Maci:

>Valasz:
>Hozzaferek a bankkartyammal a csaladi macihoz. A 
>felesegem is  hozzafer, akar az en kartyammal, akar a 
>sajatjaeval. De ha neked odaadom a bankkartyat, 
>akarmennyit erolkodsz, nem lesz  szabad hozzaferes.
>Hiaba van kapcsolatod velem, sot a bankkartyamat is 
>hasznalhatod! A  bankszamla es kozted nem jon letre 
>a “kapcsolat”. Vagyis, adott informacio csak bizonyos 
>szemelyes feltetelek teljesulese  eseten aramlik a 
>kapcsolatrendszeren.

1) hozzaferhetek a bankszamladhoz, amikor csak te akarod. hiszen csak el
kell m
ondanod, hogyan csinalod te. tobbekkozott a kododat.

ez a tudomanyban is igy van: egy tudos elmondja, hogy o hogyan tudott
eloallita
ni mondjuk egy anyagot, es ezek utan mas is utana tudja csinalni. a
tudomanyos 
tarsadalom azutan fogadja el azt az eresdmenyt leetzonek, ha a tudos leirta
ugy
,h ogy azt meg lehessenismetelni, es sikerult is.

a tudosok ugy latszik nem titokzatoskodnak, ok ha allitanak valamit, akkor
el i
s mondjak, hogy hogyan goyozdhet errol meg mas is. es ez igy helyes, igy
van re
ndjen, igy kell lennie. csak ugy helyes, csak ugy fair, csak ugy ertelems
valam
it allitani masok szamara, ha igazolni is tudod szamukra azt.

2) a hivok viszont valamiert nem kepesekigazolni, vagy titkoloznak, vagy
mittud
omen mi. vajon miert? kezenfekvo. azert, mert a dolog szelhamossag. csak az
leh
et az oka annak, hogy nem igazoltok, hogy nem is tudjatok igazolni.

2) a bankszamlaszamod letezeset lehet igazolani ugy is, ha nem mondod el a
kodo
dat.

3) valojaban a bankszamlad nem is hozzaferhetetlen, hiszen a bank egyreszt
hozz
a tud ferni, masreszt fel is lehet torni. a bankszamlad valojaban egy
bizonyos 
vedelem alatt all, de egyaltalan nem hozzaferhetetlen masok szamara. csupan
neh
ezebben hozzaferheto.


>Ugye, mi hitben jarok mondjuk, hogy bizonyos nem 
>lathato  szemelyekkel csak a hit segitsegevel, a 
>szellemi szemeinkkel tartjuk a  kapcsolatot. 
hogyan lehet az, hogy valaminek a latasanak elofeltetele az, hogy higyjek a
let
ezeseben?

kepzeld el, hogy mondjuk csak akkor es csak azok latnak a vilag dolgait,
akik h
isznek a letezesukben. teljesen abszurd dolog lenne, hiszen akkor

1) tulajdonkeppen szinte senki nem latna semmit, csak azok, akik veletlenul
pon
t azt hiszik, ami a valosag. a tobbi ember vak volna.

2) valojaban akik latnanak, sem tudhatnak, hogy valosag-e az, amit latnak,
vagy
 placebo-hatas.

3) ugyanis azt kiserletileg tudjuk, hogy a hit general nem valos erzekletet.

szoval igy a hit korbenforgova es alaptalanna valik. nem lehet igazolni,
mivel 
az igazolas elofeltetelezi az igazolando dolog elfogadasat, tehat
korbenforgo. 
es igy nem lehet tudni, hogy nem egy ongeneralta dologrol van-e szo.
placebo ha
tas, onbeteljesito joslat...

>Errol beszelhetek a baratomnak, vagy neked is: 
>elmondhatom, mit  ereztem, mit tapasztaltam, hogyan 
>hallgatott meg Isten, hogyan  valaszolt. 
kerdes, hogy en ezt tudom-e reprodukalni.

>Vagy hogy milyen volt a kozosseg Ovele. Valamit 
>megsejthetsz belole, de SZEMELYES kapcsolatod akkor 
>lehet, ha  elhiszed szemelyesen az alapokat.
miert? egy fizikai kiserlet elvegzesehez nem kell hinni a vegeredmenyben.
nagyo
n sokan ketelkedve vegzik el a kiserletet, es a kiserlet akkor is sikeres.

nem lehet elofeltetel az, amit igazolni akarsz, mert akkor korbenforgo a
dolog!

>A neutrino mindig ugyanugy viselkedik. Egy kodarab is. 
>Mindig latszik.
>Isten megteheti, hogy elbujik eloled, vagy mas elol, 
>megteheti, mert  egy szemely.
vannak pszichologiai kiserletekis. apszichologia tudomany, igazolt dolgokat
all
it, nem vallas. az, hogy szemelyrol van szo, nem eleg jo kifogas.

>A Teremto, mivel a termeszetes erzekszerveiddel 
>megtapasztalhato  vilagon kivul van, ezert fizikai 
>modon nem tudod kikenyszeriteni a  talalkozast.
mi az, hogy termeszetes erzekszerv? mik a nem termeszetes erzekszervek? mi
tort
enik a talalkozaskor? melyik erzekszervvel erzekelem a talalkozast? mit
erzekel
ek?

> A dolog ugy mukodik, hogy ha egyreszt szellemi szinten 
>keresed Istent.
mi az, hog szellemi szinten keresni? a gondolataim kozott keresgelek? 

> Csak oszinte szivvel, hittel, tiszta  motivummal 
>keresed Ot, csak akkor kerulhet ez a keres Isten 
>tronszekehez. 
a logikus, objektiv racionalis gondolkodas nem eleg? nem eleg motivum az,
hogy 
meg akarom ismerni a vilagot, es megismerni mindazt, amit talalok?

miert nem talalhato meg isten ugy, mint a vilagi dolgok? 

ha a sarok mogott van egy Jozsi bacsi, es en befordulok a sarkon, hogy
megnezze
m, mi van ott, akkor latni fogom Jozsi bacsit, es megtalalom. akkor is,ha
nem J
ozsi bacsit kerestem. miert? mert o valoban ott van!

ha valami valoban van, akkor a megtalalasahoz nem ot kell keresni, hanem
eleg v
izsgalni a dolgokat, meg fogod talalni, ami letezik. nem elore dontod el,
hogy 
mit akarsz megtalalni, hanem azt talalod meg, ami valoban van.

ez a helyes megismeresi modszer!

tudod, aki nagyon meg akar talalni valamit, az hajlamos akkoris belelatni,
ha n
incs ott.

az ember, ha nezi a felhoket, akkor hajlamos mintakat latni, amik nincsenek
ott
 . az emberi elme egy nagyonhatekony, kicsit tulhangolt korelator: sokszor
ott i
s lat mintat, ahol nincs. eppen ezert fontos, hogy esszeruen, kritikusan
elemez
zuk, amit latunk. es eppen ezert tokeletesen hibas kiindulopont, hogy mar
eleve
 felveszel mintakat, amiket keresel. ugyanis ha mar eleve elotted van a
minta, 
akkor a korelator hajlamos belelatni oda, ahol nincs.


>Nem szabad ezt a hozzaallasbeli dolgot sem figyelmen 
>kivul hagyni.
a valoban leetzo dolgok letezese hozzaallastol fuggetlen. ezert az
igazolasuk i
s fuggetlen a hozzaallastol. egy valoban letezo dolgot barkinek lehet
igazolni,
 aki ketelkedik benne, de hajlando logikusan gondolkodni. csak a logikus
gondol
kodas kell, es a hajlandosag. elore elhatarozott hit nem.

>Isten nem  szemelyvalogato. 
de. ha nem eleg neki a racionalis gondolkodas, es csak azoknak "nyilvanul
meg",
 akik mar eleve hisznek benne, azoknak, akik ketelkednek benne, nem, akkor
bizo
ny valogatja a szemelyeket.

egyebkent maga ez,a mit allitasz nem is igaz a Bblia alapjan. ugyanis
vannak ol
yan tortenetek, amikor isten allitolag olyanoknak nyilvanult meg, akik nem
hitt
ek benne. tehat az elkepzelesed nemcsak rossz, hanem meg ellent is mond a
Bibli
a neki.

>Hasonlo a helyzet a hitbeli dolgok megertesevel is: 
>kell hozza az Isten  kijelentese, hogy Isten szelleme 
>beirja azt a szivedbe. 
ez sem igaz. egy dolgot akkor is meg lehet erteni, ha nem hiszek benne.
peldaul
 a Ptolemaioszi naprendszer elmeletet tokeletesen ertjuk, holott hamisnak
tartj
uk.

sot, ahhoz, hogy egy elemeltrol helyesen tudjal donteni, muszaly, hogy meg
a do
ntes elott megertsed.

ha valamit nem lehetne megerteni, amig el nem hiszed, akkor ugyebar amikor
eldo
ntod, hogy elhiszed, meg nem ertheted, tehat nem tudnad igazabol, hogy mit
is h
iszel el. ez abszurdum, hulyeseg. nyilvan mar azelott meg kell, hogy
ertsed, mi
elott elhiszed, hogy legyene rtelme az egesznek.

>Megteresem elott elkezdtem foglalkozni a Bibliaval. 
>Vettem is egyet. De  nem tudtam folyamatosan olvasni. 
>Egyszeruen minden bajom volt. 
nekemis van, el tudom olvasni. semmi bajom vele. csak butasagnak tartom,
nem ta
rtom igaznak.
ha nem ertenem, akkor nem ezt mondanam, hanem azt, hogy nem ertem (van egy
ket 
olyan elmelet, amit nem ertek, mivel tul bonyolult, nem ismerem, nem vettem
a f
aradtsagot, hogy atgndoljam, de a Biblia nem ilyen).

>Amikor megtertem egy szep teli napon, minden 
>megvaltozott: attol a  pillanattol faltam a szentirast, 
>nem tudtam letenni. Taplalek, etel volt a 
>bensomnek. 
elkezdett mukodni a placebo hatas, es fuggove valtal. megtertel, es onnan
minde
nt, amit olvastal, ahhoz igazitottal. es mivel a hatas eros, ezert sikerult
is 
mindent odaigazitanod, mivel erosebb volt a logikanal, kritikai erzeknel.

mint ahogy az uldozesi maniasok is kepesek mindent a maguk rogeszmeje
szerint l
atni. egyszer befeszkelte a fejukbe magat egy eros rogeszme, ami a kritikai
erz
ekuket, a realitaserzekuket elhomalyositja. es a reszleteket sikerul
egy-ket lo
gikai bakugras aran osszeilleszteni egy osszeeskuveselmeletbe.

>Nem racionalis bizonyitasok vagy ervelesek halmaza 
>gyozott meg,  hanem Isten szelleme.

itt is van egy kis ellentmondas. a kovetkezoket allitod:

1) a hithez a kulcs az, hogy tiszta szivvel keressuk, azaz valamifele
erolre me
gadott hit

2) isten azoknak szol, akik ezt az elore megadott hitet megadjak neki

3) tehat nem mindenkihez, csak azokhoz szol, akik mar hisznek benne

ezekkel ellentmond az, hogy

4) szeritned isten nem valogat

5) onmagaban is paradoxialis ez az elkepzeles, hiszen ezek szerint isten
csak a
zokhoz szol, akik mar eleve hisznek benne, es az istenben valo hiveshez
valo el

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)