Janos,

>Egyebkent azok is fizetnek kulonadot, akik rohognek, csak akkora penzt
>tesznek (netto zsebre), hogy ebbeli oromuk elhomalyositja azt a tenyt, hogy
>az egeszen az allam (vagyis mi) keres legjobban, s jol teszi. Bar ettol az
>ugylet nem lesz tisztesseges.

En szivesen fizetnek azert par(szaz) milla kulonadot, hogy netto fel
milliardot hazavihessek. :)
Es nem lehetne azt mondani, hogy de megszivattak, mert mennyit kellett
fizetni.


Zoli,

>Rohognek, holott sirhatnanak is. (lentebb ramutatok, miert)
>Kacajuk nem kezdheti ki a matematika igazsagat, hanem mindossze
>arra utal, hogy *boldogok a lelki szegenyek* ... :)

Szerinted ok a lelki szegenyek, mert annyi lovera tettek szert, amibol
meg az unokaik is vigan megelnek anelkul, hogy dolgozniuk kene?
Az, hogy ossznepi szinten veszteseges a lottozas (ha csak a nep penzet
nezzuk, es az allami bevetelt vesztesegnek konyveljuk el), az egy dolog.
Az egyen (marmint a nyertes) szempontjabol viszont nagyon kiraly a
dolog.
Szerintem pl. Teged sem zavarna, ha minden magyar polgarnak havonta +1
Ft adot kene fizetnie, es az igy osszegyul 10M felet allambacsi
lenyulna, es csak a masik felet utalna a szamladra. Nem mondanad azt,
hogy "Jajj, de hulye vagyok, hogy hagyom ezt a lenyulast!". Orulnel
annak a havi 5 M-nak is.
Vagy nem? :)

Rocky

Janos,

> Szoval jon az elektromagneses ter hullamzasa, odaer a
> tukorhoz, es mivel bele nem megy, ezert valamerre masfele
> kell mennie, ugy, hogy a Maxwell egyenleteket is kielegitse.
> Az meg a visszaverodes.
Szoval, ha azt feszegetem, hogy hogy' is van az, hogy
valahol a vilagban egy elektron gondol egyet, es
alacsonyabb energiaju palyara all, majd kisvartatva egy
tukor feluleten egy masik elektron pont akkorat ugrik fel,
majd megint le, aztan kicsit kesobb a detektorban megint
ugy gondolja egy elektron, hogy o most mas palyara all,
es ha e harom atomot osszekotom egyenesekkel, akkor
a tukor feluletevel bezart szoguk egyenlo lesz - szoval ha
ezt feszegetem, akkor erre az egyetlen helyes valasz,
hogy azert, mert a Mexwell egyenletek igy irjak elo?
Dehat honnan tudja a tukor feluleten az az egy atom,
hogy milyen sikban all a tobbi? Meg kulonben is... Ajjaj,
azt hiszem, itt is olyan teruletre tevedtem, ahol az emberi
agy szemleletes modellalkoto kepessege csodot mond,
es marad a szintiszta matematikai modell.

Erdekes az is, amit a teljes visszaverodeses kiserletrol
irtal. Itt a kiszoko fenyrol/horol ket dolog jutott eszembe:
egyreszt a hatarfelulet biztosan nem idealis, ezert
termeszetes nemi veszteseg. Masreszt: mennyi is az a
nagyon kozel, ahova a detektort teve mar nem kapunk
teljes visszaverodest? A foton helye is ugyebar csak
bizonyos valoszinuseggel adhato meg, magyaran a
kisebb toresmutatoju kozegben is nullatol kulonbozo
valoszinuseggel lehet a feluletet elero foton (hadd nyuljak
most ehhez a tulhaladott, am helyenkent megis
szemletes reszecskehez :), ahol ez a valoszinuseg a
felulet fele kozeledve novekszik. Nem ezt merjuk a
detektorral, ha tul kozel megyunk? (illetve a kettot egyutt)
Lehet, hogy bizonyos vegyi anyagok ezt a valoszinuseget
novelik meg valoszinutlenul erosen, így lesz belole kemiai
detektor (ez persze csak talagatas, de ha igaz is, a miert
meg megvalaszolatlan marad).

ToZo

Sziasztok !

Nemreg olvastam, hogy nagyon szegeny es elmaradott orszagokba olyan
lampasokat kivannak szallitani adomanyozok, melyek napelemmel feltoltheto
akkumulatorral nehany oran at vilagitanak. (Talan olvasolampak
lehetnek ezek, vagy vedelmi celt szolgalnak, pl. ejszaka
kellemetlenkedo rovarok, kigyok, egyeb riadalmat kelto
allatok tavoltartasahoz ? Errol nem irtak.)
Mindossze annyi technikai adat volt a cikkben (Elet es tudomany)
hogy a napelemek elettartama 6 ev. Ezt nem art tudni, ha
alternativ energiaforrasok iranyaban keresgelunk.

Mas. Par eve megjelentek a 12V-os, 220-as halozatrol
mukodo kis, asztali halogenes olvasolampak.
Mi ezeknek az elonye ? (Annyit tudok, hogy a halogenizzok
hatasfoka nagyobb a hagyomanyos izzokenal, de a lampa
trafoja valamelyest csokkenti a nyereseget.)
A kompakt fenycsoves vilagitas nem kedvezobb ennel ?
Elettartam tekinteteben is kedvezobb lehet, vagy tevedek ?

Mas. Ugyancsak par eve kaphatok a *meruloforralok*
tovabbfejlesztett, praktikusabb es biztonsagosabb valtozatai,
hoallo muanyag kancsos vizforralokent.
2kW-ot tudnak, ami - ugy tunik uj technologianak, vagy anyagoknak
koszonheto, hiszen egy kb. hasonlo geometriaju holeado spiral
reggebben csak 500W koruli teljesitmenyt nyujtott.
Tehat vagy az izzoszal anyaga mas, es magasabb homersekleten
is turheto az elettartama, vagy sikerult jobb hovezeto anyagot
talalni, mely a vedocsovet az izzoszaltol elszigetelii.
Tudja valaki miben tortent az elorelepes ?

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: tukor ( 73 sor )



 >Neha en is meglepodom, amikor vegiggondolok valamit.
Kivarjuk a veget, es akkor szeretnem latni Janos meglepodott arcat.

>Jo kerdes, de nehez is. Plane nekem, aki tudvalavoleg nem hisz a fotonban
>:-)
Nem ertem hogy van ez, hogy nem hiszek, vagy igen?  Hogyha egyszer valami
van, azt talan csak el lehet hinni.
Ha pedig nem, szeretnem, ha ismertetne Janos elkepzeleset a fenyrol, mint
elektromagneses hullam. Ezzel egyidoben talan a ter alkotoelemeirol is
elarulna valamit.
Ezekszerint a gravitonokban sem hisz Janos.

 >Janos (totalreflexios vaskalapjat lengetve....)
Valoban fenylik az a vaskalap :-) mostmar csak az a kerdes meddig?
Felek hogy Zoli is el fog partolni.
(Egyenlore csak zarojelben, Kituno eredmenyekkel szolgalunk)
   Udv mindenkinek, Csaba.



_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

Kedves Tudosok!

Bocs, ha valakit bant a megszolitas, men ugy szanom.
Napok ota olvasom az eromuvekben megtermelt "folos" energia megmentesere
tett erofesziteseket.
A fogalmak kisse keverednek, ti. feszultseg, energia, teljesitmeny. A nem
csucsidoben mukodo eromu az ennek az idonek aktualis mennyisegu energiat
termel. Konkretan a kivet egy adott teljesitmeny, ami bemegy a halozatba.
Az, hogy az eromu generatora forog, meg nem jelenti az energiatermelest. Nem
forog gyorsabban a tengely, vagy nem no meg a feszultseg (jelentosen) a
terheloaram csokkenese miatt. Tehat a "megtermelt" felesleget nem kell
megmenteni, max. az elfolyt vizet lehet 'sajnalni' -azt meg ugyis adja a
Nagy Termeszet:-)
Kb. arrol lehet szo, hogy ha mar egyszer megepitettek az objektumot, akkor
minel jobban hasznaljak is ki. Az egyeb energiahordozokkal uzemeltetett
eromuvekben pl. nem raknak annyi szenet a kazanba, ha csokken a
teljesitmeny-igeny, vagy a rektornal a nuklearis folyamat intenzitasat
csokkentik. A halozatba taplalt villamosenergiara szigoru eloirasok
(jelalak, feszultseg, frekvencia, zajossag, stb.) ervenyesek. Igy a
halozatban a szabvanyban meghatarozott fesz. van, es ez adott maximalis
aramerosseggel terhelheto. Ebbol vesszuk ki reszunket ugy, hogy a nekunk
szukseges teljesitmeny eleresehez kello arammal terhelunk. Ez ugye
teljesitmeny, es ha ezt az allapotot x ideig tartjuk fent, akkor vegzi el a
kivant mennyisegu munkat.
Egyik eromu sem termel tehat tobb energiat a szuksegesnel. Ha egy eromu
kepes a csucs igeny kielegitesere, akkor legfeljebb a kevesbe terhelt
idoszak jobb kihasznalasa erdekeben kampanyolhat. Az is igaz vizsont, hogy a
nem (minimalisan) termelo eromunek is vannak koltsegei, nem beszelve a kieso
nyeresegrol:-((

Udv : Pista

> Egy kb. 3mm vastag lapocska, par centi hosszu es szeles, es ugy csinal,
> hogy a lapnak csak az egyik oldala magneses, a masik nem. Vagyis olyan,
> mintha egy rendes magnesnek learnyekoltuk volna az egyik oldalat (nem az
> egyik polust, hanem az egyik oldalan mindket polust). Ez persze nem
> lehetseges, legalabbis ugy tudom, hogy a magneses teret nem lehet
> arnyekolni.

A magneses teret nem lehet arnyekolni, de a magneses fluxus ugyanugy
valasztja a legkisebb reluktanciat (magneses ellenallast) ahogy a villamos aram

(szinten fluxus) a legkisebb ellenallast. De itt nem errol van szo.

A hutoszekrenyek oldalara tapaszthato magneses reklamlapocskak ugyanugy
az egyik oldalukon jobban tapadnak. Nemi vasreszelekkel konnyen teheted
lathatova az erovonalakat es igy a jelenseg magyarazatat is "lathatod".

--------

> Elektromos aram felhasznalasaval hogyan lehetne leghatekonyabban (aramlo)
> levegot futeni? Esetleg a nitrogent gerjeszteni EM sugarzassal? De milyen
> frekvencian?
> Nem tudom, a fu"toszalas megoldas milyen hatasfoku lehet?

A villanyarammal valo futes hatasfoka 100 %. Gondolj egy hajszaritora.
Az energia vesztesegek csak a zajban (a levego nyomasanak, mozgasanak
valtoztatasa), a szarito kopaspaban es valtoaram eseten a motor koruli ter
magneses vesztesegeiben szamolhatok, vagyis elhanyagolhatok. Talan nem
"hatekonysagra" gondolsz, hanem valami masra?

Bruno

> Felado :  [Hungary]
> Elektromos aram felhasznalasaval hogyan lehetne leghatekonyabban (aramlo)
> levegot futeni? Esetleg a nitrogent gerjeszteni EM sugarzassal? De milyen
> frekvencian?
> Nem tudom, a fu"toszalas megoldas milyen hatasfoku lehet?

Gondolom, a kozonseges hajszarito hatasfoka nagyon kozel lehet a 100%-hoz.
Vegul is hogyan tud energiat veszteni, ami _nem_ a levegot melegiti? Miutan
sajat magat felfutotte, es egyensulyba kerul, mar szinte minden hot csakis a
levegonek tud atadni. Valami elenyeszo ho a nyelen keresztul eljuthat a
kezig, de ha a drotjan logatjak, meg ez sincs. A droton par milliomod resze
a honek talan eljut a drotjan a falig, szerintem elenyeszo. Valoszinüleg a
legnagyobb veszteseg a hosugarzas lehet, de ezt se lehet nehez ezrelek ala
szoritani mondjuk fenyes felulettel. Futeni konnyu...

Udv, Jozsef