>Pedig amúgy ez igen régi alakulat, Bárczi hoz 1453-ból való eseteket:
>"Banabyky Balenthne", "Fylke Palne".

Viszont Szilagyi Erzsebet, es nem Hunyadi Janosne; Lorantffy
Zsuzsanna, es nem Rakoczi Gyorgyne; Zrinyi Ilona, es nem Rakoczi
Ferencne, majd Thokoly Imrene stb. Kanizsai Dorottya is ferjezett
volt, de nem is emlekszem az asszonynevere.

Ferenc

> =======================================================
> Felado : Racsko' Tama's
> Pedig amúgy ez igen régi alakulat, Bárczi hoz 1453-ból való eseteket:
> "Banabyky Balenthne", "Fylke Palne". Tehát ez olyan ősi és endogén
> szerkesztésmód, mint a vezetéknév--utónév sorrend. És független
> mindenféle misztikától (eufemisztika, kakofemisztika), izmustól
> (bürokratizmus, demokratizmus; európaizmus, turanizmus). Mivel ez
> csak a mi rosszkedvünk átvitele egy semleges nyelvi jelenségre.
Reginek regi ugyan, de a Kovacs Palne tipusu szintagma eredetileg nem szemelyne
v, hanem szoosszetetel, ami egeszen pontosan annyit jelentett, hogy
Kovacs Pal felesege (a "ne" a "neje"-nek felel meg). Hogy mikor
alakult at nevve, az ozvegyek elnevezesen latszik:
a tizenhetedik szazad elejeig (ha jol emlekszem - hadd ne banyasszam elo szemin
ariumi
dolgozatomat) a "nehai Kovacs Palne" ugyanis annyit jelentett,
hogy "nehai Kovacs Pal neje", azaz ozvegye (es nem azt, hogy "Kovacs
Pal elhunyt felesege").

Az asszonynev hasznalata egyebkent csak a 19. sz. soran kezdett ugy igazan
altalanossa valni szemelynevkent (anno a tanarom a polgarosodasra es
attetelesen a nemet hatasra (amennyiben a nemet polgarsagnal a
nevhasznalatban megmutatkozott a hazastarsak osszetartozasa) tippelt,
mint okokra).
Vo. Petofine Szendrey Julia nevhasznalatat: o hol
Szendrey Julianak, hol Petofinenek, hol Petofine Szendrey Julianak,
hol Petofi Julianak nevezte magat (nala eppen a Petofi Sandorne valtozat
maradt ki).

Egyebkent a "tisztan" asszonynevvel valo bemutatkozas sajat keresztnev nelkul
kellemetlen (sot akar udvariatlan) lehet olyan kornyezetben, ahol
szukseg volna a keresztnev ismeretere ahhoz, hogy
meg tudjuk szolitani azt, aki bemutatkozott.

> Nem is akarok micsinálni vele. Pusztán azt mutattam meg ezen a
> példán, hogy mit tarthatnak az olaszok (vagy akárki más náció)
> furcsának a "Kovács Jánosné"-féle neveken: hoztam egy olyan példát,
> amelyről tudom, hogy hasonló hatást tesz magyarul.
A hatas ugyan hasonlo, szvsz azonban a pelda megsem pontos, hiszen
a Campbellova eseteben egy idegen nevhez egy anyanyelvi kezpo jarul
(marmint a "ragozo" szempontjabol idegen, ill. anyanyelvi),
mikozben a Kovacs Janosne eseteben a nev is, a kepzo is anyanyelvi.
Azaz idegen nyelven a Kovacs Janosne olyasmi, mintha magyarul beszelve
idegen toldalekokkal latnad el az idegen neveket.

Ilona

> Én sem nehezményezem a vezetéknevem végén a hosszú "ó"-t, holott az
> eredetileg rövid: tudván, hogy ez a magyar nyelv egy olyan
> sajátossága, amely az idegen nevekre is kivétel nélkül hat.

  Tényleg muszáj lesz már, hogy valaki szóljon a Marno Jánosnak.

> [Pedig ez a hosszú "ó" visszajutva szlovák nyelvi környezetbe azt
> eredményezi, hogy rosszul ragozzák a nevemet.]

  Miért, illetve hogyan?

> Pedig amúgy ez igen régi alakulat, Bárczi hoz 1453-ból való
> eseteket: "Banabyky Balenthne", "Fylke Palne".

  Tudom én azt, de éppen ezért mostanra eljárt fölötte az idő. Az első
döfést az adta meg neki, amikor színésznők, akik a lánykori nevükön
lettek híresek, nehezményezték, hogy miért kell nekik Bodrogi
Gyulánénak lenni, amikor őket az egész ország mint Törőcsik Marit
ismeri. Aztán kénytelen-kelletlen a bürokratikum is elfogadta, hogy
lehet valaki házasságkötés után is önmaga, dacára női mivoltának. Ez
huszadik századi fejlemény, Déryné még Déryné volt, s a
tizenkilencedik századból fennmaradt színlapok a szereplőket csak úgy
jelölik: Lélekkincsesy úr, Szépségessy asszony, Drámayszendy k. a.

> Mivel ez csak a mi rosszkedvünk átvitele egy semleges nyelvi
> jelenségre.

  Korántsem. Nekem egyébként, köszönöm kérdésedet, teljesen jó a kedvem.
A nyelvi jelenségek nem semlegesek, hanem a beszélők világképét
tükrözik. Oka van annak, hogy a világ nyelveinek igen jelentős
hányadában különféle praktikákkal megkülönböztetik a hím- és nőnemet,
ez pedig abból ered, hogy a nemi identitás az emberi psziché
(egészségemre) egyik nagyon fontos összetevője. Ursula K. Le Guinnek
kell lenni ahhoz, hogy az ember el tudja képzelni másképpen is (A
sötétség balkeze).
  Oka van annak is, hogy a megkülönböztetés elsöprő többségben a hímnem
javára üt ki valamiképpen. Ha olyasvalakit akarnak megnevezni, aki nem
tárgy, de nem tudjuk a nemét (Isten, egy magzat), akkor hímnemű lesz.
(Csak a huszadik században találták ki, részben ez ellen tiltakozva,
hogy "God? She is black!") Ha az egyik nemet valamilyen nyelvtani elem
hozzáadásával kell előállítani bizonyos szituációkban, akkor mindig a
nőnem az, és a hímnem az, aminek nincs külön képzője. (Az angol
"várakozó" szóból keletkezett a "pincér", de a "pincérnő" már egy
végződésmódosítást igényel, waiter > waitress. Nem is értem, hogy a
nőnemű olvasó miért nem readress. Az eszperantóban a nőnemnek van
képzője, a hímnemnek sokan szerettek volna kitalálni egyet, de nem
vert gyökeret. A magyarban számos foglalkozást el lehet látni -nő
utótaggal, -fi utótaggal egyet se. Stb.)
  Ez a megkülönböztetés azonban a huszadik században olvadozni kezdett.
Megjelent a feminizmus és hozzálátott a férfiközpontú nyelvszemlélet
megreformálásához. Ahogy erőre kapott a womankind öntudata,
szalonképtelenné vált a chairman, helyette lett chairperson. Német
nyelven se szabad hirdetést föladni már úgy, hogy Autoreparaturist,
hozzá kell tenni, hogy (-in). Már csak két tevékenység van, amit
zárójeles -in képző nélkül hirdetni szabad, der Spermdonor és die
Zahlmutter.
  A magyarban a feudális -né rag esik ennek áldozatul, szerény
véleményem szerint nem kár érte. Szívem szerint meggyorsítanám a
haldoklását.
  Szlovákul nem tudok, de mivel ez is közép-európai nyelv, amin
mindenféle hatás ugyanúgy keresztülgyalogol, mint a magyaron, aligha
fogja ebből magát hosszú távon kivonni. Egy nap talán a szlovák szótár
is mint _zastaraný výraz_t, régies kifejezést jelöli meg az
akademik(-čka) szót, és helyette akademist, akademosoba vagy tudja
szösz, micsoda lesz a politikailag korrekt.

> Genitívuszban vannak.

  Ja, ez az. Az ívuszokat mindig kevertem.

> Ezen meg en vigyorogtam, az osztrakok azon rohognek, mikor
> Schwarzene:ger:-) angolul beszel:-) Stajer dialektusban:-)

  Svájcinéger, úgy hívjuk mink idehaza.

> Kulonben itt is komolyan veszik ot, mert nemzeti hos, meg az uj
> grazi stadiont is rola neveztek el, amit sose fogok megerteni, mert
> eddig azt hittem, elo emberrol nem nagyon neveznek el semmit sem.

  Aha, Vica, nem olvasol magyar napihíreket. A választások idején a
volán gondolt egyet és villámgyorsan elnevezte a Népstadiont Puskás
Ferenc Stadionnak, ki van írva reá, volt ünnepség, Öcsi bácsi
megköszönte, örült neki, hazamentek, elfelejtették az egészet. A hely
neve továbbra is Népstadion, csak most már nem szabad leírni.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KORAL = Eneklo viragallat.

Kedves Vica, en ugy hallottam, hogy azert rola neveztek el, mert o
finanszirozta legnagyobb tokevel. Nem a hivatalos grazi hirugynoksegtol,
tehat lehet, hogy nem is igaz.

Udv. Izabella


> Ezen meg en vigyorogtam, az osztrakok azon rohognek, mikor
> Schwarzene:ger:-)  angolul beszel:-) Stajer dialektusban:-)
>
> Kulonben itt is komolyan veszik ot, mert nemzeti hos, meg az uj grazi
> stadiont is rola neveztek el, amit sose fogok megerteni, mert eddig
> azt hittem, elo emberrol nem nagyon neveznek el semmit sem.
>
> Udv
> Vica Grazbol:-)