Megkerdeztem egy gorog mitologiaban jartas kollegat: A kezdetek kezdeten
az emberek kozott nem voltak kulon ferfiak es nok, ok voltak az
androgunok (androgünök). Tehat nem transzvesztitak, hanem hermafroditak voltak.

Jano

Zoli,

>
>2. Nem baj, ha semmi koze a temahoz, de vajon
>   a vasreszelekes kiserleteknel a magnesek latszolagos
>   erovonalainak tavolsaga miert pont annyi amennyi ?
>   Egyaltalan - adott magnesek eseten a kialakulo mintazatok
>   surusege szigoruan meghatarozott es reprodukalhatoan allando ?
>
Ha a vasreszelek szemcsemerete es a surlodasi tenyezok jol definialtak,
akkor a mintazat is az.


>3. Mikent mukodne Mizsei Janos vekonyfalu gumicsoves Gunn-dioda-
>   analogjanak _negativ_ valtozata, melynel a viz a csovon
>   kivul aramlana es belul lenne a levego ?
>
Sehogy. A cso azert szivodik ossze, mert megno a belul aramlo viz sebessege,
es lecsokken a nyomasa.

>4. Kota Jozsef kedvenc kiserlete - a _cso a csoben_ kondenzator
>   kisutesekor miert jonnek forgasba egymashoz kepest a
>   fegyverzetek ?
>
Ez hogy van pontosan ?
Igy latatlanban a sugariranyban folyo eltolasi aram es a vele szemben folyo
vezetesi aram kozotti erohatasra tippelek.

Janos

Peter,

>Mar jo regen nem irtam a tudomanyba, de most egy erdekes kerdest tennek
fel.
Tenyleg erdekes a kerdes.

>Hatha valaki tudja a valaszt.
En, es meg sokan masok is, akik lonek valamit az elektromagneses terekhez.
Ilyenek Maxwell ota egyre tobben vannak, szerencsere.


>A metroban lattam egy oriasplakatot egy  "bogar" reklamjat, idezem:
>"hatasosan csokkenti a karos elektromagneses sugarzast"
>
>Az egesz egy a mobiltelefon hatuljara ragasztahto kis kutyu. Na most,
valaki
>elmagyarazna, hogy ez mi a csoda ? És, hogyan mukodik?
Ugy mukodik, hogy elhiszed, megveszed, a penzed meg a gyartohoz es a
forgalmazohoz kerul, akik ebbol akarnak meggazdagodni. A jelek szerint
sikerul is nekik, mert eleg sokat koltenek reklamra, a kutyu olcso, az
egeszseg meg draga, az ismerteto prospektusban meg kerek-perec ki van
jelentve, hogy a meresek nem reprodukalhatoak (a fogalmazas finomabb, nezd
meg a prospektust).

Szenzacios otlet.

>Nekem kicsit eros, de lehet, hogy le vagyok maradva egy korrel.
Erzeteid helyesek. A bogarkak (a gyartok szerint) specialis anyagbol
keszulven, mintegy beszivjak (es nyilvan hove alakitjak) az elektromagneses
sugarzast. A karosat. Ami persze ugyanaz, mint a hasznos, hiszen csak
egyfele letezik :-)
Namarmost, (ha egy villamosmernokben megbizol) akkor en azt allitom, hogy a
hullamhosszhoz kepest kicsi, homogen anyagbol keszult akarmi lenyeges
mertekben nem nyel el semmit (vagy ha igen, akkor a kisugarzott
teljesitmenyt is csokkenti, ami ugyanaz, mintha kisebb teljesitmenyu
radioadot tennenk bele).

Azt a hatast, amit a gyartok emlegetnek, ugy tudod elerni, hogy a fejed
beboritod alufoliaval, es a fulednel meg a szadnal  (a hullamhossznal kisebb
:-) lukakat csinalsz. Ez azert is jo, mert igy legalabb megismerlek, ha az
utcan mobiltelefonozol. A mentosoknek meg majd megmagyarazod valahogy a
dolgot....   :-)

Udv. Janos.

Szevasztok, Sarkadi Dezso vagyok Paksrol. Mar lassan ket eve,
hogy nem irtam a gravitacios kutatasainkrol. Kozben elkeszult egy
hat meter magas, kereken 60 kg-os nagysagu, fuggoleges
sulyzo alaku fizikai inga, amivel 6 kg-tol 60 kg-ig terjedo nagysagu
tomegekkel tudok merni gravitaciot azonos,
illetve azonos nagysagrendu tomegek kozott.

Az eredmenyek kozul a legfontosabb: osszemerheto tomegeknel
Newton gravitacios torvenye jelentosen modosul.
A kiserletek es az altalam kidolgozott elmelet szerint egyenlo tomegek
gravitacioja minimalisra csokken, durvan azt lehet mondani, hogy a
gravitacios ero a tomegkulonbseggel aranyos.

Most mar reszletesen kidolgozott elmeletem van a gravitaciora.
Kiderult, hogy Newton gravitacios torvenye csak azon fizikai
rendszerekre ervenyes maradektalanul, amelyek kezdeti
allapotukban elvileg vegtelen nagy kiterjedesu porfelhot
alkottak, azaz kezdetben a rendszer gravitacios sajtenergiaja
elhanyagolhato volt.
Ebbol kovetkezik, hogy a laboratoriumokban kompakt tomegekkel
torteno gravitacios meresek kizarolag csak abban az esetben
adjak vissza a Newton-i gravitacios torvenyt, ha a detektor, inga
erzekelo tomege elhanyagolhatoan kicsiny a bemozgatott
forrastomeghez viszonyitva.

A reszletek ugyeben nezzetek meg a kovetkezo honlapokat,
fontossagi sorrendben:

http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc

http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hpgep.doc

http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/maingrav.doc

http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/thgm.doc

http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hpebit.doc

Sziasztok!

Zoli irta:
: A konyvben futoszalag helyett lepteto-regiszterekkel, es merleg
: helyett EXOR logikai kapukkal mukodo, binaris alveletlen generatorok
: kulonfele hosszusagu valtozatainak matematikai megalapozottsagu
: elvet es specifikacioit talaltam.
 
Angolul Linear Feedback Shift Register (LFSR), es tenyleg hasznaljak,
pl. titkositott adatatvitelnel az ugrokulcs egy reszekent. A maximalis
hosszusag (2^n-2), ahol n a shift register hossza. Mivel a dolog
determinisztikus (es periodikus), ezert, ha az adoban es a vevoben
szinkron jar egy ilyen (minden adatforgalom utan lepnek egyet), akkor ha a
vevo egy nem-szinkron jelet kap, akkor tudja, hogy kozben hany
adaskiserlet volt (ha felteszem, hogy n eleg nagy ahhoz, hogy ne jarjon
egyszer korbe az ado). [na ez szep kis mondat lett :) ]

Udv, 
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok,

Mar regota felfigyeltem egy jelensegre:

Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte folyik
rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken a
vizhozam, es azon a szinten allandosul. 
Mi lehet ennek az oka?  Esetleg Janos talalhatna ra valamilyen
elektronikus analogiat.

Laci

ps. A magneses erovonalak tavolsagat a vasreszelek szemcsemerete hatarozza
meg leginkabb.

Sziasztok !

Adottak vaslemezbol hajlitott u formaju munkadarabok.

I   I
I   I
I   I
 ---

A folso sza´ruk egymastol 10mm-re vannak + 0,5mm (tolerancia/szoras)

Hogyan lehetne ezeket ugy meghajlitani, hogy 10,5mm +/-0,1mm legyen a nyilas
merete.

Ha egy kb. 15mm-es vasat kozejuk tolok, akkor a vegso meret is a kiindulo
merettol fog fuggeni.
Ha 10mm volt akkor 10,5mm lesz ha 10,5 mm volt akkor 10,8 lesz, azaz nem
tudom a kivant toleranciat betertani.
Ha a kitagitas elott osszenyomom oket akkor az osszenyomott meret függ a
kezdeti merettol.

Meglehet oldani, a problemat anelkul, hogy elotte megmernem a kiindulasi
meretet es attol fuggoen tagitom ki az U format ?
Pl. Ha a meret 10mm volt akkor 15mm-re tagitom, ha 10,3 mm volt akkor csak
13mm-re.
Sajnos a meres eleg problemas mert kb. 100.000 db ilyen munkadarab van.

Ha van otletetek, osszatok meg velem, elore is kosz


Feri