Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 752
Copyright (C) HIX
2004-08-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re: Re: Holloko + thread magyaritas (mind)  31 sor     (cikkei)
2 Re: Holloko + thread magyaritas (mind)  16 sor     (cikkei)
3 Re: nyilatkozik (mind)  28 sor     (cikkei)
4 Re: Holloko toldalekolasa (mind)  14 sor     (cikkei)
5 Re: *** HIX NYELV *** #745 (mind)  51 sor     (cikkei)
6 Mindenfelek (mind)  78 sor     (cikkei)
7 Re: Holloko + thread magyaritas (mind)  10 sor     (cikkei)
8 re: thread magyaritas (mind)  4 sor     (cikkei)
9 Re: thread magyaritas (mind)  4 sor     (cikkei)

+ - re: Re: Holloko + thread magyaritas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Egy másik probléma: a közelmúltban a hun.nyelv
> hírcsoportban volt 
> téma, hogy mi legyen a "thread" magyar fordítása.
> Az angol szó 
> többjelentésű, pld. varrócérna, csavarmenet. 
> Jelen esetben azt a jelentését kellett volna
> megtalálni, ami az internetes 
> levelezőcsoportokban, vitafórumokban egy
> hozzászólás és a rá adott 
> válaszok és viszontválaszok összeségét jelenti.
> Jó fordítást találni 
> nem sikerült. Ti tudtok valamit ajánlani? 

Valószínüleg elöbb-utóbb átvesszük a thread (tred?
szred?) kifejezést, - addigis a magyar fórumok csak
"téma",  "az adott téma", stb neveken utalnak rá.
Jobb ötletem nekem sincs, bár már nekem is régóta
bántja a csörömet....




=====
BEST OF HIXIPIXI:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/56

 Leghasznosabb linkek a neten; kedvenc oldalaim:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/68

     SÚGÓ a Yahoogroups használatáról:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/30
+ - Re: Holloko + thread magyaritas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #751, >:

> Egy másik probléma: a közelmúltban a hun.nyelv hírcsoportban volt téma,
> hogy mi legyen a "thread" magyar fordítása. 

  Melyik "thread"-é? Magam az ilyen levelező fórumokon kialakuló 
vitafolyamokat "szál"-aknak hívom.

  A kódgenerálásnál és az operációs rendszer feladatütemezénél 
használatos "thread" fogalomnak pedig már a 80-as években biztos 
fordítása volt. Idézem az Oxford számítástechnikai értelémező szótárat 
(Novotrade 1989): threaded list - többszörösen láncolt lista (ezen 
belül: thread - lánc); threading - lácolás; multithreading - többszálú; 
single threading - egyszerű felfűzés, egyszerű láncolás.
+ - Re: nyilatkozik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hixre!

hix.nyelv #751, >:
> 1. A "nyilatkozik" szó a nyílikból származik, igaz?
> 2. Miféle képző, toldalék vagy micsoda benne a t?

  A szó eredeti jelentését a mai "meg-" igekötős alakja őrzi: 
"megnyilatkozik". A szó egyébként 1463 óta adatolt, és német párhuzama 
is van: "sich offenbaren". Aki "megnyílik" az, elmondja, tudatja velünk 
gondolatait; ha valamit becsukunk, akkor elzárjuk azt, az azzal 
kapcsolatos információt mások elől, ha kinyitjuk, akkor nyilvánossá 
tesszük.

  A "-t" itt műveltető képző: a "nyílat" ige egyébként létezik, ha ma 
már archaikus is, vö. Kenesei István: Immanuel Kant hálósipkája: "A 
homályban nyílatja álmait, / akinek a jövőre reménye van." Jelentését 
tekintve 'nyílásra bír, késztet', vagyis tulajdonképpen ugyanaz, mint a 
"nyit" ige. Ilyenformán a "megnyilatkozik" értelme: 'megnyitja magát'. 
Innen 'megmutatja a bensejét/lelkét/gondolatait/szándékait' > 
'megmutatja magát' (Isten megnyilatkozott), ill. 'hosszan beszél 
gondolatairól, szándékairól' > 'hosszan, részletesen beszél akármiről'.

  Azonban a "meg-" igekötő általában befejezett igéket képez, pl. "lát 
(tartós cselekvés) > meglát (egy pillanat alatt)", "áll (tartós 
cselekvés) > megáll (ez csak egy pillanatig tart)". Tehát a "meg-" 
igekötő nem illik a 'hosszan, részletesen beszél' értelemhez, ezért 
elmaradt az ige mellől. Így keletkezett a "nyilatkozik" ige, amely "meg-
" igekötős elődjének csak az egyik aspektusát örökölte.
+ - Re: Holloko toldalekolasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

nyelv.hix #751, >:
> >   P.S. Az ellenpéldákat, ha vannak, szívesen várom a listatagoktól,
> Én például soha nem mondanám azt, hogy leányfalui, csak azt, hogy
> leányfalusi.

  Én, hogy kizárjam a saját, esetleg a köznyelvitől eltérő nyelvi 
preferenciáimat, minden adatomat helyesírási munkából vettem. Úgy 
gondolom, ezek tükrözik a mávelt köznyelvi formát.

  De találtam az MHSz.-ben egy ellenpéldát: "Hegyeshalom - 
hegyeshalmi", jóllehet a "-halom" utótagból a többi, 750. számban 
felsoroltam esetben nem esett ki az "o" hang.
+ - Re: *** HIX NYELV *** #745 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves !

hix.nyelv #751, >:
> Szerbusztok.
> [...]
> felmerül bennem az a kérdés, ha pl. a hosszú i-t, nem ejtjük, nincsen 
> olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval mint röviddel, 
> tulajdonképpen miért is van az egész, mi szükség van erre a 
> megkülönböztetésre?

  A tudás hatalom és a hatalom annál értékesebb, minél inkább keveseké. 
Ezért a társadalom kitermeli magából a tudással már rendelkezők 
védekezési mechanizmusait a feltörekvőkkel szemben. Ennek egyik eszköze 
a helyesírás.

  Aki egy elit családban nőtt fel, annak már kisgyermekkora óta 
elérhető a normatív helyesírással írt mese-, gyermek- és ifjúsági 
irodalom. Itt tehát működhet egyfajta imprinting: tanulás nélkül, 
pusztán az olvasott kép alapján rögzül és absztrahálódik a helyesírás 
alapja. 
  Akinek pedig nem volt gyermekszobája, annak ezt a tanórákon kell 
elsajátítania, később, kevésbé tanulékony aggyal, nagyobb 
erőfeszítéssel. Ráadásul rögtön az alapokkal szinte egyidőben kapja meg 
a részleteket, egyedi eléréseket. Így nehezebben tud magában egy átfogó 
szintézist készíteni, mely nélkül a részletek nem helyezhetők 
rendszerbe (pedig ez a megértés alapja minden tanulási folymat során). 
Miközben az illető ezzel van elfoglalva, szerencsésebb társa a hatalom 
szempontjából konvertibilisebb tudást sajátíthat el, így a tanulás 
végére a jobban induló csoport jelentős előnyre tud szert tenni. Tehát 
a helyesírás arra való, hogy feltartsa a nem az elitből jövőket a tudás 
megszerzéséért folyó versenyben.

  De a helyesírás a tanulás lezártával is használatos 
csoportösszetartó, és -elhatároló jelként. Embertársunk írásából csak a 
helyesírást figyelve is következtethetünk arra, hogy a mi 
intellektuális csoportunkba tartozik-e, avagy alánk, netán fölénk 
rendelt-e. Ezek az észlelések meg fogják határozni a hozzá való 
viszonyunkat. És ha, mondjuk, mi döntünk arról, hogy felvesszük-e az 
illetőt állásra, akkor az így felépült viszony nem elhanyagolható 
hatással van az illető boldogulására.

  (N.B. A helyesírásnál is fajsúlyosabb barrier az irodalmi nyelv: a 
suksükölés, az egyes szám első személyű ikes ragozás használata, az "-
e" partula helye stb.)

  P.S. Miközben a fentiekből talán az tűnik ki, hogy az osztályrendszer 
csökevényének tartom a helyesírást, valójában én is a körön belül 
vagyok, és én is felhasználom ezeket a jelzéseket. Rám pl. máris 
önkéntelenül 
hatott, hogy a "szerbusztok" köszönést "b"-vel írtad, és nem "v"-vel. 
[Ez nem cikizés, csak jól jön a tárgy illusztrálásra.]
+ - Mindenfelek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> felmerül bennem az a kérdés, ha pl. a hosszú i-t, nem ejtjük,

  De ejtjük, Adamkof. Lehet, hogy Te nem ejted és másik százezer ember
nem ejti, de például én ejtem és megint másik százezer szintén ejti.

> nincsen olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval mint
> röviddel,

  Tör -- tőr. Koros -- kórós. Irat -- írat. Elöl -- elől. Stb. Hogyne
lenne, százával.

> tulajdonképpen miért is van az egész, mi szükség van erre a
> megkülönböztetésre?

  Kétségkívül vannak, akik nem érzékelik, de ez a megkülönböztetés
semmiben se különbözik a rövid és hosszú mássalhangzók
megkülönböztetésétől. Hányan vannak, akik azt mondják: szallag, esső,
pontossan, szöllő, és mégse így írjuk ezeket a szavakat. Úgy írjuk
őket, ahogyan a sztenderdizált nyelvváltozatban ejtik.

> Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy ez így van, másrészt ez a
> nyelv fejlődése, nem?

  Nem, egyáltalán nem biztos, hogy ez a nyelv fejlődése. Egyelőre (bár
lehet, hogy ebben Mártonfi drusza nem ért egyet) nem következett be az
az állapot, hogy az irodalmi magyar nyelvből kiveszett volna a rövid
és hosszú i kiejtésbeli megkülönböztetése, márpedig az irodalmi nyelv
szokott a nyelvek helyesírásrendszerének alapjául szolgálni. (Mielőtt
meglepődsz, hogy egy irodalmi nyelvnek hogyan lehet kiejtése,
elmondom, hogy ez az a kiejtés, amin a szépirodalmi szöveget az
előadóművész elmondja.)

> Ez az egész egy :-) jellel a végén értendő?

  Gábor, a vigyorit huszonöt éve találták föl, a humor pedig sok
évezrede létezik. Légy szíves, oldd meg az interpretációs feladatot
mankó nélkül.

> mi legyen a "thread" magyar fordítása.

  Időnként a _szál_ szót szokták alkalmazni ebben az értelemben, de
távolról sem mondható kialakult, rögzült használatúnak.

> 1. A "nyilatkozik" szó a nyílikból származik, igaz?

  Igaz.

> 2. Miféle képző, toldalék vagy micsoda benne a t?

  Az -at (-at/-et, -tat/-tet) képző egyik betűje.

> Hát akkor lehet, hogy te vagy a nagyon kevés kivételek egyike: ti
> erősítitek a szabályt.

  :)

> Budapest-erzsébetvárosi.

  Szia, nyelvrokon! Újpest--békásmegyeri!

> Vízszintesen a területi, függőlegesen a csoport- és rétegnyelvi
> változatokat szokták érteni.

  Ja, rá kellett volna jönnöm.

> Én például soha nem mondanám azt, hogy leányfalui, csak azt, hogy
> leányfalusi.

  Egyetértek.

> Ugyanakkor ebben valószínűleg kisebbség vagyok, mert a Magyar
> nemzeti szövegtárban 58 leányfaluira jut 10 leányfalusi.

  Mi ez a szövegtár, hogy lehet hozzáférni?

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Húsevő denevér – útmutató a spam elleni védekezéshez a The Batban
Ha IV. Béla 25 év alatt 30 törvényt hoz, 20 év alatt 45-öt hányadik Béla hoz?
+ - Re: Holloko + thread magyaritas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szegedi Gábor írta:

>... mi legyen a "thread" magyar fordítása...
>...Ti tudtok valamit ajánlani?

Témakörlánc? Üzenetlánc? Témalánc? Levéllánc?
Cikklánc?  Lánc? Témakörfonál? Üzenetfonál?
Témafonál? Levélfonál? Cikkfonál? Fonál?

Balázs
+ - re: thread magyaritas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

szerintem: thread ~ téma

Udv,
Jozsi.
+ - Re: thread magyaritas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> mi legyen a "thread" magyar fordítása.
Szál, vitaszál, fonál, a beszélgetés fonala.

Üdv: Attila

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS