Kedves Gyiran Istvan!
Ne haragudj, de az egesz irasod logikailag zavaros.
1) Az elejen, mintha elfogadnad azt, hogy van a tudomany, a racionalisan
megalapozott allitasok terulete, es azt, hogy a filozofia ugy altalaban nem
igazodik ehhez.
2) Beszelsz arrol, hogy hianyzik egy eletszemlelet, amivel nagyon
egyetertek. Amivel neme rtek egyet, hogy e ket dolgot ossze kellene keverni.
Szerintem a tudomany a valosagot kuatatja, az eletszemlelet pedig ettol
fuggetlenula zt mondja meg, hogy hogy nezem en ezt a valosagot. Az
eletszemlelet nem szolhat bele abba, hogy mi a valosag, a tudomany pedig
semmit sem mondhat arrol, hogy hogy kkell nezni a valosagot, az csakannyit
mond, hogy ismereteink szerint mi van. Az eletszemlelet igy egy egyeni,
szabad dolog, nem tartozika dolgokmagyarazatahoz, hanem emberi szukseglet. A
filozofia jo nagy reszt eletszemleletrol szol, azaz nem tudomanyrol, es nem
is tudomanyfolotti dolgokrol, hanem egy mas szferarol, muveszeti szferarol.
3) >nincs a kor tudomanyos ismereteit is magaba foglalo letelmelete.
Ugy tunik, egy kukkot seme rtettel meg abbol, amit irtam. Amennyiben a
letelmelet ELMELET, akkor tudomany hataskorebe tartozik, es akkor nem
lepheted at a tudomany szabalyait. Amennyiben atleped, akkor nem fogsz
elmeletet kapni, hanem valami mast.
4) >A tudomanyok a letezes egy-egy szeletevel foglalkoznak, az ott
megfigyelheto
> informaciokat gyujtik, rendszerezik. Felepitik es folyamatosan
tokeletesitik
> a vizsgalt terulet modelljet. A filozofianak kellene egyseges rendszerbe
> foglalnia a tudomanyos ismereteket, (beleertve a megismeres celjat), hogy
> ezzel vegsosoron magyarazatot adjon az egesz letezes okara, celjara is.
a) A tudomany nem az elet egy-ket szeletevel, hanem egeszevel
foglalkozik, minden szeletevel foglalkozik, es amennyire a tudomany
egyseges, ugy mindent leir, ami tapasztalhato dolog. Amennyiben a tudomany
szamodra nem eleg egyseges, akkor igazad lehet, de akkor a tudomany
egysegesitesen kellene faradni. Nem a filozofia szerepe ez.
b) Lenyegeben kibukik az, hog ymit hianyolsz, amr megint a celokat.
Csakhogy ezt nem tudod levezetni, Miert nem eleg egyseges egy olyan
magyarazat, amiben nincsenek celok?! A magyarazat teljesen mas, mint a
celokrol valo szamadas.
5) >A filozofia az a tudomany, amely orzi a nagy EGYSEG emle'ke't, es ennek
> megfeleloen torekszik arra, hogy a letet egyetlen nagy osszefuggo
rendszerbe
> rendezze. (Ennek analogiaja a fizikaban a nagy egyesites, amely ezt az
> egysegesseget a fizika vilagaban szeretne megteremteni.)
A tudomanyban a fizikalizmussal tokeletes egyseg van, minden visszavezetheto
a fizikara, a fizika p[edig empirikusan alkalmazott matematika. Nem tudom,
hogy a filozofia milyen alapon es milyen nagyobb egyseget alkothatna? Van
egy olyan sejtesem, hogy ez nalad csak amolyan szovirag, aminek a jelenteset
nem tudod megfogalmazni.
>A tudos tehat darabokban, a bolcs pedig egeszeben nezi, es latja a vilagot.
A jo tudos egysegeben nezi a vilagot. Nem tudom, miben all a bolcs nagyobb
egysege.
>A filozofia, - ha jo -, semmivel sem kevesbe egzakt es ellenorizheto, mint
>altalban az un. empirikus tudomanyok, hisz ugyanazon logika szerint,
>ok-okozati elv alapjan magyarazza a kornyezetet, csak tagabb korben.
Ha ellenorizheto es logikus, akkor ugyanugy tudomany, es nem mas. Itt nagy
ellentmondasba kerulsz magaddal.
6) >Nem akarom feleleveniteni a kemiai evolucioval kapcsolatos vitat, csak
>utalok ra, hogy ott az empirikus tudomany az ellenorizhetoseg hatarat
>meghalado allitasokat (valamikor, veletlenul, ki tudja hol es hogyan,
> kialkult az elet) tesz anelkul, hogy pontosan meg tudna hatarozni az ELET
fogalmat.
a) Szamomra nyilvanvalo, hogy ezt az ellenorizhetoseg dolgot te neme
rted. A tudomany foglalkozhat olyan dolgokkal, amelyek nem ellenorizhetoek
csak kozvetett modon, de nem foglalkozhat olyan dologgal, amely sehogy sem
ellenorizheto. Az evolucio elmelet ellenorizheto.
b) A biologiaban nagyon jol definialva van az ELET fogalma, lasd Ganti
Tibor: Az elet mikentje cimu konyvet.
>(Ezzel csak azt szeretnem szemleltetni, hogy az empirikus tudomany sem
>feltetlenul egzakt.)
De az.
7)
>Masreszt, ami az empirikus, vagyis erzekelesunk altal ellenorzott
> megismerest illeti, annyit bizonyosan tudunk rola, hogy altala nem a vegso
> valosagot, tehat nem a tulajdonkeppeni igazsagot fogalmaztuk meg. Mert ha
> igy lenne, nem lenne fejlodese a tudomanynak, pontosabban nem lenne
szukseg
> a tudomany fejlodesere. A folytonosan fejlodo termeszettudomanyok
> kenytelenek ujabb es ujabb, magasabb szintu renszerekbe foglalni az
> ismereteiket.
Termeszetesen ez nem az empirizmuson es nem a nem empirikus dolgokon mulik,
hanem logiaki szuksegszeruseg. Ezt ugy latom megint csak nem tudod
megerteni, emrt ehehz nem elegsegesek a tudomanyfilozofiai ismereteid.
Kelrek, ne tegyel ilyen kijelenteseekt!
> Az empirikus tudomany egyik sulyos korlatja az 'eszkoz', amivel erzekeli a
> vizsgalt kornyezetet, masik pedig maga az erzekeles, mert ugy vizsgalja a
> kornyezetet, hogy kozben belenyul, mialtal valtoztat rajta.
Ez abszurdum. Az arisztoteleszi tudomany csak a megfigyeelseket engedte meg.
A modern tudomany megengedi a kiserleteket, emrt a mestersegesen generalt
korulmenyek altali vizsgalodasbol sokkal tobbet tudhatunk meg a
termeszetrol, mitn a megfigyelesekbol onmagukbol. Azt hiszem, ezen nincs mit
bizonygatni, a kijelentesed teljesen abszurd.
Megjegyzes: a kvantummechanikaban a kiserlet es a megfigyeles osszemsoodik,
mert a megfigyeles is belenyul a kornyezetbe. Ilyen szinten (marpedig a
fizika ilyen szinten van, a megfigyeles es kiserlet elvileg el se
kulonitheto).
>A bolcselet az, ami mar ugy is kepes allitasokat tenni a kornyezeterol,
hogy
>gyakorlatilag nem 'nyul hozza', csak szemleli, nem kell neki semmilyen
>eszkoz, (a beszednyelven tul) csak a megismero elme, sot, kepes magan az
>'eszkozon', az elmen is felulemelkedni es kivulrol szemlelni.
Ilyen volt az Arisztoteleszi fizika, es nem is jutott el, csak egy bizonyos
szintig. Kiserletek nelkul nem jutnank messzire a megismeresben.
>>Valahogy igy: "en itt es most, ezt velem latni ott". Ezek, ha nem hazudok,
>>akkor tenyek. tehat ezen tenyeknel az igazsag es hamissag egyertelmu.
>Nagyon tevedsz. Az allitasodban egyetlen tenyszeru elem van, megpedig a
>"ve'lekede's". Az teny, hogy latni velsz valamit, de hogy az a valami
>valojaban mi...? Utalnek itt ujra a tudomany fejlodesere.
Istvan! Nem erted? En ugyanezt allitom. Nem vagy kepes felfogni? A velekedes
egyertelmu, az, hogy az valojaban mi az elmelet kerdese. De az elmeletnek
nagyon hatarozott modszertan szerint kell eldontenie, hogy mit gondoljon
arrol a dologrol, hogy mi az.
>>Mindenesetre a tudomanyban van abszolut igazsag,
>A tudomanyban kijelentesek vannak, amelyek nagyon is viszonylagosak -
fokent
>a megkozelites modjatol, eszkozetol fuggenek. Ahogy valtozik a megfigyeles
>eszkoze, ugy valtozik a kijelentes is. Hol van itt abszolut igazsag?
Az abszolut igazsag itt olyan ertelemben ertendo, hogy egy elmeletnekmegvan
az egyertelmu igazsagtartalma egy adott megfigyeelshalmazon. Ez nem fugg
szemlelettol, es nem fugg a szemelytol. Mi g a filozofiaban nincs ilyen.
>>b) Amennyiben az erzekelest meghalado dolgokkal van dolgunk, akkor mi az
>>ellenorizhetoseg?
>A logika. Ok-okozati elv szerint kell levezetni, egymasbol szarmaztatni az
>egyes allitasokat.
Nem ezt kerdeztem. Ha logikailag akarod levezetni az allitasokat, akkor
valamilyen axiomabol kell kiindulni. Milyen axiomakbol indulsz ki? A logika
onmagaban csak az ellentmondasmentesseget jelenti, nem jelenti az igazsagot.
>>Miert ne vehetne fel a tudat olyan allapotot, ami olyan dolgot modellez,
ami a
>>valosagbannem letezo?
>Azert, mert nem lenne 'logikus'. (Lasd fentebb!)
Miert ne volna logikus?
> Az anyag csak azt hozhatja letre, amire az ot mozgato torvenyek
> predesztinaljak.
Nincs olyan fizikai torveny, amely megtiltja, hogy egy szamitogep nem irhat
ki valotlan dolgokat, illetve egy szemely ne gondolhatna el valotlan
dolgokat.
> Kovetkezeskepp az anyag nem hozhat letre olyan rendszert,
> amely ezeket a torvenyeket meghaladhatna, mert egyszeruen nincs hozza
> kepessege, vagyis olyan 'okozatot' nem illik feltetelezni, aminek nem
tudjuk
> megmutatni az 'okat'. Ilyen egyszeru, es ellenorizheto. Csak komolyan kell
a) Amikor a szamitogep azt irja ki, hogy: "en nem vagyok szamitogep" akkor
pontosan tudom az okat, fizikailag lehetseges, de nem valos. Ilyenkor mi
van?
b) Az elobb meg arrol beszeltel, hogy valami nem gondolhat olyan dologra,
ami nem valos. Most egy hirtelen ugrassal azt mondod, hogy nem gondolhat
olyat, ami ot meghaladja. Ez itt nyelvi varazslas, nem erveles. Mit jelent
az, hogy meghaladni? Miert haladna meg isten gondolata azt, ami anyagi, es
miert ne volna ez lehetseges fizikailag?
math
|
