> > NaTiVeX
>
> (1) Hány betüs a jelszó tudni lehet?
> (2) Próbáltál már számításokat végezni, hogy mennyi idő alatt pörög végig
az
> össze variáció?

bruteforce hasznalata zip file-oknal felesleges, mivel visszafejtheto
a titkositas. pl az advanced zip password recovery tudja ezt.
("guaranteed recovery") ezert (is) kell RARt hasznalni =)

xtal

Hello Laci!

HC> Hogyan tudok Delphiben olyan progit írni, ami Windows hálózatban
HC> több gépen futtatva egymással kommunikálnak?

Muszaj  az  osszes  gepnek  az osszes geppel komunikalnia? Nem lehetne
kijelolni egy gepet szervernek, vagyis egyik gepre a programod szerver
valtozatat   feltenni,  a  tobbire  pedig  a  klienseket?  Eddig  csak
kliens-szerver megoldasokkal talalkoztam :-(

udv: TOscar

> mondjuk var1-et. Mert azt ugye nem latja. Erre szeretnek toletek 
> valami frappans,
> szep, elgans megoldast kapni. Gondoltam ra hogy global-nak 
> deklaralom oket,
> de az meg ojan eeee, raadasul nem jo ha tob fo peldanyom van, 
> aztan gondoltam arra is
> hogy a fo-re mutato pointert megkapja minden al peldany de ez meg 
> lassu es memoriaigenyes. 
> Lehet hogy van ra vmi direkt nyelvi eszkoz is csak nem tudok rola.

friend keyword pont erre van. Deklarald a wrapped class -okat friend -
kent, es akkor latnak minden membert a parent class -ban.

G.M.

> Szeretnem elerni, hogy ha a usercontrolon egy nyomogomb
> segitsegevel ne csak a usercontrol lathatosagat allitsam
> false-ra, de a menut is felszabaditsam. Sajnos ezt nem
> sikerult megalkotnom, pedig biztosan egyszeru, csak az
> en turelmem volt keves hozza. :)

Gondolom, h a form parent control -ja az usercontrol -nak (mas esetet 
nem is tudok elkepzelni hirtelen). Csinalj egy EventHandler -t a form -
ban az <usercontrol>.OnVisibleChanged -re, es az eventhandler -ben 
irj kodot a menucontrol enable -re.

G.M.

>class fo
>{
>	class al1{...}
>	class al2{...}
>	class al3
>	{
>		class al31{...}
>		...
>	}
>	...
>	var1, var2, var3...
>}
>
>namost a programom csinal tobb peldanyt a fo classbol, es termeszetesen
>az egyes al classok csak a sajat fo classukon belul dolgoznak.
>Akkor van problema ha nekem mondjuk az al31 egy peldanyabol kellene elernem
>mondjuk var1-et. Mert azt ugye nem latja. Erre szeretnek toletek valami frappa
n
>s,
>szep, elgans megoldast kapni

Nem biztos, hogy ertem, mi a problemad, egyreszt a helyesirasod miatt,
masreszt mintha fogalmi zavarban lennel: az osztalyhierarchia kifejezest
az egymasbol oroklo osztalyokra hasznaljak, nem pedig az
"egymasbaagyazott" osztalyokra.

Valoszinuleg eleg annyi neked, hogy a var1-et mas osztalyok (igy az
al31) szamara is elerhetove teszed:
class fo {
[...]
public:
  var1,...
}

Vagy pedig a fo osszes valtozojat elerhetove teszed az al31 osztaly
szamara:
class fo {
[...]
  friend al31;
}

De mire kellenek neked ezek az "egymasbaagyazott" osztalyok?

				Bye,NAR

Udv,

>Szeretnem atlatni a szamitastechnika vilagat.
Vagy szamtech. vagy szamtehn.
Amirol irtal, az a hoskor (eleje - es gondolom, a vegeig fogsz eljutni).

>hanem alapjaiban szeretnem erteni, hogy mi micsoda.
Ritka manapsag az ilyen...

>A 8085-os CPU programozasat tokeletesen ertettem.
Nekem is a kedvencem.

>Felteszem, hogy a loader progit a memoria
>nagyobb cimu vegebe tette'k, hogy a "felhasznaloi" progi a nullas
>cimre toltodhessen. Jol gondolom, vagy mar nagyon eltevedtem?
Processzorfuggo. A 8086-os processzor mar nem a 0 cimrol indit, hanem
valahonnan az F000:0 cim kornyekerol. Itt kell lennie a loader-nek.

>Ha jol gondolom, akkor most ugy nez ki a helyzet, hogy
>- loader a sajat ROMjabol a RAM tetejebe HWesen betoltodik es elindul
Nem, ugy tudom, az eredeti helyen a ROM-bol indul es eldonti, hogy
masolja-e magat vagy sem.

>- assemblert kartyarol betoltik a RAMba
Ez mar felhasznalofuggo - altalaban nem az inditasi folyamat resze.
Indulaskor csak gepi programok futnak.

>- elinditjak az assemblert, hogy forditsa le a "betuk es szamok sorat"
>    gepi kodra
>- a gepi kod a nullas cimtol indulva megjelenik a RAMban
Ma mar szinte sehol sem a fizikai memoria elejere forditjak a programot.
Az exe formatum relokacios tablat tartalmaz, ami alapjan inditaskor az
indito program atirja az (amugy abszolut) cimeket a programban az eppen
aktualis kezdocim alapjan.
    
>Felteszem, hogy a sok hibas "felhasznaloi" assembly nyelvu progi
>miatt a gep gyakran elszallt, es igy a gepikodu progi futtataskor
Pontosan...

>a loader-assembler-txt harmast (ami me'g mindig a RAMban volt)
>valahogy megvedte'k a veletlen felulirastol.
Nem. Csak a ROM-ban vedett, de igy is elszall a RAM rendszervatozok
felulirasa miatt. Nehany HW es operacios rendszer mar probalja vedeni a
programokat - tobb-kevesebb sikerrel. Regota feltalaltak mar az EPROM-ot
is, es hasznaljak is erre. Elonye a gyors ujrainditas, hatranya a lassu
torles (15 perc - 2-3 keszlettel szoktak dolgozni, igy gyorsan lehet
programozni).

>ha adat kell ki vagy be, eleg meghivni az elore megirt rutint,
>es megmondani neki, hogy melyik memoriacellakat masolja
>a periferian hova. A rutin majd elintezi.
>Na itt mar kezdodnek dolgok, amik nem vilagosak.
>A periferia is altalaban egy bonyolult mechanika,
>amiben szukseg van egy helyi vezerlesre, pl flopinal
>melyik savon legyen a fej, stb., ezeket ugyebar mind el kell rejteni
>a CPU IO egysege elol. Ha szabvanyos a csatlakozasi felulet, es az,
Nem - a regebbi eszkozok meg nem intelligensek es a "rutin" a gepben
levo program resze: a megfelelo parancsokat kell kiadnia az IO porton.

>akkor az IO-t nem erdekli, hogy a periferia hogyan oldja meg a feladatat.
>Akkor viszont mibol is all egy pl. flopi driver? Gyakorlatilag
>semmibol, egy sima ciklus par MOV utasitassal a koze'pen, nem?
A floppy nem igazan intelligens eszkoz! Vezerelni kell, idozitesre kell
figyelni (fol kell porgetni, megvarni, pozicionalni - ezen kivul
byte-onkent jon az adat es ha nem olvassak, elvesz), stb. Nem sok, de
azert par KB gepi program kell hozza.

>Ez az a nagy kunszt, amit inkabb meghivnak, semhogy beletegyek
>a "felhasznaloi" progiba kozvetlenul? Am legyen.
A DOS nem tudja (ott ROM BIOS van), a Win32-ben es a Linux-ban benne
van. Ez meg csak a fizikai olvaso, de az operacios rendszerben mar
szokott lenni logikai renszer is, amelyik nezi, hogy az olvasott adat
program, adat, konyvtarbejegyzes stb.-e, es ennek megfeleloen kezeli. Ez
mar a C64-ben is megvan!

>De akkor miben kulonbozik egy flopi driver egy lyukkartya drivertol?
>Csak annyiban, hogy eppen melyik periferia melyik portra van dugva?
Meg a vezerles modja, az adatok formatuma, stb.

>A flopi fejet vezerlo progi ugye nem szamit drivernek?
De igen. A floppyban leptetomotor van es csak alaphelyzetben lehet
tudni, hol van a fej. A gepben levo programnak kell emlekeznie, hogy hol
van a fej es egyesevel, megfelelo idozitessel kiadni a leptetesi
parancsokat (is, meg a tobbi parancsot is).

>Vagy a lyukkartyak koraban me'g nem volt szabv. csatl. felulet es az
>olvaso mechanikanak minden nyuget-bajat a felhasznaloi szoftver
>volt kenytelen kezelni?
Igen. A floppy legalabb szabvanyos, igy lehet ra ROM BIOS rutint irni.

>Innentol egyre homalyosabb, erositsetek meg, hogy eddgi stimmel-e.
Szerintem ez meg nagyon az eleje - mondjuk a 100 m futasbol 30 cm.

Helló!

Gyors segitségre lenne szükségem.
Excel-ben irt visual basic code-ból, hogyan tudok megnyitni egy word, vagy pps
vagy egyéb office dokumentumot?
Magyarul, hogyan tudom kódból meghivni pl a word-öt, de úgy, hogy egy .doc
file-t meg is nyisson.
Arra kérnék mindenkit, aki tud segiteni, hogy a  cimre
irjon nekem!
Elöre is köszi!

Péter


=====
__________________________________________________________
E-mail: 
 ; 
Web:
http://peteshome.fw.hu
"Ne álmodd az életed, éld az álmodat!"
"Don't dream your life, live your dreams!"

__________________________________________________
Do you Yahoo!?
Yahoo! Mail Plus - Powerful. Affordable. Sign up now.
http://mailplus.yahoo.com

[...]
>   Ezzel is sokat kenyelmesedett a programozok elete:
>ha adat kell ki vagy be, eleg meghivni az elore megirt rutint,
>es megmondani neki, hogy melyik memoriacellakat masolja
>a periferian hova. A rutin majd elintezi.
>Na itt mar kezdodnek dolgok, amik nem vilagosak.
>A periferia is altalaban egy bonyolult mechanika,
>amiben szukseg van egy helyi vezerlesre, pl flopinal
>melyik savon legyen a fej, stb., ezeket ugyebar mind el kell rejteni
>a CPU IO egysege elol. Ha szabvanyos a csatlakozasi felulet, es az,
>akkor az IO-t nem erdekli, hogy a periferia hogyan oldja meg a feladatat.
>Akkor viszont mibol is all egy pl. flopi driver? Gyakorlatilag
>semmibol, egy sima ciklus par MOV utasitassal a koze'pen, nem?
>Ez az a nagy kunszt, amit inkabb meghivnak, semhogy beletegyek
>a "felhasznaloi" progiba kozvetlenul?

Nem egeszen. Ott kezdodik a dolog, hogy a felhasznaloi program
file-okkal foglalkozik, az oprendszer felsobb retege mar blokkokkal. De
a floppy meghajto ezen reteg szamara is egy "absztrakt" feluletet
nyujt: a blokkok egy sorozatat. Ez a reteg (nalad ez volt a
"felhasznaloi" program) szamara nem erdekes, hogy egy vagy ket fej van a
floppy-ban, savonkent 16 vagy 18 blokk van, 80 vagy 90 blokk van egy
oldalon. Ezt a "cimforditast" pl. a floppy meghajtó végzi. Aztan szinten a
meghajto magyarazza el a floppy hardvert vezerlo chipnek, hogy mozgassa
mar el a megfelelo fejet a megfelelo savig es olvassa be a megfelelo
blokkot. Kulonbozo hardveren kulonbozo chipek lehetnek: mig az egyiken
mondjuk ugy lehet az 1. fejet a 15. sav 34. blokkjara mozgatni, hogy
eloszor a chip 12-es portjara kuldesz 1-et, aztan a 13-as portjara
15-ot, majd a 14-es portjara 34-et, mig egy masik chipnel a 2-es portra
kell kuldeni 34-et, majd a 3-as portra 15-ot, vegul a 4-es portra 1-et.
Szinten a meghajto kezel le egyes hibakat. Szoval nem olyan
trivialis a dolog.
				Bye,NAR