> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Valszam ( 150 sor )
> Idopont: Tue Nov 12 03:13:21 CET 2002 TUDOMANY #2005
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> Az antropiakutato tudosok 
> szerint _s_e_m_m_i_f_e_l_e_ elet nem alakulhatott volna ki, ha a
> VE alapallandoi, tulajdonsagai akar picit is masok. A legtobb 
> esetben meg szervetlen kemia sem nagyon letezne, nemhogy biologia.

Szeretnem megtudni, hogy tudhatunk-e arrol barmit is, hogy a "VE
alapallandoi, tulajdonsagai" lehetnek-e "picit is masok", mint
amit
tapasztalunk?
Figyelem! Nem arra vagyok kivancsi, hogy milyen
gondolatkiserleteket
csinalnak az "antropiakutato tudosok", hanem arra, hogy
tudhatjuk-e,
hogy lehetnek-e masok!
Buta gondolatkiserleteket csinalni konnyu. Ha kimondom, hogy ha
40 C
fokon fagyna a viz 0 helyett, akkor nem letezhetne
"_s_e_m_m_i_f_e_l_e_"
mai ertelemben vett Foldi elet, akkor en is nagyon okos
"antropiakutato
tudos" vagyok? Hiszen bizonyos szempontbol ez is csak "pici"
elteres.

Gogy

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ingerles ( 17 sor )
> Idopont: Thu Nov 14 10:23:25 CET 2002 TUDOMANY #2007
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> math:
> 
> >A kiserlet pedig pont erre mutat ra, es igy komoly erv abban, hogy az
> evilagi magyarazatot preferaljuk a tulvilagi elleneben.
> 
> Persze. Az egesz jelensegkorben a problemat a kovetkezoben latom.
> Meglehetosen meggyozo bizonyitekok vannak arra nezve, hogy bizonyos
> esetekben komaban levo szemelyek olyasmit eszlelnek, ami valosagos.
> Peldaul elmondjak, hogy amig komaban voltak, mi tortent a folyoson, es
> valoban az tortent.
> 
> Termeszetesen lehet az dolgot tagadni. De ha a tagadas megsem
> megoldas, felmerul a kerdes, hogy mi az ilyen eszleles termeszetes
> magyarazata. Erre meg senkinek sem sikerult tobbe-kevesbe elfogadhato
> valaszt adni.

A szomoru az, hogy ilyen tortenetekkel eddig csak "szajhagyomany"
utjan
ismerkedtem meg. Az elbeszelo a legtobb esetben szinten
"szajhagyomany"
utjan ismerte meg.
Ezek utan en maradok napjaink legendainak tagadasanal.

Gogy

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: RE: para ( 9 sor )
> Idopont: Wed Nov 13 12:13:21 CET 2002 TUDOMANY #2006
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy agyunk generaciorol generaciora fejlodik,
> tokeletesedik, 
Ezt meg honnan veszed?

> Ugyanakkor kozismert teny, hogy az allatvilag
> szamos kepviselohez kepest hatranyban vagyunk a latast, hallast, szaglast
> kiszolgalo erzekszerveink tekinteteben. Ez azt sugallja - de nem bizonyitja
> -, hogy esetleg lehetseges a kulvilag eszlelesenek alternativ (hagyomanyos
> erzekszervektol fuggetlen) modja, melyet agyunk elobb-utobb kifejleszt.
Kifejleszt?????
Ezt hogy erted?

Gogy

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Akusztikus tomografia ( 30 sor )
> Idopont: Mon Nov 11 14:44:06 CET 2002 TUDOMANY #2004
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> Van egy masik modszer is, asszem ez az MRI, ahol gerjesztik az atomokat a
> testben, es ezek egyszerre kibocsatanak 2 fotont ellentetes iranyban. A
> test kore rakott sok detektor veszi a fotonokat, es az idokulonbsegbol meg
> az iranyokbol kiszamolja hogy honnan indultak. Vagyis itt nincs szukseg
> bonyolut matematikara, 'csak' baromi pontos idomeresre.
 ...
Itt azthiszem keveredett az MRI és a PET.
Az MRI-nel (magnetic resonance imaging) magneses terrel
gerjesztik az
atommagokat (NMR?) es valahogy az alapján kapnak kepet. A PET-nel
(positron emission tomography) gyorsitoban frissen eloallitott
pozitronokat tartalmazo anyagot (pl. hormonokat, tapanyagokat
stb.)
juttatnak a
szevezetbe, az a megfelelo helyen felalmozodik (pl. mukodo
agyterulet
tobbet fogyaszt, mint a nyugvo), megtortenik a pozitron bomlasa a
2
foton kibocsatasaval. Ezt kombinálják valamelyik elozoleg
emlitett
kepalkoto modszerrel (CT, MRI), igy a felepitesrol, es a
mukodesrol is
kapnak informaciot.

Gogy

Hello TUDOMANYosok!
 A szemem ele kerult egy iromany, amelyben a kovetkezoket
mondjak:
(idezet kezdete, nagybetus kiemelesek tolem)
>>>
[...] a galaxisok szinkepeben a kemiai osszeteteluknek megfelelo
szinkepvonalak a voros szin fele eltolodva jelennek meg, s annal
nagyobb mertekben, minel messzebb vannak tolunk. Ennek, a
HUBBLE-FELE (KOZMIKUS) VOROSELTOLODASnak nevezett
jelensegnek egyik legkezenfekvobb magyarazata a Doppler-
effektus, miszerint e jelenseg annak kovetkezteben lep fol, hogy
a
galaxisok a terben mozogva nagy sebesseggel tavolodnak tolunk.
[...]  Az einsteini egyenlet tagulo teru megoldasaiban ugyanis a
galaxisok a terhez kepest - ezen osszefuggesben elhanyagolhato
sajat mozgasuktol eltekintve - mozdulatlanok: nem ok tavolodnak
a terben tolunk, hanem a tagulo ter viszi oket magaval
 Lenyeges, hogy ebben az esetben NEM LEP FOL Doppler-
effektus! Ehelyett RELATIVISZTIKUS VOROSELTOLODAS
keletkezik, mely hasonlit ugyan az elobbihez, de elvileg
kulonbozik
tole.
S bar a kozmikus voroseltolodasra a Doppler-effektus
kezenfekvobb magyarazat, ebbol vegeredmenyben egy newtoni
jellegu, mozdulatlan terben egymastol szetaramlo galaxisvilag
kovetkezik.
[...], hogy ami tapasztalatilag adva van, az a galaxisok
voroseltolodasa.
 Ezt szamtalan modon lehet ertelmezni.
Ma is vannak olyan - kisebbsegben levo elmeletek - amelyek a
voroseltolodast a galaxisok terbeli mozgasara vezetik vissza
(azaz
azt valoban Doppler-effektusnak tekintik), s elutasitjak a ter
gorbultseget es tagulasat.
 A ketfajta folfogas kozotti valasztas pedig nem a tapasztalat,
hanem csupan izles kerdese.
<<< (idezet vege)
Nem hagytam ki semmi lenyegeset.
Tudva, hogy vannak a temahoz ertok a listan,
kernek szepen egy komoly elemzest, biralatot.
Sajat kerdeseim:
- hanyfele (szamtalan?) modon ertelmezheto a tavoli galaxisok
voroseltolodasa? En eddig csak egyrol tudtam.
- melyek lehetnek azok a "kisebbsegben levo elmeletek"?

Udv. go'be'

Motto: megall az ido es megall az esz :)

Kedves Tudosok!

Az hogy a fekete lyukba eso urhajos a kulso megfigyelo szerint
SOHASEM
esik be, az szep, de megteveszto. Az igaz, hogy a Schwartzschild
koor-
dinata ido vegtelen amikor atlepi az urhajos a esemenyhorizontot,
DE 

Eloszor is gondoljuk meg mit latunk kiulrol. Azt latjuk, hogy az
urhajo
fenyei nagyon gyorsan eltunnek. Nem egy szep kimerevitett kepet
latunk 
a horizont-atlepes idejerol, hanem a kep nagyon gyorsan
elvorosodik es
elhanyvanyul. A klasszikus fizika szerint gyors exponencialis
feketedes
lesz. Ha ehhez hozzavesszuk a kvantum-mechanikat, akkor arra is
gondolni
kell, hogy veges szamu foton leven, hamarosan egy arva fotont sem
latunk
az urhajorol. 

Ez meg nem az eredeti kerdesre valasz, de kovessuk, hogy mi
tortenik az
urhajoval beeses utan (ami neki veges sajatido).

Masodszor legyunk eros idegzetuek. Ki lehet szamolni, hogy mennyi
ido
alatt er az urhajos az r=0 szinguritashoz. Latni nem latjuk, de
szamolni
tudjuk. Azt kapjuk, hogy VEGES ido alatt. Hopp! Az urhajos a
horizontot
atleve ugy latja, hogy az amit mi idonek hivunk az visszafele
folyik. 
A sajatideje (karoraja) termeszetesen kozben elore megy. Summa
summa-
rum: egy Schwartzschild idohoz ket hely tartozhat: egy a
horizonton 
kivul (amit latunk) es egy belul (amit nem latunk, de ki tudunk
szamol-
ni). 

Mindezt nem erdemes agyonertelmezni. Az egesz csak azt mutatja,
hogy a
Schwartzschild koordinatak, akik jol mukodnek kinn, nagyon
szerencset-
lenne valnak a horizont tajekan es belul.

udv
kota jozsef

> Felado :  [Romania]
> Temakor: re: Csillag rancigalas  ( 90 sor )

Kedves Szocs!

A kerdesidre tuljadonkeppen Voros Jozsi korrekt irasabol kiderul
a valasz. Ugy latszik pontatlanul fogalmaztam, mert mintha egyre
tobb lenne a felreertes.

<<<Nem, a Nap ilyetenszeru mozgasa ismert sokszaz eve, kovetkezik
a
newtoni mechanikabol. Ugy latszik felrerthetoen fogalmaztam: a
Napot csak peldakent hoztam, a szobajoheto sebessegek nagysaganak
illusztralasara es arra, hogy egy tolunk tavoli bolygorol hogyan
lehetne eszrevenni, hogy a Napnak bolygoi vannak.>>>

> En nem latom, hogy a korforgasi elvbol, hogy alakul ki vegul az
> eliptikus palya. Milyen erok hozzak letre a periheliumot, apheliumot? 
> Itt nekem a tyuk-tojas dilema merul fel. Az excentricitas rangatja a 
> Napot, vagy a rangatas kovetkozmenye az excentricitas? 

Amint V. Jozsi druszam irja, jobb ha elfelejtjuk a rancigalas
szot.
A rancigalas szaggatott valamit sugall. Vegyuk ugy, hogy a
fordito 
vagy ujsagiro izgalmasan akart fogalmazni :). Maradjunk eloszor a 
korpalyanal, ez a legtisztabb eset. Korpalyanal a bolygo mindig
egy-
forma erovel huzza a Napot, csak az ero iranya valtozik. A bolygo
es
a Nap is korpalyan megy, a kozos tomegkozeppont korul. Ha valaki 
messzirol nezi a Napot akkor doplerrel nem a teljes sebesseget,
hanem 
csak annak az ofele mutato vetuletet tudja merni. Ez a szinuszos
val-
tozas -- a kormozgas vetulete szinuszos.

> A masik dolog; a Nap ilyenszeru elmozdulasat, hogy lehet merni a 
> Foldrol? Dopplerel a Foldrol?

A Nap ilyenszeru mozgasat nem erdemes bonyolultan meregetni.
Muszaj,
hogy legyen. Kozvetetten abbol merjuk, hogy ha nem lenne, akkor a
boly-
gok mozgasaban eszreveheto kulonbseg lenne a szamitottol --
megdolne az
egi mechanika...

> Ezt en is igy tudom, eppen azert kerdezem, hogy mitol ellipszis a 
> palya.  Szerinted a rancigalas, az excentricitas kovetkozmenye? Az 
> elobbi irasod szeriny "Eddig konnyeden csak szinuszhullamrol beszeltem,
> ami korpalyara igaz"

Most nezzuk a excentrikus esetet. NEM arrol van szo, hogy a
bolygo a 
rancigalastol excentrikus palyara kerul, hanem arrol, hogy ha
valamiert
excentrikus a palya, akkor a bolygo mar nem allando erovel huzza
a napot
a palya kulonbozo fazisaiban. A kozponti csillag periodikus
sebessegin-
gadozasa akkor nem szinuszos. Hogy milyen, azt a palya
ismereteben ki
tudjuk szamolni. Es forditva is. Nem azt irtam, hogy a
rancigalastol 
lesz excentrikus a palya -- valami mastol. A megfigyelesi teny
az, hogy
talaltak jelentosen excentrikusan keringo bolygokat is.

> Hogy lesz szinuszos?
Szinuszos a korpalya vetulete. Az excentrikus NEM tisztan
szinuszos.

udv
kota jozsef