Kedves Mindenki!

Ezen a programon jonehany termeszet- es tarsadalomtudomanyi tema is szoba
kerul, ezuton szeretnelek rola tajekoztatni Benneteket.

Udvozlettel:
Isvara
* * *
IV. Nyari Egyetem Somogyvamoson
EMBERI TORVENYEK - ISTENI TORVENYEK

Izgalmas nyari egyetemre kerül sor ezzel a cimmel a Bhaktivedanta Kulturalis
es Tudomanyos Intezet szervezeseben Somogyvamoson, junius 29. es julius 1.
kozott.

A rendezveny meghivott eloadoi kozott szerepel Goncz Arpad, Heller Agnes,
Popper Peter, Vekerdy Tamas, Hankiss Elemer, Vanko Zsuzsa, Buda Peter,
Sivarama Swami, Szabo Ivan, valamint a tudomany, a kozelet es a
vilagvallasok mas neves kepviseloi.

Az eloadasok, kerekasztal-beszelgetesek es kotetlen beszelgetesek soran az
alabbi temakrol hallhatnak a resztvevok:

Letezik-e tokeletes tarsadalmi rend?
Ki kepviseli Isten akaratat?
Allam-vallas. Egybeirjuk? Kulonirjuk?
Vadlottak padjan: a fogyaszto
Vannak-e jogai az allatoknak?
Bun es bunhodes a keleti es nyugati vallasfilozofiakban
Mennyire szigoruak a termeszet torvenyei?
Jog es erkolcs viszonya

Helyszin:
Somogyvamos, Krisna-volgy Indiai Kulturalis Kozpont es Biofarm.

Tovabbi informaciok es jelentkezes:

MKTHK-BHAKTI
1286 Budapest, Pf.: 18.
 (1) 212-2862, 20/332-7143
E-mail: 
www.krisna.hu/bhakti

Kedes z2 es Matyas!

Sajnos beleultetek egy csillebe, amely a meddohanyo fele tart, es foggal
korommel kapaszkodtok bele, ahelyett, hogy az eszeteket is hasznalnatok, es
megprobalnatok vegiggondolni azt a segitseget, amit adni probalok nektek,
sot, kulon elvezetet talaltok az ervek nelkuli elutasitasban. Igy semmi
ertelmet nem latom, hogy tovabbra is probalkozam. Reszemrol befejezem a
vitat, amely szamomra mar teljesen hasztalan, es elvesztette szinvonalat.
Gondolom, kedves z2, Te sem feltetelezed, hogy a Goldbach sejtes
bizonyitasi kiserleted megcafolasahoz szuksegem lett volna barmit is
formalizalnom, mint ahogyan altalaban sincs erre szuksegem. Csupan vettem a
faradsagot, hogy vegigolvassam a bizonyitasod, es megertsem. Es pontosan
ezt varom el toletek is, mikor elolvassatok a cikkeimet, de Ti nem veszitek
ehhez a faradtsagot, igy amig ez nem tortenik meg, addig ne varjatok, hogy
ujabb cikkeket irjak nektek teljesen foloslegesen.

Kedves Peter!

Bar az adott sorozatokra valoban sikeresen definialtal egy osszehasonlitasi
eljarast, de az initezimalis szamok osszehasonlitasahoz egy univerzalis,
minden korulmenyek kozott hasznalhato osszehasonlitasi eljarasra van
szukseg. Mivel a sorozatok tagjainak szama vegtelen, igy a sorozatok veges
sok tagjait elhagyva a sorozatok ugyanazt az infinitezimalis szamot
jelolik, es az osszehasonlitasnak ekkor is ugyanazt az eredmenyt kell
adniuk. Vagyis az osszehasonlitasnak olyannak kell lennie, hogy azt veges
sok elem elhagyasa se befolyasolja, es az kizarolag a sorozatok hatarerteke
kornyezeteben valo viselkedeset jellemezze. A megadott b,c sorozatok nem
konvergesek, es igy nem is infinitezimalis szamok. Ha az elso tetszoleges
paratlan szamu tagot elhagyod, akkor az altalad definialt osszehasonlitas
iranya megfordul. De ugyanez a helyzet az altalam megadott
{ 1/n } es { 1/n + (-1)^n/n^2 } nullsorozatok eseteben is. Ezek ugyan
infinitezimalis szamok, de vegtelen sok tag kisebb, es ugyancsak vegtelen
sok tag nagyobb a masik sorozat megfelelo indexu tagjainal. Mas szoval a
megfelelo osszehasonlitashoz tartozo indexhalmazok vegtelenek, es igy
ekvivalensek. Az ekvivalencia relacio egy szimmetrikus relacio, es
ellentetes a "kisebb mint", vagy "nagyobb mint" relaciok aszimmetriajaval.
Igy minden olyan kiserlet, amely az ekvivalens indexhalmazok rendezesere
iranyul, szuksegkeppen kudarcra van itelve. Maga az otlet is, hogy rendezni
kellene az ekvivalens halmazokat, egy halva szuletett otlet, bar gyakorlas
celjabol erdemes vegiggondolni, igy nem teljesen haszontalan. Sok sikert
hozza.

Udv: Takacs Feri

> Par napja lattam Michael Palin Saroktol sarokig c sorozatanak eppen
> azt a reszet, mikor atmegy az egyeniton es abban mutattak ezt a trukkot. 
> Egy srac  alul lyukas talban uszkalo gyufaszalakkal csinalt kiseloadast
> a turistaknak. 

Ez valami kabare volt, vagy tudomanyos ismeretterjeszto musor...?

A meglenditett inga (Focault kiserlet) az eszaki sarkon 23 ora 56
perc alatt tesz meg egy teljes kort (latszolag). Magyarorszagon
ugyanennek az inganak a teljes kor megtetelehez mar kb 33 ora
szukseges, lent az egyenliton meg elso kozelitesben vegtelen.
Nehany meter ide vagy ora nem fog hegyeket mozgatni. Vizeket sem.

Laci

>> egy rudra menet-szeruen feltekert cso is hasonlokeppen mukodne 

Joco   :
>Lehet, hogy felreertem a felreertesedet :-) , de en nem latom, hogy
>mi akadalyozza meg a vizet a Te szerkezetedben, hogy visszafolyjon?

A tengely dolesszogetol es a menetemelkedestol fugg, hogy 
visszacsurog-e ami benne van.
A viz elkulonult adagokban *gordul* benne, de akar 
golyokat is szallithat.

Egy valaszbol megtudtam - es nem csodalkoztam, hogy az elv ismert.
Amin viszont csodalkozom, hogy nem ezt alkalmaztak regen a 
Dunanal kerteszetek ontozesere. Valami sokkal bonyolultabb 
vizemelot hasznaltak elterjedten, melyet a folyo sodrasa mukodtetett.
( egyszer egy filmet lattam errol. Az alapelv erdekes volt, de 
 sajnos nem tudtam megjegyezni. )
           
Sandor   
>... ha egesz rovidre vagjuk a forgo belsejet es elhagyjuk 
> a hengerpalastot, akkor csokken ugyan a hatasfok, de ezzel 
> megalkottuk a propellert :)

A propeller stimmel, de a hatasfok asszem javul - a szallitomagassag 
rovasara.  A propellerek kis nyomas elleneben nagy kozegaramot
tartanak fenn jo hatasfokkal. (szemben pl. a centrifugalszivattyukkal, 
melyek nagyobb nyomas elleneben - pl. hosszu vekony csore dolgozva - 
viszonylag kis kozegarammal dolgoznak.)

A hajocsavart egyebkent egy legenda szerint veletlenul talaltak fel.
Gozhajo orraba szerelt menetes, kupos, csavar-szeru herkentyuvel 
probalkoztak eloszor, de amint osszeutkozott egy vizen uszo fatuskoval, 
a menetekbol darabok tortek le. Ekkor a hajo az utasok meglepetesere 
meglodult. 

Otletem akvaristaknak: lassan forgo spiralis vizemelobol 
kikerulve a kishal egy csuszdara jut, melyen visszacsusszan az 
akvariumba. :)

Udv: zoli

z2:
> Galilei 1610 korul felfedezte, hogy a Jupiternek holdjai vannak. Sajnos
> errol az inkvizicio papjait nem tudta meggyozni, azon egyszeru oknal
fogva,
> hogy azok nem voltak hajlandoak belenezni a tavcsobe es szembesulni a
> tennyel, hogy Galilei allitasa igaz.
a tortenet nem egeszen igy volt. az inkvizicio nem a Jupiter holdak miatt
foglalkozott Galileivel, legalabbis nem kozvetlenul. A tavcsobe belenezni
valoban sokan nem voltak hajlandoak. Persze erre lehetett indokot keresni,
hiszen a tavcso akkoriban korulbelul olyasmi volt, mint ma valami ujfajta
vizsgalati eljaras, amivel kapcsolatban mindig merulnek fel ketelyek. A
problema inkabb az, hogy akinek ilyen ketelyei vanak, miert nem hajlando
racionalis, empirikus vizsgalodasokra.
Ilyen ertelemben a torteneted mondanivaloja allja a helyet.

math