wrote:
> =

> Sziasztok...
> Erdekelne, hogy ismertek -e valami kellemes szoveges IDE eszkozt
> Linux ala C programozashoz. Valami olyasmira gondoltam, mint
> pl. Borland eszkozok felulete. Mert ha jo a vi, es az mc, (emacs -t
> utalom), de nekem nagyobb munkara nmem jonnek be.
> Regebbrol ismertem egy Rhide nevu eszkozt, de most eleg nagy a kuss
> a program haza tajan, mar jopar eve. :( Szal, szivegszerkesztesi
> muveletek, forditas, futtatas, debuggolas, es minden, ami kell.
> Ami kulonosen fontos lenne, az a forras soronkent debuggolasa,
> valtozok ertekenek nyomkovetese, stb...

=C9n ilyesmire a wpe =E9s xwpe programokat szoktam haszn=E1lni. Ha megszo=
ktad
a kezel=E9s=E9t, akkor im=E1dni fogod. (vagy nem) :)


Fischer

Szia!


>> Vagyis ha egérgombot akarsz szimulálni a billentyuzetrol, akkor le kell
>> kezelni az objekutm OnClick eseményét, és az átadott Key változót
>> helyettesíteni valamivel. Vagy nem erre gondoltál?

>kár, hogy az OnClick esemény nem nagyon ad át Key paramétert...

Jogos. OnKeyPress-re gondoltam.....


scs

Istvan Marosi > írta:

> Majdnem. Ha rakeresel, hogy chebyshev approximation, akkor 
> nagyon sok talalatot kapsz magara a sorra, viszont a szinusszal 
> az a helyzet, hogy a Taylor sora jol konvergal, a Csebisev sem 
> konvergal jobban, ezert a Taylort szoktak hasznalni. Nezd meg pl. 
> ezt:
> 
> http://home.att.net/~numericana/answer/functions.htm#sine
> 
> István

Szia!
Koszi a valaszt. Alapveto baj az volt, hogy szegeny Csebisevet
hetvenket fele modon irjak, a Tschebishev-tol Chebichev-en at
Chebyshev-ig. Murphy laba persze belelogott a kerdesbe, igy
ez pont kimaradt a talalatok kozul.
Tnx, Rx

Szia!

NeverGone irta:
> Erdekelne, hogy ismertek -e valami kellemes szoveges IDE eszkozt
> Linux ala C programozashoz. Valami olyasmira gondoltam, mint
> pl. Borland eszkozok felulete.
Letezik egy motor nevezetu, ukran fejlesztésu IDE, ami azt hiszem
megfelelne az igenyeidnek.
Borland-szeru felulet, projectkezeles, makefile generator, gdb
frontendkent is mukodik, igy a debugolas is baratsagos feluleten
tortenhet. CVS hasznalatat is tamogatja, es meg sok
egyeb hasznos funkcioja van.

http://konst.org.ua/eng/software/motor/info.html

JFL

On 31 May 02, at 08:13, maszili=freemail.hu wrote:

> Ha valaki segitene abban, hogy hol talalok angol vagy magyar nyelvu leirast
> lehetoleg peldakkal, akkor nagyon halas lennek.

http://www.gnu.org/manual/make/

Ez a hivatalos manual.

> Van meg egy masik kerdesem is. Hogyan lehet (C++ programban) lekerdezni egy
> allomany tulajdonsagait ha tudom a nevet? Mint a letrehozas datuma, meret,
> stb...

stat(); lstat();
man stat

István

On 24 May 02, at 22:23, barpi=koskaroly.topnet.ro wrote:

> Nagy szamok osztasara keresek egy algoritmust, ami gyors is.
> Az osszeadas kivonas egyszeru a szorzasra az ugynevezett
> "a la russe" algoritmust hasznalom. Az osztasra nem talaltam
> meg semmit.

Nem tudom, mi az az "a la russe" algoritmus, talán a divide and 
conquer (oszd meg es uralkodj)? Biztos az, mert Karacuba 
(Karatsuba) algoritmusnak is nevezik, es Karacuba orosz volt. Van 
nala gyorsabb algoritmus a szorzasra, Schönhage es Strassen 
talaltak ki, de kesobb Knuth is csinalt benne valamit, es elegge 
meglepo modon veges Fourier transzformalason alapul (aminek 
gyors modszere az FFT). Eleg nagy szamoknal erdemesebb azt 
hasznalni, mint a Karacubat. A Knuth konyvben benne van, de ha 
rákeresel a google-vel a szerzok nevere meg a fourier-re, lesz egy 
csomo talalatod. Van egy olyan GPL licencu programkonyvtar is, 
amiben a szorzast ilyennel csinaljak:

http://www.ginac.de/CLN/

Az osztast pedig ugy lehet a leggyorsabban csinalni, hogy veszi 
az ember a szam reciprokat, es azzal szoroz, persze az elozo 
gyors szorzo algoritmussal. A reciprokra a Newton iteracio nagyon 
gyors:

    y := y*(2-x*y)
(vagyis 1/x = 1/x * (2 - x * 1/x) )

Minden egyes lepesben megduplazodik az ertekes szamjegyek 
szama, ezert gyors az algoritmus. Pl. itt van rola egy jo leiras:

http://www.cse.iitd.ernet.in/~suban/cs120/rsa/node21.html

István

On 3 Jun 02, at 4:03, rx_=freemail.hu wrote:

> Szoval allitolag letezik Taylor- sornal gyorsabban konvergalo sor.
> Meg nem erositett hirek szerint - ugye, milyen szepen fogalmaztam
> ;-)) - az illeto leanykori neve inverz Csebisev sor. Vagy nem. Vagy
> igen. Vagy megsem. A neten nem talalok valaszt ra.

Majdnem. Ha rakeresel, hogy chebyshev approximation, akkor 
nagyon sok talalatot kapsz magara a sorra, viszont a szinusszal 
az a helyzet, hogy a Taylor sora jol konvergal, a Csebisev sem 
konvergal jobban, ezert a Taylort szoktak hasznalni. Nezd meg pl. 
ezt:

http://home.att.net/~numericana/answer/functions.htm#sine

István

Hi!

>Más: a témánál maradva...
>Szerintetek a magyar nyomtatásban megjelent könyvek
>mennyire használhatóak?

Semennyire, na jo egy kicsit, csak nem erdemes megvenni oket.

>Saját tapasztalataim alapján a könyvek 70%-a komoly
>használatra alkalmatlan. Általában azok a részek maradnak
>ki, amik igazán fontosak lennének, amik nem maguktól
>értetődőek.

Pontosan. Es ennel idegesitobb dolog nincs is. Plane, ha az ember 
sietne valami cuccossal, es hiaba nezi vegig a kaphato konyveket
egyiket sem erdemes megvennie.Szal eleg gany cuccok vannak. Altalaban
azt irjak le, hogy lehet a komponenseket felrakosgatni, meg hogy melyik 
tulajdonsag mit csinal (pl a Delphis konyv, persze tudom a delphi buta).
Ez pedig a helpbol is kiderul (pont a delphinel pl ez nagyon igaz), mar
ha nem MS cucc, mert akkor kicsit nehezkes kezelni a helpet. Ezert van az
hogy nem szoktam konyveket venni altalaban.

Udv.: Wildhemp

Kepeket jelenitek meg, amelyek eleg nagy meretuek, ezert
ez nem tul gyors, meg hat a gep sem egy eromu. Kozben persze 
a turelmetlen felhasznalo nyomkodja a billentyuzetet. Hogyan 
tudnam torolni a puffer tartalmat?

Koszi szepen!

Toth Peter