Tommyca irta:
> Na de az igazsag attol fugg-e, hogy bizonyithato, vagy attol, hogy igaz?
> A mar emlegetett Fermat-tetelre csatolnek vissza: amig Wiles be nem
> bizonyitotta, addig nem volt tudomanyos erteke - de ettol meg igaz
> volt!!!
Igaz volt, persze hogy igaz volt, de tudhatta-e barki is, hogy igaz?
Oszinten szolva nem ertem az "igazsag"-ra valo minduntalan
hivatkozasaidat. Ugy beszelsz, mintha lenne valami kerulo ut, valami
"kiralyi ut" az igazsag megismeresere, amivel meg lehetne sporolni a
faradsagos tudomanyos igazolast. En ilyenrol nem tudok. Talan ez az a
bizonyos "mas megismeresi modszer", aminek kifejteset regota hiaba varjuk
toled?
Az Abszolut Igazsag, mint olyan, sohasem lehet a mienk. Azt hiszem, ez
magatol ertetodik. Az emberi agy egy modellezo szerkezet, magat az
abszolut igazsagot sohasem fogjuk elsajatitani, csupan jobb-rosszabb
modelljeink lesznek rola. Minden allitas olyan mertekben mondhato igaznak,
amilyen mertekben igazolva van szamunkra. Ha az igazoltsag szintje
alacsony, akkor semmi alapunk nincs arra, hogy azt mondjuk: ez ugyan nincs
igazolva, de azert megis tudjuk, hogy igaz, mert hat igaz es kesz. Honnan
tudnank? Nem tudhatjuk. A Fermat-tetelt sem veletlenul neveztek sejtesnek
egeszen addig, amig be nem bizonyitottak. Egyetlen matematikus sem mondta
volna azt, hogy "a Fermat-sejtes nincs ugyan bebizonyitva, de igaz".
Csak egy sejtes volt, a matematikusok valoszinunek tartottak, hogy igaz,
mert szamitogepes keresessel nem sikerult egyetlen ellenpeldat sem
talalni. De hogy tenyleg igaz, azt csak a bizonyitas birtokaban lehet
kimondani.
Egyszoval a "nincs ugyan bizonyitva, de attol meg igaz" tipusu
kijelenteseknek semmi ertelme nincsen, mert ilyen allitast tenni
ismeretelmeleti abszurdum. Mert amig nincs valami igazolva, addig csak
hihetjuk, hogy igaz, meg akkor is, ha tenyleg igaz; TUDNI csak akkor
fogjuk, hogy igaz, ha megtortent az igazolas is. Es hat mit akarunk, hinni
vagy tudni? En a magam reszerol az utobbira szavazok.
SziA
|
Tommyca irta:
> Mindenesetre szerintem azert erdemes volna elgondolkodni azon,
> miert van az, hogy a (termeszet)tudosok kozott oly sok keresztyen
> van... Csak egyetlen peldat emlitem:
Egyetlen peldara persze igen konnyen lehet ellenpeldat mondani
(emlithetnem pl. a fizikusok kozul Stephen Hawkingot, aki ateista),
ugyhogy inkabb nezzuk meg a statisztikakat. Sajnos csak amerikai
statisztikak allnak rendelkezesemre. Mint tudjuk, az USA-ban a nepesseg
93%-a hisz Istenben. Mi a helyzet az amerikai tudosokkal?
Az amerikai "atlagtudosok" koreben vegeztek felmerest 1916-ban es 1996-ban
is. Atlagtudos alatt az egyszeru kutatokat ertem, tehat akik nem
kulonosebben hiresek, de tudoskent dolgoznak az alap- vagy alkalmazott
kutatasban. Ket kerdest tettek fel nekik: hisznek-e Istenben, valamint
hisznek-e a halhatatlansagban. A valaszok szazalekos megoszlasa:
Hisz-e Istenben? 1916-ban 1996-ban
~~~~~~~~~~~~~~~~ ~~~~~~~~ ~~~~~~~~
Igen 42% 39%
Nem 41% 46%
Agnosztikus 17% 15%
Hisz-e a halhatatlansagban? 1916-ban 1996-ban
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ ~~~~~~~~ ~~~~~~~~
Igen 50% 38%
Nem 20% 47%
Agnosztikus 30% 15%
Tehat az atlagtudosok kb. 40%-a istenhivo, ez bizony eleg alacsony szam a
teljes nepessegre ervenyes 93%-hoz kepest. De azert nem tul rossz, foleg,
h igyelembe vesszuk, hogy ez a szam alig valtozott 80 ev alatt. Na jo, de
nezzuk, mi a helyzet a nagy, kiemelkedo tudosokkal, azokkal, akik
szakmajuk legjobbjai, es nemzetkozi hirnevvel rendelkeznek? Az amerikai
tudomanyos akademia (National Academy of Sciences) tagjai kozott 1914-ben,
1933-ban es 1998-ban is keszult felmeres. Ezek kozott tobb Nobel-dijas is
megtalalhato volt. A valaszaik megoszlasa a kovetkezo volt:
Hisz-e Istenben? 1914-ben 1933-ban 1998-ban
~~~~~~~~~~~~~~~~ ~~~~~~~~ ~~~~~~~~ ~~~~~~~~
Igen 28% 15% 7%
Nem 52% 68% 72%
Agnosztikus 20% 17% 21%
Hisz-e a halhatatlansagban? 1914-ben 1933-ban 1998-ban
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ ~~~~~~~~ ~~~~~~~~ ~~~~~~~~
Igen 35% 18% 8%
Nem 24% 53% 77%
Agnosztikus 41% 29% 15%
Amint latjuk, a kiemelkedo tudosok kozott az istenhit manapsag nagyon
ritka. Az igazan nagy tudosok tulnyomo resze ateista, kisebb reszuk
agnosztikus, istenhivoket pedig csak elenyeszo szamban talalunk kozottuk.
Raadasul nagyon vilagos az idobeli trend: az istenhit egyre inkabb
hatterbe szorul a nagy tudosok kozott, parhuzamosan a tudomany
fejlodesevel.
De Tommyca a termeszettudosokat emelte ki, hogy ok, ugyebar akik a
vilagegyetem torvenyeit a legmelyebben ismerik, hogy kozuluk sokan
istenhivok lennenek. Mit mond errol a statisztika?
Nos, az amerikai tudomanyos akademia tagjai kozott szamos matematikus,
fizikus es biologus van. Az o valaszaik megoszlasa (1998-ban):
Hisz-e Istenben? Matematikusok Fizikusok Biologusok
~~~~~~~~~~~~~~~~ ~~~~~~~~~~~~~ ~~~~~~~~~ ~~~~~~~~~~
Igen 14,3% 7,5% 5,5%
Nem ? 79,0% 65,2%
Agnosztikus (a tobbi) (a tobbi) (a tobbi)
Hisz-e a halhatatlansagban? Matematikusok Fizikusok Biologusok
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ ~~~~~~~~~~~~~ ~~~~~~~~~ ~~~~~~~~~~
Igen 15,0% 7,5% 7,1%
Nem ? 76,3% 69,0%
Agnosztikus (a tobbi) (a tobbi) (a tobbi)
Hat a helyzet sajnos nem tul biztato a hit hivei szamara. Leginkabb a
matematikusok istenhivok, talan mert ok az ideak vilagaban elnek es ok
vannak a leginkabb elszakadva a valosagtol. De a nagy fizikusok es a nagy
biologusok szinte mindannyian elutasitjak az istenhitet. (Hogy a sajat
szakmamat emeljem ki: a nagy fizikusok 80%-a hatarozottan ateista, s
mindossze 7,5%-uknak van valamifele istenhite, s ezeknek is feltehetoen
csak kisebb resze hisz valamifele szemelyes istenben, a tobbi meg
panteista, deista vagy ilyesmi lehet.)
Ugy tunik, hogy minel inkabb elorehalad a tudomany, es minel jobban ismeri
valaki a termeszetet, az istenhit mint naiv, odivatu illuzio, annal inkabb
hatterbe szorul. Ugyhogy aki ateista vagy agnosztikus, az azt hiszem,
nincs tul rossz tarsasagban az amerikai tudomanyos akademia tagjainak
93%-aval; aki viszont istenhivo, az egy masik 93%-ba tartozik: a
kimuveletlen, nem-intellektualis amerikai nepesseg 93%-aba. (Az istenhit,
ugy tunik, eros negativ korrelacioban van a muveltseggel es az
intelligenciahanyadossal...)
S vajon mi lehet az oka annak, hogy az igazan nagy tudosok nem hisznek?
Peter Atkins nemzetkozi hiru oxfordi professzor, a jol ismert,
monumentalis Fizikai Kemia tankonyv szerzoje igy fogalmazott:
"You can clearly be a scientist and have religious beliefs. But I
don't think you can be a real scientist in the deepest sense of the
word because they are such alien categories of knowledge."
Vagyis: lehet ugyan egy tudos vallasos, de ez esetben *valodi* tudos nem
lehet a szo legmelyebb ertelmeben, mert a tudas ket, egymastol teljesen
idegen kategoriajarol van szo. (Solyom Jenotol elnezest, de hat ezt mondta
Atkins.) A masik lehetseges ok, hogy a szervezett vallasok nemigen turik
az intellektualis szabadsagot, ami pedig egy igazi tudosnak leteleme.
Ugyhogy a tapasztalat azt mutatja, hogy az igazi tudomany bizony nem, vagy
csak nehezen egyeztetheto ossze az istenhittel -- egy szemelyes istenbe
vetett hittel pedig meg kevesbe.
Udv:
SziA
|
