> Felado :  [Hungary]
Kedves Szocs,
Hosszu magyarazatokat most mar nem irok, szerintem boven eleg amit eddig
elkovettem, meg es foleg Horvath Pista lapjai. Nehany konkret dologhoz azert
fuznek megjegyzest.
>A meresi eredmenyt termeszetesen nem vitatom, ha futasi
>idot mersz, de az nem sebesseg valtozast jelenti.
Egy vonatkoztatasi rendszerben maradva a sebesseg definicio szerint v=s/t.
Az utat is, az idot is ebben a rendszerben kell merni, es termeszetesen az
osztas eredmenyekent kapott sebesseg is erre a rendszerre vonatkozik. Ha az
ido megvaltozik es az ut nem, akkor a sebesseg erteke termeszetesen mas
lesz.
Itt tisztan latom, hogy azert akadunk el allandoan, mert axiomakent kezeled,
hogy letezik egy _abszolut_ rendszer es ebben egy _abszolut_ sebesseg, es
ezert nem szivesen fogadsz el semmi masfelekeppen definialt fogalmat
sebessegnek. Ha meglatsz egy ilyent, akkor mindjart kezded is magyarazni,
hogy az nem lehet a sebesseg, hiszen nem jol mertuk az utat stb. Latszik,
hogy az abszolut nyugalomban levo egyetlen valosagos es helyes rendszer
meghatarozza a vilagkepedet.
Ezt a vilagkepet nehez megingatni, csak javasolni tudom, hogy azon
gondolkozz el, ha letezik egy ilyen abszolut nyugalomban levo rendszer,
hogyan lehetne azt megkeresni. (vonat nem jo mert megy a fakhoz kepest, fa
nem jo mert forog a Föld, Föld közepe nem jó, mert kering a Nap körül, Nap
nem jo mert bonyolultan mozog a Tejutban stb) Most akkor mi a jo, es honnan
lehetunk biztosak abban, hogy az mar tenyleg a jo? Ezeket a kerdeseket
egyelore el tudod utni azzal, hogy ezek technikai reszletkerdesek, nem
vagyunk eleg ugyesek ahhoz, hogy tevedhetetlenul megtalaljuk az abszolut
rendszert, ez azonban nem ok arra, hogy ne probaljuk egyre jobban
kozeliteni.
A specrelt megalapozo kiserletek es ezek atgondolasa az, ami uj alapokra
helyezheti a terrol alkotott elkepzelesedet. Mert mi van, ha elvileg is
egyenertekuek a reendszerek?
>Igy igaz, most azt nem tudom, hogy ervenyesul a Dopples hatas.
A Dopplerrel nincs semmi baj, ha közeledik a forras, minden ujabb hullamhegy
rovidebb utat fut be, igy hamarabb eleri a detektort, ezert no az eszlelt
frekvencia. Ugyanez van, ha a detektor kozeledik. Forditva is persze.
<<Szo volt korabban a sajat elmeletedrol. Nem mutatod meg?>>
> Oszinten bevallom; amiota veled vitatkozom es masokkal is,
> helyenkent megvaltozott a velemenyem. Ezert meg varok.
> A vita hasznos. Koszonom mindenkinek.
Bizom benne, hogy a vegere a specrel teljes osszhangba kerul a sajat uj
elmeleteddel... :-)
>>Mikor a rudak hatso vege egymas melle kerul, mindketto villant.>>>
>Az nem vilagos, hogy miert lesz egyetlen fenygomb a ket
> villanasbol
Azert lesz egyetlen fenyjel a ket villanasbol, mert megdonthetetlen
kiserleti bizonyitekok vannak arra, hogy a feny sebessege (vagy ami ugyanaz,
futasi ideje 1m-en barmely rendszerben) _nem fugg_ a kibocsato fenyforras
sebessegetol. A szine fugg tole, tehat ket kulonbozo szinu fenybol allo
fenyjel lesz, de egyutt futnak.
> (lehetnek tavol) es miert tagulo, miert nem halado, talan
> nincs fokuszolva?.
Mert ez jutott eszembe. :-) Ha fokuszaljuk, akkor meg fokuszalt egy iranyba
halado fenyjel lesz, de akkor is egyetlen fenyjel...
> Ha mind a ketto sajat fenygombjevel dolgozik, akkor nincs
> semmi erthetetlen.
Akkor tenyleg nem lenne semmi erthetetlen, sot, akkor specrel se lenne...
:-)))
De csak egy fenyjel van, es ezert kellett ilyen fura elmeletet kieszelni.
> Itt azert hozzateszem hogy van egy par tisztazatlan dolog,
> amire esetleg tudsz magyarazatot adni, ha mar lehet ilyen
> rovid idoket merni..
> A villanas ideje, es futasi ideje egyenlo? Melyik nagyobb?
Ez technikai kerdes, ahogy megvalositjak a merest. Lehet nagyon rovid
impulzusokat csinalni, amennyire tudom, 1 cm-nel rovidebb fenyimpulzusokkal
is lehet dolgozni.
Futasi ido meresnel nem erdekes az impulzushossz, inkabb a homlokfal
meredeksege lenyeges, vagyis az, hogy mennyi ido alatt epul fel a kezdeti 0
amplitudobol (kikapcsolt fenyforras, nincs feny) a teljes fenyero.
> Mi van, ha kisebb a villanasi ido? Egy fotonnal megteheto?
Az egy foton az egy masik problemakor, inkabb ne menjunk bele. Amit
fenysebessegnek szokas nevezni, az modulalt fenysugar eseten a
csoportsebesseg, ez az, amivel informacio viheto at, es ez az, ami minden
rendszerben c.
> A radiohullam is igy viselkedik?
A feny es a radiohullam ugyanaz az elektromagneses hullam, csak a frekvencia
(szin) ter el. Ha Kirk kapitany hajoja eleg gyorsan jonne felenk, esetleg
lathatnank a radiojeleit a Doppler miatt... :-)
Udvozlettel, Jozsef
|
> Felado :  [Hungary]
>témában meglévo TÉVEDÉSRE szeretnék rámutatni. Ez pedig a következo:
>A köztudatban "Einstein vonatként" elhíresült "gondolati példa" egy súlyos
>tévedést is tartalmaz, nevezetesen a következot. Einstein szerint, ha a
>vonat a "fény sebességét megközelíto sebességgel" halad, a haladás irányára
>merolegesen benne haladó fénysugárnak el kell(ene) hajlania a sebesség
>irányával ellentétes irányban.
Biztos vagy abban, hogy Einstein ezt irta, es egyenletesen mozgo vonatra es
belso fenyforras fenyere ertette? Melyik konyveben irta?
Oszinten szolva nehezen hiszem, hogy ekkora hulyeseget leirt volna, sot a
hiba tulelte volna a lektort es bekerulhetett volna egy konyvbe. A belso
fenyforras fenye mar Galilei szerint se valtozhat a sebesseggel, nemhogy a
specrel szerint. A kulso fenyre is helyesebb a ferde, mint az elhajlas
kifejezes, legalabbis magyarban elhajlason leginkabb valami gorbulot ertunk.
Nem lehetseges, hogy az altrel bevezeteseben emlitett gyorsulo fulkevel
kevered? Gyorsulo fulkeben ugyanis termeszetesen elhajlik a belso, a
gyorsulasra meroleges fenyforras fenye.
> Mint azt a több mint két éven át folyamatosan
> vizsgált kísérlet egyértelmuen igazolta, ez a nézet téves. A fénysugár
> függetlenül a "vonat" sebességétol, ha a fényforrás a vonattal együt
halad,
> tehát a vonathoz viszonyítva "álló", akkor megorzi meroleges voltát. (Csak
Termeszetesen. Osszhangban a specrellel es Galileivel. Senki se gondolta
maskepp. Legkevesbe a specrel ismeroi, Einsteinnel az elen... Mindenesetre
nem art tudni, hogy az eddigi szamtalan kiserlet mellett egy ujabb keletu is
osszhangban van a modellel :-)
Udvozlettel, Jozsef
|
