Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: hang lassitas-gyorsitas ( 60 sor )
> Idopont: Thu Nov  9 13:44:44 EST 2000 TUDOMANY #1293
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Sipi rovid reagalasabol nem ertettem, mire is gondolt.
En erre gondoltam: ugyanazt a szoveget ugyanazzal a sebesseggel el tudod
mondani
mas hangmagassagban, mert a hangszalaidat kulonbozo mertekben feszited meg
(ez vegulis frekvenciamodulacio). Ez adja a hangmagassagot, hangsulyozast,
az amplitudomodulacio meg a 'szoveget'. Amikor gyorsitasz/lassitasz a
szalagon, minden frekvenciat eltolsz, a modulalo frekvenciat is. Ugy velem,
hogy a vivofrekvencia es a beszed frekvenciaja kozott van akkora kulonbseg,
hogy szurokkel elvalaszthatok egymastol. Tehat egy felulatereszto szurovel
megkapjuk a vivohullamot es ennek a spektrumat kellene eltolni, majd az
alulatereszto szurovel kapottal ujbol modulalni.
Az igaz, hogy ezzel nem adtam gyakorlati megoldast - nem vagyok
elektrotechnikai szakember -, csak a gyorsitas/lassitas hibajara akartam
ramutatni.
Ha esetleg valahol nagy baromsagokat irtam, kerem javitsatok ki!

Jo hangolast!
Sipi

Hali Kalman!

  írta "Radiokarbon" témában
Thu Nov  9

 >>Viszont ugy tudom, az elo szervezetek kepesek modositani
 >>a kornyezetukben es az altaluk felvett anyagokban levo
 >>izotoparanyokat.
 p> Meg mindig itt vagyok elakadva. Tudnal valami bovebbet
 p> irni a temarol?

 Pl. az Encyclopedia Britannica 'Isotope fractionation'
cimszavabol nyers ferditesben:
" A fotoszintezis soran a C-12, a szen konnyu izotopja, feldusul
a nehez izotophoz, a C-13-hoz kepest; emiatt a fakban talalhato
cellulozban es ligninben kb. 2,5%-kal lesz tobb a C-12. A
szetvalasztodas ebben az esetben nem egy egyensulyhoz vezeto
kemiai folyamat eredmenye, inkabb kinetikai hatase: a konnyebb
izotop gyorsabban hasznalodik fel a fotoszintezis folyamataban,
emiatt dusul fel."

 Az elo szervezetben a kemiai reakciok jelentos reszenel
sebessegmeghatarozo tenyezo a diffuzio. Relative kis
koncentracioban jelen levo anyagok diffuzioja membranokon,
csatornakon at, oriasmolekulak reakciocentrumaihoz, stb. A
diffuzio sebessege azonos toltes es meret mellett a tomegtol is
fugg, mire a nehezebb izotopot tartalmazo molekula elvergodik a
kemiai reakcio helyehez, jo eselye van arra, hogy egy konnyebb
"kollega" megelozze.
 Masik kulonbseg, hogy a kemiai kotesek erossege (es ezzel egyutt
az ezeket a koteseket valtoztato kemiai reakciok sebessege is) kis
mertekben fugg a resztvevo partnerek tomegetol. A nehezebb
izotoppal alkotott kotes stabilitasa valamivel nagyobb, a
reakciosebesseg pedig kisebb, mert nagyobb energia kell a meglevo
kotes felszakitasahoz.

 Ezek a hatasok nyilvan a deuteriumot tartalmazo molekulaknal a
legnagyobbak, erre lattam mar tiz-egynehany szazalekos dusitasi
(pontosabban szegenyitesi:-) adatot is. 

                                                            Kibuc

Kedves Marky !

Koszonom a beszamolot szakmai tapasztalataidrol.
Ezekbol a beszamolokbol azok is okulhatnak, akik 
mernok-informatikusi palyara keszulnek, de egyelore 
mindossze illuzioik vannak arrol, hogy milyen feladatok
varhatnak majdan rajuk.
(A TIPP-en a napokban epp e szakterulet kulfoldi megbecsultsegerol
 folyt a cseveges. )

>A problema a fizikai elrendezesnel adodik, hogy melyik kaput melyik
>koordinatara helyezzuk, hogy lehetoleg minden jelnek egyforma futasideje
>legyen (mivel a fenti y x masik kapunal bemenet). Erre nincs jelenleg
>hasznalhato algoritmus.

Az en elveteltte' nyilvanitott otletemben a fizikai elrendezesnek
kivetelesen nem lett volna jelentosege, de, jo hogy felhivtad
a figyelmet az ezzel kapcsolatos gondokra.

Egyszer elmerengtem azon, es most eszembe jutott, hogy 
nem talalkoztam olyan iranyzattal a sorrendi halozatok vilagaban, 
melynel a visszacsatolasok kozos sinen valosulnanak meg,
azaz fizikailag minden kapu-kimenet kozvetlen kapcsolatban 
allna a bemenetekkel, es a bemenetek szurokkel valogatnak 
ki a nekik szolo uzenetet.
Sebesseg tekinteteben ezzel ugyan nem lehetne rekordot donteni,
csak a huzalozas valna roppant egyszeruve.
( A szurok parameterei pedig menetkozben - a halozat altal
onvezerelt modon modosithatok lennenek, csakis azert, hogy e 
halozat elmeletebol ne lehessen tul konnyen levizsgazni :)

>FPGA-knal a kovetkezokepp nez ki a dolog. Megtervezem az aramkort, ezutan
>az optimalizalo normalalakra hozza a fuggvenyeket. Ezutan kovetkezik a
>particionalas, azaz, hogy mely kapukat lehet 1-1 logikai cellaba berakni.
>Ezutan jon a fizikai elrendezes, hogy a logikai cellakat hova helyezem a
>matrixban. Ezt a kristalyodasi folyamatoktol ellesett algoritmussal
>csinaljak. Ha az izzo otvozetet fokozatosan lehutom, akkor ugyan magas
>homersekleten az atomok ossze-vissza mozoghatnak, de ha csokken a
>homerseklet, akkor mar csak a szomszedos atomokkal tudnak helyet cserelni,
>nem maszkalnak el a vilag vegere, es vegeredmenykent optimalis, homogen
>otvozetet kapok. A logikai cellakkal is ez tortenik.

Asszociaciom: Ugy tudom, hogy kora gyermekkorban az idegsejtek 
meg vandorolhatnak, keresve a helyuket. 

>Eloszor pl. random modon berakjuk oket a matrixba, majd "befu"tu:nk"
>nekik. Itt aztan mindenfele ravasz kriteriumok vannak, hogy mikor jobb, ha
>masik helyre "u'szik" a cella, majd fokozatosan csokkentjuk a
>homersekletet, ezzel a cellak akciosugarat. A vegeredmeny egy lokalis
>optimum. Ha nagyon kritikus a dolog, akkor parszor le kell futtatni a
>fizikai elrendezest es kezzel kikeresni az optimumot, esetleg a kezdeti
>random elrendezesnel is bele lehet szolni, hogy 3-4 cellat ide vagy oda
>akarok, a tobbi legyen a program dolga. Szinten lehet olyannal meg
>jatszani, hogy magasabb homersekleten tobb cella egysegesen mozog, mig
>alacsonyabb homersekleten kulon-kulon vandorolnak.

A korabban temakent felvetett *evolucios* tervezesi technikak 
egy ujabb peldaja ez.

Udv: zoli

Koszonom a reagalasokat. 
Legutobb tulajdonkeppen mar nagyon kozel voltam egy 
hasznalhatonak tuno megoldashoz, de elmentem mellette:
Mikozben digitalizaljak a hangot, 
1. numerikus derivalassal keresik az idofuggveny szelsoertekeit
2. korrelacios szurovel felismerik a maganhangzokat.
A maganhangzokba - mint periodikus jelekbe - maximumaik es 
minimumaik tajan beszu'rnak 1-2 idoszeletnyi, megegyezo csucserteku 
*tagito* impulzust.   Ettol a szavak hossza hosszutavon 
novekedne, viszont - minthogy kb. megallapithato, hogy mikor 
kezdodik valamely massalhangzo, az azt megelozo maganhangzobol 
az utolso periodus(oka)t elhagyjak. 
(feltetelezem, hogy az egesz jelfeldolgozasban egy
bizonyos szandekos kesleltetes van, azaz a hangszorobol mindig kesve 
jon a hang. ( 10mS valoszinuleg nem feltuno, de
 tul nagy kesleltetes biztosan zavarna a beszelot.)
Osszefoglalva : maganhangzokat melyitenek, melyekbol 
periodust hagynak el.

A hang felfele modositasanal a maganhangzok periodusai max/min 
ertekeinel kicsipnek rovid szeleteket, majd a kovetkezo
massalhangzo elott beszurnak 1-2 hasonlo kullemu periodust,
mint a megelozoek voltak.
Jobbat nem tudok kitalalni.

A beszedhang magassagat igen jol lehet meg felfele tolni a levegobe
kevert heliummal is, de ez a modszer osszegerjedes ellen nem ved.  
(Viszont elhataroztam, ha legkozelebb latom Zambo Jimmyt, figyelni
fogom, nincs-e a zakoja alatt helium-pumpa. :)

Udv: zoli

Udv!

> Felado :  [Romania]
> Azon gondolkodtam, hogy milyen lehet az anti-hidrogen (antiproton+
> pozitron) szinkepvonala, mert hallottam hogy mar elo tudnak kis
> mennyisegben allitani ezt is a gyorsitokban. Nem latom miert lenne
> mas mint a normal hidrogennel.

Ez pontosan igy igaz.

> Ha viszont ez igy van es altalaban az antianyag szinkepvonala
> megegyezik a vele egyenerteku anyag szinkepvonalaval, akkor miert
> vagyunk annyira biztosak abban, hogy nincs a Tejuton tul antianyag
> valahol

Mert ahhoz viszont tul sok a csillagkozi anyag. Pl. a hidrogen. Az
talalkozna, nem a bolygok.

Istvan

LEONIDÁK 2000!

A közelgő meteorzápor alkalmából megújultak Leonida-oldalaink!
Friss információk a hullás lefolyásáról, a várható meteor-darabszámokról,
a látványról. Leonida-képgaléria, linkgyűjtemény, s egy kis elméleti háttér 
a meteorok, meteorrajok világáról.

Tehát:                   http://leonidak.mcse.hu

A kedélyek "előzetes lecsillapítása" végett fontosnak tartjuk hangsúlyozni: 
ne legyen senkinek se illúziója, hogy az idén lesz a "világmindenség 
leglátványosabb meteorzápora". Az utolsó negyed előtt álló, azaz
meglehetősen
fényes Hold a várható maximum környékén éppen azon a területen tartózkodik
az 
égen, ahonnan a Leonidák raj meteorjai érkeznek. Fénye elnyomja a halvány 
hullócsillagok tömegének látványát. Mindazonáltal jó idő esetén és kis 
szerencsével némileg több hullócsillagot láthatunk péntek és szombat 
hajnalban, mint az év más időszakaiban.

                                           Tepliczky István (Tepi), titkár 
                                            Magyar Csillagászati Egyesület
                                                 (http://www.mcse.hu)