Kedves István!
Megrendülve, érdeklődve, csodáskozva és aztán hittel olvastam ezt a
történetet. Mélyen megrázott, ugyanakkor hiszek benne.
Ha megtennéd, hogy elküldöd az egészet egyben, szívesen elolvasnám úgy
is.
 ) Köszönöm előre is!
Amit ezelőtt olvastam, az talán az eleje lehetett, amikor Ági szembesült
azzal, hogy már nem "játék" ez a halál, mert nem térhet már vissza a testébe.
Örülök, mert "A lelkünk útja" soraira ismertem és az a könyv rettenetesen
sokat adott nekem. Azt hiszem, történeted után újra előveszem, mert szükségem
van rá.
Áldásos napot és hétvégét kívánok Neked és mindenkinek!
Szilvi
--
"Szeretni valakit azt jelenti,
megtanuljuk a dalt, ami a szívében rejlik,
és elénekeljük neki amikor nem emlékszik rá..."
(Ismeretlen szerző)
"Egy ismeretlen ősi fényű
Örök Titokról elszakadtan,
Küldöncnek jöttem s eltűnök majd,
Ha izenetem átaladtam."
(Mécs László: Meteor)
Molnár Szilvia
---
SZTE Egyetemi Könyvtár - http://www.bibl.u-szeged.hu
This mail sent through IMP: http://horde.org/imp/
|
