Sziasztok!
Erdeklodessel olvastam a harom holgy levelezeset allasugyben.
Rengeteg dolog jutott eszembe ezzel kapcsolatban, mindenkit
megertek ezugyben. Kiveve talan Zsuzsit, email cimbol gondolom, mert
az o velemenye eleg naivnak tunt, de neki is igaza van.
Indokokkal es ervekkel tudnam felsorolni, kit miert ertek meg, de mivel
ez AK lista, maradjon itt csak az AK resze.
2000-ben amikor het evi kemeny robot utan elmentem szulni, tudtam,
hogy a ceg nem vesz vissza. Egyreszt, mert kenyszervallalkozokent
dolgoztam, igy nem volt kotelesseguk, masreszt a helyemre felvett
holgyet veglegesre es nem ideiglenesre vettek fel.
2002 januarjaban kezdtem el munkat keresni. A lehetosegekhez
kepest, minden allaslehetosegre valaszoltam, hirdettem neten es
ujsagban, elmondtam az ismeroseimnek, allaskozvetitonel voltam,
egyszoval betaban mindent megtettem az allas erdekeben.
Egyetlen jelentkezesemre sem valaszoltak, megcsak el sem
utasitottak, pedig jelentkezesem nemzetkozi szinvonaluan
szerkesztett volt. Nem tortem le, folyamatosan programoztam alfaban
a megfelelo allast. Hogyan? Ugy ahogy Dalma tette, pontosan ilyen
reszletesseggel leirtam, hogy mit szeretnek. Pedig mar kicsit tulzonak
tunik, nemde? Februar utolso heteben kaptam egy telefont, a regi
munkahelyem reven egy masik cegtol kerestek meg. Aprilis elsejetol
kezdtem dolgozni, de csak azert, mert a lanyom marciusban szokott be
a bolcsibe.
Es a legfontosabb: hit-vagy-elvaras! Hiaba beszelek negy vilagnyelvet,
ha nincs az a ceg, amelynek erre van szuksege. Es nem mindenki
budapesti vagy kornyeki. Es hiaba a ket diploma melle, ha csak azt
latjak benned, hogy kisgyerekes anyuka vagy.
En Aginak azt tanacsolom, hogy a hatranyait programozaskor alakitsa
elonyere. Pl. 37 eves vagyok, olyan kollegat keresek, akivel kozos
nyelvet beszelunk es nem a koromat nezi. 37 eves vagyok, 15 evnyi
tapasztalattal es dolgozni akarassal. stb. Es 37 evesen gondolom a
gyermeke(i)d sem karonulo(ek).
Nagyon nehez jo munkatarsat talalni. Es az eletunk tobb, mint egy
harmadat itt toltjuk, alapvetoen befolyasolja hangulatunkat.
Egyre jobban,
TChristmas
|
Kedves Listatagok!
Néhány hete említettem, hogy kaptam egy levelet. Az írója időutazáson
vett részt. A levelét kérte, hogy ne tegyem közzé. Eddig vártam, hogy
egy publikálható változat érkezzen az esetről, de vagy a nálam
felmerült technikai nehézségek miatt nem jött el a levél, vagy pedig az
írójának az elfoglaltsága az oka. Akárhogy is van, mostmár a listára is
elküldöm, amit neki válaszoltam.
Tehát:
Véleményem szerint minden idő, minden korszak egyszerre létezik. Ezt
támasztja alá a történeted is.
Az emberi lélek leszületés előtt megtervezi az életét, és úgy születik le.
Pontosan tudja, hogy mikor milyen problémák lesznek, azt is tudja,
hogy mikor fog meghalni, stb.
Aztán leszületéskor majdnem mindenkinek törlődik a memóriája,
majdnem mindenkiben kialakul az itteni időfogalom, amire azt kell
mondanom, hogy ez egy fenti tiltás eredménye.
Nem azt az utat járnánk végig, mint amit terveztünk, ha előre tudnánk
mindent.
Az időutazás legnagyobb akadálya tehát a tiltás, és a tévkép: a jövő
még nem történt meg, tehát nem találhatod ki, illetve másképp történik
meg, a cselekedeteidtől függően.
Amíg az agy ezt elhiszi, addig tényleg nem látjuk a jövőnket.
Az agy viszont kicselezhető. Az egyik ilyen csel az agykontroll
elmetükre technikája. Ekkor ugyebár arról van szó, hogy elképzeled
magad abban a helyzetben, olyan környezetben, amit szeretnél elérni.
Ilyenkor bevillannak dolgok, ami csak úgy jön, és nem tudod, hogy
miért pont az.
Pl. én kocsit programoztam magunknak. Akkoriban még csak
Trabantunk volt, mert az építkezés után még nem futotta másra.
Elképzeltem hát, hogy megveszem az autót, beállok vele a garázsba,
stb. A színe teljesen mindegy lett volna, bár sokféle szín tetszett. Ezért
csak úgy rábíztam az agyamra, hogy adjon be valamilyen színt.
Valahányszor elképzeltem, mindég, és azonnal a fehér ugrott be.
Amikor vettük, sok más színben is vehettük volna, de a hófehér Opel
volt a legjobb.
Amikor ezen dolgoztam, volt olyan látomásom is, hogy hozom haza az
autót, a család kijön elém házból, a kapun keresztül. Innen tudtuk,
hogy addig nem lesz kocsi, amíg nincs kerítés, stb.
Ebből csak annyit akartam kihozni, hogy amikor egy konkrét eseményre
vagy kíváncsi, amiről tudod, hogy biztosan meg fog történni, akkor
viszonylag könnyen megadja az agy az információkat. De talán csak
azért, mert nem hiszi, hogy Te ebből az ártatlan elmetükre technikából
erre fogsz következtetni.
Ahhoz, hogy ilyen időutazásos látomásaid legyenek, először is az
szükséges, hogy agykontrollozás közben ki tudd üríteni az agyadból az
összes gondolatot. Amíg ez nem történik meg, addig a képzeleted
játszik veled csupán.
Ehhez azért kell gyakorlás.
A legkönnyebben talán akkor megy a dolog, ha relaxálás közben a
csukott szemhéjadon keresztül kiszemelsz egy pontot veled szemben,
és megpróbálsz rá tekinteni. Megpróbálod elképzelni. Öszpontosítassz,
és közben kiürülnek a zavaró gondolatok.
Visszatérve a biztos történéshez. Pl. tudod, hogy minden nap belépsz
a munkahelyedre. Ez eléggé biztos esemény. Ezért az agy nem
problémázik rajta, nem indul be a képzelet, hanem csak szolgáltatja az
információt. Elképzeled magad, amint belépsz. Próbáld meg kitalálni,
hogy kivel találkozol elsőnek, vagy hogy kin milyen ruha van, stb. Biztos
vagyok benne, hogy egy kis gyakorlás után egész meglepő
eredményeket kapsz majd.
De azt is elképzelheted, hogy pl. a kedvenc hírműsorodban milyen
híreket olvasnak be. Ekkor már tudsz az időben lépkedni. Ugyanis az
agyadban tudatosítod, hogy melyik napról van szó. Pl. elképzeled a tv
műsor feletti dátumot.
Az nem biztos, hogy az esemény tényleg akkor történik meg, itt azért
lehet szóródás. Lehet, hogy már holnap, vagy csak egy hét múlva.
De mindenképpen szabályozhatóvá vált. Kezdetben talán csak ennyire
leszel képes, hogy közeli jövő és távoli jövő közt tudsz majd választani,
de gyakorlással ez szépen alakulhat.
Akármilyen jól megy is majd a jövőbe tekintés, a számok kitalálásával
mindég gondod lesz. Ezért a következő kis játékot érdemes bevezetni:
Pl. az elsőnek kihúzott lottószámot akarod kitalálni. Próbálkozol vele.
Mindegy, hogy kitaláltad vagy sem, de amikor már tudod a számot,
akkor belépsz egy liftbe, és felmész az annyiadik emeletre, amelyik
számot kihúzták. (Ez itt Magyarországon elég nehéz lehet pl. a 90.
szám esetében, de innen csak az elv a fontos.)
Lehet a liftet helyettesíteni bármivel, mondjuk egy emeletes ház
rajzával, és mindég arra az emeletre teszel valamit, amelyik megfelel a
kihúzott számnak.
Tulajdonképpen ne a számon törd a fejed, hanem azon, hogy mit
teszel ki. (Pl. 1. emelet = tea, 2. emelet = zenész duó, stb. a
memóriafogasok szerint.; vagy minden emelet más színű, és ekkor azt
találod ki, hogy milyen színű emeletre teszed ki a jelölést, vagy a
magasságot saccolod, stb.)
Innen a legfontosabb annak megértése, hogy az agyadnak feltétlen
tudnia kell azt, hogy Te az infó ismeretében megteszed azt, amit
előzőleg ki kellett találni.
Kezdetben lehet, hogy csak annyi jön majd be, hogy a lift közép
magasságig megy fel, vagy teljesen, stb. Aztán ez is finomodni fog.
Ezek a gyakorlatok aztán elvezetnek oda, amikor az agyad számára
már meggyőző érv, hogy a jövő készen van. Hiszen már rengetegszer
meggyőzted róla.
Ekkor simán alfázás közben is bevillannak majd jövőképek.
Tulajdonképpen azért, mert feloldottad a tiltást, amiről az elején szó
volt.
Persze lehet, hogy nem kell mindezt így végigjárnod, lehet, hogy
hamarabb is elhiszed azt, hogy a jövő előre látható, és akkor fogod is
látni.
Ha ez a téma valakit bővebben is érdekel, vagy szeretne hozzászólni,
írja meg a listán. Biztosan sok érdekes tapasztalatot tudunk így
összeszedni.
Mivel most sokáig nem voltam elérhető, így sok levél összegyűlt. Azt
már most szeretném elmondani, hogy nem tudok mindenre reagálni,
mert csak nagyon rövid időkre tudok a postaládám közelébe kerülni. A
terjedelmes csatolások letöltésének számomra most minimális az
esélye.
Most pedig jöjjön némi restanciám ledolgozása.
> Mar nagyon felkeltette az erdeklodesemet ez a telepatia. Valaki,
akinek ez sikerulni szokott, el tudna mondani, kb. hogy kell csinalni?
Pontosabban, hogy hogyan kezditek el a meditaciot, milyen
helyen/korulmenyek kozott es hogy mik azok a hibak, amikbe nem
szabad beleesni, mert akkor nem sikerul. Szeretnem en is megprobalni,
csak fogalmam sincs , hogy hogyan kezdjem...
- Ez a levél a paralistáról származik. Nem állítom, hogy én mindent
tökéletesen és jól tudok ebben a témában, de én ezt tudom válaszolni:
Vannak, akik eleve látják a másik ember fejében lévő gondolatokat.
Nekem ez ritkán megy, viszont intuíció-szerűen nagyon sokszor
ráérzek. Biztos, hogy ez is fejleszthető, csupán csak gyakorolni kell
hozzá.
Én azonban azt a formát szeretem, amikor meditáció közben
kommunikálhatok a telepátia útján.
Először is még éber állapotban rákészülök. Pl. zuhanyzás közben (a jó
akusztika miatt, éneklés helyett) az om mantrát ismételgetem. Jó
hosszan zümmögtetem az m betűt. Aztán jó mély alfába lemegyek.
Ennek lényege, hogy igen jól ellazultnak érzem magam, és ekkor
igyekszem minden gondolatot kiűzni a fejemből.
Amikor ez sikerült, akkor megpróbálom felvenni a kapcsolatot a másik
féllel. Amíg a kép, vagy az információ-áradat nem magától jön, addig
nem minősítem kapcsolatfelvételnek.
Amikor a kép kitisztul, vagy az információ (pl. beszélgetés útján) már
magától áramlik, és nem én logikázom ki, akkor létrejött a telepatikus
beszélgetés. Ezt arról lehet még felismerni, hogy nem a saját szavaidat
és szava-járásodat hallod vissza.
Én ilyenkor az illetőt kb. a mennyezet magasságából látom, és közben
beszélgetünk. A távolság nem számít, viszont jó, ha ismerjük a másik
felet, mert akkor nem tévesztjük el a partnert, és tényleg vele vesszük
fel a kapcsolatot.
Az is jó még, ha a partner vagy eleve olyan, aki éber állapotban is látja
mások gondolatait, vagy pedig éppen akkor kontrollozik, mint Te.
Hallottam olyan kísérletekről, hogy színeket vagy ábrákat kellett átadni
a partnernek. Csakhogy ezek a kísérletek unalomba szoktak fulladni,
mert semmi érdekesség sincs benne. Viszont azok a próbálkozások,
amikor nincs előre semmi sem kikötve az átküldendő gondolattal
kapcsolatban, azok sikeresebbek is és érdekesebbek is. Ha valaki
gyakorlással szeretné elsajátítani, akkor így lehet. Én azonban ezt így
soha nem gyakoroltam, nálam a meditáció mélysége és a zavaró
gondolatok kizárása magától hozta az eredményt.
A javaslatom tehát csak ennyi: sokat kontrollozni, jól elmélyülni.
Ha valakinek van hozzá kedve, szerintem érdemes párokat létrehozni,
vagy egy előre megbeszélt képzeletbeli helyszínen összegyűlni
gondolatban.
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
