Ferenc:
>Semmi bajom sem lenne a (legaltalanosabb ertelemben
>felfogott) evolucioval, ha ezt hallanam: "Az evolucio
>egy hipotezis, egy probalkozas, hogy magyarazatot
>adjunk a termeszeti jelensegek egy csoportjara.
Pedig minden tudostol ezt hallod. Es nem csak evoluciokutatotol, de fizikustol,
csillagasztol, stb. is.
Ugyanis minden tudomanyos elmelet "egy hipotezis, mellyel magyarazatot adnak a
termeszeti jelensegek egy csoportjara". Se tobb, se kevesebb. Egy a termeszeti
jelensegek csoportjara adott magyarazat (megismeresi kiserlet) nem is emelkedhe
t a hipotezisnel nagyobb rangra.
A legtobb, amit egy magyarazattol kivanhatunk, hogy logikailag konzisztens legy
en, ne legyen megcafolt, magyarazza meg valoban azokat a jelensegeket, es az il
yen elmeletek kozul legyen a legjobban igazolt.
Az evolucio elerte ezt a rangot. Masreszrol a relativitaselmelet, a Nap magfuzi
os elmelete, es minden mas elmelet sincs ennel magasabb rangban. Mind tudomanyo
s elmelet es ez alegnagyobb dicseret, ami megillethet egy magyarazatot ilyen ke
rdesekben.
A kreacios tan viszont ennel egyertelmuen alacsonyabb rangu, mert nem a termesz
et jelensegeinek magyarazatara adott konzisztens es explicit hipotezis, hanem m
indenfele mas dolgok zagyvaleka.
>Folyatatjuk a kutatasokat, remeljuk, hogy hipotezisunk
>idovel az elmelet szintjere emelkedik,
Mit jelent az, hogy "elmelet szintjere emelkedik". A tudomanyfilozofia nem isme
r minosegi kulonbseget elmelet es hipotezis kozott, a hipotezis elmelet. A hipo
teziseket a kovetkezo szempontok szerint lehet minositeni:
1) Cafolhato. Ez esetben tudomanyos, ha nem, akkor ertelmetlen metafizikai spek
ulacio. Az evolucio cafolhato.
2) Cafolt. Ez esetben tudomanyos, de mar nem tekintheto igaznak. Az evolucio ne
m cafolt.
3) Igazolhato. Ez egyenerteku azzal, hogy explicit modon es logikailag korrekt
modon magyaraz illetve josol bizonyos jelensegeket. Az evolucio igazolhato.
4) Igazolt. Ez azt jelenti, hogy valoban van olyan jelenseg, amit megmagyaraz,
es ezt mar kifejtettek. Vagy volt jelenseg, amit megjosolt, es sikeresen elleno
rizve lett. Az evolucio igazolt, elsosorban az elso modon.
5) Empirikus tartalom. Ez annak a merteke, hogy melyik elmelet mennyi dolgot ma
gyaraz illetve josol. Az evolucionak magas az empirikus tartalma. Azon kerdeskr
oben, amirol szol, a leheto legmagasabb.
6)Van-e barmelyik szempontbol jobb elmelet? Az evolucional a maga kerdeseben ni
ncs jobb elmelet, sot, egyaltalan nincs olyan elmelet, ami tudomanyos lenne (ld
1-4).
Tehat az evolucioval szemben semmifele hianyossag nem rohato fel. Minden furcsa
sag nem az evolucio elmelete miatt, hanem inkabb a kerdeskor termeszete miatt v
an.
Ami emiatt jellemzo ra, es furcsallhatod, de jogalanul:
1) Az evolucio eleg osszetett dolgokra vonatkozik, ezert azt, hogy mit josol, n
ehez kiszamolni, emiatt predikcioval ellenorizni nehez, es nem volt jellemzo ez
idaig.
Pelda: A legkortan segitsegevel a meteorologia elvben jol josolhato, de mivel a
jelenseg nagyon osszetett, ezert csak az utobbi idokben, szamitogepes szimulac
iokkal sikerult a joslast gyakorlatilag valamilyen metekben megvalositani. Az e
lovilag meg az idojarasnal is bonyolultabb nemlinearis rendszer.
De ez nem a legkortan es meteorologia elmeletenek hibaja, hanem szamitasi lehet
osegeink korlata. EMiatt az elmeletet mindenki elfogadja, senki sem gondolja em
iatt hamisnak, vagy gyengenek az elmeletet, kulonosen senki nem gondolja, hogy
a tornadokat isten csinalja (kivetel alegkorlatoltabb emberek).
2) Az evolucio hasonlo okokbol kiserletileg csak reszben ellenorizheto. De ez s
em az elmelet, hanem a tema es technikai fejlettsegunk hibaja.
Pelda: Mindmaig nem siekrult eloallitani szabalyozott magfuziot. A Napban jelen
legi tudasunk szerint onszabalyozo magfuzio mukodik, es ezt nem kiserleti repro
dukcioval, hanem mas megfigyelesekkel, es nem a teljes jelenseget reprodukalo k
iserletekkel igazoltak. Jelenleg ezen hianyossagot nem az elmeletnek, hanem a t
echnikai szinvonalnak lehet felroni, emiatt, nem az elmelet gyengesege, az elme
letet emiatt senki nem vonja ketsegbe, kulonosen nem gondolja senki, hogy a csi
llagokat isten futi (bar meg az is lehet, hogy valaki ezt hiszi, de nem relevan
s).
>de lehetseges, hogy hipotezisunket sohasem fogjuk tudni
>bebizonyitani, sot az is lehetseges, hogy meg fog
>dolni."
Ferenc, immar tobb eve vagyok jelen ezen a forumon es regota magyarazok dolgoka
t, amiket ezek szerint te nem voltal kepes felfogni. Nem csodalkozom azon, hogy
nem minden velemenyemmel ertesz egyet, de nehany olyan alapveto tenyt fel kell
ene fogni, amit nem en, nem a pozitivistak talaltak ki, hanem mar elobb, a tudo
manyfilozofiaban kozelfogadott,es tulajdonkeppen bizonyithato alapdolgok.
1) Egy tapasztalati tudomanyos elmelet nem bizonyithato! Csak matematikai tetel
ek bizonyithatoak, azok viszont nem mondanak ki igazsagot, hanem csak osszefugg
eseket, tautologiakat. A matematikai tetelek nem mondjak, hogy az axiomak igaza
k, sem azt, hogy a tetelek mindenkeppen igazak, csak azt, hogy "Ha valamire iga
zak az axiomak, akkor igaz ez a tetel." Ennek megfeleloen bizonyithatoak ezek a
tautologiak.
De minden a valosagra vonatkozo igazsagot mondo allitas BIZONYITHATATLAN. Nem a
z elmelet gyengesege miatt, hanem mert ez logikai szuksegszeruseg. Az evolucio
nem bizonyithato, de az sem, hogy a FOld forog, es gombolyu.
Mindezek csak igazolhatoak, es az igazolt hipoteziseket szoktuk igaznak tekinte
ni. Minden kerdesben a legigazoltabb hipotezist szoktuk iaznak fogadni el. Teha
t elfogadlyuk, hogy a Fold gombolyu, mert ez alegjobb hipotezis, es elfogadjuk,
hogy az evolucio igaz, mert ez alegjobb hipotezis. Mindegyik hipotezishez kapc
solahto meg egy igazoltsag foka. Ez a Fold gombolyusegere hihetetlen nagy,az ev
oluciora eleg nagy. Kb akkora, mint annak az elmeletnek, miszerint a Napban mag
fuzio mukodik, es a tornadokat kozonseges legkori folyamatok okozzak. Praktikus
an tenykent lehet elfogadni, mintha bizonyitva lenne.
2) Az evolucio valoban megdolhat, ami azt jelenti, hogy cafolhato, es csakis ig
y leht tudomanyos, kulonben nem volna tudomanyos. Minden tudomanyos elmelet szu
kseges feltetele, hogy megdolhet. De amig nem dol meg, addig igaznak az evoluci
ot kell elfogadni, mert az a legjobb elmelet.
Amit tehat bizonyitas helyett gondolhatsz, az egy eros igazolas. De az meg megv
an.
>Ehelyett azonban azt hallom, hogy aki az evolucioban
>ketelkedik, a tudomany es az emberiseg ellensege, a
>kozepkori sotetseg terjesztoje, eszement misztikus,
A fentiekbol kovetkezoen, racionalis az evoluciot igaznak elfogadni, aki tehat
nem fogadja el, az igenis irracionalis. Ez pedig a tudomanynak ellensege. Szeri
ntem az emberisegnek is.
>stb. SZVSZ a fenti korrekt megnyilatkozas es a belole
>levonhato fenti kovetkeztetes lenne egyedul melto a
>tudomanyos gondolkodashoz, nem pedig az ideologiai
>elragadtatasbol fakado agresszivitas.
A melto tudomanyos viselkedes:
1) Az evolucot a jelenlegi tudasunk szerint es miatt megalapozott igaznak elfog
dni.
2) Erdemes az evoluciot kutatni, de nem tilos alternativ elmeleteket kidolgozni
es kutatni, mar amennyiben azok egzaktak, leirhatoak, cafolhatoak es igazolhat
oak (a kreacionizmus nem az).
3) Amennyiben lesz jobb alternativ elmelet, akkor azt kell elfogadni, de addig
az evoluciot kell elfogadni, legalabbis ez a racionalis.
4) Az evoluciot megdonteni csak egzakt cafolassal vagy jobb elmelet kidolgozasa
val lehet, e nelkul azt allitani, hogy az evolucio nem igaz, irracionalis.
Az nem egzakt cafolas, hogy: "a termodinamika masodik fotetelenek egzakt modon
ugyan nem mond ellent, de azert en megis azt hiszem, hogy itt valami gubanc van
". Az sem, hogy "nem tudom elkepzelni, hogy ez mukodhet". A kreacionizmus meg n
em (jobb) elmelet.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: leo.analogic.sztaki.hu)
|
