Istenhozott a Gépezetbe! 

Ez pedig az angol eredetije: Wellcome into the Machine - Pink Floyd

A modern fizikával való ismerkedésem során feltunt, hogy a Világ 
kísértetiesen olyan, mintha korlátozott feldolgozási sebességű és 
tárkapacitású szuperszámítógépben lennénk ( "sejt-prockóinak 
kapacitásaira gondolok itt).
Ez egyaránt vonatkozik a relativitáselméleti és a kvantumfizikai 
jelenségekre. Pl. ha nem volna abszolut felso korlátja a 
sebességeknek (mármint c - vákuumbeli fénysebesség) akkor végtelen 
gyors adatfeldolgozóképességű sejtekből kellene álljon a modelltér 
(hogy 'zökkenomentesen' száguldhasson benne bármi). 

S ha pedig az - egy adott pillanatban nyugvó állapotú atom(ok) -
elektronjai tetszőleges energiájúak lehetnének (azaz nem volna 
kvantáltság), akkor részecskénként végtelen tárkapacitásra volna 
szükség, az állapotjellemzők pontos tárolásához. 

Hacsak nem tévedek - a két nagy XX. sz.-i elmélet megállapításai 
mintha bizonyos egzakt alapot nyújtanának ahhoz a régesrégi 
sejtéshez, hogy Világunk lehet akár 'teremtett' - vagy mondjuk inkább 
így: kiagyalt is! 

Zoli

> Mar bocsanat, hogy beleszolok, de akkor ki tanitotta "be" az
> elso hivot?
> Ezt azert ennel joval bonyolultabbnak velem.

Arra gondolsz, hogy egy nem hívő vicc, beugratás, fenyegetés, stb. 
gyanánt mondott valamit az első hívőnek, aki azért lett első hívő, mert 
naívan igaznak vette a mondottakat?

"Legyél jó kisfiam, mert elvisz a zsákos ember", mondja a szülő, aki 
persze nem hisz a "zsákos ember"-ben, de ha a gyerek igaznak veszi, 
akkor a "zsákos ember" hívőjévé válhat?

z2