Nagyon koszonom a tanacsokat az ajanlatokat a segitseget a Cd lejatszoval
kapcsolatban.
Vasarlas es javitas.
---
Kennedy
Az egyik legkedvesebb, ha nem A Legkedvesebb Hegedumuveszem.Barmelyik
felvetelet szivbol ajanlom barkinek. A Negy evszak felvetele tudtommal
honapokig volt vezetohelyen a Brit poplistan. EMI muvesz, igy ez a ceg adja
ki es adta ki a lemezeit beleertve a Jazz lemezeit es sajat szerzemenyeit
(Kafka). "Iskolas" koraban sokat jatszott jazz klubbokban egyik tanitojaval
Grapellivel,  egyebkent Menuhin zeneiskolajaban tanult. Punk es
extravagans.
O az a "nem akarmilyen hegedus", aki Berlinben a Philharmonikusokkal adott
koncerten lenyugozoen jatszotta Brahms concertojat (Norrington vezenyelt),
majd az unneplo kozonseget egy "egyszeru" raadassal koszontotte, ami nem
volt mas mint Bartok hegedu szonataja!
Ez olyasmi tett mint a marathon utan lefutni egy 100-as sprintet.
Megallt a levego a koncertteremben. A Brahms utan egy ilyen hihetetelen
koncentraciot kovetelo es technikailag is nehez darabot ilyen csodalatosan
eloadni! Tombolt a kozonseg.
-------
Mutter 1999-ben megjelent lemezerol irottakhoz szivesen csatlakozom Szeidl
Gyorgy velemenyehez. Ayo felvetele mellett (Philips) ezt tartom a
legjobbnak az altalam ismertek kozul.
A Gramophon Magazin Lamon es a Tafelmusik Sony lemezet ajanlja az elso
helyen. Mutter uj lemeze egeszen kivalo kritikat kapott.

>
>> ... meg mindig nem ertem, hogy peldaul Bach Air
>> szvitjenek mi koze van a tanchoz? Es miert nem
>> mondjuk szonata? Erre kernek valami magyarazatot! :))
>

Az "Air szvit" Bach eseteben hatarozottan hibas kifejezes.
Bar letezik olyan szvit, amelyben dominalnak az Air tetelek,
a muformat eredetileg megsem erre tala'lta'k ki. Ugyanis az
Air-rel a szvitnek pontosan azokat a teteleit jelolte'k (a nyito
Ouvertu:re-tol eltekintve), amik _nem tancos_ jelleguek;
viszont az osszes tobbi valamilyen tanc. Es a szvit eredeti
(zenei) jelentese, amint azt mar To:ro:k Peter elso leveleben
is megirta: tancok sorozata. (Bach 4 zenekari szvitjeben
mindosszesen 1 Air tala'lhato.)

Hogy miert nem mondjuk szonatanak: elsosorban azert, mert
a zeneszerzo a "szvit" szot irta az elso oldal tetejere. :-)) Amig
a szohasznalat nem terjedt el (ami egesz Europaban eleg
gyorsan ment vegbe), bevett kifejezes volt a "sonata da camera"
a hasonlo jellegu muvekre. De utana mar a szonata szot masra
hasznalta'k, sorra kivesztek belole a tancos tetelek, egyre tobb
formai elvaras alakult ki a temak kidolgozasa tere'n is, stb.
A muformak jelentese koroktol fuggoen is valtozhat, e tekintetben
a szonata is latvanyos fejlodesen ment keresztul. Nehez volna
olyan definiciot adni, ami a korai szakaszt elvalasztja a szvittol.
Kesobb viszont tartalmi es formai szempontbol is mas lett.

A szvit onmagaban nem koti meg a hangszerosszeallitast,
szolodaraboktol egeszen a nagyzenekari muvekig jelentos az
irodalma. Szonatan tipikusan kamaramuvet ertunk. De ez sem
volt mindig igy. Pl Corelli 150 tagu zenekarral is eloadatta
egykor trioszonatait. Baromi jo lehetett. Kivancsi volnek,
eloirt-e nekik disziteseket is. Mert, ugye, a tomegektol nem
varhato el az, ami ket (jo) szolistatol.

Sok szep zenet, Zsolt

Kedves HANG!

Gondoltam, megvarom, amig ezt a Nigel Kennedy fiut
be nem dobja valaki a koztudatba. Gyorgy@... (kgy)-nek
koszonhetoen megerkeztunk.

Eloljaroban egy kis osztonzes: imho Vivaldi komplett 
Opus 8-as sorozata - ami 12 concerto "Il cimento dell'ar-
monia e dell'invenzione" gyujtocimmel; kozuluk most az
elso 4-rol beszelunk - erdemes a meghallgatasra. Sovany
penztarcajuaknak kis hazankban elerheto lehet a Liszt F
Kzkr eloadasaban. Mellesleg az Opus 3-at (L'estro
armonico, ugyancsak 12 concerto) szinten felvette'k veluk.

Nigel Kennedy verzioja oriasi, de konzervativ fuleknek nem
merne'm ajanlani. Illetve csak ovatosan. NK egy fenegyerek,
aki ujraertelmezi, helyenkent ujrairja a muvet. Technikailag
tokeletes, koncepcionalisan pedig rendkivul erdekes eloadas.
Lehet, hogy csak engem zavar kisse - irtam mar errol mas
osszefuggesben -, hogy az angol tradicioban az allegro
idonkent allegrissimo gyanant funkcional. (Erdekes, az
olaszoktol sokkal konnyebben elfogadom hitelesnek a
szokottnal gyorsabb tempokat.)

Par hete irta valaki - sajnos nem tala'lom most -, hogy 990
magyar forintert kaphato valahol a Felix Ayo / I Musici
verzio. Imho ez egy tokeletes "best buy" ajanlat; hogyha
valakinek nincs me'g mertekado felvetele, amivel kelloen
elegedett, akkor most rohanjon es vegye meg ezt. Persze
a muveszi ertek nem forintosithato, es akinel a penz nem
szempont (es csak 1 felvetelt akar a mubol), az hallgassa
meg elobb ezt is es az 5000 forintos A-S Mutter -t is. Az
utobbit merfoldkokent emlegetik, de mellesleg Felix Ayo
lemezerol is hasonlo szuperlativuszokban beszeltek anno.

Egyebkent Ayo a Kammerorchester Berlin kiseretevel is
lemezre jatszotta a muvet, ennek egyik kulonlegessege
J. Tate gazdagon diszitett continuo kiserete csembalon.
Szinten egyebkent, az I Musici Micheluzzival is gyonyoru
dinamikus, a toluk megszokott robbanekony eloadast
produkalt.

Javaslom tovabba, hogy a szerzo tovabbi otodfelszaz
versenymuverol se feledkezzunk el.  ;-))
Egyuttal kerdezem, tud-e valaki olyan www vagy egyeb
forrast, ahol a muvek haromfe'le szamozasa szisztema-
tikusan parhuzamba van allitva.

Sok jo zenet, Zsolt

nemreg Agoston keresett digitalis hangkartyat.
Ide jutottam:
http://www.digitalexperience.com/cards.html


NZoli

Hali!

Olvasgatom itt a Hangokat es lattam, hogy regebben volt komolyzenei
ajanlotok az "ajanlott" zenekrol, nos, nem tudnatok ezt megtenni olyan
komolyzenei muveknel is ahol a zongora a foszereplo?
Mi az amit mindenkeppen erdemes meghallgatni es ilyesmi, szoval mint
ahogy a multkor irtatok a Hangba jopar heten keresztul!

Elore is koszi,
Ciao
Peter

Hallo hallo !
Oda lyukadtam, hogy gramofonlejatszo hangszedojet kellene
tekercseltetnem. Maga a tekercs olyan 3-5 mm nagysagu,
de kell hozza valamifele celszerszamot is csinalni. 0.05-os
drotbol kell 140 Ohmnyit feltekerni. Van egy oregur, nevszerint
Finali Tamas, aki annakidejan a Telefunken hangszedoket
tekercselte, de annyira elromlott mar a szeme, hogy nem val-
lalja. Tehat ismer valaki miniatur tekercskeszitot ? Udv, Agoston

> Felado :  [Hungary]

> Felado :  [Austria] irta:
>A kisjelu kabelert (<5mV) fizetnem a legtobbet,

>jel/zaj miatt. De a gyakorlat is ezt mutatja. Ugy ertek egyet azzal,
>amit irtal, hogy _ha most csak egy jo kabelre futja_, akkor azt a
>kisebb jelu helyre tegyuk. Mert azert mashol is hasznal a jo. Es ehhez
>jon meg hozza az a tapasztalat, hogy ugyanabbol a kabelbol a hosszabb

  En is erre gondoltam lenyegeben.

>A honlapon eppen nem talaltam bovebbet [fejlesztes alatt], de minden
>esetre nagyon szep.

  Szerintem sem kellene hivatkozni a honlapra ha nem talalhato ott a beigert in
fo.
Lehet, hogy csak vevo csabitas akart lenni az invitalas.
A honlapon megneztem a szabadalmakat is: esetleg be lehetne scannelni a teljes 
szabadalmi
leirasokat is olvashato valtozatban (vagy csak nekem nem sikerult kibontani?).

>szorodas miatt imho nagyon kevessel. Nem ez szokott lenni a problema.
>Nem a gyengebb jel/zaj viszonyra panaszkodhatnak a gyenge kabelek
>tulajdonosai. Elsosorban moslekot csinal. Osszemossa a hangokat. Idoben
>is frekvenciaban is. Sokkal kisebb lesz a mikrodinamika, eltunnek a ket
>hang kozotti szunetek, csendesebb tizedmasodpercek. Mintha kicsit

 magyaran torzitana a kabel? Helyenkent belebarmol a hangspektrumba, de ugy,
hogy csak eltolja a hangfrekvencias jeleket, esetleg felharmonikusokat kavar be
le,
de nem bantja a jelek amplitudojat. Utobbi esetben valtozhatna a jel/zaj
viszony is, felteve, hogy a jel es a zaj intenzitasa elteroen valtozik.
 
>zengetnek a zenet. Csokken a "modulacio", enekesek hanglebegtetese,
>hegedusok enyhe vibratoja teljesen el tud tunni. Eltunnek a zenei
>nuanszok, a hangszerkezeles finomsagai. De nem a hozzaadott zajtol.
>Legalabb is nem feher jellegu zajtol. Tobbnyire mindenen egy
>felsobasszus-alsokozep tartomanyu elszinezodes keletkezik. Ha meg
>raadasul durvan felboritja a balanszt, nincsenek melyek, vagy magasak [a

>Az audiofil sajtoban "szabaly", hogy kisebb jelnel fontosabb a jo kabel.

 Igy van ez, de Bese Attila ezzel nem ertett egyet. En ezert javasoltam
a 16:4:1/m -es okolszabalyt. Kisjelu kabelre 4-szer annyit erdemes kolteni
mint nagyjelure meterenkent. Napnal is vilagosabb, hogy nagysagrenddel
kisebb jeleknel ua. a kabel tobbet fog belebarmolni a kisebb jelbe,
megha van is abban vmi, hogy nagyobb aramnal viszont erosebb lehet a 
kolcsonhatas az aram es a kristalyracs kozott, igy szinten adodhat veszteseg.
Csak egy okot emlitenek: nagyobb feszultseg mellett pl. nagyobb eselye
van egy elektromos jelnek arra, hogy "athuzzon" pl. egy kristalyhiban (szennyez
es)
veszteseg nelkul mint pl. kisjel eseten.

>A kivett madzag is kituno, meregdraga kabel volt. Es a pilota is, hifis
>baratja is lecserelte, es immar en is lecsereltem a vilagccsucs
>lemezjatszokarhoz gyarilag szerelt nyilvan nem ulibuli kabelt. [Aszonjak

az eredeti VandenHul]

  Melyik Kimbert probaltatok?

>En sem az elektronok szorodasat tartom fontosnak a kabelek minosegenel.
>Azok imho [nem ertek hozza, de megis :-)] mindenkeppen kaotikusan
>rohangalnak. Hany atom kozott is kell atszlalomozniuk egy masfel meteres
>kabel eseten??? De leirok egy nagyon tanulsagos esetet. Az ujabb olvasok

  A szorodasnak annyira van jelentosege, hogy Van den Hul ezert alkalmaz
vekony szenszalas kabeleket, mert ezekben kvazi egydimenzios az aram.
Minimalis a diszperzio, az oldaliranyu szorodas. De ehhez nagyon vekony szalaka
t
kell felhasznalni. Rezbol ilyen vekonysagut mar nem nagyon lehetne huzni.
A van den Hul kabelek annak ellenere jok, hogy a szenszal fajlagos ellenallasa
10-30 Ohm korul van szemben a tiszta rez kabel 1 Ohm koruli ertekevel.

  Udv. Durbints