Kedves Math!
Sajnos keves idom van, igy csak araszolva tudok valaszolgatni
leveleidre.
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: klasszikus logika ( 357 sor )
> Idopont: Mon Nov 19 15:33:26 CET 2001 FILOZOFIA #837
> Az en kerdesem K1="A vagy nem A" formaju. Ebben az esetben, ha elfogadod a
> harmadik
> Ezzel szemben a te kerdesed K2="B vagy C" jellegu volt, amely az elektronra
> vonatkzott,
>
> ahol B=hullam, C=reszecske. Erre a kerdesre nincs alapod elvarni, hogy en
> B-re vagy C-re
>
> igent mondjak, mert mondhatom, hogy D="sem reszecsek sem hullam". Ugyanis
> nem igaz, hogy
>
> C="nem B", van harmadik lehetoseg, legalabbis logikailag.
Latom, notoriusan behunyod a szemed a lenyeg elott. hat, akkor
legy csak vak, ha Neked ez jobb. Ettol meg ugyanarrol szolt a
kettonk kerdese: ha a kerdezo a sajat rendszeret akarja
raeroltetni a valaszra, akkor bizony nem sok ertelme van a
kerdesnek. Analogia van akozott, hogy az (arisztoteleszi) logika
mit fogad el valasznak es mit nem, es akozott, hogy a klasszikus
fizika mit fogad el valasznak es mit nem. A reszecskehullamot nem
fogadja el, leven a ket termeszet a klasszikus fizikaban eppoly
kibekithetetlen, mint amennyire Te ragaszkodsz a harmadik
kizarasanak elve mellett. Azaz hiaba szeretnel a Nagyokos kepeben
feltunni, Te nem megvalaszoltad a kerdesemet, hanem kikerulted. Te
egy masik kerdesre valaszoltal mar akkor, amikor a QM alapjan
korrigaltad a kerdest, es aztan arra feleltel. Az en kerdesem csak
ket lehetoseget engedett meg, es punktum.
Viszont, ezt a korozest mar nagyon unom, semmi ujat nem irsz sose,
csak megismetled notorius modon a korabbiakat. Ehelyett vegre
inkabb meg kellene erteni, hogy nemcsak arisztoteleszi logika
letezik... (Meg a tudomany mezsgyejen sem!)
> Nemmondhatod, hogy "se nem fogadom el a klasszikus logika torvenyeit, se nem
> nem fogadom
>
> el".:)
Es ugyan mar magyarazd el nekem, hogy mondjuk egy klasszikus
logikan kivuli rendszerbe milyen alapon eroltethetned bele azt,
hogy kizarolag a klasszikus logika alapjan valaszoljon?!? Ez csak
a Te rendszered ebben az esetben. Ha valaki azt mondja, hogy o egy
bovebb rendszerben gondolkodik, akkor meg a Te kereteid kozott is
eleg nagy butasag ezt negligalni, es tovabbra is kotni az ebet a
klasszikus karohoz...
> Ha nem tagadod explicit modon a
> klasszikus
>
> logika torvenyeit, akkor azok ervenyesek minden olyan esetben,amelyre
> vonatkoznak. Az,
>
> hogy mire vonatkoznak, formai kriterium szerint eldontheto: "allitasokrol
> van sz?"
>
> "igazsagrol van szo?" "az allitas formailag megfelel annak, amirol a logikai
> torveny
>
> szol?" Ha ezekre igen a valasz, a torveny vonatkozik es illetekes
> akerdesben.
Blabla. Sajat hited -- minden igazolas nelkul. Meg kiserletet sem
tettel arra, hogy milyen jogon akarod az igazsag kriteriumanak
kisajatitani a klasszikus logikat. Addig rendben van, hogy Te ezt
az utat valasztottad sajat belatasod szerint, mintegy axiomakent,
de nem azert, mert ezt barmikeppen be tudnad bizonyitani. Ez
vilagos is volna, tisztesseges is. Az viszont mar nem, hogy
teljesen figyelmen kivul hagyod a masik eltero valasztasat, es
sajat gondolataidat akarod raeroltetni. Igy termeszetesen valoban
nincs ertelem folytatni a vitat, csak eppen ennek Te vagy az
akadalya...
Arrol nem is beszelve, hogy valojaban nem is igazan errol szol a
temank. Ott csak annyi lett volna a cel, hogy megvizsgaljuk, a Te
keretrendszeredben(!!!) elkepzelheto-e az, hogy egy erzekelesbeli
kulonbseg folytan fennallhat-e annak lehetosege, hogy a szinlatok
nem tudnak valamit bebizonyitani a szinvakok szamara. Ezt hol
elismered, hol tagadod. Most akkor hol itt a harmadik kizarasanak
elve a sajat gyakorlatodban?!?
En mar reg kiegyeztem volna abban, hogy elismerted: ha nincs a
szukseges erzekeles, akkor nincs bizonyitek. Meg azt is megertem,
hogy ebbol Szamodra az kovetkezik, hogy akkor ertelmetlen ilyen
kerdesekkel foglalkozni. Ennek oka is egyszeru: kezdettol fogva
hangsulyoztam, hogy itt nem a tudas, hanem a hit a valasztovonal.
Nem a tudomanyossaguk lete vagy nemlete miatt tagadnak vagy
hisznek emberek, hanem azert, mert valojaban a hit ettol
fuggetlen, mondhatni egy tobbleterzekelest jelent.
> >Miert kellene osszekeverni az igazolhatosagi kerdeseket egyreszt a
> >megismeressel, masreszt az objektivitassal? Attol, hogy valami nem
> >igazolhato, meg lehet megismerheto is, es lehet akar objektiv is.
> >Ezek csak a Te vilagkepedben keverednek ossze... Soha semmivel nem
> >igazoltad ezt a nezetet, hanem csupan kijelentetted, mint
> >alapaxiomadat. Csak hat ez igy sajnos edeskeves ahhoz, hogy
> >elfogulatlan rendszernek tekinthessuk...
> nem osszekeverem, hanem ezek bizony osszefuggo dolgok. ha valami
> megismerheto, es
>
> objektiv tudas szerezheto rola, akkor igazolhato. es forditva, ha valami
> megismerheto es
>
> igazolhato, akkor objektiv tudast jelent. ha ezzel neme rtesz egyet, akkor
> nem tudom,
>
> hogy ertelmezed az "objektiv" tudast. az objektiv tudas nalama zt jelenti,
> hogy az
>
> ismeret forrasa a targy maga,
Tehat osszekevered a dolgokat, egyszer igy, egyszer ugy tancolsz.
Ha nagyon akarod, hat rajta, bizonyitsd be, hogy attol, hogy az
ismeretek forrasa maga a targy, kovetkezik, hogy minden esetben
igazolhatok ezek az ismeretek. Amig ezt nem teszed meg, addig
bizony csak hitrol van szo Reszedrol, csak mellebeszelsz... Addig
bizony objektivitas es igazolhatosag csak tavolrol fugg ossze.
> A modelledet alakithatod ugy,h ogy bizonyos korlatok legyenek. Folegha
> letiltasz
>
> dolgokat. De hogy egy valos modellre nezve ezzel mit akarsz bizonyitani, az
> nem egeszen
>
> vilagos. Nem hangzott el, hogy mit allitasz a valos modelledrol, mi a ket
> modell kozotti
>
> osszefugges, es atviheto-e a bizonyitas. Szerintem nem. De tisztesseges
> modon ezt azzal
>
> kellene kezdened, hogy mindezt megfogalmazod egyertelmu allitasokban.
Ami szukseges, azt a kezdetektol vilagosan megmondtam. Eloszor is
mar milliomodszor ismetlem, hogy a keresztyenseg alapja az, hogy a
Te rendszeredhez kepest hit tobbletevel rendelkezik. Mivel ez hit,
es nem tudomany kerdese, termeszetesen logikai abszurditas
minduntalan azt varnod, hogy igazolast kapj, ez csakis axioma-
jelleggel lehet egy rendszer resze. Ez a magyarazata annak, miert
kell a modellben a szukseges megkoteseket megtenni. (Az mar a Te
bajod, hogy osszekevered a magyarazatot a bizonyitas-igazolas
folyamataval.)
Innentol kezdve pedig termeszetesen nincs helye a kifogasaidnak,
leven csupan annyit igertem, hogy ha elfogadjuk a keresztyensegben
azt, hogy a hit olyan, mint egy tobbleterzekeles, ami hijan a
logika vezet el oda, hogy igazolhatatlan mindaz, amihez e
tobbleterzekeles szukseges. Azaz mindez demonstralja, hogy
lehetseges olyan rendszer, mint ahogyan a keresztyenseg is, amely
ugyan mas alapokon nyugszik, de ettol meg a sajat rendszeren belul
ellentmondasmentes. (Mas rendszer viszont nem hivatott arra, hogy
velemenyt nyilvanitson azon tul, hogy valaki, aki e mas rendszer
hive, azt mondja, hogy szubjektiv velemenye szerint nem fogadja
el...)
> Ha valami hatassal van a vilag valamely reszere, akkor kolcsonhat az
> anyaggal. Namost
Na most maris lebuktal: eros materialista prekoncepciod korlatai
koze szorultal. Ha keptelen vagy arra, hogy felfogd, hogy nem csak
materializmus letezik, akkor persze ezt mar az elejen is nyiltan
elismerhetted volna, es bele se kellett volna massz a vitaba.
Sosem allitottam, hogy a hit materialista alapokon nyugodna...
> vilagban minden mindennel osszefugg.
Ismet egy eros hit prekoncepcioja. Ilyennel ne evelj. (Fuggetlenul
attol, hogy igaz-e vagy sem -- hiszen teljesseggel igazolhatatlan
feltevesrol van szo.)
Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca
|
