>> >> >> D.E. Knuth-nak van egy sorozat "A programozas muveszete"
>> Lehet, hogy rosszul emlekszem (pedig szorgalmasan szedem a Cavintont-t...
>> ;)), de en mintha meg 7. kotetet is olvastam volna.
>
>Angolul. Eredetileg 7 kotetes. Azt, hogy a 3 megjelent magyar kotet az hany
>eredeti kotetnek felel meg, azt nem tudom. lehet hogy osszevontak, lehet
>hogy nem.
Megmondom az oszintet: en szerintem magyarul olvastam a 7. kotetet...  De
mint azt mar mondottam volt: nem mai kiadas volt, es gondolom anno sem tul
nagy peldanyszamban jelenhetett meg, igy valoszinuleg eleg nehez lesz
fellelni...

Gabor

Csao!

Véleményem Delphi-BCB témában:

A Delphi és a C++ Builder között levő hasonlóságok:

- mindkettő VCL-t (Visual Component Library) használ. Ez kb. az
ObjectWindows felturbózott és sokkal jobban átgondolt változata.
Gyakorlatilag nüanszoktól eltekintve ez mindkettőben ugyanaz.

- A Builder "felülről" komaptibilis a Delpivel, pl Delphi formokat
(ablakokat), unitokat, PAS-okat azonnal, közvetlenül lehet használni
Builderben. Ez azért cs ak többé-kevésbé igaz, mert pl debug-nál gondok
vannak, Delphi form BCB-ben való módosításkor gondok vannak stb. Ha
komplett kész Delphi forrás van, akkor minden gond nélkül megy
(lefordítható a BCB pascal fordítójával).

- ObjectWindows: Trabant, VCL: Porsche. IMHO: Az ObjectWindows-t mindkét
rendszernél elfelejtheted, semmi hasznát nem veszed - bár van egy ObjW ->
BCB konverter, de ez erőszakolás.

A Delphi és a C++ Builder között levő különbségek:

1) A Delphi, mivel nem kell kompatibilisnek lennie semmivel, igen
hatékony. Pl az optimalizált fordítója, VCL kezelése stb. Kb 5-10%-kal
hatékonyabb kódot ad típusfeladatoknál, mint a BCB. A fordítás _sokkal_
gyorsabb - kb 50-500-szor.

2) Delphi-nek azért vannak hiányosságai, amelyek főleg abból fakadnak,
hogy nem egy széleskörben szabványosított rendszer, hanem belterjes a
Borlandopn belül. Pl: igaz, hogy objektum-orientált, de aki már
megtapasztalta a C++ néhán y előnyét, szenvedni fog, pl:
 - nincs többszörös öröklődés
 - nincsenek templatek! (Gyengék a típusellenőrzési lehetőségek) Ez óriási
hiányosság, főleg ha valaki megszokta a BCB-ben levő Standard Template
Library-t, ami szerintem egyszerűen csodálatos. Amilyen típusproblémák
megoldása a Delphi-ben 1 óra, az a BCB-ben 1 perc (pl. adott egy Object /
class, amelyből kell készíteni egy rendezett halmazt, abba beszúrni,
törölni, keresni. Ez BCB-ben 1 sor, és tökéletesen, villámgyorsan működik,
natív /típusos/ objektumokkal, a Delphiben hosszú szenvedés, debuggolás
vagy típus nélküli pointerekkel való bűvészkedés).
- ha valamilyen külső dologhoz kell interfészt készíteni, mélyebb szintre
leásn i, akkor azért néhol a BCB-nek vannak előnyei. Talán nem olyan sok,
mint amilyet általában feltételeznek, de azért vannak.

3) A BCB _egyáltalán nem köti meg a kezedet semmiben_. Ezt hidd el. A
legsimább, C-s Windowsos programot és a 100 ablakos, adatbáziskezelő
alkalmazást is engedi megcsinálni, mindkét esetben gyönyörű, rövid, tiszta
kódo d lesz, kb. 10-szer gyorsabban, és hibamentesebben állítható elő,
mint Visual C++-al. A VCL filozófiát kell követni, mert legalább 2
nagyságrendet egyszerűsí t a C-s Windows-os programozáshoz képest.

4) Konkluzió: ha nincs szükséged a BCB lehetőségeire, vagyis inkább
típusfeladatokról van szó (vizuális adatbáziskezelés, rekordok írogatása,
általános, nem túl bonyolult algoritmusok), akkor inkább Delphi. Ha azt
akarod, hogy semmilyen bonyolultabb feladat ne fogjon ki rajtad, akkor
BCB. Ha a határidők most szorítanak a választásra, akkor inkább Delphi,
mert a BCB fejlettebb lehetőségeit idő kell kiismerni (a doksi nem túl
bőbeszédű).

Ha hülyeségeket írtam, csak szóljatok.
-- 
Józsi

On 21 Apr 00, at 3:49,  [International] wrote:
Hi
> Elarulna nekem v.ki hogyan lehet C++ ban egy string-hez karaktereket
> hozaadni(hozairni) es utana a stringet kiirni? En igy probaltam:
>  ...
> char str[21];
> char ch;
>  ...
> V.mien ciklus

eloszor is a cin hasznalata szerintem nem a legmegfelelobb itt, 
hiszen stdin-rol ker be adatokat, aminek a veget itt egy enter 
jelenti. Minden karakter beadasako le akarsz nyomni egy entert?

> cin >> ch;
> str[n]=ch;
> ciklus vege
> */str[n+1]='\0';/* - ezelse es ez nelkul se
> cout << str;
>  ...
> es igy nem jotbe.
> Elore is koszi az infot.

A cikluson belul novelni kene az n-t.
pl:
n=0 //vagy n=strlen(str)
be: karakter
ciklus (karakter!=vegjel es n<maxhossz)
	//maxhossznal figyelj a /0-ra
	str[n++]=karakter
	be: karakter	
ciklus vege
str[n]='\0'

> ---------------------------------------------------------------
E-Mail:  (PMail32 v3.12b)
Web: http://w3.swi.hu/mephysto, vagy http://www.tar.hu/mephysto

On 21 Apr 00, at 3: [Hungary] wrote:

> Hogy lehet C++ -ban  egy char tipusban tarolt karakternek
> megmondani az ASCII kodját ?
> Ha egy hexaeditorral megnezek egy  fajlt akkor ugye
> a karaktereknek megfelelo szamok szerepelnek, na nekem ezek
> kellenének...
Hi
char ch;
int kod;
ch='A';
printf("karakter: %c - kodja: %d",ch,ch);
//vagy
kod=(int)ch;//de lehet, hogy a cast sem kell.

> ---------------------------------------------------------------
E-Mail:  (PMail32 v3.12b)
Web: http://w3.swi.hu/mephysto, vagy http://www.tar.hu/mephysto

Hi Coderek!

Lenne ket kerdesem:
 1. Ha Delphiben a CreateProcess -el elinditok egy 16 bites alkalmazast,
    akkor hogy lehet elkerulni, hogy a megmarado ablakot kezzel kelljen
    bezarni?
 2. Szinten a CreateProcess -szel kapcsolatban: miert nem mukodik a
    kov. eljaras, ha tobb parametert is szeretnek atadni a futtatando
    proginak (mondjuk legalabb hatot)?

function CPesWait(const AppPath, AppParams: String; Visibility: word): DWord;
 var
   SI: TStartupInfo;
   PI: TProcessInformation;
   Proc: THandle;
 begin
  FillChar(SI, SizeOf(SI), 0);
  SI.cb := SizeOf(SI);
  SI.wShowWindow := Visibility;
  if not CreateProcess(PChar(AppPath), PChar(AppParams), Nil, Nil, False,
                   Normal_Priority_Class, Nil, Nil, SI, PI) then
    raise Exception.CreateFmt('Nem sikerult elinditani.  Hiba szama: %d',
                              [GetLastError]);
  Proc := PI.hProcess;
  CloseHandle(PI.hThread);
  if WaitForSingleObject(Proc, Infinite) <> Wait_Failed then
    GetExitCodeProcess(Proc, Result);
  CloseHandle(Proc);
 end;

Best regards,
 LGaga
 email: 

On Wed, Apr 19, 2000 at 04:05:33AM +0000,  wrote:
> >> >> D.E. Knuth-nak van egy sorozat "A programozas muveszete"
> >                                      ^ szamitogep
> >> >> cimmel. Ennek 3 v. 4 kotete a rendezesekkel es
> >> >> keresesekkel foglalkozik.
> >
> >A harmadik. Tobb kotet jelenleg me'g nincs is :) (csak igeret,
> >hogy majd 2000 utan..)
> Lehet, hogy rosszul emlekszem (pedig szorgalmasan szedem a Cavintont-t...
> ;)), de en mintha meg 7. kotetet is olvastam volna.

Bajosan :) Egy labjegyzet az 1. kotetbol (1994-es vagy 1996-os kiadas):
``Mindeharom kotetben sok hivatkozas tortenik majd megirando
folytatasokra. Ezek megirasa -- ugy tunik -- elhuzodik, kozben
valtozhatnak a tervek is, megis, a legcelszerubb szamunkra ezen
reszek valtozatlan leforditasa. Megemlitjuk azonban, hogy az elso
keziratvaltozatban mar megjelent, es kb. masfel ev mulva konyv
alakban is megjelenik R. L. Graham, D. E. Knuth es O. Patashnik
`Konkret matematika' cimu konyve, amelyben az elso kotetben
targyalt bizonyos reszeket fejtenek ki a szerzok bovebben: a
rekurziok, Fibonacci-sorozat, generatorfuggvenyek, diszkret
valoszinuseg, aszimptotikus modszerek, egyszoval mindazok a
temak, amelyeket azlgoritmusok elemzesehez hasznalunk.''

A Jargon-file szerint (node: TeX):
``[...] The language [TeX] was finally frozen around 1985, but
volume IV of `The Art of Computer Programming' is not expected to
appear until 2002.''

A Knuth homepage-en (http://www-cs-faculty.stanford.edu/~knuth)
levo FAQ szerint a 4. kotet (ami 3 alkotetbol fog allni)
2007-ben, az 5. 2009-ben fog megjelenni (utana majd nekiall
atnezegetni az elso harmat).

> (Konyvtarbol vettem ki
> es gondolom jo regi kiadas volt. Ugy emlekszem bordo boritoja volt, az uj
> kiadasoknak meg mintha drappos/sargas lenne...

Uhum

> Bocs, ha mar megint hulyeseget beszeltem ossze...

"mar megint" ? :)

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

On Thu, Apr 20, 2000 at 07:59:00AM +0000,  wrote:
> Elarulna nekem v.ki hogyan lehet C++ ban egy string-hez karaktereket
> hozaadni(hozairni) es utana a stringet kiirni?

A cin/cout-ot kiveve nem igazan c++ specifikus..

> En igy probaltam:
>  ...
> char str[21];
> char ch;
>  ...
> V.mien ciklus
> cin >> ch;
> str[n]=ch;
> ciklus vege
> */str[n+1]='\0';/* - ezelse es ez nelkul se

Biztosan gondoltal ra, de ha nem, akkor figyelj majd ra, hogy
hova str[n]-be vagy str[n + 1]-be irod a terminatort (a ciklus
jellegetol fugg) (terminator persze mindenkeppen kell).

> cout << str;

Mukodik ez, csak nem latszik rajta, mert nem ir ki a string utan
newline-t. cout << str << "\n";

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

On Thu, Apr 20, 2000 at 04:00:19AM +0000,  wrote:
> Hogy lehet C++ -ban  egy char tipusban tarolt karakternek
> megmondani az ASCII kodját ?

> Ha egy hexaeditorral megnezek egy  fajlt akkor ugye
> a karaktereknek megfelelo szamok szerepelnek, na nekem ezek
> kellenének...

Attol fugg, hogy milyen charset-ben van elkodolva az informacio
abban a char-ban.. Ha ASCII-ban (es altalaban ez van
feltetelezve), akkor egyszeruen unsigned int-kent kezeled a char-t
es kiirod (xx = 'a'; printf("xx: 0x%.2X\n", xx);) . Ha nem ASCII-ban
van, akkor lehet, hogy nem is letezik hozza egyertelmuen
ASCII-kod (pl a latin2 hatso fertalya), vagy konvertalni kell
(EBCDIC-rol lehet) egy tablazat segitsegevel es akkor az elozo
kod kb igy modosul: printf("xx: 0x%.2X\n", ebcdic_tbl[xx]);

Egyebkent ez az egesz nem c++ specifikus.

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

> > ;)), de en mintha meg 7. kotetet is olvastam volna.
> 
> Angolul. Eredetileg 7 kotetes. Azt, hogy a 3 megjelent magyar kotet az hany
> eredeti kotetnek felel meg, azt nem tudom. lehet hogy osszevontak, lehet hogy
> nem.

A magyar 3 kotet 3 angolnak felel meg, ugyanis ennyi van. Ha elballag
az ember Knuth mester honlapjara, ott a FAQ-ban rogvest az elejen van
a "mikor fog a 4. kotet megjelenni" kerdes.

A valasz igen erdekes: beta-teszt celjabol olyan 100 oldalas
darabokban 2000 elejetol kezdve, kb. 2x egy evben le lehet tolteni
a honlapjarol. Varhato konyvalaku megjelenes 2007. A kotet foreszei 
egyebkent:

 - Leszamlalas es backtracking, 
 - Graf es halozat algoritmusok 
 - Optimalizalas es rekurzio.

Az 5. kotet a lexikai analizissel es parserekkel foglalkozik majd, 
varhatoan 2009-re jelenik meg. 

6. es 7. kotet nem kerul emlitesre meg a "Tovabbi tervek" rovatban
sem.

Ezzel szemben minden a konyveiben talalt hibaert fizet $2.56 -ot,
valamint minden jelentos javaslat teljes 32 centet taksal.

Zoltan

Hali!

Szeretném kérni a véleményeteket, hogy láttok e fantáziát egy olyan
programban, ami egyesítené a chat-et, newsgroupokat, társkeresést vagyis az
internet valamennyi előnyét...(mondjuk ez kicsit nagyképű volt)
Konkrétan lenne itt egy olyan ötlet, hogy mi lenne, ha lenne egy virtuális
sziget, ahol lehetne egy saját házad, és a szigeten még számos ház, ami
egy-egy embernek felelne meg. Ha éppen ott van lehetne vele dumálni, ha
nincs "otthon" lehetne üzenetet hagyni. A szigetnek lehetne törvényeket
alkotni, mindenki alakíthatná, lennének szórakozási lehetőségek stb. de az
elsődleges cél az ismerkedés lenne. Részt lehetne venni szavazásokon, sőt
feljelentkezéskor ki kéne tölteni egy űrlapot, ami az érdeklődési körödre,
vagy bármi másra vonatkozna, és ezek alapján kiszűrheted az azonos
érdeklődési körbe tartozó embereket. Összefoglalva, a dolog lényege az
lenne, hogy bekerülhetnél egy közösségbe, tartoznál valahová és ezt
vizuálisan is láthatnád egy program segítségével. Mindezt persze igényesen
megcsinálva.
Úgy tudom már volt ilyen próbálkozás, hogy csináljunk virtuális társadalmat,
és ez valamilyen szinten működik weblapokon, de ez több és jobb lenne annál,
mivel saját keretprogramja lenne (mint az icq-nak).

Ha valamilyen szinten érdekel a dolog, vagy van róla véleményed feltétlenül
írjál!
Tényleg fontosak lennének a vélemények, ezért ha lusta vagy írni legalább
annyit írjál, hogy a, b vagy c:
a) "látok benne fantáziát, szerintem jó kezdeményezés lenne, ha lenne ilyen
biztosan ott lennék!"
b) "közömbös. Nem érdekelne túlzottan a dolog..."
c) "nagy baromság az egész, semmi szükség ilyenre, kell a francnak..."

Bármilyen vélemény / hozzászólás / javaslat / ötlet érdekel. Előre is kösz.

bye:brek

Sziasztok!

 Akad itt valaki, aki mar dolgozott IA-64-gyel?
 Roppantul erdekelnenek masok tapasztalatai is, kiben milyen benyomast
tett az IA-64. 
 
 Ket apro kiegeszites: 
 -- Reszemrol sok mindent elolvastam a temaban, engem kifejezetten 
a gyakorlati vonatkozasok izgatnak, megis mennyire hasznalhato ez az
egesz. (Mennyire kidolgozott a kornyezet, milyen nehez a debug, meg hol
van(nak) a kutya(k) elasva...)
 -- Tudom, hogy meg egyetlen IA-64 termek sincs bejelentve, keretik 
a "me'g meg sem jelent" es hasonlok mellozese. Attol meg lehetnek
tapasztalatok...

Balala