elterelésére is sokat költenek. Hm! E cikk tanúsága szerint
azonban teljesen hiába….
A hadviselési vonatkozás kibontakozik…..:
A druidák az i.sz. 5. szd.-ban hirtelen „el-”
és „letűntek”. A hivatalos történelemírás a „történelemből
és a befolyásolásból való rejtélyes visszavonulásról” ír.
Eliphas Lévi múlt szd.-beli mágia-történész úgy fogalmaz,
hogy „szándékosan erőtlennek tettették magukat”. Utána
egészen napjainkig bezárólag Európa-szerte újjáéledtek az
ún. Druida Rendek, de ezek természetesen az eredeti Tudás-
készletnek csak foszlányait voltak képesek regenerálni.
Azonban ezek a foszlányok rendre olyan nagy hatású
történelem-befolyásoló hatást fejtettek ki, amelyet csak
egy nagyon költséges és nagy véráldozattal járó háborúval
lehetett volna „kiváltani”, helyettesíteni. Ezért állítom,
hogy a druida-kutatásokat az erőszak-szervezetek nevében (-
is-) felügyelik.
Pl. Paracelsus, akire az európai allopatikus gyógyászat, és
a holisztikus természetgyógyászat egyaránt mint
saját „atyjára” tekint fel, valójában egy késői druida
volt. A druidák a békében nagy gyógyítók is voltak.
Mellesleg a populáció testi és lelki egészsége nem
lebecsülendő kérdés a harckészültségben, vagy a hadviselés
szükségszerűségének virtuóz kiváltásában.
Az „Asterix és Obelix” c. film szól druidák harci
befolyásoló tevékenységéről, megmutatva a világnak, hogy a
ny.-európai köztudatban hogy élnek a druidák.
A hatásaiban máig elnyúló valós hadtörténelem:
A druidák letűnésének kettő oka ismeretes, bár mindkettő
nagyon fájdalmas emlék a nyugat-európai kollektív emlékezet
számára, ezért nagy körülötte az amnézia és a ködösítés:
-1- A protektorátusságuk alá tartozó népek az
igazságos, védekező hadviseléseik alatt megbizonyosodhattak
róla, hogy a druidák a háborúk kimenetelét hatékonyan
befolyásoló Tudással is rendelkeznek. Ezt a Tudást pitiáner
igazságtalan csetepatékhoz is követelték, amit a druidák
nyilvánvalóan megtagadtak. Ekkor azonban elő kellett
venniük a vészhelyzeti forgatókönyvüket, amely magának
a „druida-jelenségnek” a Történelem előli elrejtését,
legalábbis hatásának hosszú szüneteltetését jelentette.
-2- A szó szerint roppant történelmi referenciákkal
bíró papi rend koedukált jellege hirtelen megszűnt,
legalábbis hirtelen erőteljesen visszaesett. A Rend „özvegy
druidákra”, és „wicca”-kra, azaz boszorkányokra esett szét.
Itt célszerű ismét felidézni a vietnámi és izraeli hadsereg
koedukált létszámú hadviseléseinek rendkívüli statisztikai
referenciáit. A Druida Papi Rend koedukált jellegének
megszűnése tehát a megelőző cikk terminológiájával élve
irgalmatlan TIAK-katasztrófát okozott. (-Mellesleg azóta
ebben „dagonyázunk”.-) Másrészt az ún . „boszorkányüldözés”
legelső fázisa egy szükségszerű részleges „holokauszt”
volt, ugyanis a druidák tudását szarkavarásra használó
fegyelmezetlen és áruló „wiccá”-k ilyen „fizetsége” magát a
populációt védte. E globális (-sőt kozmikus-) férfi-nő sokk
nyomasztó emléke miatt volt szükség a koedukált papság
hosszú szüneteltetésére. A boszorkányüldözés később valóban
olyan felesleges méreteket és jelleget öltött, ahogy azt
tanították nekünk az iskolában. Ezt a később valóban
túlzóvá hízott jelenséget az izraelita ún. Lévita Rend,
mint ugyancsak Tudás alapú papi rend szűntette meg. Ha
egyszer egy Tudás-alapú papi rend lendületbe jön, akkor a
Hit-alapú rendek csak asszisztálhatnak…. Az más kérdés,
hogy az eltelt idő alatt maguk a léviták is
kezdenek „visszakopni” a Hit-apaú papság szintjére……
A gyanú „minimum alapos”, hogy a boszorkányok éppen a
harcokban is gyümölcsöztethető Tudásnak a nép számára való
kiszolgáltatása mellett foglaltak állást, és ezzel a
meggyőződöttséggel hagyták faképnél a Rendet. Ekkor derült
ki, hogy a férfi-druida vonal nem osztotta meg az összes
Tudás-mozaikot a hölgy-druida vonallal, ugyanis erősebb
maradt, és nem tanúsított lovagiasságot a „wicca”-vonallal
való fizikai leszámolás közben.
A druidizmus letűnését rövidesen egy olyan gyanúsan jó
hadtörténelmi mutatvány követte, amit a druidák
protektorátussága alatt élő nyugat-európai népek a saját
oldalukon szerettek volna látni….. És ez a kimagasló
hadtörténelmi referencia éppen Ny-Európát verte szarrá, úgy
hogy se köpni se nyelni nem tudott. Megkapták hát a druidák
harci tudását, de nem a kezük alá, hanem a pofájukba,
a „teljesen ellenkező kameraállásból”, mint amire
ácsingóztak. De megkapták, és amit kaptak az az övék volt.
Ezt a hadtörténelmi mutatványt Attila fejedelemtől kapták a
nyakukba. Akárhogy szépítgetik utólag a saját szájuk íze
szerint Attila korát és alakját a kalandfilmekben, ez egy
borzalmas sokk, amely emlékezésbeli szünetet okozott náluk.
Az a generációjuk önként süllyedt vissza a barbarizmusba,
és ezt érdemelte. Később a poszt-druidizmus foszlányai
egész jól gatyába rázták a ny.-európai kultúrát, és annak
voltak a kárpát-medenceinél időnként magasabb kortárs
párhuzamai is, de az a ny.-európai populáció és hun
kortársaik nem érdemelnek más retorikát, mint amit fentebb
megkaptak.
Attila nagy győzelmeit ráadásul itthon nem kísérték olyan
tragédiák, amelyet a kb. nem egészen 4 évszázad múlva
ideérkező Árpád-hullám történelmében a kutatóink
kikutattak: nevezetesen egy kényszerű szövetség nyomán a
hadsereg elvonult a bolgárok ellen, mire a bolgárok
szövetségesei rátaláltak az alig védett magyar táborra…….
Ezt a vérveszteséget a bizánci iratok örökítették meg. A
magyarok csak Álmost végezték ki miatta rituálisan, mert
nem bizonyult vérben takarékosnak az általa kivitelezett
szövetségi politika. Az Attila által itthon hagyott asszony-
és gyereksereg pedig végig biztonságban volt. Hogy úgy
mondjam „druida-szagú” biztonságban; - elvégre ez a záró
cikk a hadviselések paranormális befolyásolásáról szól.
Az etimológia, más néven szófejtéstudomány, mint a
történelem segédtudománya:
A történelem-tudomány az emlékezés, a felejtés majd az
újrafelidézés és annak zavarai nyomán bontakozik ki a
kutatók munkásságában. Nézzük csak, hogy a druidák kárpát-
medencei vészhelyzeti és ezért titkos összegyülekezésére
utalnak-e más jelek is, mint a hadművészeti para-tudás
történelmi csikicsukija, amely ugyebár senki másra, mint
Attilára mutat rá.
1/ A druidák bizonyos természetvallási rituáléikhoz a
makkot használták, a druida szó eleve is „a tölgy tudásával
rendelkező”-t jelent. A makk a druidáknál hasonló jelkép
volt, mint egyes korai egyiptomi papi rendek esetén a
skarabeusz.
1/a Ugyan mit keresne a magyar nyelvben az az idióma,
hogy „makkegészséges”, „egészséges, mint a makk”.
1/a Mit keres az ún. „magyar” kártyában a makk;
miközben a magyar kártya nem is magyar, legalábbis
nem „Árpád-magyar”; - csupa nyugati név van benne el: pl.
Tell Vilmos, stb.
2/ A „dzurinda”, illetve a „darida” szavak a druida
szó etimológiai mutánsai. (-A „dzurinda” a druida
szlávos „nyelvbotlása”.-) Ennél nagyobb intonációs és
alaktani eltérésekről is bizonyították már be, hogy egymás
etimológiai mutánsairól van bennük szó.
2/a Szlovákia tehetséges és szimpatikus
miniszterelnökét miért hívják Mikulás Dzurindának, ha a
druidák vészhelyzeti forgatókönyve nem a Kárpát Medencébe
mutatott volna; - csakúgy mint ahogy a muszlimok is Mekka
felé imádkoznak.
2/b Egy illusztris Malév pilótát úgy hívnak, hogy
Darida Tamás. Mellesleg egy időben ő volt a különféle
repülős szakszolgálati engedélyek kibocsátásával,
bevonásával és vizsgáztatások útján való megújításával
foglalkozó Légügyi Igazgatóság igazgatója is. Nem
a „tehetségtelensége” miatt kellett másnak átengednie ezt a
széket, hanem a rendszerváltás óta tartó békétlenségek
miatt állt odébb önként; - mellesleg a méltóságának teljes
megőrzése mellett. Miért van a fővárosi telefonkönyvben
29 „Darida”, (-és akkor a soproni, kecskeméti, stb.
telefonkönyveket nem is említettem-), ha a druidák
vészhelyzeti forgatókönyve hajdan nem a Kárpát Medencébe
mutatott volna.
3/ A „Tölgy” „Tölgyes” és a „ Tölgyesi” vezetéknevek
sem gyengítik ezt az „izmos” hipotézist.
A magyarok európai kitörései és „kalandozásai”, illetve az
európaiak magyar betörései köztudomásúan sohasem a
területek megszerzéséről szóltak, de hát akkor miről…..!?!
Na ugyan miről”?” Nos, a druida kegytárgyak „oda-
visszaszerzéséről”. A nyugatiak azt mondták, hogy „innen
ment el, földrajzilag ide tartozik, hoci vissza mindet”. A
magyarok pedig azt mondták: „A ’szajré’ a genetikai
jogfolytonossághoz, és nem a földrajzi helyszínhez kötődik,
hoci ide mindet…” Mondja azt valaki, hogy nem hatoltam be
mélyen a hadtörténelem mögött máig is elnyúló stressz-
struktúrákba….”!”
Mindezen felül angol és francia egyiptológusok egymástól
függetlenül megállapították, hogy az óegyiptomi nyelv a
kortárs nyelvek közül a magyarhoz áll a legközelebb,
e „kettő” nyelv közös átfedettsége mellesleg 68 %-os. (-A
magyar „csurkizmus” ezt az információt az érdeklődésének
fókuszában dédelgeti, de rosszra használja, mert félreérti
és hiányosan szemléli.-)
Ez a nyelvi „majdnem azonosság” azért van, mert a 200-300-
400 évenként egymásra torlódó óegyiptomi dialektusú
populációk a közös gyökerekre való rádöbbenés
megünneplésekor és a szövetség felvételekor úgy igazították
egymáshoz az aktuális hétköznapi nyelvjárást, hogy a lehető
legrégebbi dialektusokat igyekeztek visszaregenerálni,
ezáltal egyre zavartalanabbul kommunikálhattak. Ez a néhány
generációnként ismétlődő folyamat nagyon erőteljesen
befékezte az összes többi nyelvet uraló etimológiai
valamint intonációs torzulások és módosulások „sebességét”.
Kijelenthető hát, hogy mi magyarok mellesleg a druidák
leszármazottai vagyunk. Azoké a druidáké, akik iránt Ny.
Európa túlzás nélkül ácsingózik; - egyre nyíltabban
beismerve, hogy nélkülük békében és háborúban egyaránt
valami irgalmatlanul nagyon hiányzik az összképből. Nagyon
ki kívánom hangsúlyozni, hogy ez a kortárs „társadalmi
visszhang” a középosztályt és a vezető réteget egyaránt
átitatja.
A druida leszármazottságról:
Eszem ágában sincs olyat sugallni, hogy a druidák azért
küldték harcba a hun atyafiakat, hogy itthon maradva
zavartalanul meghághassák a „szalmaözvegy-felhozatalt”. De
ha azok a hun atyafiak eltávoztak a messzeségbe, akkor nem
biztos, hogy az asszonyaik fennhangon dicsekedtek vele,
hogy az ő férjük is ott van Attila seregében………. Köthettek
erkölcsileg kifogástalan kötelékeket is az asszony-néppel,
amire viszont a pártában maradt hölgyek között nyilván
nagyobb volt az esélyük, mint a jelen sem lévő hun
atyafiaknak; - miközben a Táltos-patikában hiánycikk volt a
Postinor….. Summa summárum, e druidák genetikai
jogfolytonossága mi vagyunk magyarok. Az ő Tudásuk,
tehetségük iránti fogékony génekkel a testünkben, az ő
Tudásuk transzcendens lebegésével a „tarkónk fölött”.
Zárszó:
Azért írtam négy részben eme TUDÁS-mozaikok háborús
felhasználásáról, mert sajnos éppen ez az a csomagolás, az
a „köntös”, amelyben erőteljesebben rá lehet irányítani a
figyelmet arra, hogy ugyan mozaikokra tördelve, de él
közöttünk egy Tudás-készlet, amely nem csak háborúk és
egyéb síkú békétlenségek saját javunkra történő lezárására
alkalmas, hanem amely segítségével egy morális,
intellektuális, emocionális és gazdasági Aranykort is meg
lehet valósítani….; - feltéve ha a Tisztelt Publikumnak
erre szottyan kedve.
Továbbá éppen annak a „közegnek” és „konglomerátumnak” a
figyelmét akartam felhívni a mágia Jó-ra való
felhasználásának alap-beállítottságára, akiknek a mágiára
és a Tudásra a hajdani „atyafiak” kemény történelmi leckéje
ellenére éppen a kezdeményező hadviselési szándék miatt fáj
a foga.
Dr* Szabó Tamás
*Dr. nem mint doktor, hanem mint DRuida.
www.extra.hu/igazarany
www.extra.hu/aranykor
U.i.: Végül egy druida vers:
Az első magyar drui-dal.
Szürkülő nappal,
Sűrű éj;
Ha druida vagy
Nyugodtan remélj!
Jegyezd a tegnapot,
Építsd a holnapot;
Lucifer Istennő!
Leáldoz a napod.
Lucókánk megszökött,
De maradt a remény;
Druida kislány!
Légy hát az enyém.
Férfi-nő papság,
Fakad a Jóság;
Druidák szelleme:
a Világszabadság.
A kínzó járvány:
Egy leáldozó ármány.
Érik a válasz,
a druida talány.
Ördögi sötétség,
Druida Fény;
A druidák Tudása
fegyvertény.
Druida gén és,
Druida vér;
A Druida-Küldetés
FIGYELMET KÉR!
Romlandó világ,
Druida erény;
A druida mondandó
a világnak remény.
|