Hali Csaba!

<nagycs2002=hotmail.com> írta "Magnetoszfera meghajtas" témában:
(2002. augusztus 2.)

> Termeszetes hogy a korulotte levo ter a tavolsagtol fuggoen kulombozo
> mertekben mas telitettseget kepvisel, ami az aramlo sugarakat ileti. Abban
> sem ketelkedem, hogy bizonyos mertekben a Napkoruli gravitacios ter is a
> sugarak hatasara valtozast szenved.
 Koszi, igy mar kisse vilagosabb: a "disszipacio", "sugarak",
"telitettseg" es "ter" szavaknak a szokasostol kisse eltero
ertelmezese mellett lehet ertelme a mondatnak. Es ha meg a "godor"
szot is mondjuk a "godor falanak kisebb meredeksege" szavakkal
helyettesitjuk, akkor akar egyet is erthetek Veled:)

 irta:
>                              De hogyan irányitjuk az urhajot a Nap
> sugariranyatol elteroleg? Hogyan lassitjuk le, ha elerte a celjat?
> Valoszinuleg a lassitas legalabb ugyanolyan hosszu ideig tart, mint a
> gyorsitas. Mit csinalunk a befogott reszecskekkel?
 Minden ureszkoznek van palya iranyu sebesseg komponense is, amit a
Foldtol "orokol". A felloves idopontjanak megfelelo megvalasztasaval
ez eleg jol beloheto. Repules kozben ez tovabb modosithato az itt is
tobbszor targyalt parittya-manoverekkel. Kisebb modositasokra
hasznalhato hagyomanyos raketa, vagy a magnetoszfera-hajtomu
uzemanyagat hasznalo ion- vagy plazmahajtomu. De a fejlesztok szerint
_esetleg_ a magnetoszfera-buborek elforgatasaval vagy alakjanak
valtoztatasaval is nyerheto egy keves oldaliranyu hajtoero.
 Fekezesre egy lehetoseg a celbolygo atmoszferaja. Ezt a Mars korul
mar sikerrel kiprobaltak, az oroszok pedig felfujhato (kisebb suly,
nagyobb fekezoero) legfekezo pajzsokkal kiserleteznek.
 Befogott reszecskek nincsenek, a napszel es a buborek plazmaja azonos
toltesu. A plazma azert kell, mert elektromos vezeto, mintegy felfujja
a kicsi, 10 cm koruli szolenoid tekercs magneses teret. Ugyanakkor a
magneses ter egyutt tartja a plazmat, es rogziti az urhajohoz. A
napszel sebessege termeszetesen behatarolja az elerheto sebesseget, de
ez meg igy is lenyegesen nagyobb, es sokkal jobb hajtoanyag/hasznos
tomeg arannyal erheto el, mint az eddig hasznalt meghajtasi modoknal.
 A napszel sebessege a csillagkozi szel hatasara nem fokozatosan,
hanem ugrasszeruen valtozik, de az ugras helye, az un. heliopauza,
valahol joval a Pluto palyajan tul van.

                                                          Kibuc

>>>Ha az anyagot osztjuk, akkor egyszer csak szaporodik....
>>Nem menyiseg szaporodasrol van szo, csupan felosztasrol.
>> Ha valamim van, azt
>>kette lehet osztani, aztan a felet is kette, majd a negyedet, stb.
>Rendben. Eljutsz az elemi reszekig, ketteosztod oket, s nem a feluket kapod,
>hanem ketszeresuket.
Az elemi reszeket jelenleg csak ugy lehet 2 vagy tobb reszre "osztani",
ha igen nagy energiaval mas reszeket utkoztetsz nekik. Ilyenkor viszont
energia->anyag atalakulas tortenhet, tehat a keletkezo reszecskek eleg
jelentos resze nem a kiindulo anyagbol, hanem a betaplalt energiabol
alakul ki, ezert az elozo allitasod nem igazan pontos.
-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |

>Origo/tudomany cikke:
>http://www.origo.hu/tudomany/technika/20020726magnetoszferameghajtasu.html

>>>hogy távolodva a Naptól a napszél hajtóereje nem csökken. Ugyanis minél
>>>messzebb kerül egy mini-magnetoszféra a Naptól, annál ritkább a napszél,
>>>ezért a magnetoszféra kitágul <<<
A magnetoszfera-meghajtas ugy mukodik, hogy az urhajo magneses mezeje
kolcsonhat a napszelben levo toltott reszecskekkel. Minel erosebb a
napszel, annal jobban "osszenyomja" az urhajo altal keltett magneses
mezot (hasonloan, ahogy pl. a viznyomas osszenyomja a levegobuborekot).
Ezert, ahogy az urhajo tavolodik a Naptol es csokken a napszel ereje,
kitagul a magneses mezo es nagyobb feluleten tudja elteriteni a
reszecskeket: az elteritett reszecskek szama nagyjabol allando marad,
ezert nem csokken az ero.

>Magnetoszfera meghajtasu urhajo:
>De hogyan irányitjuk az urhajot a Nap sugariranyatol elteroleg?
Ezzel a modszerrel ez nem megy. Nem lehet azt tenni, mint a vitorlasnal
(ott a szelirannyal szoget bezarva is lehet gyorsulni, de kozben a hajo
a _vizbe_ kapaszkodik) - itt nincs _masik_ ero.

> Hogyan lassitjuk le, ha elerte a celjat?
Az elso urhajoknal nem terveznek lassitast - orulnek, ha megy,
nagysagrenddel nagyobb sebesseggel, mint az eddigi jarganyok. Csak
nehogy W..C. szoftver legyen benne, mert az nem birja 30 evig es "eromu"
kell hozza - kellene vele kuldeni egy kis japant is, aki naponta
ujrainditja es tekeri az aramfejlesztot is.

>Valoszinuleg a lassitas legalabb ugyanolyan hosszu ideig tart, mint a
>gyorsitas.
A ketto fuggetlen egymastol, de az urhajo nem vihet magaval nagy sulyt
(pl. sok hajtoanyagot), mert akkor nem gyorsulna valami jol.

>De nem biztos, hogy nincs megoldas a nagykorivu fordulasra,
>aztan az eddig meghajtomukent szerepelt magnetoszferas megoldas most a
>fekezohatast fogja biztositani.
Lehet vele fekezni is, ha az urhajo _befele jon_ a Naprendszerbe... de
mi fogja megforditani ? A napszel biztos nem, esetleg egy bolygo
vonzasa. Azonban a napszel ereje allandoan valtozik (napkitores alatt
tobbszoros lehet egy adott iranyban), a nagybolygok is rancigaljak az
urhajot, igy nem lehet olyan pontosan megtervezni a palyat, hogy eppen a
megfelelo idoben legyen ott mondjuk a Pluto, hogy visszaforditsa (ez
azert is kritikus, mert itt lenne a max. sebesseg is). Persze lehet
varialni a magneses ter nagysagaval, de meg igy sem egyszeru. Ezt a
jarmuvet csak gyorsitani lehet, kormanyozni nem igazan.

>  A lenyeg, hogy nem kell hosszu ideig (15-20 eveket) varni, mig a Plutoig
>erunk, ugyanannyi ido, vagy kevesebb elegendo lehet szomszedos naprendszerek
>latogatasahoz, ahol pedig mind a fekezo, mind a vissza indito hatasoknak
>ismet megvannak a feltetelei.
Ez mar sci-fi. Szerinted mennyi esellyel lehet innen _pontosan_
megcelozni egy masik csillagot ? Itt mindenki mozog es eleg sokan nem
ugy, ahogy varnank...
ezen kivul ne varj oriasi sebesseget: a maximum a napszel sebessege (400
km/s, ha elerte, ki is lehet kapcsolni) - 4000 ev a legkozelebbi
csillag. Csillagkozi toltott anyag es magneses mezo is letezik, ami
_fekezi_ az urhajot, akarmerre megy.

>Ennel nagyobb gond lehet talan a szabadteri gyors urutazasban a kulombozo
>szabadonkoszalo mindenfele meretu kovek-, aszteroidakkal valo utkozesek
>veszejenek novekedese.
Phu. Visszaindito, kulonbozo, szabadon koszalo, stb.
Vesszejenek vagy veszelyenek ?
Egyebkent igy igaz es nem is tud kiterni eloluk, sem elteriteni vagy
megsemmisiteni oket. A magneses mezo megvedi a kicsi, toltott
reszecskektol - de a vilagurben boven akad mas is.
-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |

Zoli,

> Aramkor-szimulaciorol eloszor a 70-es evekben hallottam.
> FORTRAN nyelven irt TransTran (?) nevre hallgatott az akkoriban
> mar mukodo, es folyamatosan fejlesztett program.
> Ugy emlekszem, a BME volt a gazdaja.
Mi voltunk (BME, Elektronikus Eszkozok Tanszeke, bocs a reklamert...)

> kerdesek oktatasara alkalmas verziojat kesobb magam is kiprobaltam
> hazai gyartmanyu TPA gepen, egy tanfolyamon.
> ( a PC-k elterjedese elott volt ez)
Hja, a regi szep idok. A dolog azert egyutt fejlodott a szamitastechnikaval,
lett nagygepes verzio, aztan zx spektrumra a Spectran, es jelenleg is
hozzaferheto ingyenesen a PCs verzio valahol a tanszek honlapja korul.

Endre,

> hibaztatjuk es az orvostudomanyt. Harmadreszt pedig meg mindig tobb rakos
gyogy
> ul
> meg a termeszetgyogyaszok, mint az orvosok altal.
Khm....khm....
Ezt ki szamolta ki?

> Ugyanakkor emlekezzunk csak arra, amikor az orvostudomany tomegevel
gyilkolta a
> terhes anyakat es az ujszulotteket, es meg amikor Semmelweis Ignac fel is
hivta
>  a
> figyelmet arra,
Kivalo pelda.
Ez a Semmelweis Ignac azert nem termeszetgyogyasz volt ugye?

> az is teny, ho
> gy a
> termeszetgyogyaszat me'g tavolrol sem muvelt ilyen verlazito cselekedetet.
Marp
> edig
> gondolom nem uj szamotokra, ha felhivom a figyelmet arra, hogy minden
korulmeny
> ek
> kozott maradjunk a tenyeknel.
Az biztos, hogy a desztviz nem tesz kart, mas termeszetgyogyasz modszerek
(vizeletitatas) direkt artalmasak.
Ha biztos lennek benne, hogy minden termeszetgyogyasz orvoshoz is elkuldi a
pacienst akkor nem lenne a dolog oly ellenszenves.
Hosszutavon a tudomanytalan modszerek tudomanyosnak valo alcazasa igen nagy
kart okoz.

Udv, Janos.

> Felado :  [Hungary]

Sziasztok!

<<<Ingak hasznalata
(Rayo-test, Ko:rbler-fele bioindikator, Be'ky-fele isis 
inga stb.)
- Muszeres vizsgalatok bioenergiamerok, aurafenykepezes,>>>

En nem hiszek ezekben, de megis megprobaltam kozuluk 
nehanyat, es az eredmeny az, hogy a jelenseg letezik. Pld. 
az ingat eroszakkal sem tudtam forditott iranyra 
kenyszeriteni. Az mas tema, hogy mit magyaraznak hozza. Ha 
mar a jelenseg valos, akkor erdemes, ugynevezett 
tudomanysos modszerekkel is vizsgalni, de azt hiszem a 
tudosok nem akarnak “elkarhozni”, mert eleve altudomanynak 
van nyilvanitva es nem kepesek megfogni a lenyeget.

Az aurat le is lehet fenykepezni!

<<Segithetik-e tevhiedelmek emberek gyogyulasat?>>

Igen, mert a gyogyitas egyik hatasos hazzatartozoja a 
meggyozes, meggyozodes es a velejaro bizalom, hit.

<<<Hol van meg hivatalos altudomany? Egyelore nem tudom,>>>

Szerintem, egyes orszagokban az asztrologia.

<<<mit kell tudni pl. a homeopatiarol: igaz, hamis, vagy 
hallgat rola?>>>

En abban nem hiszek, hogy ha valami nem igaz, akkor  
evszazadokon at nem tud fennmaradni, mint hatasos modszer. 
Meri valaki azt allitani, hogy a primitiv torzsek ritualis 
gyogymodjai nem voltak hatasosak (egy bizonyos mertekben, 
termeszetes, mint minden mas gyogymod)? Itt a szazalekban 
lehet elteres.

<<<Es mi a helyzet a vallasokkal? E tema szempontjabol 
semmi:
a vallasok altalaban nem akarnak tudomanynak latszani,
ezert nem tekinthetok altudomanynak. Meg akkor sem, ha
egyes altudomanyok rajuk hivatkoznak>>>

Bizony egyre tobbet lehet hallani a vallas kepviseloitol, 
hogy a Biblia allitasait a tudomany is alatamsztja es 
vannak ilyen kutatasok is. Mennyire tudomanyos, nem tudom.

Udv: szocs

> Felado : Gogy
> E-mail :  [Hungary]

Szervusz!

<<< Annyi a problemam vele, hogy az ilyen
mellekesen elhintett megjegyzesekbol szuletnek kesobb 
az "urban
legend"-ek, miutan valaki aki elolvassa, emlekeibol gyakran 
kesz
tenykent talalva adja tovabb masoknak. Valoszinuleg valahol 
ennek estel
aldozatul te is, es ez igy folytatodik tovabb...
Aki ert is hozza, az nem gyozi cafolni!>>>

Nem szoktam a regmult emlekeimbol elni, de ha azt allitod, 
hogy olvassak ujabb tudomanyos ismereteket, akkor mar azt 
is beismerted, amit mondtam: a tudomanyos besorolas 
valtozik. Az ami az otvenes evekben tudomany volt, ma nem 
az vagy forditva. Most olvasom a “Termeszet Vilaga”-ban 
(2002 julius), a kaotikus jelensegek tudomanyat. A HIX-en 
meg mindig altudomany.

<<<> megnemitelheto kimenetelu  gyogymod. A legjobban hato
> antibiotikumok  hatasa is joval 100 % alatt van. Sok
> esetben csak tapogatozas, probalkozas es megis tudomany.
Pontatlan, rosszul definialt, nem hozzaerto megallapitas!
Milyen antibiotikum? Mi az, hogy a "legjobban hato"?>>>>

Ezek statisztikai adatokbol valoak. Semmilyen mas 
gyogyszernek nincs ilyen hatasfoka a gyogyitasban.A 
gyogyitasban az antibiotikumok erik el a legjobb hatast. 
Nem egy adott egyenre vonatkoznak, vagy laboratoriumi 
kiserletekben. Sot a statisztika azt is mondja, hogy pld. 
Kanadaban az orvosok 60 % tudja rendesen alkalmazni az 
anibiotikumos kezelest.

<<Ha sok-sokszoros koncentracioban hasznalok egy 
antibiotikumot, meg az
adott antibiotikumra rezisztens baci populaciok is 100%-ban
elhalaloznak, >>

Igaz, csak kibirja a beteg. Igy a rakossejteket is el lehet 
pusztitani.

<<<Tapogatozas? Probalkozas? ......volt 10-50 évvel ezelott!
>>>

Nem tudom mennyit toltottel korhazakban, mint beteg, de 
nekem sok tapasztalatom van. Bizony sok tapogatozas van 
(ezt be is ismertek komoly gyakorlo orvosok). 

<<<Ha mar ismerik a hatas mechanizmusat, >>>

Pont ez a baj, hogy sok esetben nem ismerik, de vagy 
beismerik vagy nem.!

<<<A "modositok rajta es meglatom mi tortenik", egyre 
inkabb a mult reszeve
valik>>>

Sok esetben ezt a modszert alkalmazzak. Nalam is ezt 
alkalmaztak, nem is titokban.

<<<A Petofi radio egyik rendszeres ejszakai musoraban a 
musorvezeto
beszelgetotarsa valami termeszetgyogyasz, es omlik belole a 
legbolkapott
baromsag. Az egesz arra jo, hogy azt lehessen mondani, hogy 
biztos van
benne valami, ha mar a radio is bemondta. Remelem ejszaka 
legalabb
kevesebben hallgatjak!>>>

En egyaltalan nem halgatom az ilyen adasokat. Ha vannak 
tevhiten alapulo elvek, az a tudomany hianyossaga. Nem 
elegge meggyozo. A szorzotabla helyesseget nem vonta 
ketsegbe senki, tudtom szerint. A tarsadalmi, egeszsegi 
teruleten van a legtobb tudomanyos hezag es ezt hasznaljak 
ki, de nem mindig a tudatos felrevezetes meggyozodesebol, 
hanem az illeto is jonak iteli. Van akinek HIT,  masnak 
uzlet. Ilyen az emberiseg, ezt hasznaljak ki vallasok 
kepviseloi, politikusok valamint sarlatanok. Ez nem fog 
megszunni soha, hiaba nyugtalankodik a jelenseg miatt James 
Randi, szinten az emlitett folyoiratban..

<<<Ha jol emlekszem az akkupunktura "hatasossagarol" nehany 
honapja
idezett, vagy adott valaki egy referenciat itt a TUDOMANYon.
Fajdalomcsillapitasban tartjak hatasosnak, aminek talan mar 
van
idegelettani magyarazata is, de nem univerzalis gyogymod, 
mint azt
allitjak>>>

En elmeletileg is megismerkedtem vele, de gyakorlatilag meg 
jobban. Nem ervenyes minden betegsegre, marmint semmilyen 
gyogymod sem. Magam gyogyitasaval rendkivuli eredmenyeket 
ertem el. Igaz, hogy nem eleg tudomanyos bizonyiteknak, 
mert nincs vakproba. Nekem olyan betegsegem volt amit sem 
akkor, sem most nem tudta senki megmondani, mi okozta es 
azt kerdeztem, hogy ezek utan megismetlodhet barmikor? 
Lehetseges, volt a valasz. Meg is tortent, de nem fordultam 
senkihez, hanem az akkupunkturahoz es par honapos kezeles 
utan eltunt minden tunet, de az elobbit azota is szenvedem 
egy eleten at. Es az elobbi volt a tudomanyos modszer. Sok 
eredmenyrol szamolnak be, betegek, akik nem tudomanyos 
modszertol gyogyultak megl. Termeszetes ezek kozott lehett 
placebo hatas is. Nem vetem el most sem az elismert 
modszereket, mert sok esetben, csak az segit. 

<<<Valami konkretabbal nem tudnal elohozakodni, mint ez az 
allando
altalanositas?>>>

Nem egeszen altalanositas. Elofordulo jelensegek, meg ha 
nem is nagy aranyban. Az agykutatas tudomanyos modszerekkel 
folyik, de meg az alap principiumat sem sikerult megfogni. 
Ezert forog a koztudatban, sot tudomanyos szinten is, sok 
fele velemeny. Ahol a tudomanynak meggyozo, egyertelmu 
bizonyiteka van (pld. matematika), ott nem jelennek meg 
altudomanyos elvek. Ez foleg a technika, technologia 
teruletere korlatozodik, de amint hallom, tudomanyos 
modszerekkel kiserleteznek az antigravitacios repulogep 
megalkotasaval is.

udv, szocs