Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 483
Copyright (C) HIX
2003-07-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re[2]: szokincs pelda (mind)  67 sor     (cikkei)
2 Re: Macska - szeg - szo:g (NYELV.0482..20030716) (mind)  16 sor     (cikkei)
3 Re[2]: szokincs pelda (mind)  20 sor     (cikkei)
4 Re: Ujbol szog es messe (mind)  78 sor     (cikkei)

+ - Re[2]: szokincs pelda (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Elek!

> Allt ket testver a jardan, az egyik megkerdezte, hogy
> "jon valami ?", mire a masik kozolte, hogy "nem latom",
> mire az elso lelepett a jardarol es azonnal elutotte egy auto.
> Kiderult, hogy a "masik" azert mondta, hogy "nem latom",
> mert eppen a szemebe ment valami es dorgolte a szemet.

jelentes = kozles + kontextus

Az emberi nyelv attol hatekony, hogy minden sokfelet jelenthet, a
kontextustol fuggoen. Ezt a beszelo is felmeri es a hallgato is felmeri,
egymastol fuggetlenul. Ahhoz, hogy tomoren tudjanak kommunikalni, az
kell, hogy kozel azonos modon fogjak fel a kontextust. Ez egy nagyon nehez
kerdes: pl. az ugyvedek meg a politikusok nagyon jol tudjak, hogy szinte
barmit lehet mondani, mert ha valaki belekot kesobb, akkor lehet talalni
hozza egy olyan kontextust, amiben egesz mas jelent ("megmagyarazzuk a
szavainkat"). Nem veletlen, hogy a szerzodesek olyan hosszuak: mivel 
precizen le kell irniuk a kontextust is, szinte nullarol indulva.

A kontextusnelkuliseg abszurditasara az ismert vicc:

Hajoskapitany leszol: - Mennyi?
Gepesz felszol:       - 30.
Hajoskapitany:        - Mi 30?
Gepesz:               - Mi mennyi?

A viccek jo reszenek pont az az alapja, hogy egy feltetelezett
kontextusban ertelmezzuk a szavakat, majd a kontextus hirtelen
valt, es ettol az egesz ertelme mas lesz. A klasszikus pelda:

Kannibal gyerek a vacsoranal: - Anyu, nem szeretem a nagymamat.
Az anyja: Csond legyen, es edd tovabb!

A fenti peldara visszaterve:
A szamara a kontextus: "allunk a jardan, latjuk az utat",
B szamara "allunk a jardan, es nem latjuk az utat, mert valami kozbe
jott".

A "szokasos" kontextus az elso (A), es ez a kerdesbol is nyilvanvalo (ha A
tudna, hogy B nem lat, akkor nem kerdezne), tehat ha B valoban fontosnak
erzi, hogy atadja az informaciot, akkor jeleznie kell, hogy a valasz
kontextus valtozott.

Ezt megteheti egy egyszeru betucserevel: "nem latoK".

Ha ennel fontosabbnak erzi a testvere biztonsagat, akkor az uj kontextusra
kulon felhivhatja a figyelmet: "VARJ, nem latoK".

Ha meg ennel is biztosabbra akar menni, akkor az eredeti kerdesre egyaltalan
nem valaszol, ameddig az uj kontextus nincs megalapozva: "VARJ, VALAMI
BELEMENT A SZEMEMBE".

Persze nem mindenki egyforman kockazat-erzekeny (pl. a tyuk es a diszno a
"ham-and-eggs" keszitesenel), nem mindenki egyforman meri fel a helyzetet
(ld. "macska van a kertben", ahol a beszelo meg van gyozodve a macskarol a
kertben), nem mindenki tud tokeletesen beszelni (mint a viccben: vezeto:
"jobbrol jo?", dadogos: "jo..., jo..., jo nagy kamion") es ezen felul az
emberek szeretnek nyelvileg poenkodni, ezt szinten mindenkinek fel kell
mernie, amikor kap egy valaszt. En egy "nem latom"-ra nem lepnek le, es egy
kezemen meg tudnam szamolni azokat az embereket, akinek egy hatarozott "nem
jon"-jere lelepnek (azert vannak ilyenek).

Igy bar a fenti esetben B a hibasabb (mert csak o akadalyozhatta volna meg
a felreertest), de ha emiatt A-t elutotte az auto, akkor A magara is vessen.

Jozsi.
+ - Re: Macska - szeg - szo:g (NYELV.0482..20030716) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Lezo! 

> Az orszag egyik feleben szeg, a masikban szo:g,
> az egyik feleben szederfa, a masikban eperfa,
> stb. stb. stb.
> 
> Minek ezen vitatkozni?

El nem tudom képzelni miből következtettél vitára, mert szerintem 
nemhogy szöges nézeteltérés lenne köztünk, hanem nagyjából közös 
nevezőn vagyunk szegileg. (Károly, köszönöm az életrajzi adalékot!) 
A szeder- vagy eperfa más kérdés, de ennek megítélésében teljesen 
bizonytalan vagyok. Azért se pörölnék, legfeljebb ha a telekhatáron 
áll... 

Sziasztok: Gábor
+ - Re[2]: szokincs pelda (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Elek!

hix.nyelv #482, >:

> jogi ertelemben is sor kerult kifejtesere. Allt ket testver a jardan, az
> egyik megkerdezte, hogy "jon valami ?", mire a masik kozolte, hogy "nem
> latom", mire az elso lelepett a jardarol es azonnal elutotte egy auto. 

  Én azért nem tudom, hogy hol itt a jogi eset. A "nem látom" válasz azt 
jelenti, hogy az adott érzékszervvel az illesztőnek nincs a dologról 
észlelése, vi. a kijelentés tartalmát tekintve a "nem tudom"-mal 
ekvivalens. Szóval, ez pont olyan válasz volt, mint amit keresel.

  A hiba ebben az esetben a hallgatóban volt: ő értelmezhette hibásan 
"nem"-ként a választ. A hallgató lehetséges félreértését azonban a 
beszélő semmilyen körülmények közt nem tudja kizárni (mint ezt éppen a 
példa mutatja).

  (Egyébként pedig úgy vélem, az úttestről való lelépéskor jogi érvénnyel 
a körültekintést nem ruházhatjuk át másra [ha nem vakról van szó].)
+ - Re: Ujbol szog es messe (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Károly!

hix.nyelv #482, >:

> még biztos számtalan nem gondoltam változat. (Tamás! Jól használtam a
> "használtad" szerkezetet? :o) 

  Jól használtad. Ez itt részemről egy példa a tudatos archaizmusra. 
Ilyenformán a "messe" párja. Én azonban nem csak egy megadott körben 
használom, hanem mindenütt. Tfh. ezt a fordulatot te tőlem csak úgy 
veszed át, hogy a nyelvről szóló szövegeidben alkalmazod, akkor már kész 
is a "messe" modellje.

  Vajon ebben az esetben arról van-e szó, hogy a nyelv(művelés)i nyelv 
használja az igei igenevet [mert ez a neve], a többi nyelvterület nem; 
vagy csak arról, hogy te személyedben vettél át egy általad korábban nem 
használt formát, és alkalmazod olyan körben, ahol találkoztál vele 
[holott a forrásod általánosan használta]?


> S valóban az én általános iskolai számtan tanító nénim is szöget felezet,
> de én még mindig szeget ütök a falba.  

  Én továbbra sem tudom sem megcáfolni, sem megerősíteni a vélekedésedet, 
mert az én "szög" használatom miatt én ezt a problémát egyáltalán nem 
érzékelem.

  Te vsz. egy másik regionális köznyelvet beszélsz mint én: a tiéd 
nagyobb mértékben "e"-ző, ezért lehet benne ez a dichotómia. De ezt nem 
általánosíthatjuk a teljes köznyelvre, mert abban ott van az én mérsékelt 
"ö"-zésem is.

  A "messe"-féle példa esetén a helyzet sokkal egyértelműbb volt, ott 
valóban fel volt írható egy olyan szembenállás, hogy <matematikai> 
"messe" :: <köznyelvi> "metssze", de a szöges helyzetben [ha igazad van] 
ugyanez így néz ki: <matematikai> "szög" :: <köznyelvi> "szög / szëg / 
szeg". Vi. valódi szembenállás nincs, max. csak a szaknyelvben nem 
használatos a szó összes köznyelvi realizációja.


> Szabolcsba kerülve mesélte nekem

  Tkp. Szabolcs egy harmadik típust képvisel: a nyílt "e"-s "szeg"-et, 
szemben a nyugatabbra élő zárt "ë"-s "szëg"-gel. Itt tehát nem csakhogy 
nem "ö"-znek, hanem ellenkezőleg, nyílt "e"-znek. 

  Ez egy olyan szituáció, mint amit fent vázoltam neked. Egy ÉK-
magyarországi regionális köznyelvet beszélő elmegy egyetemre Debrecenbe, 
vagy Pestre, és ott az ország más részéről származó, más nyelvjárásban 
beszélő előadót hallgatja. Számára ez utóbbi lesz a presztizses, 
legalábbis összekapcsolódik azzal, hogy a "tudomány berkeiben" bizonyos 
szavakat más változatban kell használni, mint ahogy otthon tette.


> A szólás is "fején találta a szeget", "neki szegezte a kérdést", legalábbis
> nekem így természetesebb. 

  Itt is mindenki a nyelvjárásának megfelelő "sz?g"-et fogja használni. 
Max. annyi lehet, hogy az adott dialektusban nem létezik a "nekisz?gez" 
ige [mivel ez elég sajtónyelvi], így ezt egy másik regionális köznyelvből 
kölcsönzi. (Ez van pl. nálam, ebben az esetben én valóban kettős 
"nekiszegez ~ nekiszögez" alakot használok: az első formát vettem át, a 
második pedig a "szög" szó hasonlító hatása miatt van kialakulóban. De 
ilyen az adott nyelvváltozatban endogén szó esetén nemigen fordul elő.)

  Ha megvizsgálnánk a "szög ~ szeg" eloszlását és összehasonlítanánk a 
"szöglet ~ szeglet"-tel, nem biztos, hogy a két adat azonos lenne: mivel 
ezek eltérő nyelvi szintekhez tartoznak. A "szög ~ szeg"-gel talán jobban 
korrelálna a "bögy ~ begy".


>  - Dugonics András: délkör, egyenlet, gömb, gyök, _szög_, köb, kör,
> különbözet, hasáb; 

  Azért annyit hozzátennék, hogy Dugonics csak a köznyelvi "szög" 'hegyes 
kapcsolóelem' szót alkalmazta matematikai 'egyenesek által bezárt hajlat' 
értelemben. Neki ez a kettő még azonos volt, a különbségtétel -- ha van --
 másoktól, későbbről ered.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS